Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-15 / 112. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. május 15., kedd A Hanság vad fia Hány Istók legendája Hány Istók, a Hanság vad fia, festők, szobrászok fantáziáját foglalkoztatta, alakja köré a nép legendákat font. Jókai Mór a Névtelen vár című regényében állított emléket Kapu várának a Hány Istóknak, de korábban az Az utolsó tengeristen című regényét is motiválta Hány Istók romantikus története. A vízi vadember-palántával Sziklay János, Pozsgay Géza, Pintér Jenő és Császár, Elemér is foglalkozott. Fers- tok Ferenc az 1940-es évek elején Hány Istók, Emil Ludvig pedig 1866-ban Hány Istók a Hanság ördöge, avagy a Fertő tavának keletkezése és csodája címmel írt zenés színdarabot.. A környék népének képzelete igazi mesealakká varázsolta: a legenda szerint hal- pikkelyek borították, ujjai^ között úszóhártyák feszültek, kopoltyúval lélegzett, és kígyót, békát, nyers halat evett. Egy német nyelvű bejegyzés szerint, „1749. március 17-én Nagy Ferenc és Molnár Mihály kapuvári halászok egy vadállathoz hasonló fiút fogtak, akinek alakja azonban , tökéletes ember, és körülbelül tízéves volt; behozták a várba, és mivel a gyerek semmit sem tudott beszélni, feltételesen megkeresztelték.” Ez az 1748—1791. között vezetett anyakönyvben, a következő latin nyelven írt sorok is bizonyítják: „1749. március 17-én feltételesen megkereszteltetett az erdőben talált esztelen fiú, István, aki körülbelül 8 éves. Keresztszülei Hochsinger Mi- hány és Mezner Anna 'Mária.” „A gyerek mezítelen volt — folytatódik az előbb idé- , zett német nyelvű bejegyzés az 1788—1801. között vezetett anyakönyv végén; nyers füvet, szénát és szalmát evett, a ruházatot nem tűrte, és ha embert pillantott meg, azonnal a vízbe vetefFe mafát. és úgy úszott, mint egy hal. Majdnem egy évig volt a várban, megette már a főtt ételt, megtűrte magán a ruhát, és kezdett már teljes emberré válni: a hajdúk már igen bíztak benne, de ez a vízi emberke egész váratlanul elveszett, és többé elő sem került. Valószínűleg a várhoz közel folyó Rábába ugrott, és leúszott a Hanságba, ahol találták. Rosensting Pál tiszttartó saját kezűleg.” A legenda szerint a fogságban Hány Istók lassan hozzászokott az emberi környezethez, már kisebb munkákat is rábízhattak a várban. Legszívesebben — mondják — Juliska, a tiszttartó szépséges leánya körül forgolódott, aki számtalanszor megvédte a hajdúk durva csúfolódásától. Nagy lett a bánata, amikor megtudta. Juliska férjhez megy, ám a maga módján ő is meg akarta ajándékozni a kis menyasszonyt. Az esküvői vacsoránál aztán egy letakart tálban letette az asztalra az ajándékot. Juliska kíváncsian emelte fel a takarót, ám volt nagy döbbenet, mert a tálból békák ugráltak ki kígyók tekeredtek az asztalra. Másnap — hogy szerelme is elutazott —, bánatában a Rábába vetette magát.' Leúszott a Király-tóhoz, ahol majd egy éve kifogták a halászok. A hagyomány szerint, amint herceg Esterházy Miklós, Kapuvár ura értesült Hány Istók eltűnéséről, mindent elkövetett, hogy elő- keríttesse, de csak a rongyait találták meg az Éger- erdőben. Állítólag a halászok három év múlva még egyszer megpillantották a Király-tóban, aztán soha többé nem látta senki a ha- nyi legendák hősét, a vízi Istókot. Német János egy igen valószínű magyarázatot ad a Hány Istók legendára. Szerinte Istók hanyi rablók gyereke lehetett, akik szívesen bujdostak a hatalmas — három vármegyére is kiterjedő — láp- és mocsárvilágban a pandúrok elől. Persze, ez is csak feltevés. Hány Istók életének pontos történetét mi már sohasem fogjuk megtudni: csak az biztos, hogy volt, élt; születését és halálát már örökre homály fedi. Időközben a Hányt, a Hanságot is lecsapolták, a hajdani lápvilág helyén gazdag hanyi legelők adják a szénát; a kanyargás Rábát is megrendszabályozták a mérnökök. A Király-tó eltűnt, s a hajdan hatalmas, mocsaras Égererdőből csak mutatóban maradt valami. Ám a Hány Istók legenda változatlanul él a Rába-köz- ben, a Hanság vidékén, újra és újra foglalkoztatja az emberek képzeletét. B. J. Úri murik és majálisok i Úri miúri vagy majális, únhatnámság vagy valódi népünnepély? Olyan kérdés, melyről sok szempontból érdemes elgondolkodni. Nem tekinthető véletlennek, hogy irodalmunkon végigvonul az úrhatnámság kritikája, a nagy mulatozások, a nagy partyk. az előkelősködő magatartásmódok kigúnyolása. S az sem tekinthető véletlennek. hogy az ezt célba- vevő írások mindig sikeresek voltak. Az 1940-es években a felszabadulás után több magyar színházművész kivonult a budapesti Népligetbe, vagy vidéki városok parkjába és Moliére Dandin Györgyéből készült Duda Gyuri című darabot adták elő, amely ugyancsak az előkelősködő — vagy népi- népligeti kifejezéssel: a „felvágás” bírálata — volt. A siker szintén nem maradt el. Pedig nagyon sok munkásnéző itt találkozott először Moliére-rel, de nem volt szükség irodalomtörténeti bevezetőre ahhoz, hogy azonnal kapcsolatot találjanak az íróval, a művészekkel. A magyar néptömegekben, úgy látszik, évszázadokon keresztül felgyülemlett és kikristályosodott a félművelt magyar úri társadalom és a magukat történelmi osztályoknak nevező áltörténelmi osztályok nagy- zolásának, pózvilágának a gyűlölete. Ha az előbbiekben az úri murit és a majálist állítottuk szembe egymással, az nem véletlenül t.örtént. Az úri muri a mulatni tudás, a pózvilág, a sujtások, a külsőségek világa: a dísz- magyartól a darutollig. a nagy fogadásoktól a nagy partykig minden, ami póz, ami külsőség, ami hetven- kedés. hozzátartozott. A majális az igázi népünnepély, mindig az emberek valóságos vidámságának, élnivá- gyásának és közösségének a kifejezése. A népünnepély nem mulatozás abban az értelemben, hogy ott vetélkedés folyna: ki tud a legjobban mulatni, lehet játékos, lehet közvetlen, de nem tűri meg a pózt. A majális mindig népünnepély volt. mindig a szabad természet, a tavasz élvezetét, és a tömegek sorsának könnyebbre fordulását jelentette. S a munkásmozgalom ehhez az ősrégi népi örömünnep spontán megnyilvánulásához hozzákapcsolta a szabadság tudatos akarást. Innen ered ennek a népünnepélynek a póztalansága, közvetlensége, mesterkédetlensége és természetessége. Ady Endre azt írta: „A Május: szabad”. S ez a szabadság, ez a kötetlenség abban is megnyilatkozik, hogy a népünnepély sohasem valamely bezárt téren folyik. A tér végtelenségét fejezi ki a májusfák sora is. Az úri muri ezzel szemben mindig — még szabad téren is — zárt. Lehatárolt. S mi határolja le a teret? Vas István az Egy szerelem három éjszakája című musical úriasszonyát így énekelteti, így búcsúztatja a régi Budapesttől : „Pannónia szálló és Vadászkürt, / Ó, a disz- tingvált különterem! / Perus hegedűje, jaj, hová tűnt? / És a Grill, a kis Párisién? / Jánoshegyi reggeli utána, I És a sikk, amellyel vétkezünk — / Isten veled, édes életünk! / Ó, Királydíj pólózsur meg estély, / Pezsgőzés meg Zserbo-bo- bo-bo, / Néha nyáron egy vidéki kastély, / Ezt szeretjük, ez nekünk való. / Egész ország, de csupán az úri — I Ez kellett csak, ez jutott nekünk." Az úri murit tehát keret- / be szorítja az egész ország, de csupán az úri. Vagyis az úri muri résztvevői csak az úri világot tekintik ormeszetét’ : a jánoshegyi éttermet és a vidéki kastélyt azonosítják a természettel. Az úri muri világában minden torzan jelentkezik, s ezért válhat joggal gúny tárgyává. Könnyű dolog p>ersze. elmúlt dolgokról ítéletet mondani, midőn a történelem már kimondta. Sokkal ne- zebb, de legalább ennyire szükséges a múlt furcsa és torz továbbéléséről ma véleményt mondani. Mert mi tagadás, köztünk él az úri muri szelleme, a „fenn az er- nyő”-é és pusztítja a népünnepély ösztönös vidámságának hangulatát. Ez a szellem valahogy, akarva- akaratlan, lefokozza a majálist, a népszórakozást, durvának, illetlennek és műveletlennek becsmérli. Pedig éppen az ellenkezője az igaz. A „fenn az ernyő” ezer formában támadhat fel. Hol egy magát görög diplomatának kiadó kékruhás fiú csillogtatja meg alakváltoztató képességeit, hol a hivalkodó lajgzik, mulatozások, hói pedig a kerítések, az autók, a nagy borravalók, a „pénz nem számít” jelszavak élesztik fel újra az úrhatnámságot. S nem az a legfájdalmasabb, hogy csak a régi világ vonzásában felnőtt emberék kerülnek a fennhéjazás hatása alá. hanem néha ugyanazoknak az osztályoknak a tagjai is, melyek oly mélyen és évszázadokon ót megvetették a talmi ragyogást. A május, a majális, a népünnepély és május elseje a szabadság szimbólumává vált. S néha ugyanazok. akik ezt a napot meg- ünneplik, lemondanak szabadságukról, elvesztik az úrhatnámság által nyújtott látszólag vonzó, de valójában mégiscsak a személyiséget beszűkítő magatartás miatt. Olyan benső konfliktusba sodorja magát az úr- hatnámkodó paraszt- vagy munkásember, de az értelmiségi is. amelytől bízvást megmenekülhetne. S mindez annak az eredménye, hogy ott érez értéket, ahol az értéknek nyoma sincs. Ott akar csillogni, ahol a csillogás legfeljebb szemfényvesztés. s a saját szabad ünnepiét áldozza fel érte, hogy rabja legyén egy hamis elképzelésnek. Egyedi esetek eaek ugyan, és mint az irodalom, a közhangulat mutatja, ma általában ugyanúgy megmosolyogják. megszólják és megvetik. mint ahogyan régen Utálták az urak mulatozását. Nagyon jól tudják, hogy az úri muri nem kultúra. Nem tévesztik össze az úrhatnámságot a tényleges emelkedettséggel, a tényleges műveltséggel és szépséggel. De azért sajnálják is a tévútra került energiákat, amiket másra, jobbra lehetne fordítani. Ez azonban nem akadályozza meg. hogy a sajnálat mellett ítéletet is alkossanak róla. S az ítélet nem hízelgő. A nép ünnep>e. május elseje a szabadság, a pihenés, a szórakozás, a jó időtöltés jegyében zajlik. És ha valaki a másik fölé azzal szeretne kerülni, hogy a népünnepélyt fitymálja és elő- kelősködik, akkor saját magát teszi nevetségessé, mint az úri murik szereplői, mint a Duda Gyurik. Az idő elhalad a dáridók világa felett. És ha még kísért is a múlt, a józan látású embereket nem téveszti meg, és a maguk szája íze szerint fejezik ki felszabadult örömüket. (H. I.) Szigligeti Ede híres színdarabja a Fenn az ernyő, nincsen kas. A cím jelentése: a vagyon, a csillogás, az úrhatnámság látszata mögött nincsen semmi. szágnak. s az úri világ „terAszpirinnal és A>vitaminnal Orvosi önkísérletek Az USA-ban kereken 28 000 orvos vállalkozott önként arra, hogy öt éven át na- ponta egy tabletta Aszpirint, vagy A-vitamint vegyen be, annak eldöntése céljából, hogy az Aszpirinnek van-e szívinfarktust vagy agyvérzést megelőző hatása, az A- vitamint pedig azért, fejt-e ki védőhatást tüdőrák ellen. A 28 000 amerikai orvoshoz menet közben 5 000 angol orvos is társulni kívánt. Az orvosok első csoportja ace- til-szalicilsavat, a második karotint, a harmadik pedig hatóanyag nélküli, úgynevezett placebo tablettát szedne be. Az évekig tartó kísérlet közben nem tudnák, hogy mikor kaptak acetil-szalicil- savat, mikor karotint, és végül mikor placebót. A közelmúltban ünnepeltük az Aszpirin, felfedezésének 100. évfordulóját. Kezdetben az Aszpirin volt a legnépszerűbb láz- és fájdalomcsillapító. Időközben kiderült, hogy nemcsak olcsó és biztosan hatásos láz- és fájdalomcsillapító, hanem legalább annyira csökkenti az ízület-gyulladást, mint az egyébként drága és veszélyes kortizonok. Legújabban pedig kiderítették az Aszpirinről még azt is, hogy gátolja a vérlemezkék össze- csapódását, és éppen ezért mindenféle vérrögösödés, trombózis megelőzésére alkalmas. Szerte a világon több nagyvárosban is folytattak járványtani módszerekkel vizsgálatokat annak eldöntésére, hogy az Aszpirin •’képes-e az infarktus- veszélyt csökkenteni, ha valaki naponta egy-két tablettát szed belőle. Sok vizsgálat történt e kérdés eldöntése érdekében, de az eredmények sajnos, sohasem hoztak teljes bizonyosságot. A karotin az E-vitamin előfutára, táplálékunkkal vesszük magunkba, és szervezetünkben alakul át A-vi- taminná. Azt remélik, hogy ez a kísérleti munka meghozza gyümölcsét, mert az orvosok be fogják szedni a tablettákat, és tudatában lesznek annak is, hogy önkísérletük milyen haszonnal fog járni. Mikrobaszfirő álmennyezet A műtők sterilizálásának fokozására NDK-beli szakembe. rek a műtőasztal fölé szerelt, speciálisan szellőztetett álmennyezetet fejlesztettek ki. Az álmennyezet rései között mikróbáktól megtisztított levegőt juttatnak a műtőasztal fölé. A mérések szerint így lényegesen nagyobb levegőtisztaságot sikerűit elérni, mint a hagyományos módszerek alkalmazásával. y Soknyelvű s emberiség A Komszomolszkaja Pravdában közzétett adatok szerint a világon beszélt nyelvek száma eléri a 3 ezret, a nyelvjárásoké pedig a 12 ezret. A szakemberek szerint a * pontos számot szinte lehetetlen megállapítani, mert olyan sok a rokon idióma, hogy nemigen lehet eldönteni, egyazon nyelv változatairól van szó, vagy pedig önálló nyelvekről, illetve nyelvjárásokról. A lap közli a „legnépesebb” nyelvek listáját is: a Föld lakosságának kétharmada a következő II nyelv valamelyikét beszéli: kínai, hindi, angol, spanyol, orosz, arab, bengáli, portugál, német, francia vagy japán. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Kalapcsoda, vagy csodakalap? (MTI fotó) — Szellem? — RoMzabb.' A feleségem.
