Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-29 / 100. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. április 29., vasárnap ISKOLÁNKÉNT 10-15 SZAKKÖR Oktatási és népművelési együttműködés a Mátra alján MINDENNAPI NYELVÜNK Mi végre: elvégre Többször írtunk már arról a nyelvhasználati jelenségről és gyakorlatról, hogy a szótárainkban régies, választékos jelzőkkel minősített szavak éppen napjainkban egyre gyakrabban jutnak szerephez. A címbeli két nyelvi forma ebbe a körbe vonható bele. Ezt bizonyítja alábbi példatárunk is: „Mi végre működtetjük a szervezetet?” (Magyar Nemzet, 1984. febr. 28.). — „Mi végre lenne máglyánk / tüzénél hova látnánk, / belül úgyis kiégünk” (Veress Miklós: Ködpontozás). Az új tévésorozatban, a Laurent család magyarított szövegében is elhangzik ez a megnyilatkozás: „Nagyobb üzletet épít. Mi végre? (1984. febr. 28.). Gárdonyi Géza Magyarul így/ című nyelvvédő könyvében rostára teszi a „két- szavas mi végre” nyelvi formát, s a Mi végre jó? kérdő mondat helyett ezeket a mondatformákat javasolja: Mire jó? Miért jó? Minek az? Valószínűleg idegenszerűséget érzékel a mi végre nyelvi formában. A mai nyelvérzék és nyelvhasználati gyakorlat szerint a mi végre ma már szervesen illeszkedik bele ebbe a rokon értelmű sorba: mi végből, mi végett, miért stb. Alakilag pedig ebbe az alaktani szócsaládba sorolhatjuk: elvégre, utóvégre. Jegyzetfüzetembe egyre gyakrabban kerülnek bele olyan példamondatok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a „kissé választékos” minősítésű elvégre határozószó is elveszítette ezt a minősítést, és a legváltozatosabb beszédhelyzetekben jut nyelvi szerephez: „Tudhatná már, elvégre már nem gyerek.” — „Elvégre az öngyilkosság nemzetközi tekintélyű elméleti szakembere ő” (Élet és Irodalom, 1984. febr. 24.). — „Költő nem ad nekünk receptet, hogy helyette hogyan éljünk, elvégre autonóm embereknek ír” (Török Gábor: A pecsétek feltörése 47.). Példáinkból az is kitűnhetik, hogy miért elevenedik meg ez a határozószó nyelvhasználatunkban. Elsősorban azért, mert igen árnyalt a jelentésköre és használati értéke. A legfontosabb szerepében, a nyomatékosítás kifejezésében különösen jól használható napjainkban is. Mint összetett szó jól illeszkedik ebbe a nyelvi sorba: eladdig, eleddig, elannyira, elfelé stb. Az eredetileg < határozószó szerepű, el előtag elvesztette önálló jelentését, s csak nyomósító, fokozó értelme erősödött fel. Rövid közleményünk arra is példákat mutat fel, hogy a nyelv és a nyelvhasználat állandó mozgásban, változásban van, s ezt nekünk, a nyelvet használóknak is érzékelnünk kell.' Dr. Bakos József Az utóbbi időiben a közvéleményt két téma foglalkoztatja Leginkább, az egyik a gazdasági életünkre vonatkozik, a másik pedig a közművelődésre. Ez a jelenség elevenen él a Mátra környékén is. Amióta a köz. igazgatási átszervezés január 1-től megszüntette a járásokat, Gyöngyös ható- és vonzáskörzete is kibővült. Az oktatás és a népművelés együttműködéséről tehát nagydbb körben kell beszélni. Javultak a feltételek Általánosságban az a jellemző, hogy az ismeretbővítő tevékenység javult, a programok átgondoltabbak, szervezeti kerete pedig megújhodott és ezzel együtt tartalmi vonásai is felfrissülitek. Az oktatás és a köz. művelődés intézményei szorosabb együttműködésre léptek egymással. Bár Gyöngyösön még általános a kétműszakos oktatás. mégis jelentős bővülés érzékelhető az iskolahálózatban, a tágabb körzetben is. A középiskolákra inkább a zsúfoltság a jellemző. A Mátra Művelődési Központ kulcsszerepét tölt be nemcsak a városban, hanem a környező községek közművelődési tevékenységében is. Lehetőség nyílik a Mátra Múzeum bővítésére, a könyvtár átköltöztetésére, önálló épületben található a Gyöngyösi Galéria is. Legyen bár a legkorszerűbb épület, feladatát csak úgy tudja betölteni, ha megfelelő szakemberek tevékenykednek a falai között. Jellemző tény, hogy Elkészült a nyári szegedi ünnepi hetek közművelődési és szórakoztató programja. Eszerint a szabadtéri játékok előadásai mellett mintegy félszáz más esemény várja a látogatókat. A múzeumban, a művelődési házakban 13 állandó és 8 időszaki kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők. A huszonnegyedik szegedi nyári tárlaton előreláthatóan több mint száz mai magyar alkotó művei kerülnek a közönség elé. A Szakszervezetek Juhász Gyula Művelődési Központjában azoknak a képzőművészeknek kiállítása nyílik meg, akik a korábbi évek tárlatain elnyerték a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának alkotói díját. A Gulácsy Lajos teremben szobrász- és iparnövekedett a szakképzett pedagógusok száma, és bár ugyanez tapasztalható a közművelődésben is, itt az ütem lassúbb. Az irányításban is minőségi változás következett be, úgy is, hogy a demokratizmus jegyei elmélyültek és azok a feladatok jutottak előtérbe, amelyek a szocialista nevelést célozták. Hangsúlyt kapott a tudatformálás. Egyeztetik a terveket A szakigazgatási szervek az Oktatási és népművelési intézmények együttműködését szervezik és támogatják. Komplex intézmény működik Gyöngyöstarjánhan, Gyöngyössolymoson és Det- ken. Az iskolai és a községi könyvtárak integrációjában Gyöngyösön, Adácson, Domoszlón, Haltmajugrán, Karácsondon és Nagyfüge- den találhatunk jó példát. Ezek következtében emelkedett a beszerzések lehetősége, a rendezvények költségét pedig ésszerű szinten tudják tartani. Gond azonban, hogy a többféle tevékenységet ellátó intézmények költségvetése nem növekedett, ezért az igények kielégítését nem mindig sikerül teljesíteniük. Az óvodákban és az iskolákban közművelődési felelősök tevékenykednek. Munkatervben rögzítik a színházi előadás, a filmvetítés, a múzeumlátogatás, az író és olvasó találkozó időpontját. A közművelődési intézmények programját tehát kapcsolják az iskolai tananyaghoz. Jó példa erre Gyöngyösön a 6-as számú Áltaművészek alkotásai kínálnak látnivalót. A múzeumban régészeti, képzőművészeti, néprajzi, környezetvédelmi és más tárlatok várják az érdeklődőket. Az egykori szegedi vár fennmaradt épületrészében a város történetével kapcsolatos gazdag írásos és tárgyi dokumentumokat, a mihálytelki művelődési házban a paprikatermesztés régi tárgyait. Kis- kundorozsmán a Dankó Pista által megénekelt szélmalom fából készült szerkezetét nézhetik meg a város látogatói. A szegedi fogadalmi templomban japán, francia és jugoszláviai művészek adnak orgonahangversenyeket. A városi tanácsháza udvarán a „Muzsikáló udvar” programlános Iskola és a Berze Nagy János Gimnázium. A város és a községek iskoláiban nem ritkaság a 10—15 szakkör, klulb és más kiscsoport sem. A TIT nyelvbarát köröket szervez, öntevékeny művészeti csoportokat foglalkoztat a művelődési központ. Szinte minden községiben működik gyermekklub, ügyes kezek klubja, irodalmi színpad, bábszakkör, néptáncegyüttes is. A tennivalókról Az ötnapos munkahét bevezetésével jelentős meny. nyiségű szabad idő keletkezett. A hét utolsó napjait többféleképpen töltik el1 az emberek, de az megállapítható. hogy az ifjúság részére kevés vonzó programot kínálnak az oktatási és a népművelési intézmények. Nemcsak a hivatásos köz- művelődési szervek törekszenek a hasznos és szórakoztató tevékenységek kialakítására, hanem jeleskedik ebben a KlSZ-alapszer- vezet és az intézmények pártszervezete is. Azzal is többet kellene foglalkozni, hogy ne csak a nagy tömegű elfoglaltságra nyújtsanak ajánlatokat, hanem az egyénnel is többet foglalkozzanak. Nagyon jó úton halad annak a célnak, az elérése, hogy az iskolák váljanak mindenütt a közvetlen lakótelepi környezet közművelődési központjává. Erre is találunk már jó példát, Gyöngyösön a 7-es számú Általános Iskola törekszik erre. G. Molnár Ferenc ja keretében műsort ad az Ars Renata együttes, a szegedi Kisopera együttes és egy Turukból érkező finn kórus. * Július 27—29. között a szegedi ifjúsági napokra érkező fiatalokat könnyűzenei műsorok, karneváli felvonulás, utcabál várja többek között. Július 22. és 24. között szakszervezeti néptáncegyüttesek folklórestjeit tartják az újszegedi liget szabadtéri színpadán. Társastánc csoportok nemzetközi versenye, „boszorkánybál” hagyományőrző néptáncegyüttesek algyői és népzenei együttesek dorozsmai találkozója, sok sportprogram is színesíti a szegedi ünnepi hetek programját. (MTI) A törvényszék előtt Angol—amerikai humor — Mondja, vádlott, miért vágta bal kézzel pofon a sértettet? — Azért, bíró úr, mert közben kezet szorítottam vele, és ehhez szükség volt a jobb kezemre! ★ I Az esküdtszék hosszas vita után a következő ítéletet hozta: „A vádlott semmiképp sem követhette el a terhére rótt bűncselekményt, mivel akkor nem tartózkodott a városban, de ha ott lett volna, akkor feltétlenül elköveti.” Egy férjgyilkossággal vádolt asszonyt felmentett a bíróság, mivel az egyik esküdtnő igen hevesen védelmezte. — Nagyon megsajnáltam — magyarázza a barátnőinek —: hiszen özvegy szegényke. .. ★ Egy asszony kijelentette: nem hajlandó esküdtként szerepelni a tárgyaláson, mert a halálbüntetést elvileg ellenzi. — Ennek nincs semmi jelentősége — mondta a bíró. — A tárgyalásra kerülő ügy lényege az, hogy egy feleség pert indított a férje ellen, mert az pókeren elveszítette azt a 700 fontot, amelyet azért tett félre, hogy az asszonyt a születése napján bundával lepje meg. — Ez már egészen más beszéd — felelte az asszony. — Talán a halálbüntetést illetően sem volt igazam... ★ — Ügyvéd úr, hogyan válhatok el a férjemtől? — Mit követett el a kedves férje? — Okvetlenül meg kell mondanom? — Persze, hiszen övinek válópert kell indítania! — Még semmit sem követett el. Egyébként férjnél sem vagyok, csak szeretném jó előre tudni, szükség esetén hogy lehet elválni. Az ügyvéd közölte az asz- szonnyal, akinek az érdekeit képviseli: — Sikerült a férjével olyan megállapodásra jutnom, hogy a válás feltételei mindkettőjüknek megfelelnek. — Mindkettőnknek? — háborodott fel a hölgy. — Hát ilyen megállapodást egyedül is el tudtam volna érni! Nem ezért fogadtam ügyvédet! ★ New Yorkban egy hírhedt gengszter áll a bíróság előtt. A neves ügyvéd sokáig, ékesszólóan fejtegeti, hogy védence milyen fedhetetlenül becsületes ember. A bűnözőnek végül elfogy a türelme, s így kiált fel: — De hát kiről van itt szó?! Százezer dollárt fizettem ki neki, ő pedig még másvalakit is véd! (C. ®v ) Boszorkánybál, muzsikáló udvar, tárlatok Szegeden Az Országos Filharmónia szervezésében Két nagyszabású egri hangverseny Kórodi András A közeljövőben két különös figyelmet érdemlő hangversenyre kerül sor Egerben, az Országos Filharmónia rendezésében. Május 3-án Perényi Miklós, Kossuth-díjas kiváló művész lép pódiumra. Az ismert „csellista” partnerei lesznek: Perényi Eszter (hegedű), Kiss Gyula (zongora), Ormai Gábor (brácsa). Műsorukban Schubert, Beethoven, Schumann egy-egy jeles trióját szólaltatják meg. Május 14-én este 8 órakor a Székesegyházban mutatják be Verdi Requiem című kompozícióját. Az előadók között szerepel: Ilosfalvi Róbert, Gregor József. A Budapesti Kórust és a MÁV Szimfonikus Zenekarát Kórodi András Kossuth-díjas, a Magyar Állami Opera ház első karmestere vezényli. Perényi Miklós „Emberiességgel a békéért” Csecsemőgondozási verseny (Tudósítónktól) Tegnap délután a Gyöngyöshöz és vonzásikörzetébe tartozó általános iskolák úttörőivel népesült be a városi úttörőház, ahol a leendő anyukák, apukák csecsemőgondozási vetélkedőjére került sor. A vöröskeresztes világnap „Emberiességgel a békéért” jelszavához kapcsold ódó eseményen 17. egyenként öt főből álló csapat mérte ösz- sze elméleti, gyakorlati tudását a kisbabák gondozásából. A versenyben a gyöngyösi 3. számú Általános Iskola pajtásai lettek az elsők, második a 7. számú Általános Iskola Nemecz József úttörőcsapata, amíg a harmadik az 5. számú iskola úttörői. A kisiskolások könyvjutalmakban részesültek amelyeket dr. Deák Zsuzsanna, a zsűri elnöke adott át. Korcsog Béla
