Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-03 / 79. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. április 3„ kedd

ÚJ kiváló és érdemes művészek

A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze kitüntető címet kapta:

Bartha László Munkácsy- díjas festőművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Bozó László, a Magyar Rádió Műsorszolgáltatási Igazgatósága igazgatófőrendezője, a Magyar Nép- köztársaság Érdemes Művésze; Csákányi László, a Vidám Színpad Jászai Maridíjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Hadics László, a Fővárosi Operettszínház Jászai Mari-díjas és SZOT- díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Horváth József, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Kurtág György, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanárának, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művészének; öze Lajos, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművésze, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Perényi Miklós, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas gordonkaművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Raszler Károly, Kossuth-díjas és Munkácsy Mihály- díjas grafikusművész, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze; Sík Igor, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas operatőre, a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze;

A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze kitüntető címet kapta:

Babarczy László, a Kaposvári Csiky Gergely Színház Jászai Mari-díjas igazgatója; Berki Viola, Munkácsy Mi- hály-díjas festőművész; Bitskey Tibor, a Thália Színház Jászai Mari-díjas színművésze; Bozay Attila, Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa; Csengery Adrienne, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekesé; Csőké József, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas es SZOT- díjas filmrendezője; Felföldi Anikó, a Fővárosi Operett- színház Jászai Man-dijas színművésze; FenerTamas fotóművész, a Film Színház Muzsika szerkesztősége művészeti szerkesztője; Fischer Jván karmester; Fóth Ernő, Munkácsy Mihály-dijas festőművész; Fülöp Zsigmond, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművészé,

Györgyfalvay Katalin, a Népszínház Erkel Ferenc- díjas és SZOT-díjas művészeti vezetője; Jankovics Marcell, a Pannónia Filmstúdió Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezője; Kalló Viktor, Munkácsy Mihály-dijas

szobrászművész; Kende Janos, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőre; Király József, Munkácsy Mihály-díjas belső- építész; Kocsis Zoltán, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc- díjas zongoraművész; Kovács Gyula, az Állami Bábszínház Jászai Mari-díjas színész-rendezője; Kováts Kolos, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekese; Makrisz Zizi Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész; Marton László, a Vígszínház Jászai Maridíjas főrendezője; Moór Marianna, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas és SZOT- díjas színművésze; Patassy Tibor, a Győri Kisfaludy Színház Jászai Mari-díjas színművésze; Patkós Irma nyugalmazott színművész; Préda Tibor, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla- díjas és SZOT-díjas filmrendezője; Radó Vilmos, a

Kecskeméti Katona József Színház nyugalmazott igazgatója; Ránki Dezső, Kossuth-díjas és Liszt Ferenc- díjas zongoraművész; Révész Mária, (dr. Róth Miklósné), a Pannónia Filmstúdió Balázs Béla-díjas szinkrondramaturgja; Sárközy Zoltán, a Debreceni Csokonai Színház Jászai Mari-díjas színművésze; Schéner Mihály, Munkácsy-díjas festőművész; Schubert Eva, a Vidám Színpad színművésze; Spányik Éva, a Veszprémi Petőfi Színház Jászai Maridíjas színművésze; Székely László, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas díszlettervezője, a Magyar Képzőművészeti Főiskola egyetemi tanára; Tóth János, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőre; Végvári Tamás, a Katona József Színház Jászai Mari-díjas színművésze.

Átadták

az idei művészeti díjakat

Hétfőn — hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából — Köpeczi Béla művelődési miniszter a Vigadóban átadta az idei művészeti díjakat. Az eseményen megjelent Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára és Sarlós István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai.

József Attila-díjat kapott:

Marshall László költő; Tóth Bálint költő; Kiss Ferenc kritikus, irodalomtörténész; Alföldy Jenő kritikus; Székely Magda költő, műfordító; Tamás Menyhért író, költő; Bereményi Géza író; Vámos Miklós író; Kertész Ákos író; Kovács István költő, irodalomtörténész; örsi Ferenc író; Bari Károly költő.

Jászai Mari-díjat kapott:

Gálfy László, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze; Vári Éva, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze; Császár Angéla, a Nemzeti Színház színművésze; Balkay Géza, a Katona József Színház színművésze; Götz Béla, a Madách Színház díszlettervezője; Gálffi László a Vígszínház színművésze; Máté Gábor, a Kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze; Gombár Judit, a Győri Kisfaludy Színház díszlet- és jelmez- tervezője; Kránitz Lajos, a József Attila Színház színművésze; Turián György, a Magyar Rádió rendezője; Axt László, a Magyar Cirkusz és Varieté artistaművésze; Juhász Jácint, a Madách Színház színművésze; Velenczey István, a Népszínház színművésze; Bárány Frigyes, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművésze; Dánffy Sándor, a Kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze; Levente Péter, a Mikroszkóp Színpad színművésze; Űri István, a Győri Kisfaludy Színház színművésze; Szoko- lay Ottó, a Nemzeti Színház színművésze.

Liszt Ferenc-díjat kapott:

Molnár András, a Magyar Állami Operaház magánénekese ; Friedrich Adám, kürtművész, a Magyar Állami Hangversenyzenekar I. kürtöse; Szabó László, a Debreceni Csokonai Színház zeneigazgatója; Sólymos Pál, a Pécsi Nemzeti Színház magántáncosa;. Szabadi Edit, a Magyar Állami Operaház magántáncosa; Benkó Sándor előadóművész.

Erkel Ferenc-díjat kapott:

Dobszay László, zenekutató, karnagy, az MTA Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára; Foltin Jolán, koreográfus, a Népművelési Intézet tudományos munkatársa; Sáry László, zeneszerző; Antal Imre, a Magyar Televízió főmunkatársa.

Balázs Béla-díjat kapott:

Macskássy Katalin, a Pannónia Filmstúdió rajzfilmrendezője; Gerhardt Pál, a Magyar Televízió szinkronrendezője; Maár Gyula, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmrendezője; Kármentő Andrásné, a Magyar Filmgyártó Vállalat vágója; Mo- nori Lili, a Magyar Filmgyártó Vállalat színművésze; Sas István, a Magyar Filmgyártó Vállalat reklámfilmrendezője; Asztalos József, a Pannónia Filmstúdió dramaturgja; Szoboszlay Péter, a Pannónia Filmstúdió rajzfilmrendezője; Révész Tamás, a Lapkiadó Vállalat fotóriportere.

Munkácsy Miháiy-díjat kapott:

Heinzelmann Emma alkalmazott grafikus; Váró Márton szobrászművész; Polgár Ildikó keramikusművész; Kátai Mihály festőművész; Bohus Zoltán üvegtervező, a Magyar Iparművészeti Főiskola egyetemi tanára; Lissük György, a Kohászati Gyárépítő Vállalat ipari formatervezője; Szilágyi Júlia textiltervező; Keserű Ilona festőművész; Vadas József művészeti író, a Corvina Kiadó főszerkesztője; Bráda Tibor festőművész, a Magyar Képzőművészeti Főiskola egyetemi adjunktusa; Szabolcs Péter szobrászművész; D. Fehér Zsuzsa művészettörténész, a Magyar Televízió Képzőművészeti Szerkesztősége vezetője.

(MTI)

ÚJSÁGÍRÓKAT TÜNTETTEK KI

Új Rózsa Ferenc-díjas kollegák

Hazánk felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából, újságírókat tüntettek ki hétfőn a Parlament Vadásztermében.

Kimagasló újságírói munkája elismeréséként Rózsa Ferenc-díjat kapott dr. Bé- nyei József, a Hajdú-Bihari Napló főszerkesztője. Fekete Sándor, az Üj Tükör főszerkesztő-helyettese, Korompai Erik, a Volán Hírlap felelős szerkesztője, Kovalik Károly, a Magyar Televízió főmunkatársa, Peterdi Pál, a Lú- das Matyi főmumkatársa, Pi- rityi Sándor, a Magyar Távirati Iroda külpolitikai főszerkesztőségének főszerkesztő-helyettese, Szécsi Éva, a Magyar Rádió főmunkatársa, Tóth Benedek, a Nép- szabadság szerkesztő bizottságának tagja.

Ugyancsak a sajtóban végzett eredményes tevékenységükért harmincán a Munka Érdemrend arany-, ezüst-, illetve bronzfokozatát, huszonötén pedig a „Kiváló Munkáért” kitüntetést vették át.

A kitüntetéseket Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke adta át. Az ünnepségen jelen volt Övári Miklós, az MSZMP KB titkára. Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, valamint Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztály- vezetője. (MTI)

Hazánkban az általános iskolák fele a felszabadulás előtt épült. Több országos felmérd bizonyítja, hogy a tantermek jelenlegi természetes és mesterséges megvilágítása nem megfelelő. Ez egyrészt káros a gyermekek egészségére, a kevés fénytől ugyanis gyorsabban fáradnak, másrészt mind a tanulók, mind a tanárok látása romlik is. A rossz világítás „eredménye” mindezeken kívül a gyakori fejfájás is.

Megyénkben a Magyar Elektronikai Egyesület Egri Csoportja társadalmi munkában 1978 óta foglalkozik a tanterem-megvilágítások korszerűsítésével. Folyamatos munkájuk mégis csak 1981- től, az Állami Energetikai és

Energia-biztonságtechnikai Felügyelet, valamint a Művelődési Minisztérium által meghirdetett országos akcióval kezdődhetett el. Meghirdették az egy üzem, egy iskola társadalmi munkaakciót. Ennek többek között az volt a lényege, hogy egy brigád egy tanterem megvilágításának korszerűsítését vállalja társadalmi munkában. Azzal a feltétellel, hogy

a megyei tanács biztosítja a világítótesteket, s a munkához szükséges anyagokat, példának, vagy természetesen beszámoltunk: az elmúlt év során, sok szép eredmény született. Az ügy fontosságára való tekintettel a megyei NEB nemrég egy átfogó vizsgálatot készített: megyénk népi ellenőrei elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a nemes ötlet egy-két példának, vagy természtesen segítségnyújtásnak számít-e.

Mint megállapították: 1982- ben a Heves megyei Tanács jelentős anyagi támogatásával ezekre a munkákra több mint 2 mlilió forintot teremtettek elő összefogással.

Sajnálatos tény, hogy a budapesti Fénycső Világítás- technikai és Villamossági Szövetkezet a megrendelt armatúrákat csak késve tudta szállítani. Így több helyütt félbemaradtak, elhúzódtak a szerelések, s ezént 1983-ig megyénkben mindössze 214 tanterem világításának korszerűsítésére került sor. A megyei tanács az elmúlt év során is egymillió forint támogatást biztosított, s a pedagógusok sem tétlenkedtek. Volt, ahol a szülői munkaközösség tagja — aki

elektromos szakember —, oldotta meg a feladatot, de az is előfordult, hogy a fizika szakos tanárok volt tanítványaik segítségével végezték el a munkát.

Sajnos Andornaktályán, Füzesabonyban, Hevesve- zekényen, Tarnaszentmikló- son, Pélyen, Verpeléten, Lőrinciben, Szűcsiben, Bodony- ban és Egercsehiben a jó szándék kevésnek bizonyult. Az említett iskolákban a fejlesztéseket nem a tervek alapján valósították meg, a várt eredmény elmaradt.

Megyénk népi ellenőrei ezért is jutottak arra a következtetésre, hogy bár az iskolák világítása sokat javult, de nem elégíti ki a Magyar Szabvány követelményeit. Akadozott a műszaki ellenőrzés, a jóhisze- műleg kezdeményezett és végzett társadalmi munka szakmai irányítását a tanácsok sem megfelelően szer-; vezték meg. A széles körű társadalmi összefogás nem hozta meg a várt eredményt.

A tanulságokat gyermekeink érdekében kell valamennyi illetékesnek levonni...

(kis szabó)

„AKOTNI ÖRÖM..."

Újító a dohánygyárban

Nagyapáink, apáink úgy harminc-negyven esztendővel ezelőtt még maguknak készítettek szívnivalót. A dohányzás szertartásához elválaszthatatlanul hozzátartozott az az aprólékosság, ahogyan megtöltötték a papírt dohánnyal. Eszükbe sem jutott, hogy rövidesen milliószám ontják majd a cigarettát a modem gépek, mint ahogy a ma embere sem a dohánygyárak munkásaira gondol, miközben megrögzött mozdulattal a csomag után nyúl...

Eger egyik legrégibb ipari létesítménye a dohánygyár, ám a kerítésen belül modern technika fogadja a látogatót. Ezt sejteti már a kapun a felirat is: „Bemutató üzem”. A rangot az itt dolgozók szorgalmas munkájukkal vívták ki maguknak. A címet megtartani is csak így lehet, no meg a műszaki színvonal ésszerű fejlesztésével, nem utolsósorban a szakembergárda ismeretének gyarapításával.

A műszaki előrehaladásban a gyár joggal számít hozzáértő dolgozójuk tudására. Természetesen nemcsak azokéra. akiknek hivatalból ez a munkájuk, hanem a többiekére is, hiszen az előrelépés egyik forrása például maga az újítómozgalom.

— Alkotni — legyen az bármilyen apróság —, a legnagyobb öröm — summáz Hegyi László, a lakatoscsoport vezetője. — Ha az ember azt tapasztalja, hogy az elképzelését felkarolják, lehetőséget kap annak megvalósítására, később pedig látja az eredményt, ez holnap is gondolkodásra ösztönzi.

Lakatosként kezdett itt 1970-ben. Munka mellett végezte el a gépipari technikumot. A tudásért és természetesen az előrelépés reményében. De akkor nem tudtak neki végzettségének megfelelő munkakört biztosítani, így az iparcikk kis- kernél próbált szerencsét. Három év múlva régi kollégái közé hívták vissza, csoportvezetőnek. Az újbóli találkozás nem volt probléma- mentes; akadtak nézeteltérések, kisebb-nagyobb viták, végül rendeződtek a sorok. A hét Lakaitos, akik hozzátartoznak. összeforrott gárda, s az ugyanennyi karbantartó is évek óta együtt dolgozik. Feladatuk a cigarettaelőkészítő üzemrész és a vágatraktár gépeinek, szállító berendezéseinek javítása, illetve a házon belül tervezett új egységek kivitelezése. S ez az a pont, ahol akarva-akaratlanul szinte mindegyikük kiveszi részét az alkotás öröméből.

— Az előkészítő üzemrész szállítószalag-rendszere a műhelyünkben készült —

mutat körbe a csoportvezető —.A modellt egy NSZK gyártmány szolgáltatta, ezt korszerűsítették a tervezők. Én javasoltam, hogy a szalagrészekre két-két tepsi kerüljön, mert így több a hasznos felület, egyben a megoldás anyagtakarékos is.

A cigarettaelőkészítöben szinte emberi kéz érintése nélkül lesz az összepréselt, bálákban érkezett dohánylevélből félkész termék. Az első állomás a vákuumkamra, majd a pácolóhenger. a siló, az utónedvesítő henger, a vágógép következik. Innen tárolószalagra kerül a dohány, majd a szárítóhengeren halad keresztül. Szállítószalag továbbítja a vágatraktárba, az ott levő elosztócsatornák- ból pedig egy másik üzemrészbe, a töltőgépekre kerül.

— A berendezéseket rendszeresen, a vágógépet például 2500 üzemóra után kell felülvizsgálnunk. Kiszereljük a sorból, mert a dohány védelme érdekében a gyártástól távolabb kell dolgoznunk, nehogy olaj, vagy gépalkatrész kerüljön véletlenül a szállítószalagra.

Ha nincs karbantartási munka, a lakatosok megjavítják a tönkrement zárakat, kerítéseket, elvégzik a szakmájukba vágó legkülönbözőbb feladatokat. Az emberek megtalálják itt a számításukat, különösen

(Fotó: Szántó)

most, ^ hogy március 1-től bérfejlesztést is kaptak. A minőségi teljesítményt nyújtó, a rendkívüli éjszakai műszakot vállaló dolgozók munkáját természetesen differenciáltan premizálják. Sőt, akinek ideje és energiája engedd, vállalati gazdasági munkaközösségben dolgozik. Hegyi László is vállalkozott erre, hiszen kell a pénz a nemrég vásárolt családi ház felújítására.

Nagyapáink, apáink nemrég még maguknak készítettek szívnivalót. Eszükbe sem jutott, hogy rövidesen tmilliósZám ontják majd a cigarettát á modern gépek. Mint ahogy a ma embere sem a dohánygyári munkásokra gondol, ha megrögzött mozdulattal a csomag után nyúl, és hosszan szippantva rágyújt...

Fazekas Eszter

Egy társadalmi1 összefogás tanulságai

A fény nemcsak világnsság...