Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-13 / 87. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV> évfolyam, 81. szám 1984. április 13., péntek ARA: 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 10 órakor megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, megemlékezve a téli ülésszak óta elhunyt, dr. Guba Sándor képviselőről, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola főigazgatójának munkásságáról. Az elhunyt képviselő emlékét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését a téli ülésszak óta végzett munkáról és döntött a jelenlegi tanácskozás napirendjéről : 1. Az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslat; 2. Az országgyűlés ügyrendjének kiegészítése az Alkotmányjogi Tanács működéséről; 3. A népi ellenőrzésről szóló, 1968. évi V. törvény módosításával kapcsolatos törvény- javaslat; 4. A köz- és felsőoktatás távlati fejlesztési programja; 5. Interpellációk. Az országgyűlés az első két napirendi pontot együttesen tárgyalta. Elsőként dr. Markója Imre, igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter expozéja Az olasz miniszterelnök Magyarországon Magyar—olasz kormányfői tárgyalások kezdődtek Budapesten. A képen: Lázár György üdvözli vendégét, Bettino Craxit (MTI-fotó: Manek Attila felvétele — Népújság-telefotó—KS) — Alig néhány hónap telt el azóta, hogy az országgyűlés legutóbbi ülésszakán törvényit hozott az alkotmány módosításáról. Ez a törvény egyebek között azt az új rendelkezést is az alkotmányba iktatta, hogy az országgyűlés a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányosságának ellenőrzése céljából létrehozza az Alkotmányjogi Tanácsot. Ennek az alkotmányos rendelkezésnek a végrehajtásaként terjesztem elő — a Minisztertanács megbízásából — az Alkotmányi Tanácsról szóló törvényjavaslatot, amely részletesen szabályozza e nagy jelentőségű alkotmány- védő, a törvényességet oltalmazó szerv feladatait, szervezetét és eljárását — mondotta bevezetőben Markója Imre, majd emlékeztetett rá: az alkotmány elvei és konkrét rendelkezései nyomán — és annak végrehajtásaként — az elmúlt évtizedekben kiépült a szocialista magyar jogrendszer. Különösen történelmünk utóbbi negyedszázadában léptünk e tekintetben jelentősen előre. Ez mindenekelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt munkájának köszönhető. Pártunk az elmúlt évtizedekben mindig kiemelt figyelmet szentelt az alkotmányosság és a törvényesség ügyének, amelynek állapota és fejlődése nagymértékben múlik azon is, hogy rendelkezünk-e az adott kor törekvéseit reálisan tükröző, azt magas színvonalon szolgáló jogrendszerrel. Jogrendszerünk továbbfejlesztése terén az elmúlt két év során is számottevő eredményekét értünk el. A társadalmi és a gazdasági fejlődés által megszabott követelmények alapján korszerűsített jogrendszerünk segítette az állámélet, a szocialista demokrácia fejlesztését; biztosította a törvényes rendet, az alkotmányosság érvényre juttatását. Szilárd kereteket és ösztönzést adott a gazdasági élet terén felmerült új. megnövekedett feladatok megoldásához. Előmozdította a lakosság széles körét érintő, különböző típusú igények kielégítését. Mairkója Imre szólt a kormány jogalkotási tervében szereplő számos fontos elképzelésről is, majd hangsúlyozta: nagy figyelmet kell fordítanunk' arra, hogy a jogalkotás alkotmányossága, törvényessége szilárd legyen. Ez alatt elsősorban azt értjük, hogy összhangban legyenek a különböző szintű jogszabályok az alkotmánnyal, illetve az alacsonyabb szintű jogszabályok a magasabb szintűekkel. a jogi iránymutatások pedig a jogszabályokkal. Emellett az alkotmányosság és a törvényesség követelményének érvényesítése a jogalkotásban azt is jelenti, hogy a társadalom életét döntően befolyásoló kérdéseket, az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit törvényi szintű szabályozás rendezze. Tapasztalataink alapján nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük — mondotta —, hogy a magyar jogalkotást — és a jogalkalmazás irányítását is — általában az alkotmányosság és a törvényesség tiszteletben tartása jellemzi. Eseti gondok azonban e tekintetben is nemegyszer észlelhetők. Az egyre bonyolultabbá és differenciáltabbá váló életviszonyok mind szélesebb körű szabályozása ebből a szempontból is sok hibalehetőséget rejt magában. Mindezek miatt vált szükségessé, hogy az alkotmányosság védelmének jogrendszerünkben már kiépített állami és jogi biztosítékait továbbfejlesszük. Ez tette indokolttá, hogy az országgyűlés az alkotmányosság érvényre juttatásának elősegítése céljából egy új, önálló szervnek: az Alkotmányjogi Tanácsnak a létrehozását rendelje el. Az Alkotmányjogi Tanács 11—17 tagból áll, akikre a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tesz javaslatot: elnökét, titkárát és tagjainak többségét az országgyűlés a képviselők sorából, a többi tagot pedig más közéleti személyiségek közül választja meg. Az Alkotmányjogi Tanácsban végzett munkájuk tekintetében azonban ez utóbbiaknak — tehát az Alkotmányjogi Tanács nem képviselő tagjainak —, jogállása azonos az országgyűlési képviselőkével. A miniszter végül az Alkotmányjogi Tanács eljárásáról szólt. A testület saját kezdeményezésére vagy az arra jogosultak indítványa alapján jár el; ilyen indítványt — a javaslatban részletesen felsorolt — felső szintű állami szervek, illetve vezetőik, a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek országos vezető testületéi, továbbá a fővárosi tanács és a megyei tanácsok tehetnek. Minthogy az Alkotmányjogi Tanács az állampolgárok és más ügyfelek egyedi ügyeivel nem foglalkozik, az állampolgárok közvetlenül nem is fordulDr. Markója Imre, igazságügy-miniszter expozéját tartja. hatnak az Alkotmányjogi Tanácshoz. Markója Imre befejezésül elmondta: ezek a rendelkezések megfelelő kereteket adnak ahhoz, hogy a megválasztandó Alkotmányjogi Tanács jól elláthassa fontos hivatását és az alkotmányosság mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazás irányításában maradéktalanul érvényre jusson. A miniszteri expozét követően dr. Antalffy György (Csongrád m. 9. vk.), a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára volt a törvény- javaslat bizottsági előadója, s az országgyűlési ügyrend kiegészítésének beterjesztője. Rámutatott: napjainkban — összefüggésben gazdasági életünk alakulásával — felgyorsult a jogszabály- alkotás, mind több új és új paragrafus születik, s ennek egyik hatása, hogy a szabályozásban növekszik a tévedés lehetősége, időnként jogi, szakmai bizonytalanság tapasztalható. Amikor az országgyűlés tavaly decemberben az alkotmánymódosításról — az Alkotmány- jogi Tanács jogintézményéről — döntött, akkor lényegében a közvetlen alkotmányosság-ellenőrző szervezeti és működési módszer fő elveiről határozott. A most előterjesztett törvény- javaslat pedig ezeket az elveket valósítja meg. Az Alkotmányjogi Tanácsban szilárd egységben jelennek meg a jogi és a politikai megfontolások : a jogalkotás hierarchiájának jogi tétele, a demokratizmus elmélyítéssé az országgyűlés szerepének növelése útján. Dr. Mátay Pál és dr. Sándor Dezső hozzászólása után, dr. Márkája Imre igazságügyminiszter válaszában kifejezte egyetértését a képviselők által elmondottakkal és megköszönte azt a segítséget, amelyet az ország- gyűlés tagjai, bizottságai a (Folytatás a 3. oldalon) Lázár György, a Minisztertanács elnöke és a hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó Bettino Craxi olasz miniszterelnök csütörtökön reggel a magyar kormányfő parlamenti dolgozó- szobájában szűk körű megbeszélést folytatott. Várkonyi Péter külügyminiszter és olasz partnere, Giulio Andreotti a Külügyminisztériumban szintén tárgyalóasztalhoz ült. Megbeszélésükön a kölcsönös érdeklődés előterében álló nemzetközi kérdésekről, valamint a két ország kapcsolatainak helyzetéről, azok további bővítésének és fejlesztésének lehetőségeiről volt szó. Bettino Craxi hivatalos programja során a délelőtti órákban megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén, s ugyancsak koszorút helyezett el az első világháborúban meghalt olasz katonák emlékművén a Rákoskeresztúri temetőben. Bettino Craxi a délelőtti órákban a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezetbe látogatott. A Pest megyei mezőgazdasági nagyüzem központjában Marjai József, miniszterelnök-helyettes, Villányi Miklós, mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár és Esztergályos Ferenc, külügyminiszter-helyettes fogadta, majd Furu- lyás János tsz-elnök tájékoztatta a mintegy 6 ezer hektáron gazdálkodó szövetkezet tevékenységéről. Mint elmondta: mezőgazdasági és ipari főágazat egyaránt „üzemel” a tsz-ben. A mezőgazdaságon belül a klasz- szikus értelemben vett növénytermelés folyik, emellett takarmánynövényeket és zöldségféléket is termelnek. Az állattenyésztési ágazatban elsősorban szarvasmarhát — mintegy 4500 állatot — gondoznak, de az elmúlt évben például 170 ezer vadkacsát is neveltek. Jelentős a gumigyártó, a fémforgácsoló, a mezőgazdasági gép- alkatrészeket előállító, valamint az építőipari tevékenység is a szövetkezetben. A 2800 tsz-tag megtalálja itt a számítását, hiszen megfelelő munkalehetőségekhez és jövedelemhez jut. A tájékoztatást követően Bettino Craxi köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért, s annak a véleményének adott kifejezést, hogy ez a látogatás is hozzájárul az országaink közötti együttműködés formáinak bővítéséhez. Elismeréssel szólt a mindkét országban jól funkcionáló szövetkezeti mozgalomról. Az olasz vendégek különös érdeklődést tanúsítottak a vadkacsatenyésztés iránt. A tsz-elnök szavaiból kiderült, hogy a feldolgozott, tisztított szárnyasok egy részét nyugati exportként értékesítik; jelentős mennyiséget juttatnak el ebből Olaszországba csakúgy, mint a vácszentlászlói lucernából. A vendégek egy olasz szobrászművész parasztaszszonyt ábrázoló kisplasztikájával ajándékozták meg a szövetkezet dolgozóit, akik viszonzásul a tájegység népviseletét is tükröző népművészeti babával kedveskedtek. A program üzemlátogatással folytatódott: az olasz kormányfő megtekintette a 98 százalékban gépesített tehenészeti telepet — ahonnan évente 4 és fél millió liter tejet szállítanak el a környező községek, falvak üzleteibe —, valamint a tsz kenyérgyárát. A vácszentlászlói látogatás Laki József tsz-gazda háztáji gazdaságának megtekintésével fejeződött be, ahol a fóliasátrakban korai salátát termelnek. Bettino Craxi — útban Budapest felé — a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában megtekintette Amerigo Tot „A mag apoteó- zisa” című alkotását, amelyet az idős művész tavaly ajándékozott az oktatási intézménynek. Az olasz kormányfő . délelőtti programján részt vett Szita János, hazánk római és Emilio Paolo Bassi, Olaszország budapesti nagykövete. Délután a Parlament Dele- gációs termében plenáris üléssel folytatódott a magyar—olasz kormányfői találkozó. A magyar tárgyalócsoportot Lázár György vezette. Tagjai: Várkonyi Péter, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási elnöke, Esztergályos Ferenc, Palotás Rezső, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és Szita János. A Bettino Craxi vezette olasz delegációban foglalt helyet Giulio Andreotti, Umberto La Rocca, a külügyminiszter kabinet- főnöke, Antonio Ghirelli, a Miniszterelnökség sajtóirodájának vezetője, kormány- szóvivő és Emilo Paolo Bassi. Az őszinte légkörű megbeszélésen áttekintették a a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat. Közös álláspontra jutottak abban, hogy a fejlesztési irányok meghatározása a soron következő szakértői, szakminiszteri találkozók feladata lesz. Úgy ítélték meg, hogy a jövőben további lehetőségek nyílnak az együttműködésre a termelési kooperációkban, valamint a harmadik piacokon való közös fellépésben. A nemzetközi témákat illetően — bár eltérően ítélték meg a feszültség kialakulásának okait — egyetértettek abban, hogy a kelet-nyugati kapcsolatokban párbeszédre van szükség, amely elvezet az érdemi tárgyalásokhoz. A nap folyamán Marjai József a parlamentben fogadta Julio Andreottit, akivel megbeszélést folytatott. Lázár György és felesége este a Parlament Vadásztermében díszvacsorát adott Bettino Craxi és felesége tiszteletére. A vacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Az ülésteremben. (Fotó: Perl Márton) (MTI)
