Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1984. április 11., szerda Craxi budapesti útja Bettino Craxi miniszter­ei nők budapesti látogatása nagy jelentőségű esemény az olasz—magyar kapcsolatok szempontjából — jelentette ki az olasz minisztertanács elnökének szóvivője. Bettino Craxi képviselője kedden, a miniszterelnöki palotában tájékoztatta az olasz és a nemzetközi sajtót a kormányelnök és Giulio Andreotti külügyminiszter szerdán kezdődő magyaror­szági programjáról. Emlékez­tetett, hogy a látogatásra házár György miniszterelnök meghívása alapján kerül sor. A két ország politikai érintkezésének történetéről szólva a szóvivő kiemelte Kádár János 1977 nyarán folytatott római megbeszé­léseinek jelentőségét. Most nem rutinjellegű utazásról, nem udvariassági látogatásról van szó, hanem elsősorban a két ország gaz­dasági, kulturális kapcsola­tainak bővítéséről — han­goztatta a szóvivő. A sajtókonferencián ma­gyar lapvéleményeket is is­mertetett annak alátámasz­tására, hogy Budapesten is várakozással tekintenek a magas szintű találkozó elé. Az olasz lapok, a rádió, televízió a látogatás küszö­bén jelentős terjedelemben foglalkoznak magyar témák­kal. A tekintélyes polgári lapok közül több is annak a véleményének adott hangot, hogy a tárgyalások elsősor­ban a két országot érintik, de az együttműködés erősí­tése egyúttal hozzájárulhat az európai feszültség eny­hítéséhez is. Felkészülés a visszatérésre Jurij Malisev, Gennagyij Sztrekalov és az első indiai űrhajós, Rakes Sarma, akik április 4. óta dolgoznak a Szaljut—7 űrállomáson, meg­kezdték a felkészülést a má­ra tervezett visszatérésre. A leszállóhegységben elhelyez­ték a Földre visszahozandó felszereléseket, filmeket, in­formációs anyagokat. Fontos kérdések az SZKP KB ülésén Kedden Moszkvában, tel­jes ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága. A plénum megvitatta és elfogadta azokat a szerve­zeti és egyéb kérdésekre tett javaslatokat, amelyeket az SZKP KB Politikai Bizott­sága tett a Szovjetunió új összetételben megválasz­tott Legfelsőbb Tanácsának szerdán kezdődő első ülés­szakával kapcsolatban. Mihail Zimjanyinnak, az SZKP KB titkárának előter­jesztése alapján a plénum megvitatta az általános és szakmai oktatás bevezeten­dő reformjának legfontosabb kérdéseit. A vitában felszó­lalt a központi bizottság több tagja. A plénumon beszédet mondott Konsztantyin Cser- nyenko, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára A központi bizottság ülé­se határozatot hozott a nép- képvis'elők szovjetjei mun­kájának javításáról, vala­mint az általános és szak­mai oktatás reformjának fő irányairól. Libanon Előkészületek a fegyveres erők szétválasztására Elsősorban a semleges ütköző erő megszervezésétől függ, hogy mikor valósítják meg a polgárháborúban egy­mással szemben állt fegyve­res alakulatok szétválasztá­sát a libanoni fővárosban, Bejrut déli elővárosában és a hegyvidéki Szűk el-Garb térségében. A libanoni had­sereg, a jobboldali milíciák, a Haladó Szocialista Párt és a siíta Amal-mozgalom leg­felsőbb politikai-katonai ve­gyesbizottsága hétfőn éjjel Amin Dzsemajel államfő el­nökletével jóváhagyta a csa­patszétválasztási tervet, de a végrehajtásához szükséges 2000 főnyi rendőri alakulat­nak még csak a felét sike­rült mozgósítani, mert a sor­köteles katonákhoz intézett toborzó felhívásnak nem volt foganatja. Az ütköző erőn kívül 110 libanoni és 40 francia tűzszüneti megfigye­lő teljesít majd szolgálatot a 15 kilométer hosszú, válta­kozó szélességű övezetben. A legfelsőbb bizottság szóvivője az ellenségeskedé­sek beszüntetésére irányuló erőfeszítések első lépéseként értékelte a csapatszétválasz­tási tervet, amelynek végre­hajtására a libanoni ellenzék is kötelezte magát, bár ko­rántsem tartja kielégítőnek. Nabih Berri, az Amal-moz­galom vezetője úgy nyilat­kozott, hogy nem annyira a csapatszétválasztásról, mint inkább az elfoglalt pozíciók megerősítéséről van szó. Kedden megkezdődött az izraeli hadsereg korábban bejelentett mozgósítási gya­korlata, amely a korábbi ese­tekhez hasonlóan ezúttal is fokozta a háborús feszültsé­get a Szíriái—izraeli fronton. Baszk terroristák levele Az ETA baszk szeparatista szervezet letartóztatásban le­vő, vagy szabadságvesztését töltő negyvenhárom tagja le­vélben fordult a spanyol belügy- és igazságügyminisz­terhez. Ebben bejelentették, hogy felhagynak a fegyveres harccal, ügyükért a jövőben demokratikus, az alkotmány biztosította keretek között kívánnak harcolni. Gáspár Sándor felszólalása Párizsban Kedden délelőtt Párizsban, a CGT székházában folytató­dott a Szakszervezei Világ- szövetség Irodájának 31. ülésszaka. Az iroda tagjai megvitatták az első napiren­di pontot, amelynek témája a szakszervezetek akcióegy­ségének szükségessége és le­hetőségei. Részletesen ele­mezték a különböző földré­szeken kialakult sajátos helyzetet s a szakszervezetek­nek azokat az erőfeszítéseit, amelyek arra irányulnak, hogy közösen vegyék fel a harcot a dolgozók életkörül­ményeit súlyosan érintő gaz­dasági problémák megoldá­sa, a munkanélküliség, az el­maradottság felszámolása és a háborús veszély elhárítása érdekében. A vitában felszólalt Gáspár Sándor, a SZOT elnöke is. A többi között hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek lehe­tőségei a feszültebbé vált nemzetközi helyzet, az együttműködés bíztató ered­ményeinek látszólagos meg­torpanása ellenére sem rosz- szabbak, mint korábban vol­tak. Az ülésszak szerdán fejezi be munkáját. Politikai szövetkezés sportolók ellen Peter Ueberroth, a Los Angeles-i olimpiai előkészítő bizottság elnöke sajtóértekez­leten jelentette ki, hogy el­lenzi a NOB Végrehajtó Bi­zottsága rendkívüli üléssza­kának összehívását. Ezt a Szovjetunió kérte a Los An­geles-i olimpia körül mester­ségesen kialakított szovjet­ellenes hangulat miatt, a szovjet sportolók zavartalan részvételéhez szükséges felté­telek biztosítása céljából. A Szovjetunió indítványá­nak megalapozottságát ked­den éppen a New York Times támasztotta alá. Nyil­vánosságra hozta, hogy Los Angelesben több mint 165 jobboldali szervezet szövet­kezett a Szovjetunió és más szocialista országok sporto­lóinak zaklatására. —( Külpolitikai kommentárunk j~ Diplomácia és csatazaj MÉLTÁNYTALANUL MEGCSAPPANT g nemzet­közi sajtó érdeklődése Délkelet-Ázsia iránt. Valójá­ban pedig az utóbbi időben számos figyelemre méltó esemény zajlott le. Nguyen Co Tach vietnami kül­ügyminiszter Dzsakartában és Canberrában járt, s tárgyalásai meggyőzően bizonyították, hogy Hanoi szeretne előrelépni mind a kambodzsai probléma ren­dezésében, mind az ASEAN-országokhoz fűződő kap­csolataiban. Magától értetődik, hogy a Kambodzsá­ban ideiglenesen állomásozó vietnami csapatok ügyé­ben csakis akkor következhet be fordulat, ha meg­szűnik a Phnom Penh-i rezsim állandó fenyegetett­sége. Hanoi ebben a kérdésben világos álláspontot képvisel. Az igazságos és ésszerű rendezés akadá­lyozóit ott kell keresni, ahol a kambodzsai rendszer ellenfeleit politikai és katonai támogatásban része­sítik. HOZZÁTARTOZIK A KÉPHEZ a kambodzsai kül­ügyminiszter mostani rövid moszkvai munkalátoga­tása. Hun Sen, aki egyszersmind miniszterelnök-he­lyettes is, Andrej Gromikóval folytatott eszmecserét a szovjet fővárosban. A kétoldalú kapcsolatokon kí­vül áttekintették a délkelet-ázsiai helyzetet. Mint a tanácskozásról kiadott közleményből kitűnik, a Szov­jetunió nagyra értékeli a három indokínai ország — Kambodzsa, Laosz és Vietnam — konstruktív maga­tartását a bizalom, a jószomszédság és az egyenjogú együttműködés megteremtésére a térségben. Moszk­vában ezzel összefüggésben ismételten aláhúzták: a Szovjetunió következetesen támogatja a megoldatlan problémák tárgyalásos rendezésére irányuló erőfeszí­téseket. Sajnálatos, hogy a diplomáciai lépéseket ugyan­akkor csatazaj is zavarja. A vietnami—kínai határról az elmúlt napokban ismét összetűzésekről érkeztek jelentések. A száraz évszakban gyakran ismétlődnek a határvillongások. Vietnam északi felében éppúgy, mint a kambodzsai—thaiföldi határvidéken. Peking szándékairól a China Daily című angol nyelvű lap így írt: „Az ellentámadásokra mindaddig szükség van, amíg Hanoi nem mutat őszinte hajlandóságot Kambodzsában levő csapatainak teljes kivonására”. AZ ERŐSZAK ROSSZ TANÁCSADÓ — tartja a közhelyszámba menő mondás. Aligha lehetséges a — hanoi fogalmazásban — reális alapokon álló, igaz­ságos rendezés Kambodzsában, ha azt fegyverekkel akarják kikényszeríteni. Márpedig a térség békéjét, biztonságát, a kölcsönösen gyümölcsöző együttműkö­dést csakis tárgyalásokon lehet elérni. Ezzel ellen­tétes megoldást — bizonyság rá a közelmúlt históriája — nem lehet rákényszeríteni Indokína sokat szenve­dett országaira. Gyapay Dénes Még marad a Chal langer A Challenger amerikai űr­repülőgép legénységének a hétfői sikertelen kísérlet után sikerült befognia a „Solar Max” nevű mester­séges holdat. A távirányítás­sal működő robotkar segít­ségével Terry Hart űrhajós ezúttal első próbálkozásra beemelte a meghibásodott műholdat az űrrepülőgép »akterébe. Az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) közleménye szerint a korábbi sikertelen kísérlet ellenére elegendő üzemanyag van az űrrepülő­gépen, s ezért elvégzik az összes tervezett kísérletet. Ebből a célból 24 órával meghosszabbították a Chal­lenger útját. Az űrrepülőgép az új program szerint pén­teken száll le a floridai légi- támaszpontra. TERMELŐSZÖVETKEZETEK FIGYELEM! A TSZKER EGRI TERÜLETI KÖZPONTJA jelentős 5— 10%-os ÁRENGEDMÉNYT AD különböző típusú gépek vásárlása esetén. Részletes felvilágosítást a TSZKER Területi Központja, EGER, géposztálya ad. I^ Telefon: 13-590, 13-134, 13-674, Telex: 63-252. Magyar—olasz kapcsolatok Strada Hungarorum Hazánk és Itália között hagyományosak a kapcsola­tok. Aligha alaptalan a fel- tételezés: a két nép közti ro- konszenvet az táplálja, hogy az európai szellemi áram­latok, a gyakran közös ese­mények és azonos érdekek áthidalták a távolságot a Duna és a Tiberis között. Garibaldi és Kossuth Félnomád őseink a kalando­zások korában gyakran zú­dultak le seregeikkel a Pó síkságára. Útvonalukat utóbb Strada Hungarorumnak, a Magyarok Útjának nevezték el. A középkorban népes marhacsordákat tereltek ugyanezen az útvonalon, s így vált az országaink korai kereskedelmének jelképévé. Uralkodóink udvarában ra- vennai, bolognai firenzei mesterek fordultak meg, s ió néhány királyt szoros csa­ládi szálak fűztek Itáliához. Amikor a múlt század­ban Milánó, Pavia, Padova és Szicília népe zászlót bon­tott a függetlenségért, a tár­sadalmi haladásért, a for­rongó magyar nemzet őszin­te rokonszenwel fordult fe­léjük. Az 1848-as észak­itáliai forradalom idején a császári hadsereg köteléké­ben ott állomásozó magyar csapatok nem avatkoztak be a felkelők elleni harcba, sőt, jó néhány magyar hon­véd és tiszt közéjük állt. Az egységes Itáliáért küzdő Ga­ribaldi oldalán kétezer ma­gyar harcolt, s Türr István mint hadsegéde verekedte végig a csatákat. Tüköry Palermo ostrománál kapott halálos sebet, Teleki Sándor, Dunyov István, Éber Sán­dor és a magyar légió ne­vét pedig máig tisztelet övezi Olaszországban. Kos­suth Lajos Torinóban tele­pedett le, s élt haláláig. A Via dei Mille 22. számú há­zán márványtábla hirdeti emlékét, s a közelben áll szobra is. Gazdasági kötelékek Kulturális kapcsolataink évszázadokra nyúlnak visz- sza. Itáliai költők énekelték meg uralkodóink dicsősé­gét, a magyar szellemi élet kiválóságai tanultak olasz egyetemeken. Babits Mihály magyar irodalmi közkinccsé tette Dante Isteni színjáté­kát, s múzeumaink becses kincsei közé tartoznak az olasz mesterek remekei. A Rómában 1928 óta működő Magyar Akadémia kulturá­lis kapcsolatainak legújabb kori fontos őrhelye. Gazdasági együttműködé­sünk szintén sok évszázados múltra tekinthet vissza. Ha­zánk kereskedelmi partnerei sorában Itália jelenleg a hatodik helyen áll, a tőkés országok között az NSZK és Ausztria után a harma­dik. Exportunk évek óta meghaladja importunkat, az árucsere csaknem minden évben magyar többlettel zá­rul. A múlt év novemberé­ben rendezett olaszországi magyar hét is azt bizonyí­totta, hogy kölcsönösen nagy érdeklődés mutatkozik a meglévő kooperációs szerző­déseken túl a közvetlen kapcsolatok kiépítésére. Budapest és Róma kap­csolataiban mérföldkőnek számít Kádár János 1977 jú­niusában tett római látoga­tása. Háromnapos eszme­cseréinek lényegét az MSZMP KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja a ró­mai Grand Hotelben tartott nemzetközi, sajtóértekezleten így foglalta össze: kölcsönös érdek a két ország együtt­működésének fejlesztése. Két évvel korábban Lázár György személyében először járt a felszabadulás után magyar kormányfő az olasz fővárosban. Közös teendők Bettino Craxi személyé­ben rövidesen először kö­szönthetünk olasz minisz­terelnököt hazánkban. A magas szintű magyar—olasz tárgyalásokat meghatározza, hogy a két ország más-más politikai és gazdasági integ­ráció tagja. Annak ellenére azonban, hogy hazánkat szo­ros szálak fűzik a Varsói Szerződéshez és a KGST- hez, Itália pedig a NATO és a Közös Piac tagja, találko­zási pontokban nincs hiány. Bár a nemzetközi helyzet megítélésében a két ország álláspontja eltérő, az euró­pai biztonság, a leszerelés, a kelet—nyugati párbeszéd fenntartása és folytatása, a nukleáris katasztrófa' elhá­rítása — igaz, különböző megközelítésben — Budapest és Róma számára egyaránt sok közös teendőt kínál. Olaszország napjainkban súlyos belső gondokkal küszködik. A társadalmi és gazdasági feszültségeket po­litikai ellentétek is hevítik: a római kormány az elsők között járult hozzá az euro- rakéták telepítéséhez, ám az olasz közvélemény egyre nagyobb aggodalommal és felháborodással kíséri a tömegpusztító fegyverek co- misói rendszerbe állítását. Meggyőződésünk, hogy bi­zonyos alapvető kérdések­ben ennek ellenére sikerül majd közös nevezőre jutni a budapesti tárgyalásokon. A kétoldalú kapcsolatok bő­vítése pedig hasznosan hoz­zájárulhat az európai légkör javításához, a mindkét nép és ország számára létérdekű béke megóvásához, a külön­böző társadalmi és gazdasá­gi berendezkedésű országok álláspontjának közelítésé­hez. Gyapajr Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom