Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-10 / 84. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. április 10., kedd S, A zalaszentgróti volt Batthyány-kastóly Zalaszentgrót Zala megye új városa A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 19/1983. számú határozata Zala megyében is várossá nyilvánított év elején egy nagyközséget: Zalaszen tgrótent. Előtte azonban 18/1983. számú határozata elrendelte Csá- ford, Tekenye, Zalakoppány és Zalaudvamok közeli községeknek egyesítését Zalaszen tgróttal. Űjdonsült, nagyobbra nőtt városunk az utóbbi háromszáz esztendőben nem sokat hallatott magáról. Élte csendes munkás hétköznapjait az ország egyik félreeső völgyében. A török időkben azonban nekik is kijutott a viharokból. Ha igaz, hogy „város” szavunk a „vár”-ból ered, tehát olyan települést jelöl, amely várral bír, „váras” hely, akkor Zalaszentgrót — hajdan Szent Girolt, Szent Gi- rót —, ugyancsak régóta lehetett volna város, hiszen az 1080. év tájékán Szent László király uralkodása alatt, már felépült a Zala folyó szigetén jól védhető vára. A vár és a várbirtok a XV. században került a Hagymássiak kezébe s maradt is 1654-ig, amikor a családnak magva szakadt. Szilaj nagyhatalmú főurak voltak a Hagymássiak. Egyikük János Zsigmond halála után kis híján erdélyi fejedelemmé is lett. Szentgróti várukat a török elleni harcok idején építették ki négy oldalról zárt erősséggé. 1526 után a török többször megostromolta, de bevenni nem tudta. Ekkor pusztult el a kisszentgróti ferences rendház és a még a korai középkorban, román gtílusban épített, majd később gót stílusban kibővített templom, amelynek kriptájában temetkezett Kanizsai Miklós tárnokmester. Szentgrót is fontos és megbízható láncszeme volt a dunántúli végvárrendszernek. Az egyébként vitéz, törökverő Hagymássi- aknak egy csúnya hatalmaskodás is fűződik nevükhöz. 1605-ben orvul meggyilkoltatta Hagymássi Kristóf a Sümegben élő Ujlaky Lajos veszprémi püspököt, amikor ebédelt. A bűncselekmény rugói még feltáratlanok. Mint Zalaszentgrót törökkori története is. 1654-ben a híres és vitéz katona. Batthyány Ferenc először 1753—1758 között templomot építetett, amelyhez felhasználták a romokban heverő kisszentgróti ferences kolostor maradványait. Az új templomba telepítették át Kanizsai Miklós gótikus síremlékét, valamint a festett, faragott, XV. századi faszobrot, az úgynevezett Szentgróti Madonnát. Az ugyancsak félig összeomlott kisszentgróti ferences templom köveiből pedig majorsági épületeket emeltetett, az egyik, akkoriban épült istálló még ma is áll, jelezve a Batthyányak korszerű gazdálkodását. A lakosság kérésére a gróf meghagyta a templom egyik ép, román sítlusú tornyát, amelyet ma „polgárvárosi toronynak” neveznek. Az új kastály 1787- ben készült él a régi vár falainak felhasználásával és részben annak helyén. Hajdani vár mivoltára utal a kastélyszámy két sarokitor- nya. Ma ez a megye legszebb, legjobb állapotban maradt kastélya, amelyben 1950 óta gyógypedagógiai nevelőintézet működik. A XIX. században is felépítette a maga épületeit, amelyek megillették a járási székhelyet. Különösen az 1846-ban elkészült, négynyil- lású Zala-híd érdemel említést, amely kőpilléreken nyugvó téglaboltozattal épült, s ma Havdam Hatamov szovjet főtörzsőrmester nevét viseli, aki életét adta azért, hogy megakadályozza a németek által aláaknázott híd felrobbanását 1945-ben. Íme, Zalaszentgrót dióhéjba szorított múltja. És most az ország érdeklődő együttérzéssel figyeli a jövőjét. Dr. Csonkaréti Károly Autós áruház Magyarország első autós áruháza — így hirdetik az április 2-án Tatabánya mellett megnyílt Skála Sztrádát. Az új áruház az E5-ös nemzetközi főútvonal mellett — helyezkedik el, elsősorban tehát a kocsival, busszal közlekedők vehetik igénybe. Azoknak kínál az új bevásárlóközpont jó vásárlási lehetőséget, akik egyszerre sokféle árut akarnak beszerezni. A megrakott bevásárlókocsikat ki lehet tolni a parkolóig, ahol kényelmesen átpakolhat a vevő a saját kocsijába. Az autós áruházak külföldön azért jöttek létre, mert a városi parkolás olyannyira megnehezedett, hogy hiába van a vevőnek kocsija, ci- pekedhet, míg megközelíti. Az országutak mentén viszont a nagy autóparkolók megoldják a gondot: van hol megállni, és nem kell cipekedni. Ezek a nagy áruházak többnyire egyszerű körülmények között szolgálják ki a vásárlókat — az alacsony költségek következtében árengedményt tudnak nyújtani, ami a vevő számára is kifizetődővé teszi, hogy elkocsikázzon a legközelebbi útmenti bevásárlóhelyre. Valószínűleg így lesz ez a Skála Sztrádával is, amely szintén hirdeti, hogy 6—800 féle terméket állandóan árengedménnyel kínál, és az épület előtt nem szednek díjat a parkolásért. Az élelmiszerekből és iparcikkekből igen sokfélét árusítanak a 60-as kilométerkőnél a bar- kácseszközöktől a kempingcikkekig, a konyhai alkalmatosságoktól a sportszerekig. A különböző árucikkek közül jó néhányat akkor adnak olcsóbban, ha egyszerre többet is visz a vevő. Ez a tény is amellett szól, hogy a Skála Sztráda a nagy bevásárlások lebonyolítására alkalmas. Tegyük rögtön hozzá: nem csupán az autóval közlekedők számára. Menetrend- szerű autóbuszjáratok is megállnak az áruház közelében, nem is szólva a turistabuszokról, amelyek utasaira különösképp számítanak a skálások. Olyannyira, hogy több közúti határátkelőhelyen szórólapokat osztogatnak a külföldi és a hazai turistacsoportoknak. Ismét első volt tehát a Skála—Coop, amikor megépítette a sztráda menti áruházat. Mindemellett más újdonságot is ígér — tervez — a Skála Sztráda. Köztudott, hogy Magyarországon igen nagy az átmenő kamionforgalom, és az áruszállító kocsik vezetőinek nincs hol megpihenniük. A szálloda drága; a kamionosok többsége városok szélén éjszakázik, a kocsiban alszik. Az elképzelések szerint a Skála Sztráda mellett kialakítják az első kamionos megállóhelyet, ahol szállást, tisztálkodási lehetőséget, étkezést kaphatnak a kocsivezetők. A Skála—Coop ezzel egyszerre növelheti a bevásárlóhely vonzerejét, forgalmát, és oldhatja meg — részben — a kamionosok pihenési gondját. Részben, mert hasonló megállóhelyekre az ország más útjai mentén is szükség lenne. A tervek között szerepel az is, hogy az áruház melletti szabad térségben pavilonokat állítanak fel, amelyek üzemeltetésére pályázatot írnak ki kisiparosoknak, magánkereskedőknek. Ha az elképzelés megvalósul, akkor míg az utas vásárol, lemossák, javítják a kocsiját, netán kitisztítják a kabátját, a plédjét, megsarkalják a cipőjét. A korszerűbb, kényelme^ sebb életmód elterjedése felé tett tehát egy újabb lépést a Skála—Coop Tatabánya mellett. Megtette ezt a lépést annak ellenére is, hogy kevés a fejlesztési alapja: vagy tucatnyi vállalat, szövetkezet adott pénzt a beruházáshoz, amelyet majd úgy kap visz- sza, hogy részesedik az áruház nyereségéből. Vagyis a Skála Sztráda példa arra, miként lehet kevés pénzből is korszerűsíteni, fejleszteni a kereskedelmet. Gál Zsuzsa Grúz teaújdonság Grúziában az országos tea- és szubtropikus növények tudományos-termelői egyesülésének csakvi részlegében új teafajtát, a’ „Kol- hidát” állították elő. Az ol- tásos módszerrel szaporítható „Kolhida” fajta hektáronként 17 tonna tealevelet ad, ami 60 százalékkal több, mint a helyi fajtáké. Jellemző rá, hogy korán termést hoz, hosszú ideig szedhető és levelei egyformán érnek, ami nagyon fontos a gépi szüretelés szempontjából. A tudósok kidolgozták a „Kolhida” teafajta ol- tásos szaporításának technológiáját. A telepítési anyagot „mesterséges ködkamrában” nevelik, a töveket polietilén zsákokban tartják, speciális táptalajban. Az elmúlt évben a csakvi telep 360 ' ezer „Kolhida”-tövet adott a népgazdaságnak, idén ezt a mennyiséget 380 ezerre növelik. Több régi teaültetvényt az új fajtával fiatalítanak meg. LENGYELORSZÁG: M iss Polónia — nehézségekkel Krakkó, április Panaszkodnak a rendezők, finnyáskodnak a résztvevők, a nézők pedig néha jókat kacagnak. Az idei Miss Polónia szépségverseny nem kezdődött valami fényesen. Kevesebb a jelentkező, mint az elmúlt évben, amikor is 25 esztendős kihagyás után ismét vetélkedhettek a csinos lengyel lányok. Az áhított koronáért, a repülőjegyért Londonba (itt rendezik a világ-szépségversenyt), a díjért, no meg a film- és „ reklámajánlatokért. Negyedszázad nagy idő, az ötvenes évekbeli szépségek ma már tán nagymamák, így hát érthető, hogy a hosz- szú szünet után lányok ezrei küzdöttek lángoló lelkesedéssel a Miss Polónia ’83 címért. A szakemberek és a közönség szerint szinte választani sem lehetett a sok jó alakú, harmonikus mozgású, bájos versenyző között. Országos ügy volt: a lapok, a rádió, a tévé, s a közvélemény nap mint nap tárgyalta az eseményeket. A tavalyi Miss Polónia címet egyébként a — természetszerűleg — szőke Lidia Wa- siak (21 éves, 172 cm magas) scsecsini ápolónő nyerte el. „Természetszerűleg” szőke, hisz a döntő 31 résztvevője közül 27 volt az. Az idén a területi versenyeken nemcsak, hogy kevesebben vesznek részt, ám hmmm ... hogy is mondjuk ... a többségük csúnyácska. A lengyel televízió nemrégen egyórás riportot sugárzott, amelyből a lányokkal való beszélgetések során az is kiderült, hogy sokuknak bizony önkritikája sincs, nem beszélve mondjuk a kellemes hangról, orgánumról vagy az esztétikus, diszkrét megjelenésről, a kulturáltságról. Nem lehet minden esztendő „jó évjárat” — vallják a „hozzáértő” zsűritagok, akik 11-en vannak, s mind férfiak. A döntésnél azonban figyelembe veszik a közönségszavazatokat is, és mivel Lengyelországban mintegy százezerrel több a hölgyek, mint a férfiak száma, bizton az idén is találtatik érdemes a Miss Polónia címre. Józsa Péter A palackposta sok százéves „találmány” A tenger sokféle tárgyat sodor partra: fatuskókat, kagylókat, palackokat... És némelyiket nem is üresen. A „palackposta” sok százéves találmány. A hajózás történetének kezdeti időszakában titkos utasítások vagy segélykérés továbbítására használták — más kérdés, hogy milyen eredménnyel. Még tudományos kísérletezés eszközéül is szolgáltak a tengerbe dobott, lezárt palackok. Feljegyezték, hogy Theophrasztusz görög filozófus i. e. 310-ben gondosan lezárt palackokat dobált be egy parti sziklafalról a Földközi-tenger vizébe, hogy bizonyítsa elméletét, amely szerint ezek a hatalmas víztömegek az Atlanti-óceánból áramlanak oda. A XVI. század végén pedig I. Erzsébet angol királynő külön hivatalt alapított, amely az óceánból kifogott palackok hivatalos felnyitásával foglalkozott. A királynő halálbüntetéssel sújtható bűncselekménynek minősítette, ha valaki engedély nélkül felnyitotta a tengerből kifogott palackokat és elöl-, vasta a bennük található levelek szövegét. A királynő felderítő szolgálatának ügynökei ugyanis ezen az úton is küldtek titkos információkat az ellenséges flották mozgásáról. Másrészt teljesen a tenger szeszélyétől fügött, célba érkeztek-e valamikor is ezek a küldemények. Sokszor igen hosszúra nyúlt a „kézbesítési” idő. Például kb. 200 évvel ezelőtt egy japán kincskereső hajó a déltengeri szigetek közelében egy korallzátonyon hajótörést szenvedett. Senki nem sietett a hajótöröttek segítségére, valamennyien elpusztultak. Egyikük leírta, mi történt velük, és a levelet palackba zárva a tengerbe dobta. Százötven évvel később, 1935-ben ért partot ez a palack Japánban, Hiratamu-. ra környékén. Egy másik tragikus tengeri esemény, amelyről ugyancsak palackposta adott hírt — és szintén későn —, a Lusitania brit utasszállító hajó elsüllyedése volt. A hajót az Atlanti-óceán északi részén, az első világháború alatt, 1915-ben érte torpedótámadás, 1198 emberrel a fedélzetén. A süllyedő hajón egy névtelen utasnak még volt annyi ideje, hogy írjon néhány sort és a levelet egy keze ügyébe kerülő palackba zárja, és a tengerbe dobja. A hullámsírból küldött utolsó üzenet így hangzik: „Még mindig a fedélzeten vagyok. Körülöttem néhány felnőtt és egy gyerek. Az utolsó mentőcsónakok már eltűntek. Gyorsan süllyedünk. A zenekar még mindig derekasan játszik. Közeledik a vég. Talán ez a hír...” Itt vége szakadt az üzenetnek. Az utas nyilvánvalóan látta, annyi ideje már nincs, hogy befejezhesse a levelet. Később a hullámokon hánykolódó palackot egy brit matróz vette észre. Még egy palackot találtak Anglia partjainál a hínárba akadva. Ugyancsak a Lusitaniáról volt benne üzenet: „Lusitania, 1915. május 7. Megtorpedóztak bennünket. Küldjétek segítséget.” A palackpostázás krónikája a későbbi korokból már kevésbé tragikus történeteket is tartalmaz. Például az amerikai Washington állambeli Kirklanben lakó Gary Farrarrel esett meg, hogy még nyolcéves korában á Robinson modelljéül szolgáló skót matróz, Alexander Selkirk igazi kalandjait olvasva az élmény hatására 1941-ben bedobott egy palackba zárt levelet a Wenatchee folyóba — ugyanúgy, mint annak idején Selkirk a lakatlan Juan Femandez-szigetéről egy segélykérő levelet a tengerbe — megadva a címét és megkérve azt az ismeretlent, akinek netán a levél valamikor a kezébe kerül, válaszoljon neki. A levelet egy kisfiú fogta ki Hawaiiban, aki valóban válaszolt is Gary Farramek és ezzel tartós levélváltás kezdődött kettejük között, amely később mindkét családra kiterjedt. Végül 1959-ben a Farrar-családot körtánccal, zenével, nagy lakomával fogadták. A barátság még ma is tart. í Í í t í I V Ma nyílik a 3 NAPOS VÁSÁR Andornaktályán! Az egri MÁGNES és NAPSUGÁR ÁRUHÁZ, a TISZA Cipőbolt több millió forintos árukészletéből válogathatnak kedves vásárlóink április 10—11—12-én, az egervölgye tsz éttermében rendezett vásáron I Egyes cikkek árából 30—40 százalék engedmény I Egerből autóbuszjárat a Törvényház mellől óránként indul NYITÁS : MA, 10 ÓRAKOR A tavalyi győztes, a „világot jelentő” koronával
