Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-06 / 81. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUUETEKI XXXV. évfolyam, 81. szám ÁRA: 1984. április 6., péntek 1,40 FORINT Kallódó kincseink Egy idős ember keser- gését hallottam a minap arról, hogy amióta nyugdíjas, mind „fajsúlytalanabb- nak” érzi magát. Sajátos megállapítását aztán megpróbálta bővebben is kifejtem, jobban megértetni. Magyarázatának az volt a lényege, hogy a régi munkahelye — ahol különben évtizedekeit töltött becsülettel — meglehetősen megfeledkezett róla. Jóformán az öregek már szinte mindenütt hagyományos éves találkozóira szűkül a régi kapcsolat. Esztendőről-esz- itendőre meghívják őt is egy-egy kis uzsonnára, ebédre vagy vacsorára, a többiekkel együtt átvesz valami kedves kis ajándékot, aztán semmi több. S — sajnos — máshonnan sem keresik, mások sem kapkodnak utána. Pedig igazán ráérne, szívesen hajlana minden okos és elfogadható kérésre, örömmel menne bárhová, ahol csak tudna valamit segíteni. Tudásából, nagy gyakorlatából, gazdag tapasztalatiból igazán sok mindenre futná, s szerencsére még erejéből is telne a buzgalomra. őszinte részvéttel nyugtáztam magam is a panaszt, s mint már annyi más esetben, megdöbbentett ismét. Mert az elmondottak számomra sem szívderítők, s érthetők. Nem egyszer tapasztalok hasonlót, számos olyan idős emberit ismerek, aki többre, jóval többre lenne képes, mint amivel valójában az idejét tölti. S valahányszor csak látom őket, mindig eszembe jut, hogy mérhetetlen pazarlás a szűkebb és tágabb környezet, a társadalom részéről az a mellőzés, amelyben a jobb sorsra érdemes nyugdíjasokat részesítjük. Értékes, hasznosítható energiákkal, szellemi értékekkel bánunk megannyiszor igen tékozlóan, akkor amikor igatón minden segítségre szükségünk lenne, hogy előbbre léphessünk, jobban haladhassunk. Ráadásul pedig — akarván, akaratlan — kedves öregeink egészségének is ártunk, már amúgy sem túl hosszú életüket rövidítjük azzal, hogy megfosztjuk őket a cselekvés, az alkotás, az apróbb-nagyobb eredmények, sikerek éltető örömétől, nem számítunk rájuk. Aligha kell különösebben hangsúlyozni, hogy mennyire téves az a szemlélet, amely feleslegessé degradálja az idős, a nyugdíjas embereket, s egyszerűen figyelmen kívül hagyja a még bennük rejlő értékes lehetőségeket. Mert — tegyük csak szívünkre a kezünket — nem vagyunk mi oly sokan nyugdíjon innen, s kevésbé mutatkozunk mindarra képesnek, amit saját tudásunkból, erőnkből kellene, szeretnénk elérni. Elkél bizony, még jócskán elkél, öreg társaink, barátaink buzgalma, segítsége is. Ne feledjük ezt soha! Tegyük félre az ostoba hiúságot, s fogadjuk hát el a felénk nyújtott kezet. Gyóni Gyula EMLÉKUNNEPSÉGEK ORSZÁGSZERTE így ünnepeltünk Koszorúzás, ifjúsági nagygyűlés a Gellérthegyen — Zenés őrségváltás az állami zászlónál - Nemesnedves jubileuma — Hálatűz Kékestetőn - Avatóünnepség Egerben és Pétervásárán — Április 4-i műszak Visontán Emlékünnepséget rendeztek az évforduló napján Nemesmedvesen, az utolsóként felszabadult magyar- országi településen is. A Vas megye délnyugati szögletében fekvő, alig tucatnyi házból .álló faluban egy T—34-es típusú harckocsi és a magyarországi harcok befejeződését annak idején hírül adó harang alkotja azt az emlékműegyüttest, amelynél az ünnepséget tartották. Április 4-én délben zenés őrségváltás volt a Parlament előtti Kossuth téren, felszabadulásunk évfordulója tiszteletére felvont állami zászlónál. Pontban 12 órakor kürtszó harsant, Farkas Mihály vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka érkezett az ünnepség színhelyére, majd felcsendült a Himnusz, s a Gellérthegyről leadott díszsortűz köszöntötte nemzeti ünnepünket. Szerdán délelőtt a Gellérthegyen — a hagyományokhoz híven — koszorúzási ünnepségen, majd ifjúsági nagygyűlésen emlékeztek meg a fiatalok a jubileumról. A Felszabadulási emlékmű talapzatán a KISZ Központi és budapesti Bizottsága, valamint a kerületek képviselői helyezték el a hála koszorúit, kegyelettel és tisztelettel emlékezve azokra a hősökre, akik életüket áldozták hazánk fel- szabadulásáért. Mintegy 15 ezren népesítették be a hegyoldalt, s az emlékmű környékét. A résztvevők között ott volt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és a KISZ Központi Bizottságának képviseletében Szandtnerr Iván, a KB titkára. Jelen volt az ünnepségen Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A nagygyűlésen Nyitrai István, a KISZ KB titkára mondott beszédet. — Ezekben az ünnepi pillanatokban tisztelettel hajtunk -fejet a felszabadítók, az ellenállók, a neves és^ a névtelen hősök emléke előtt. Nagyra becsüljük mindazok A felszabadulás nemcsak a fasizmus és a régi elnyomó rend alóli felszabadulást jelenti számunkra, hanem mindinkább a jövő üzenetét is: azt a szabadságot és méltóságot, amelyet csak a ki- teljesedett szocializmus adhat meg az embernek — ez volt a mottója annak az országos ünnepi eseménysorozatnak, amellyel az elmúlt napokban emlékeztünk a 39 évvel ezelőtti, történelmi jelentőségű időszakra. Április 4-én fiatalok és idősebbek országszerte koszorúzásokon, ünnepségeken köszöntötték legnagyobb nemzeti ünnepünket, hazánk felszabadulásának 39. évfordulóját. hitét és életművét, akik élni tudtak a szabadsággal, s lerakták a szocializmus alapjait Magyarországon. Most rajtunk a sor: nekünk kell megoldani az új és újabb feladatokat. Nekünk kell megvédenünk a békét, együtt közös akarattal az idősebb korosztályokkal, hazánk barátaival, szövetségeseivel. Mi vállaljuk ezt a feladatot, ezt a harcot, mert múltunk erőt, példát ad, s olyan jövőt képzelünk, amelyért élni érdemes ... Nemzeti ünnepünkről nemcsak itthon, hanem a világ számos pontján megemlékeztek: Csehszlovákia több nagy városában magyar napokat rendeztek, Kijevben nagy érdeklődés közepette nyitották meg a magyar könyv hetét. Bukarestben, az egyik legnagyobb fővárosi üzem, a Konfekció és Kötöttárugyár klubjában magyar—román barátsági gyűlést rendeztek. Finnországban Jaärrvenpaäa város volt az eseménysorozat színhelye, Helsinkiben pedig a Finlandia palotában rendeztek ünnepi estet. Számos barátsági rendezvényre került sor Kínában, Mongóliában, Laoszban és a világ több országában. Koszorúzás az ország tetején Az ünnepi rendezvények sora április negyedikén reggel 9-kor egyszerre kezdődött Gyöngyösön és a Kékestetőn — a meglehetősen rossz idő ellenére tömegek részvételével. A 650. „születésnapját” ünneplő mátra- alji városban 270 középiskolás, főiskolás, és dolgozó KISZ-es tett eleget a felhívásnak, és vett részt a hála- staféta-váltófutásban. Az ország tetején — 1966 óta immár hagyományosan — a hálatűz fellobbanása jelezte a forradalmi ifjúsági napok befejeződését. Az ünnepségen Tóthné Zelei Mária, a megyei KISZ- bizottság tagja mondott megemlékező beszédet. Ezt követően az emlékműnél koszorúval rótta le kegyeletét Virág Károly, a megyei, és Patócs László, a Gyöngyös városi pártbizottság titkára. A KISZ-szervezetek nevében Sós Tamás, a megyei KISZ-bizottság első titkára, valamint Sébér József és Nagy József, a Gyöngyös járási és városi KlSZ-bizott- ság titkárai koszorúztak. A tanácsi szervezetek koszorúját Murcsányi László, Gyöngyös város tanácselnökhelyettese, és Haffner László, a megyei tanács ifjúsági bizottsága titkára helyezte el a felszabadulási emlékmű talapzatán. ★ Felszabadulásunk évfordulójának tiszteletére Egerben, az oktatási igazgatóságon két monumentális műalkotás avatására került sor. Az 1978 óta a városban élő művészházaspár: Erdős Júlia textiles és Pusztai Ágoston szobrász egy-egy hatalmas méretű műve díszíti ezentúl az épület földszintjét. Egy intim hangulatú kis tanácsterem falára került Erdős Júlia munkája, amely (Folytatás a 3. oldalon.) Zubogó esőben rajtoltak a hálastaféta résztvevői Gyöngyösről, a Mátra Művelődési Központtól (Fotó: Kőhidi Imre) Ellensúlyozhatok a hátrányok Szövetkezetek a lakásépítésért Tanácskozás a Népfrontban Az elmúlt évtizedeikben az országban 250 ezer szövetkezeti lakás épült, csaiknem egymillió ember számára teremtve a korábbinál lényegesen jobb, kényelmesebb életkörülményeket. A Hazafias Népfront Országos Elnöksége szövetkezetpolitikai albizottságának csütörtöki ülésén Pál József, az Országos Szövetkezeti Tanács titkára azt is elmondotta: a közelmúlt gazdasági változásai. s a lakásügyi rendelkezések kedvezőtlenül érintették a szövetkezeteket. Elvesztettek több olyan kedvezményt. hitelforrást, amelyek szavatolták ennek az építkezési formának az előnyeit. Hatásos intézkedésekkel azonban el'lensúlyozha- tók a hátrányok, megfelelő eszközök igénybevételével, az erők összpontosításával új lendületet kaphat az otthon- teremtés e sajátos módozata. A tervek szerint az ifjúsági takarékbetét-tulajdonosak pénzük egy részével előzetesen is hozzájárulnak majd a lakásépítés ütemének meggyorsításához. Cserében biztosra vehetik, hogy a takarékoskodás kötelező lejártával felkerülnek a leendő tulajdonosok listájára. Már dolgoznak e forma részletes feltételeinek kialakításán. Egy másik elképzelés szerint a szövetkezeti tanács bekapcsolódna a lakáscserék lebonyolításába, annak érdekében, hogy a nagyobb lakásra várók minőségi igényei lehetőleg egyidőben teljesülhessenek azokéval. akiknek megfelelne az üresen maradó kisebb otthon. A vitában felszólalók kifejtették: a szövetkezeti lakásépítési forma megújhodása szoros — túlságosan is szoros — összefüggésben van a telekellátás színvonalával. Közművesített és olcsó telkek nélkül nem lehetnek „vetélytársai” más építési formáknak. Ebből a szempontból már csak azért is kedvezőtlen a helyzet — mutattak rá —, mert a tanácsok sok helyütt nem a szövetkezeteket részesítik előnyben. Szóltak arról is. hogy a falvak lakossága gyakorlatilag kiszorul a szövetkezeti lakásépítési formából, hiszen az építési és egyébb feltételek — az otthonok kis száma miatt — nem kedvezőek. Szorgalmazták a lakás- és ipari szövetkezetek közötti együttműködés elmélyítését is. (MTI) Termelők exportjoggal? Kínálat és követelmény Az agrárpiac kínálati jellegének erősödése, az anyagi-műszaki ellátottság korlátái és a növekvő piaci követelmények összességében nehezebb helyzetet teremtettek a tsz-ek értékesítésibeszerzési teendőinek megoldásához. A kialakult helyzetet vitatta meg a TOT elnöksége csütörtöki ülésén, amelyen Szabó István elnökölt. Az elnökség megállapította: a termelés néhány ágazatában rendre terméktöbblet keletkezik. Levezetésére a kormányzati szervek az elmúlt időszakban többször is rugalmasan intézkedtek. Pénzügyi támogatást nyújtottak továbbá a termék- forgalmazás hiányzó létesítményeinek — például a tárolók, hűtőterek — kiépítésére is. Fejlődött a központi piacfelügyeleti tevékenység. Ami a termelők szempontjából szintén lényeges, a korábbinál alaposabban vizsgálják a szerződéses fegyelem helyzetét, és következetesebben számon kérik a mulasztásokat. A tsz-ek forgalmi helyzete azonban mindezek ellenére romlott; egyebek között azért, mert a megnövekedett szállítási költségek miatt szűkül a termelőkkel közvetlen kapcsolatot tartó kereső felvásárlók, feldolgozók köre. Nehézséget jelent, hogy a termelők és a kereskedők kapcsolatában sem sikerült megtalálni az együttműködés közös érdekeltségen alapuló megoldásait. A termelők még mindig gyakran kiszolgáltatottnak érzik magukat a terményeiket átvevőkkel szemben. A gazdálkodási feltételek szigorodásával a termelőkre egyre gyakrabban igyekeznek áthárítani olyan terhet és kockázatot, amely végül is a forgalmazók „ügye” lenne. Az elnökség megállapította: a szövetkezeteknek határozottabban kell fellépniük jogaik érvényesítésére, és ebben az eddiginél jobbéin támaszkodniuk kell az érdekképviseleti szervek segítségére. Kezdeményezzék határozottabban a szerződéses fegyelem megsértőivel szemben a kártérítést, akár a bíróság előtt szerezzenek érvényt igazuknak. A mezőgazdasági termelők és a külkereskedelem kapcsolatában javulás mutatkozik. A tsz-ek már jobbéin érzik a külpiac követelemé- nyeit, az exportáru termelésében azonban anyagi érdekeltségük még nem megfelelő. Sokat javíthat a helyzeten a közvetlen exportjog megadása a termelőknek és azok társulásainak: például a TSZKER esetében várható, hogy új lehetőségeket sikerül találni a kisebb mennyiségben értékesítésre kerülő áruk értékesítésére. (MTI) Főként tartalmi korszerűsítés Az oktatás jövőjéről Csütörtöki ülésén a Parlamentben a köz- és a felső- oktatás fejlesztési programjáról szóló téziseket vitatta meg az országgyűlés kulturális bizottsága. A nagy jelentőségű témáról készült — kutatók, gyakorló szakemberek és társadalmi szervezetek vitáii nyomán kikristályosodott — tervezethez Köpeczi Béla művelődési miniszter fűzött szóbeli kiegészítést. Mindenekelőtt hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az oktatás helyzete, gondjai és javításának lehetőségei első alkalommal kerülnek dokumentum formájában a képviselők elé. Kiemelte, hogy a köz- és a felsőoktatás korszerűsítése csak folyamatként, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális összefüggések figyelembevételével mehet végbe. Szólt arról, hogy a koncepciót elsősorban a tartalmi korszerűsítésre törekvés jellemzi. A legfontosabb célok között említette a közismereti képzés színvonalának javítását, vagyis azt. hogy minden iskolatípusban növekedjék a tanulók általános műveltsége. Az elképzelések megvalósulásának garanciáiról szólva Köpeczi Béla rámutatott, hogy a terveket folyamatosság, realizmus, bizonyos fokozatosság jellemzi, hiszen így lehet megteremteni — az előre nem pontosan felmérhető társadalmi-gazdasági változások közepette is — a fejlesztés feltételeit.
