Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-04 / 80. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. április 4., szerda 11. A szovjet tudomány-technika eredményeit min­dig fokozott figyelemmel kíséri a világ, így ha­zánkban is érdeklődéssel tekintenek ezek iránt. Nem véletlenül, hiszen manapság számos szovjet tudományos-technikai újdonságot Magyaror­szágon is eredményesen hasznosítanak. Az orvos- tudománytól az űrkutatásig, illetve a mikroelekt­ronikától a geológiáig jelentős sikerek jelzik a szovjet kutatók, a tudósok munkáját. Felszabadu­lásunk 39. évfordulóján újabb vívmányaikból mutatunk be néhány érdekességet olvasóinknak. összeállította: Mentusz Károly Tizenegy kilométerre a föld alatt A nyugat-szibériai Tyű- menyben — a legnagyobb földgáz- és kőolajlelőhelyek központjában megkezdte munkáját az újonnan megszervezett mélyfúrás- teohnológiai tudományos- kutató intézet. Az intézet székhelyének megválasztá­sára az vezetett, hogy a geo­lógusok szerint Nyugat-Szi- bériában még távolról sem tárták föl a teljes készlete­ket, és az eddig ismert szin­tek alatt, 3—i ezer méteres mélységekben is igen ko­moly tartalékokkal kell szá­molni. Az intézet feladata a mély és szupermély fúrá­sok valamennyi technológiai, tervezési és építési kérdésé­nek kidolgozása. A Szovjetunió ezen a té­ren ez idáig is jelentős ered­ményeket ért el, és vezető helyen áll a világon. A Ko­la-félszigeten (a Szovjetunió európai területeinek északi részén) például tovább foly­tatódnak a világ legnagyobb mélységű feltáró fúrásának munkálatai, amelynél már a 11 ezer méteres mélységet is túlhaladták. Szupermély­ségű fúrásokat végeznek a Szovjetunió más területein is. Ezek célja maximális mennyiségű adat megszerzé­se a földkéreg geológiai felépítéséről és a várható hozamokról. A mélyfúrások előtérbe helyezése jelentősen növeli a feltárt készleteket, előse­gíti a termelés intenzifi'ká- lását, a kitermelés tökélete­sítését. Mindez döntő je­lentőségű egy olyan idő­szakban, amikor a termé­szeti erőforrások korláto­zottsága szerte a világon egyre nagyobb gonddá válik. KGST összefogással Elektrotechnikai kísérleti telep A közeljövőben létesítendő moszkvai kísérleti telepen a Szovjetunió és a KGST tag­országainak negyven tudo­mányos-kísérleti intézete egyesített erővel dolgozik majd szupravezető energeti­kai berendezés és szuprave­zető elektromos távvezeték létrehozásán. A kísérleti telepet a részt vevő országok közösen épí­tik fel a Moszkva folyó partján. A szupravezetés alkalma­zásával lehetőség nyílik új típusú elektromos gépek és távvezetékek létrehozá­sára. A krioturbógeneráto- rok súlya és mérete a régi berendezésekhez viszonyít­va a felére csökkenhet. Ez azzal az előnnyel is jár. hogy csökkennek az erőmű­vek gépházainak felépítésé­re fordított összegek. Még jelentősebb előnyeik várhatók a szupravezető elektromos távvezetékek al­kalmazásától. Egyetlen szup­ravezető kábel annyi ener­giát továbbíthat, amennyi egy Moszkva nagyságú óriási város szükséglete. Van még egy berendezés, amely — bár ma még csak mérnöki képzelet szülötte —• az alacsony hőmérsékletek alkalmazásával megvalósít­ható. Ez a kriogén energia­tároló. Ezeknek a „szupra- akkumulátoroknak” az al­kalmazásával megoldható lenne napjaink egyik leg­égetőbb problémája: az elekt­romos energia tárolása az éjszakai órákban, amikor a fogyasztás kisebb. Az így tárolt energiát aztán felhasz­nálhatnák a hálózatot igen megterhelő csúcsfogyasztás idején. SZOVJET TUDÓSOK KUTATÁSA Génsebészet az állattenyész­tésben Folyik az operáció a Moszikvai Állami Egyetem biológiai tanszékének mű­tőjében. A kísérletet végző személy mikroszkóp föle ha­jol. A szemlencsékben fé­nyes kör rajzolódik ki. előt­te narancsszínű és égszín­kék fényszikrákkal, valamint a nyúlós folyadékkal körül­vett szürkészöld sejtmag. A pipettát óvatosan a mikrosz­kóp alá helyezik. A mik­roszkóp terén kívül a pipet­ta szája vékony, alig észre­vehető, a mikroszkóp alatt viszont hatalmas vastag csapnak tűnik. Látszik, amint a sejtmagba bespric- celődik egy ezredmilliliter- nyi adag folyadék. Ez tar­talmazza az átöröklésnek a szem számára láthatatlan parányi hordozóját: a gént. — Még öt évvel ezelőtt a génsebészeti módszerek al­kalmazásának lehetőségét nemcsak hogy nem támad­ták, hanem egyszerűen szó­ba sem hozták — mondja K. G. Gazarjan, a biológiai tudományok doktora. az embriológiai tanszék vezető­je. — A legutóbbi időkig az ember számára csupán a mikroorganizmusok — a baktériumok vagy élesztők — génjei voltak hozzáférhe­tők. Az volt a feltevés, hogy a magasabbrendű szer­vezetek génsebészete majd K. G. Gazarjan professzor és P. J. Andrejeva tudományos munkatárs a Moszkvai Állami Egyetem embriológiai laboratóriu­mában (Fotó: APN—KS, A. Erastov felvétele) csak valamikor a XXI. szá­zadban jelenik meg. A tudósokat mégsem hagy­ta nyugton az a merész gon­dolat, hogy képesek legye­nek megváltoztatni az állat külsejét, méghozzá úgy, hogy ezek a változások átörök- lődjenek. A kutatást két tudomány — az embriológia és a molökuláris genetika — határvonalán kezdték meg. — Semmi kétségem sem volt afelől, hogy ebben az irányban siker érhető el — folytatja Karlen Grigorje- vics. — Gondolja csak meg: bármely élőlény egyetlen sejtből keletkezik, amely az egész szervezetre vonatkozó információt tartalmazza. Mindez rögzítve van a gé­nekben. Ha ezekhez a gé­nekhez hozzáteszünk még egyet, amelyet más fajú ál­latból vettünk, akkor az va­lamiképpen okvetlenül meg­mutatkozik majd az egész szervezetben, új ismertető jegy jelenik meg. Például kísérleti állatba — közönséges egérbe — átül­tettünk egy olyan új gént, amilyennel korábban nem rendelkezett. A műtét után napvilágot látott az egerek olyan új nemzedéke, amely méreteiben jóval felülmúl­ta a közönséges egereket. Ilyenné tette őket az új gén. Ezzel bebizonyosodott: a génsebészet felhasználható állattenyésztési célokra. Az első sikeres génátüi- tetés. mégha egyelőre labo­ratóriumi egereken is tör­tént, lehetővé teszi állatok és növények új fajtáinak létrehozását. Ebben az irány­ban már folynak a munkák, s a tudósok ezekben a kuta­tásokban nagy reményeket fűznek a hormonok génjei­hez. Vajon mennyi idő múlik el. amíg a biológusok műtő­asztalán megjelenik egy te­héntől vágy tyúktól vett sejt. s abba gént illeszte­nek? Két esztendő? öt esz­tendő? Ezt a kérdést a tu­dósok egyelőre nem tudják megválaszolni. De meggyő­ződésűik. hogy ez okvetlenül bekövetkezik. Zöldháiyog gyógyítása lézertechnikával Szovjet szemészeti felfedezés Aifcagydj Nyesztyerov pro­fesszornak elsőként sikerült tisztáznia és leírnia a pri­mer zöldhályog mechaniz­musát. A szovjet tudós­nak ezt a munkáját be is je­gyezték a Szovjet Találmá­nyi és Szabadalmi Hivatal találmányi jegyzékébe. Jelenleg több mint félszóz fajta zöldhályogról tesz em­lítést az orvosi szakiroda- lom. Minden második em­ber szenved tőle. A vakság­gal végződő szembetegségek kereken tizenöt százaléka e betegség valamelyik válfajá­ra vezethető vissza. Az idős embereknél e betegség úgy súlyosbodik, hogy a szem­golyó váladékkiválasztása egyre rosszabbodik. Így meg­nő a szemben a belső nyo­más. Ha ez a belső nyomás állandósul, ez vizenyőhöz vezet és más súlyos mellék­hatásokkal is jár. A szem­ideg működése is rendelle­nessé válik, majd a szem- ideg fokozatosan elhal. Ko­rai diagnózissal még idejé­ben elejét lehet venni e folyamatoknak és sok eset­ben meg lehet menteni a beteg látását. Nyesztyerov felfedezése lehetővé teszi, hogy új mó­don közelítsék meg ezt a problémát, és a szembeteg­ség kezeléséhez megtegyék a szükséges lépéseket. Ezek sorába tartozik, hogy nyo­máscsökkentő gyógyszere­ket kísérleteztek ki. Űj se-* bészeti eljárásokat is kidol­goztak. Ezek az eljárá­sok az eddigieknél is cél­tudatosabban használják fél a lézertechnikát. Számos szovjet nagyvárosban — Moszkvában, Leningrád- ban, Odesszában. Kraszno- jarszkiban, és másutt — már működnek lézertechniká­val felszerelt szemészeti gyó­gyító központok. Az esetek hetven-nyolvan százalékában normáidzálni tudják a szem belső nyomását, ami megál­lítja a zöldhályog további kialakulásának folyamatát. írisz­diagnosztika A lettországi szem-mikro- sebészeti központ munkatár­sai olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a szem Íriszé­ben, a szivárványhártyában mutatják ki a szervezetben fellépő különböző rendelle­nességeket. A szivárvány­hártya egyik tulajdonsága ugyanis az, hogy tükrözi a belső szervek sajátosságait. Legyen szó a tüdőről, a májról, a veséről vagy a szívről, mindegyiknek meg­van a maga saját tükröző- dési helye a szivárványhár­tyát körülvevő színes gyű­rűben. Az élénk, világos színek az egészség jelei. A tompa szín és bizonyos pon­tocskák megjelenése az íri­szen arra figyelmeztet, hogy valamilyen rendellenes fo­lyamat kezdődött meg a szervezetben. Vízügyi .Építő Vállalat építőipari gépjavító üzem FELVESZ GYORS-GÉPlRÖT, VILLANYSZERELŐKET, LAKATOSOKAT, HEGESZTŐKET, minősített HEGESZTŐKET kiemelt bérrel. JELENTKEZÉS: Eger. Kistályai út 10. Kisköre VIZÉP-telep Kiemelt budapesti munkákra, Szállást, étkezést biztosítunk. magas kereseti lehetőséggel Nógrád és Heves megyéből a Közép-magyarországi Közmű­munkásszállító autóbuszjárataink vannak. és Mélyépítő Vállalat O _______!_______________________ JE LENTKEZÉS: FELVESZ Felvételi Irodáinkban, közvetlenül a 3. sz. METRO-állomások mellett: — Arany János utcai megállónál vasbetonszerelő, Budapest, VI., Zichy Jenő u. 1. (Bajcsy-Zs. u. sarok) ács, — Kőbánya—Kispest végállomásától kőmíivA« 600 m-re a 31. sz. mh. főépítés-vezetőségen csőszerelő XIX., Kispest, Vak Bottyán u. 43. sz. házzal szemben, valamint az hegesztő, — 52. sz. mh. főépítés-vezetőségen festő-mázoló szakmunkásokat, Budapest, XII., Németvölgyi u. 150. kubikosokat, és a Központban: betanított- és segédmunkásokat. Gödöllő. Tessedik Sámuel u. 6. Hatvan és Hatvan környéki munkára a Csőszerelőipari Vállalat FELVESZ: vízvezeték-szerelőt, csőszerelőt, fűtésszerelőt, lakatost és segédmunkást. 40 órás munkahét. Jó kereseti lehetőség, magas különélési pótlék. JELENTKEZÉS: HATVAN, Bástya u. 12. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom