Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-30 / 101. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 101. szám ARA: 1984. április 30., hétfő 1,80 FORINT I TT VAN május else- * je. és ezt a ténymeg- á llapító négy szét a dal úgy folytat ja: énekszó és tánc Iröszöntse. Igen, néhány évtized alatt az eredendően és egykor minálunk is oly harcos seregszemléből cifra-mozgalmas népünnepély lett szerte az országban. Május elseje a maga sokoldalú és sok tartalmú ünnepével óhatatlanul az emlékezés alkalma is. Barikádharcos elődökre, kik. csendőrszuronyokkal és lovas rendőr-kard lapok - kai szemben a munkás-jogokért, zsellértestvéreik emberibb életéért mentek ki az utcára. Évről évre, hogy — Adyval szólva — „új tavaszi seregszemléjükön” felmérjék erejüket, odamutassák egységüket az elnyomóknak. De az emlékezésnek őszintének kell lennie: május elseje, a harsogó tavasz ünnepe oly mélyen beivódott a tömegek tudatába, hogy sem- melyik rendszer, a Hitleré, meg a Horithyé sem sikkaszthatta el, legföljebb izzóvötrösről rózsaszínűre fakította. Hajnali cigányzene, májusfa, derű és napsugár — mávégre lett volna harc? De semmilyen fondorlat nem olthatta ki május 1. vezérlő gondolatát: a munka és a nemzetközi összefogás ünnepének eszméjét. Ezért volt olyan magától értetődő, hogy már 1945 májusában a magyar nép a legközvetlenebb politikai célok — volt belőlük jó néhány — jegyében a lehető legpolittkusabban ünnepelte szabad májusát. És ugyanezt tette á nevezetes 1957. május elsején is: újra nem a sóskáin és a sörösflaska, hanem a munkásököl és harci jelszavai kerültek százezrek felvonulásának középpontjába. Vele, általa és uitána következett az önfeledt ünnepély. Aztán a május elsejéktől, a konszolidáció termékeként, tetszetős felvonulás, a gyárak, a vállalatok, a szövetkezetek termelési eredményeit vagy termékeit bemutató séta lett, a torkokat próbára nemigen tevő jelmondatokkal. Mondhatni: jó, hogy így történt, a békés munka, az erősödő nemzeti egység terméke volt az is. mint annyi minden a hat- vanlas-hetvenes években. Minden okunk megvan rá, 1984-ben, hogy végiggondoljuk május elseje legtisztább értelmét, és merítsünk belőle mostani mindennapos, kemény próbatételeink napjaira. MUNKÁS-NEMZETKÖZISÉG. Ha minálunk véget értek is azok az idők, amikor , .saját” tőkéseinknek kellett megmutatnunk, hogy a munfcásököl vasököl, világméretekben nagyon is parancsoló szükséglet éltéphetetlenül erősíteni az internacionalista kötelékeket. Osztályrtestvéreink a tőkésarszá- gofcban ma is élet-halálharcot vívnak magáért a munkáért, elemi jogaikért — és ezt nem leplezheti el az uralkodó körök propaganda-gépezetének erőfeszítése, az „emberi jogoknak” az ő értelmezésük szerinti előtérbe állítása. Korunkban, amikor minden ország költségvetését és erőforrásait a végsőkig igénybe veszi a mindén korábbit és a józan ész határait túllépő fegyverkezési hajsza, a napnál világosabb az a hazugság, hogy a fegyverkezés hatásos eszköz a munkanélküliség leküzdésére. Gyalázatos hazugság! A fegyverkezés fő teherviselője a munkás, az adófizető, s egyetlen haszonélvezője a nagytőkés. Manapság láthatjuk, miként szekundái az Egyesült Államok hatalmon levő jobboldali csoportjának a tőkés világ többi kormánya, amely pedig, ha összefogna, más irányba terelhetné az események menetét. így azonban ma már valóság, amiről a tavaly május elsejei vezércikkeik mint jövőről szóltak1: Európában megkezdődött az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek százainak elhelyezése, új veszedelmeket szítva, új (bonyodalmakat támasztva a nemzetközi politikában. Ebben a helyzetbén még fényesebben, mint valaha, kirajzolódik, milyen óriási történelmi tett volt a szocialista forradalom győzelme, mert világszerte a Szovjetunió és szövetségesed, a szocializmus országai testesítik1 meg a népek reménységét, a béke megóvásáért érzett óháját. Ma a béke nem kevesebb, mint az emberi nem fennmaradása. Soha ennyire nem volt látnivaló és tudvalevő, hogy a Szovjetunió, a szocializmus az élet, a jövő hordozója, míg az imperializmus a múlt, a történelmileg letűnésre ítélt, a pusztulást hordozó, s vele fenyegető rendszer. A szocialista, országok, a testvéri népek, (minden békeszerető erő nemzetközi összefogása — a mai világban ez, csakis ez kényszeríheti rá a fegyverkezés, a nyers erőszak bajnokaira a békés egymás mellett élés korparancsát. Legyünk rá büszkék, hogy á mi hazánk ebbe, a béke és a haladás oldalán álló testvéri közösségbe tartozik! A MUNKA ÜNNEPE. Annyira megszoktuk1, hogy tán föl sem fogjuk igazán, miként lehet valamely nap a munka ünnepe. Vajon mát is lehet rajta emígy ünnepelni? Fordítsuk meg a kérdésit, és gondolatban próbáljunk csak arra gondolni, miféle nap volna a mái, ha munkanélküliség kísértene! Fajunk lételeme a teremtő munka, és emberi mivoltából veszít az, aki nem alkotással tölti napjainak legalább egy részét. Ezt semmilyen cinikus tréfálkozás nem másítja meg, mint ahogyan az sem, hogy még nem minden munkakörben és munkahelyen domborodik ki a munka teremtő jellege; még sók. a fizikai megerőltetés, a szürkeség. Ám, ha május elseje időszerűségén tűnődünk, jusson eszünkbe, hogy hazai gondjainkon csakis a munka hatékonyságának növelésével, a munkakultúra színvonalának emelésével, helyenként nagyobb szorgalommal juthatunk túl. Ez az általános igazság szinte új, még gazdagabb értelmet kap pártunk Központi Bizottságának április 17-i ülése után, amikor gazdaságá-rányításd rendszerünk továbbfejlesztésének irányát jelölte meg. Semmi kétség, hogy ezzel tovább lépünk annak erősítésében, ami május elsejének egyik legfőbb tartalma: a munka szabadságáéban. A munka mindig és mindenütt szervezettséget kíván, mint ahogyan maga a társadalom is szervezett egész. Ámde a néptulajdomba került termelőeszközök társadalmában a fő hajtóerő ennek a tulajdonosi érzetnek az erősödése; magyarán: a szocialista demokrácia vonásainak mind erőteljesebb érvényesítése a gazdaságban is. Mindent összevéve ezt célozza a párt politikája, a Központi Bizottság említett határozata alapján hozott és hozandó rendeletek sorozata. Bizonyosság. hogy az új lehetőségek milliók1 agyát, képzelőerejét, tudását mozgatják meg; emellett a szocialista igazságeszményhez jobban közelítő bérezés és részesedés — kd- nek-kinek végzett munkája mennyisége és minősége szerint — szántén olyan ösztönzés, amely egyértelműbbé teszi a munka társadalmi és egyéni hasznosságának egységét. Ahhoz, hogy gazdasági életünkben tovább léphessünk, most minden lehetőséget meg kell ragadnunk. Már eddig is nagy eredmény volt, hogy a sokasodó nehézségek közepette fenntartottuk a teljes foglalkoztatottságot, az ellátás elismerésre méltó színvonalát, és eközben eleget tettünk mindenkori fizetési kötelezettségünknek. Most azonban arról van szó, hogy mielőbb átadhassuk a múltnak azt az időszakot, amelyben a leggyakoribb fordulat a .nehézség”, a „gond” és megteremtődjenek az új fellendülés lehetőségei. A NEGYVENEDIK SZABAD MÁJUS elsején. íme ilyen aktuális gondolatokkal menetelünk, abban a tudatban, hogy ugyanezen a napon a földkerekség minden részén száz- és százmilliók ugyanezt teszik. Lobogjanak hét fennen a vörös zászlók, hirdetve a nemzetközi munkásösszefogás magasztos eszméjét. I De lobogtassa a májusa szél nsmzetiszínű zászLadmfcat is! Minden olyan eszme és tett, amely szeretett hazánk nemzetközi helyzetét erősíti, egyben legszanteltebb nemzeti érdekeinket is szem előtt tartja és szolgálja. A magyar névnek, a magyar népnek sőha történelme során nem volt a világban ilyen megbecsülése. A májusi zászlóendő így emlékeztet bennünket mai és holnapi tennivalóinkra, így szolgálja eligazodásunkat a világban, s így mutatja meg a világnak, merre menetelünk a béke és a szocializmus hívedként. FELHÍVÁS a NEMZETHEZ a felszabadulás negyvenedik évfordulójának köszöntésere A Hazafias Népfront Országos Tanácsa hazánk fel- szabadulásának közelgő negyvenedik évfordulója alkalmából ünnepélyes felhívással fordul a magyar néphez. 1945. április negyediké szabadságunk születésének, függetlenségünk visszanyerésének, új államiságunk kezdetének a napja, a magyar nép legnagyobb nemzeti ünnepe. Olyan út kezdete, amelyen haladva megteremtettük a szocializmus építésének magyarországi lehetőségeit. Köszöntsük az ünnephez méltóan, jogos -nemzeti büszkeséggel felszabadulásunk négy évtizedes jubileumát. Hálával tartjuk számon a felszabadító és azóta is mellettünk álló, szövetséges Szovjetunió elévülhetetlen érdemeit, a dicsőséges szovjet hadsereg hős katonáinak népünkért hozott áldozatát. Köszönettel tartozunk azon nemzetek és népek harcba nyújtottak a szabadságot és szállt fiainak, akik segítséget békét hozó győzelemhez. Büszkék vagyunk történelmünk haladó hagyományaira, nagyra értékeljük legjobbjaink küzdelmét a békéért, és az igazságos társadalomért, a háború és a kizsákmányolás, a társadalmi és a nemzeti elnyomás, a fasizmus, az elvakult nacionalizmus ellen. Tisztelet illeti a magyar komunisták példa- mutatását ezekben a harcokban. A felszabadult Magyarország hű fiai és lányai, forradalmárai éltek a lehetőségekkel, képesek voltak szembenézni az évszázados elmaradottsággal és a maguk erejéből, emberségéből fordítani a magyar nép sorsán, megnyitni történelmünk új korszakát, lerakni az új magyar államiság alapjait. A szocialista építés negyven esztendeje során — számos nehézséget, ellentmondást leküzdve, tragikus tévedésekből okulva — munkánkból, erőfeszítéseinkből történelmi eredmények születtek Magyarországon. Van jelentős teljesítményekre képes iparunk, sikeres mező- gazdaságunk, sok értékkel gyarapodott kultúránk. Legfőbb eredményünk a kölcsönös bizalmon alapuló szocialista nemzeti egység, a szocialista demokrácia. Az egész nép ünnepe a negyvenedik évforduló. Ünnepe azoknak, akik megélték a kapitalizmust, a háborút. Ünnepe az új nemzedéknek. Ünnepe a fiataloknak és időseknek, nőknek és férfiaknak, ünnepe a gyárak és a szolgáltatások munkásainak, a földek művelőinek, a szellem dolgozóinak, a kereskedőknek és a kisiparosoknak, a különböző világnézetű embereknek, a magyaroknak és más nemzetiségű honfitársainknak. Forradalmian új korszak életünkben ez a négy évtized, és szervesen kapcsolódik ezeréves múltunkhoz, a világtörténelem haladó fo' lyamataihoz. Munkánkban ötvöződnek a szocialista építés nemzeti és nemzetközi vonásai. Hazafiságunk sok szállal kötődik a proletár nemzetköziséghez. Honfitársaink! Űj életet teremtő alkotómunkánkkal kivívtuk szocialista hazánk jó hírét, megbecsülését a világ szemében. Különösen értékes számunkra, hogy ezt a mai, feszültségekkel terhes időszakban növelni is tudtuk. A hazafl- ság mércéje a megszigorodott körülmények és követelmények között nem lehet más, mint az, mit teszünk anyagi és kulturális javaink gyarapításáért, a nemzeti teljesítmény minőségéért. A Magyar Szocialista Munkáspártnak van programja az elért eredmények őrzésére, a feszültségeket okozó ellentmondások feloldására, a sorskérdések megválaszolására, a társadalom, a gazdaság, a kultúra sikeres szocialista továbbépítésére. A nép ezt a programot a Hazafias Népfront keretében jóváhagyta, magáénak tartja, érte dolgozik. Jövőre jelentős belpolitikai eseménynek leszünk részesei. Tanácskozni fog a párt XUI. kongresszusa. Az új választójogi törvény alapján országgyűlési képviselőket, tanácstagokat választunk. Megemlékezünk a hitleri fasizmus és a japán mi- litarizmus felett aratott győzelemről. Harmincéves lesz. a Varsói Szerződés, tízesztendős a helsinki záróokmány. Hazánk fővárosában tartják majd meg Európa kulturális fórumát. Internacionalista és békepárti elkötelezettségünk jegyében folytatjuk közreműködésünket a népek közötti kapcsolatok építésében. A béke megőrzésére irányuló küzdelemben hazánk és népünk iránti felelősséggel, tiszta lelkiismerettel veszünk részt. Töretlen a hűségünk a szövetségeseink iránt, változatlan a készségünk a nemzetközi kapcsolatok széles körű és kölcsönös érdekű fejlesztésére. Határainkon belül ismeretlen az osztályelnyomás, nincs és nem is lehet tere a nemzetiségi, a faji vagy a vallási hátrányos megkülönböztetésnek. Hazánkban érvényesülnek az emberi jogok, köztük a munkához, a megélhetéshez, a szociális biztonsághoz, a jövő építéséhez való államjolgári és társadalmi jog. Honfitársaink! Köszöntsük céltudatos és eredményes munkával fel- szabadulásunk négy évtizedes jubileumát. Fejlesszük önismeretünket és cselekvőképességünket. Dolgozzunk és alkossunk nemzeti egységben összeforrva, elődeinkhez méltón és utódaink iránti felelősséggel. Képességeink legjavával gyarapítsák szocialista hazánkat. Budapest, 1984. április A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Májlaállítás Ecséden Régi [hagyományai vannak Keséd községben a máj faállításnak. Április utolsó napján veszi kezdetét e rrégi néphagyomány. Egykor la (madarak lés a ifák ünnepe volt. s a fiatalok egymáshoz való vonzódását akarták ikifejezni a iszalagokkal, zsebkendővel, s egy palack borral feldíszített nyárfával, melyet a lányos ház kapuoszlopa vagy génueskútja mellé helyeztek él a jlegények vidám Inótázlás közepette, „itt a májfa kendő rajta, jó éjszakát, |vigyázz rája. .."A lány a fát és az esti szerenádot, ablakban vagy tornácra állva gyertyagyújtással köszönte meg. LA (legényeket borral, süteménnyel kínálták meg a ház asszonyai. A májfa május utolsó vasárnapjáig díszíti a Iház udvarát, lekkor kerül majd sor a döntésre. A rajta italálható jborosüveg a legényé, a zsebkendő a leányé lesz. Felvételeink az tecsédi szövetkezeti népi együttes tagjainak májfaállítási ünnepsége pillanatait mutatják be. (Fotó: Szabó Sándor) Májusi zászlók
