Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-21 / 94. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. április 21., szombat MŰVÉSZET ÉS IRODALOM

Heten voltunk...

Móricz Ida visszaemlékezése

„Édesapánk így szokott velünk elhencegni: „Hat fiam és egy lyányom van nekem” — én vagyok az az egy lány. Zsiga meg a fiúk így szedték hexameterbe a neveinket: Zsig-mond, Pis-ta,

De-zső. Mik-lós, Kari. Sándor, I-duska”.

I

lgy kezdi visszaemlékezését a megjelenés előtt álló Heten voltunk... című kötetben Móricz Ida, Móricz Zsigmond legfiatalabb lány- testvére.

A Móricz-családban a szülők házasságával két különböző világ kapcsolódott ösz- sze: a szegény paraszti sorból kirobbanó energiával felfelé törő Móricz Bálint elvette feleségül az özvegy papné lányát, Pallaghy Erzsébetet. „Két pólus volt ez a két ház, lakóinak eredete és természeti alkata szerint is — emlékezik Móricz Zsigmond az Életem regényében. — A Móriczok a mélységből emelkedtek fel odáig, hogy a napnyiugatd portán a falu irányadó szintjéig feljuthassanak. A Pallaghyak a magasból ereszkedtek egyre jobban le, míg végre odáig süllyedtek, hogy nívójuk már beolvadni látszott a keleti telken a falu szürkeségébe. .. A két pólus között szikra pattant, s lettem én”. A paraszti sorsú család gyerekei közül Móricz Zsigmond valóban üstökösként emelkedett ka. de testvéreiből is építész, tanár és statisztikus vált, leánytestvére, Ida pedig szintén művész, szobrász lett.

Ida —. aki 15 évvel volt fiatalabb Móricz Zaigmond- nál — a fiútestvérek déde- getett kedvence, a család szemeíénye volt. Lánykorát már a Móricz hatására kialakuló szellemi, értelmiségi környezetben töltötte. Gyakran töltött nála estéket, járt hozzá összejövetelekre, személyesen ismerte Adyt. Ba- bitsot. A családban korán felfigyeltek kézügyességére, rajzikészségére. „Mindenkit

Móricz Ida rajza édesanyjáról 1917-ben

(Flesch Bálint felvétele — KS)

lerajzoltam, aki csak elé- besm került. Legjobb model 1- jeim anyám és a fiúk voltak.” Előbb rajziskolába íratták. majd szobrászatot tanult az Iparművészeti Főiskolán. A legjobb művészekhez járt tanulni. Beck ö. Fülöp és Vedres Márk magántanítványa volt, s testvérei komoly művészeti eredményeket reméltek tőle.

Móricz Ida apja halála napján találkozott Varga Hugó Jánossal, a filozófusköltővel. A találkozásból mindent elsöprő szerelem lett. s a szerelemből házasság. Ha Móricz Bálint és Pallagdiy Erzsébet házasságára azt mondtuk, hogy két különböző világ kapcsolódott össze, akkor erre a házasságra méginkább igaz ez a megállapítás. Az eltérő kultúrájú polgári családból származó, elvont gondolkodású, egzaltált fiatalember és a magát képzőművészetben megvalósítani akaró, céltudatos, puritán Móricz hja mindvégig szenvedélyesen ragaszkodott egymáshoz, de házasságuk megpróbáltatásokkal. buktatókkal volt terhes. Mindkét család gyanakodva, bizalmatlanul fogadta az elhatározást, s a fehérterror alatt sok zaklatást káipó Varga Hugó Jánossal Móricz Ida 1920-ban Récsbe költözött. Komoly anyagi gondok közt. napról- napra élve négy gyermekük született. Varga Hugó János Lapot szerkesztett, tanulmányókat. költeményeket írt, de ebből családját nem tudta eltartani. Ida cserépégetéssel. vázák, tinta tartók készítésével próbált gondoskodni családjáról. Ekkor fordult segítségért bátyjához, Móricz Zsigmondhoz. aki élete végéig rendszeresen, havonkénti anyagi támogatást nyújtott neki. különösen azután, hogy Ida férje összeroppant, többször elmegyógyintézetbe került, majd tragikus állapotba jutva meghalt.

Az Anschluss után származásuk miatt hátrányos helyzetbe kerülő gyerekeket a család, ahol tudta, segítette: a gyerekek szinte

minden nyarat Leányfalun töltöttek. Móricz állást szerzett a legnagyobb fiúnak, pártfogolta, támogatta őt. Móricz Zsigmond és Ida levelezését átolvasva megdöbbentő képet kapunk arról is, hogy Móricz milyen komoly erőfeszítések árán teremtette elő népes családja megélhetéséhez szükséges anyagi feltételeket. Ida feleleveníti Móricz két szerencsétlen sorsú házasságának történetét, és Csibével való kapcsolatát is.

Móricz Ida visszaemlékezése — mely a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Múzsák Kiadó közös kiadványaként fog megjelenni — négy gyermekének történetével zárul.

Móricz Ida — aki ma is Becsben él és elismert keramikus — április 21-én lesz 90 éves.

Keleréi Ágnes

— És a kocsi? Csak nem azt akarod mondani, hogy a Nagy Karmester vonatra szállt?

—Nevetni fogsz: 6 vezeti a kocsit

— Tanulékony növendéked van, kispofám. Ezek szerint nem csak passzióból akart jogosítványt szerezni.

—Mintha fenéken rúgtak volna, Ada. Piszok érzés volt látni, hogy beül a kocsiba, és kihajt a gyárkapun, mintha én a világon sem volnék.

— Tiszta haszon. Most legalább rákényszerülsz, hogy valami normális hely után nézz, ahol nem nyúzzák le rólad a bőrt, és nem kell teljesítményben nyalni egy kegyes nagyfőnök fenekét. Állandóan úgy jöttél haza, mint akit kicsavartak. Ha egyáltalán hazajöttél. Én meg bús apácaként tengődtem az ágyban.

— Csak ne célozgass, jó? Mit akarsz mondani azzal, hogy mindig úgy jöttem haza, mint akit kicsavartak?

— Azt, hogy úgy jöttél haza, kispofám.

— Szerinted, Adél. Szerintem sosem lehetek annyira kinyiffanva, hogy észre ne vegyem, hogy egy nő fekszik mellettem. ♦

— Lehetne beszélni róla. Tény, hogy leginkább csak aludni jártál haza. Mintha szállodába jöttél volna: beestél az ajtón, gyorsan ettél valamit, és fejest ugrottál az ágyba. Még azt is elfelejtetted megkérdezni, hogy vagyok. Ti mindnyájan azt hiszitek. ha pénzt tesztek az asztalra, minden el van intézve. Hát, rohadt pénz az, amiért bármit is fel kell áldozni. Például a családot.

Mert te feláldoztad. A nagyfőnökért és a kilométeróráért. A gyerekeid nem ismernek, ha közelükbe mész, rázzák a pólyát, és ijedtükben sírvafakadnak. A mai napig nem tudod megkülönböztetni az ikreket. Neked Bakal- lár volt az isten. Ha intett, ugrottál; ha' nem intett, akkor is. A pucérja voltál, még a babáihoz is te fuvaroztad. Alázatosan, bambán ültél kint a kocsiban, míg ő az ügyeletes szeretőjével hancúrozott.

— Sókat köszönhetek neki, Adél.

— A karrieredet, igaz? Vagy amit te annak gondolsz. Néhanapján bekerültél az akváriumba, a nagy halak közé. Ennyi az egész.

— Ezt te nem érted.

— Én csak a munkához értek, kispofám. Megmondanád, hány óra van?

— Mindjárt kettő. Talán időre kell megcsinálnod a mosást?

— Ne sziporkázz. Sokkal jobban tennéd, ha kiszellőztetnéd a fejed. Fél éve ígéred az apádnak, hogy rendbehozod a rádiót.

— Ütban vagyok?

— Hát, persze. A szeretőmet várom.

— Röhög a vakbelem.

—Mondd, Viktor, semmi önérzet nincs benned? Meddig akarsz még szomorúan kérődzni? A főnököd nem csinál ebből ügyet, mérget vehetsz rá. Vidáman fütyö- részve gurul az országúton; ha ugyan ki nem kötött már valami árokban.

— Ezt ne emlegesd.

— Eszembe jutott. Majdnem kiterültél miatta. Te mesélted.

— Az én hibám volt. Nem lett volna szabad átadnom a kormányt. De hát kérte. Ha az utolsó pillanatban oda nem kapok, télibe torpedózunk egy kanyarodó teherautót. Soha nem fogom elfelejteni az arcát. Csak ült, markolta a volánt, úgy összeszorította a száját, hogy késsel sem lehetett volna szétnyitni. Később, valahányszor megjegyeztem valamit, hogy ezt csinálja, vagy azt csinálja, mindig hang nélkül bólintott, túlságosan is komolyan, vette a vezetést, ilyenkor egy tréfát sem engedett meg magának. Tette, amit mondtam.

— Szerettem volna látni azt a vircsaftot. Amikor a Nagy Organizátor úgy ugrál, ahogy a kis Takács fütyül.

— Mi van ebben? Tényleg, Ada, miért kell neked minden levesben hajszálat keresned?

— Én csak azt akartam mondani, hogy Bakallár nem az a fajta, aki könnyen lenyeli a kudarcot. Nincs hozzászokva, hogy leckéztessék. Te meg dirigáltál neki. okítottad őt. Kést mártottál a szívébe. Sosem fogja elfelejteni;. az ő ügyes, elnéző tanítómesterét. Nagyon hálás. köszöni a fáradozásaidat, de a további szives szolgálatokra nem tart igényt. & holnap felvesz helyetted egy vadonatúj sofőrt, ugyanannyi fizetéssel, mint amennyit te kaptál. Tudod, Viktor, ez »így van, mint a szerelemben: a férfiak általában széles ívben elkerülik azt a nőt, akinél egyszer is csődöt mondták.

— Fejezd be. Adél. jó? Te csak maradj meg a konyhában. marädj meg azoknál

a dolgoknál, amikhez értesz. Rosszul ismered Bakádért, és mindig is ro6z- szul ismerted.

— Befejeztem, kispofám. Nem mész el az apádhoz?

— Nem.

— Persze, arra sem vagy hajlandó, hogy levegőzni vidd a gyermekeidet. Mindjárt kisüt a nap.

— Nem megyek sehová!

— Viktor, miért ordítozol? Felvered a házat.

— Az idegeimen hárfázol. Kikényszeríted belőlem.

— Néked itt semmi jogod üvöltözni.

— Térj észre. Ada. Napok óta várom, hogy veled legyek. Valahányszor eszembe jutsz, szeretnék azonnal visszafordulni.

— De még egyszer sem fordultál vissza. & most engedj el. kispofám, jó?

— Nem engedlek.

— Erőszakos disznó vagy.

— Szeretlek. Ada.

— Akkor mosd ki helyettem ezt a halom göncöt. -----Ada...

— Ne vadulj, Viktor.

— Ada. nem kopognak?

— Ugyan.

— Mondom, hogy kopognak.

— Ne törődj vele.

— Hogyhogy ne törődjek?

— Bennem is vér folyik, Viktor. Belevittél a dologba. És ha belevittél, akkor most ne törődj mással.

— Megbolondultál?

— Hallgass!

— Te vártál valakit. Adél. Ki vele, kit vártál?

— Így is jó... öntsünk tiszta vizet a pohárba, kispofám.

Csak a hírük volt rossz?

' Nagy László: A rossz Báthoryak

Az idei hazai könyvtermés egyik érdekessége a történész Nagy László kötete, amelyet a Kossuth Könyvkiadó jelentetett meg. Azt a négy Báthoryt. Erszébe- tet, Zsigmondot. Gábort és Andrást veszi utólagos megfigyelés alá, azokat kiséri végig a fellelhető iratok, szálak nyomán, akik a magyar és az európai köztudatban a család jó hírét, Báthory István fejedelem, lengyel király történelmi nagyságát is beárnyékolják.

Attól most tekintsünk el, hogy az utóbbi évek európai horror-filmtermése is közrejátszott abban, miszerint a témát újból és újból meg kellett, meg kell közelítenie egy-egy magyar szakembernek. Sokkal fontosabb az, hogy Erdély, mint témakör, az önálló erdélyi fejedelemség, mint sokrétű, sokágú történelmi anyag, vitaforrás jelenik meg napjainkban. Az életírások!, a korabeli történeti munkák, összefoglalók, levelek, jelentések, híradások, periratok összetett, tarka, bonyolult, a legtöbbször azonban hézagos képet tárnak elénk. Nemcsak azért mert az információk gyakran függnek a pátrállástól, hanem azért is. mert azok az emberek, akik írásba tették a történéseket, vagy csak közeire láttak, csak kisebb horderejű hatásokat. eseményeket értékelhették, amikben részük volt. vagy szándékosan elfogultan nyi- latkoztak-cselekedtek, még akkor is. ha a nagy összefüggéseket felismerték. A Báthoryakat Kézai a Sváib- országból érkező Gutkeled nemzetségből eredezteti. Ez a család szakad a XIV. századiban két ágra az ecsedi- vagy báthorira, illetve a Somlyóira. A nagypolitikába. a nagy történelem színpadára Báthory Istvánnal lépnek. S azon a fokon, ahogyan csak a nagyrahi- vatottak szoktak jelentkezni.

A lengyel király Báthory István személyes hatása sok mindent magyaráz a család jövendő sorsát illetően. Tekintélye, befolyása emel és letaszít. Emberek hullnak el mellette és ellene, a kor és a hatalom szokásai szerint. A trón fénye éa Lengyelország akkori szerepe, hatása menti a foltokat, amik esetleg Bátharyra eshetnének.

Nem így azonban a Bá- thoryaikat! Akik itt éltek, ebben a Mohács következményeként három felé szakadt hazában. Nádasdy Ferenc özvegye. Báthory Erzsébet úgy lép elő a késői historikusok emlékirataiból, mint az az asszonyi szörnyeteg, aki szolgálólányainak vérében fürdött. mert szép akart maradni, vagy a legszebb akart maradni.

De hát mi is áll az akkori nádor, Thurzó uram indítékai mögött, amikor a nagyasszonyt per alá fogatja. minden olyan intézkedést megtesz, amely több. igen fontos részletében törvénysértő? A vagyon, az a nagy vagyon, amely Bécs felől nézve nem jó kezekben van. S ha túltekintünk a hatalmas vagyonon, amely fejős jószágvesztés esetén (capitis deminutio) az udvar kegy osztó hatáskörébe kerül, fel lehet használni olyan célokra. amelyeket például egy önállóan vezetett, elképzelt erdélyi ..hintapolitika” idején az aulikus uraknak lehet kiosztani. S ha Erdélyben 1571 és 1613 között a Báthoryak ültek a hatalomba, akkor nem volt mindegy, hogy az udvar milyen sakktáblán, milyen húzásokkal játszik. Tény, hogy a Báthory Erzsébet elleni per irataiban vallomások fekszenek el. amiket ilyen vagy olyan, függésben lévő emberek mondogattak. a legtöbbször azt állítván, hogy mindazokat csak hallomásból tudják. A kor koordinátáit a hatalom körül a Habsburg-pártiság és ellenesség mellett az is újabb szálakkal gazdagította, hogy a vallás. a Porta dolgában ki mennyire ment vagy mehetett el? Hol volt a kaland széle és határa? Mit látott midebből Thurzó, a nádor, vagy a többi országirányí- tó a félholdformájúvá vált királyi Magyarországon? Vagy mi-mást vett észre, többek között az erdélyi hatalomban ülő fejedelem, aki a Porta athnaméjától függött, azt várta, vagy azt félte.

A protestáns udvari prédikátor, Szepesi Laczkó Máté leírja az alábbi mondatot: „1610. 29. december Báthory Erzsébetet Csejtén kő közé rakják, mivel haragjában néhány leány asszonyát megölte, el is rekkentött bennök iszonyúképpen.” S mindezt akkor és úgy mondja. ahol és amikor már a nádor a legiszonyúbb tettek bizonyítására vonultatja fél sebbel-lobbal ösz- szeszedett, kényszeredett tanúségtevöit. Holott Báthory Erzsébet korábbi életében férjének tisztelt felesége, gyermekeinek a kor szokásai szerint viselkedő anyja volt és maradt.

Azért vettük tüzetesebben és előre Báthory Erzsébet sorsát a négy erkölcsi vád alatt lévő Báthory közül, mert az ő utóélete a legro- mantikusabb és legszélsőségesebb. Regényírók és történészek bántak vele és anyagával úgy. hogy a valódi történésekről az elfogulatlan bíráló szemével láthattak vagy ítélkezhettek volna.

S ha már tekintély kellett a kép kialakításához, itt volt Bethlen Gábor, korának igazi óriása. Akiről kiderült, hogy hatalma teljében nemcsak seregek fölött tudott jól intézkedni. de éppen a Báthoryak alatt, főleg a Porta felé közeledve, tájolódva megtanult minden fortélyt arra nézve, hogyan kell esetleg utólag is úgy alakítani az előzményeket nyilatkozataiban, hogy azok egybevágjanak az ő nagy távlataival, személyes érdekeivel. nagyságával. A kisebb korfestőknek is lehettek ilyen ambícióik.

És itt már Zsigmondnál tartanánk, aki hol fejedelem. hol bíboros, a szentség megszállottja igyekezett lenni. Lehettek ingadozásai, ide-oda vonzódásai, döntésedben nehezen érthető indokok. De mindig meg kell kérdeznünk: csak ő volt-e bizonyos mészárlások idején a döntő fő? Hiszen sokáig és sok esetben a majd később színre lépő Bocskay István határozott rokoni tanácsának engedett. Hogy a kör mennyire szövevényes volt az is mutatja, hogy végtére is Zsigmond kapta meg a Habsburg-hercegnő. Maria Krisztyema kezét. pedig annak idején Báthory István kívánt „benősülni” a Habsburgokhoz. Itt volt vérfürdő. valóban rokoni fejekkel és nagy kínzatás közepette. De miért? A kor eszménye a princeps abso- lutus; a tanítómester Macc- hiavelli. Lehet szidni a jezsuitákat is. a kor a vallás- forrongások, az eszmélések kora. Ebbe az állhatatlan mozgást mutató Erdélyibe utólag belelátni, a két tűz közötti perzselődést józanul megítélni — nem regényírók dolga. Móricz Zsigmond, Makkai, PaSsuth is végig- szántott ezen a mezőn. De az igazság felderítése a történészek akik ma is hadakoznak. megkísérlik a fehér foltokat benépesíteni időtálló indokaikkal.

Nagy László kötete bizonyára újabb lendületet ad a kutatásoknak! S mert Erdély tragikus sörs is. remek látomás is a történelemről. várjuk az újabb források feltárását.

Farkas András