Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-21 / 94. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. április 21., szombat MŰVÉSZET ÉS IRODALOM Heten voltunk... Móricz Ida visszaemlékezése „Édesapánk így szokott velünk elhencegni: „Hat fi­am és egy lyányom van ne­kem” — én vagyok az az egy lány. Zsiga meg a fiúk így szedték hexameterbe a ne­veinket: Zsig-mond, Pis-ta, De-zső. Mik-lós, Kari. Sán­dor, I-duska”. I lgy kezdi visszaemlékezé­sét a megjelenés előtt álló Heten voltunk... című kö­tetben Móricz Ida, Móricz Zsigmond legfiatalabb lány- testvére. A Móricz-családban a szü­lők házasságával két külön­böző világ kapcsolódott ösz- sze: a szegény paraszti sor­ból kirobbanó energiával fel­felé törő Móricz Bálint el­vette feleségül az özvegy papné lányát, Pallaghy Er­zsébetet. „Két pólus volt ez a két ház, lakóinak eredete és természeti alkata szerint is — emlékezik Móricz Zsig­mond az Életem regényében. — A Móriczok a mélység­ből emelkedtek fel odáig, hogy a napnyiugatd portán a falu irányadó szintjéig fel­juthassanak. A Pallaghyak a magasból ereszkedtek egy­re jobban le, míg végre odá­ig süllyedtek, hogy nívójuk már beolvadni látszott a ke­leti telken a falu szürkesé­gébe. .. A két pólus között szikra pattant, s lettem én”. A paraszti sorsú család gye­rekei közül Móricz Zsig­mond valóban üstökösként emelkedett ka. de testvérei­ből is építész, tanár és sta­tisztikus vált, leánytestvére, Ida pedig szintén művész, szobrász lett. Ida —. aki 15 évvel volt fiatalabb Móricz Zaigmond- nál — a fiútestvérek déde- getett kedvence, a család szemeíénye volt. Lánykorát már a Móricz hatására ki­alakuló szellemi, értelmiségi környezetben töltötte. Gyak­ran töltött nála estéket, járt hozzá összejövetelekre, sze­mélyesen ismerte Adyt. Ba- bitsot. A családban korán felfigyeltek kézügyességére, rajzikészségére. „Mindenkit Móricz Ida rajza édesanyjá­ról 1917-ben (Flesch Bálint felvétele — KS) lerajzoltam, aki csak elé- besm került. Legjobb model 1- jeim anyám és a fiúk vol­tak.” Előbb rajziskolába írat­ták. majd szobrászatot ta­nult az Iparművészeti Fő­iskolán. A legjobb művé­szekhez járt tanulni. Beck ö. Fülöp és Vedres Márk magántanítványa volt, s test­vérei komoly művészeti eredményeket reméltek tő­le. Móricz Ida apja halála napján találkozott Varga Hugó Jánossal, a filozófus­költővel. A találkozásból mindent elsöprő szerelem lett. s a szerelemből házas­ság. Ha Móricz Bálint és Pallagdiy Erzsébet házassá­gára azt mondtuk, hogy két különböző világ kapcsoló­dott össze, akkor erre a házasságra méginkább igaz ez a megállapítás. Az eltérő kultúrájú polgári családból származó, elvont gondolko­dású, egzaltált fiatalember és a magát képzőművészet­ben megvalósítani akaró, céltudatos, puritán Móricz hja mindvégig szenvedélye­sen ragaszkodott egymáshoz, de házasságuk megpróbál­tatásokkal. buktatókkal volt terhes. Mindkét család gya­nakodva, bizalmatlanul fo­gadta az elhatározást, s a fehérterror alatt sok zakla­tást káipó Varga Hugó Já­nossal Móricz Ida 1920-ban Récsbe költözött. Komoly anyagi gondok közt. napról- napra élve négy gyermekük született. Varga Hugó János Lapot szerkesztett, tanulmá­nyókat. költeményeket írt, de ebből családját nem tud­ta eltartani. Ida cserépége­téssel. vázák, tinta tartók ké­szítésével próbált gondoskod­ni családjáról. Ekkor for­dult segítségért bátyjához, Móricz Zsigmondhoz. aki élete végéig rendszeresen, havonkénti anyagi támoga­tást nyújtott neki. különö­sen azután, hogy Ida férje összeroppant, többször elme­gyógyintézetbe került, majd tragikus állapotba jutva meghalt. Az Anschluss után szár­mazásuk miatt hátrányos helyzetbe kerülő gyereke­ket a család, ahol tudta, se­gítette: a gyerekek szinte minden nyarat Leányfalun töltöttek. Móricz állást szer­zett a legnagyobb fiúnak, pártfogolta, támogatta őt. Móricz Zsigmond és Ida le­velezését átolvasva megdöb­bentő képet kapunk arról is, hogy Móricz milyen komoly erőfeszítések árán teremtet­te elő népes családja meg­élhetéséhez szükséges anyagi feltételeket. Ida felelevení­ti Móricz két szerencsétlen sorsú házasságának történe­tét, és Csibével való kapcso­latát is. Móricz Ida visszaemléke­zése — mely a Petőfi Iro­dalmi Múzeum és a Múzsák Kiadó közös kiadványaként fog megjelenni — négy gyer­mekének történetével zárul. Móricz Ida — aki ma is Becsben él és elismert ke­ramikus — április 21-én lesz 90 éves. Keleréi Ágnes — És a kocsi? Csak nem azt akarod mondani, hogy a Nagy Karmester vonatra szállt? —Nevetni fogsz: 6 veze­ti a kocsit — Tanulékony növendéked van, kispofám. Ezek szerint nem csak passzióból akart jogosítványt szerezni. —Mintha fenéken rúgtak volna, Ada. Piszok érzés volt látni, hogy beül a kocsiba, és kihajt a gyárkapun, mint­ha én a világon sem volnék. — Tiszta haszon. Most leg­alább rákényszerülsz, hogy valami normális hely után nézz, ahol nem nyúzzák le rólad a bőrt, és nem kell teljesítményben nyalni egy kegyes nagyfőnök fenekét. Állandóan úgy jöttél haza, mint akit kicsavartak. Ha egyáltalán hazajöttél. Én meg bús apácaként tengődtem az ágyban. — Csak ne célozgass, jó? Mit akarsz mondani azzal, hogy mindig úgy jöttem ha­za, mint akit kicsavartak? — Azt, hogy úgy jöttél ha­za, kispofám. — Szerinted, Adél. Szerin­tem sosem lehetek annyira kinyiffanva, hogy észre ne vegyem, hogy egy nő fek­szik mellettem. ♦ — Lehetne beszélni róla. Tény, hogy leginkább csak aludni jártál haza. Mintha szállodába jöttél volna: be­estél az ajtón, gyorsan ettél valamit, és fejest ugrottál az ágyba. Még azt is elfelej­tetted megkérdezni, hogy va­gyok. Ti mindnyájan azt hi­szitek. ha pénzt tesztek az asztalra, minden el van in­tézve. Hát, rohadt pénz az, amiért bármit is fel kell ál­dozni. Például a családot. Mert te feláldoztad. A nagy­főnökért és a kilométerórá­ért. A gyerekeid nem ismer­nek, ha közelükbe mész, ráz­zák a pólyát, és ijedtükben sírvafakadnak. A mai napig nem tudod megkülönböztet­ni az ikreket. Neked Bakal- lár volt az isten. Ha intett, ugrottál; ha' nem intett, ak­kor is. A pucérja voltál, még a babáihoz is te fuva­roztad. Alázatosan, bambán ültél kint a kocsiban, míg ő az ügyeletes szeretőjével hancúrozott. — Sókat köszönhetek ne­ki, Adél. — A karrieredet, igaz? Vagy amit te annak gon­dolsz. Néhanapján bekerül­tél az akváriumba, a nagy halak közé. Ennyi az egész. — Ezt te nem érted. — Én csak a munkához értek, kispofám. Megmonda­nád, hány óra van? — Mindjárt kettő. Talán időre kell megcsinálnod a mosást? — Ne sziporkázz. Sokkal jobban tennéd, ha kiszellőz­tetnéd a fejed. Fél éve ígé­red az apádnak, hogy rend­behozod a rádiót. — Ütban vagyok? — Hát, persze. A szere­tőmet várom. — Röhög a vakbelem. —Mondd, Viktor, semmi önérzet nincs benned? Med­dig akarsz még szomorúan kérődzni? A főnököd nem csinál ebből ügyet, mérget vehetsz rá. Vidáman fütyö- részve gurul az országúton; ha ugyan ki nem kötött már valami árokban. — Ezt ne emlegesd. — Eszembe jutott. Majd­nem kiterültél miatta. Te mesélted. — Az én hibám volt. Nem lett volna szabad át­adnom a kormányt. De hát kérte. Ha az utolsó pillanat­ban oda nem kapok, télibe torpedózunk egy kanyarodó teherautót. Soha nem fogom elfelejteni az arcát. Csak ült, markolta a volánt, úgy összeszorította a száját, hogy késsel sem lehetett volna szétnyitni. Később, valahány­szor megjegyeztem valamit, hogy ezt csinálja, vagy azt csinálja, mindig hang nél­kül bólintott, túlságosan is komolyan, vette a vezetést, ilyenkor egy tréfát sem en­gedett meg magának. Tette, amit mondtam. — Szerettem volna látni azt a vircsaftot. Amikor a Nagy Organizátor úgy ug­rál, ahogy a kis Takács fü­tyül. — Mi van ebben? Tény­leg, Ada, miért kell neked minden levesben hajszálat keresned? — Én csak azt akartam mondani, hogy Bakallár nem az a fajta, aki könnyen le­nyeli a kudarcot. Nincs hoz­zászokva, hogy leckéztessék. Te meg dirigáltál neki. okí­tottad őt. Kést mártottál a szívébe. Sosem fogja elfe­lejteni;. az ő ügyes, elnéző tanítómesterét. Nagyon há­lás. köszöni a fáradozásai­dat, de a további szives szol­gálatokra nem tart igényt. & holnap felvesz helyet­ted egy vadonatúj sofőrt, ugyanannyi fizetéssel, mint amennyit te kaptál. Tudod, Viktor, ez »így van, mint a szerelemben: a férfiak ál­talában széles ívben elke­rülik azt a nőt, akinél egy­szer is csődöt mondták. — Fejezd be. Adél. jó? Te csak maradj meg a kony­hában. marädj meg azoknál a dolgoknál, amikhez ér­tesz. Rosszul ismered Ba­kádért, és mindig is ro6z- szul ismerted. — Befejeztem, kispofám. Nem mész el az apádhoz? — Nem. — Persze, arra sem vagy hajlandó, hogy levegőzni vidd a gyermekeidet. Mind­járt kisüt a nap. — Nem megyek sehová! — Viktor, miért ordítozol? Felvered a házat. — Az idegeimen hárfázol. Kikényszeríted belőlem. — Néked itt semmi jo­god üvöltözni. — Térj észre. Ada. Na­pok óta várom, hogy veled legyek. Valahányszor eszem­be jutsz, szeretnék azonnal visszafordulni. — De még egyszer sem fordultál vissza. & most engedj el. kispofám, jó? — Nem engedlek. — Erőszakos disznó vagy. — Szeretlek. Ada. — Akkor mosd ki helyet­tem ezt a halom göncöt. -----Ada... — Ne vadulj, Viktor. — Ada. nem kopognak? — Ugyan. — Mondom, hogy kopog­nak. — Ne törődj vele. — Hogyhogy ne törődjek? — Bennem is vér folyik, Viktor. Belevittél a dologba. És ha belevittél, akkor most ne törődj mással. — Megbolondultál? — Hallgass! — Te vártál valakit. Adél. Ki vele, kit vártál? — Így is jó... öntsünk tiszta vizet a pohárba, kis­pofám. Csak a hírük volt rossz? ' Nagy László: A rossz Báthoryak Az idei hazai könyvter­més egyik érdekessége a tör­ténész Nagy László kötete, amelyet a Kossuth Könyv­kiadó jelentetett meg. Azt a négy Báthoryt. Erszébe- tet, Zsigmondot. Gábort és Andrást veszi utólagos meg­figyelés alá, azokat kiséri végig a fellelhető iratok, szálak nyomán, akik a ma­gyar és az európai köztu­datban a család jó hírét, Báthory István fejedelem, lengyel király történelmi nagyságát is beárnyékolják. Attól most tekintsünk el, hogy az utóbbi évek európai horror-filmtermése is köz­rejátszott abban, miszerint a témát újból és újból meg kellett, meg kell közelítenie egy-egy magyar szakember­nek. Sokkal fontosabb az, hogy Erdély, mint témakör, az önálló erdélyi fejedelem­ség, mint sokrétű, sokágú történelmi anyag, vitafor­rás jelenik meg napjainkban. Az életírások!, a korabeli történeti munkák, összefog­lalók, levelek, jelentések, híradások, periratok összetett, tarka, bonyolult, a legtöbb­ször azonban hézagos képet tárnak elénk. Nemcsak azért mert az információk gyak­ran függnek a pátrállástól, hanem azért is. mert azok az emberek, akik írásba tet­ték a történéseket, vagy csak közeire láttak, csak kisebb horderejű hatásokat. ese­ményeket értékelhették, amikben részük volt. vagy szándékosan elfogultan nyi- latkoztak-cselekedtek, még akkor is. ha a nagy össze­függéseket felismerték. A Báthoryakat Kézai a Sváib- országból érkező Gutkeled nemzetségből eredezteti. Ez a család szakad a XIV. szá­zadiban két ágra az ecsedi- vagy báthorira, illetve a Somlyóira. A nagypolitiká­ba. a nagy történelem szín­padára Báthory Istvánnal lépnek. S azon a fokon, ahogyan csak a nagyrahi- vatottak szoktak jelentkezni. A lengyel király Báthory István személyes hatása sok mindent magyaráz a család jövendő sorsát illetően. Te­kintélye, befolyása emel és letaszít. Emberek hullnak el mellette és ellene, a kor és a hatalom szokásai szerint. A trón fénye éa Lengyelor­szág akkori szerepe, hatása menti a foltokat, amik eset­leg Bátharyra eshetnének. Nem így azonban a Bá- thoryaikat! Akik itt éltek, ebben a Mohács következ­ményeként három felé sza­kadt hazában. Nádasdy Fe­renc özvegye. Báthory Er­zsébet úgy lép elő a késői historikusok emlékirataiból, mint az az asszonyi ször­nyeteg, aki szolgálólányainak vérében fürdött. mert szép akart maradni, vagy a leg­szebb akart maradni. De hát mi is áll az ak­kori nádor, Thurzó uram indítékai mögött, amikor a nagyasszonyt per alá fogat­ja. minden olyan intézkedést megtesz, amely több. igen fontos részletében törvény­sértő? A vagyon, az a nagy vagyon, amely Bécs felől nézve nem jó kezekben van. S ha túltekintünk a hatal­mas vagyonon, amely fej­ős jószágvesztés esetén (ca­pitis deminutio) az udvar kegy osztó hatáskörébe kerül, fel lehet használni olyan cé­lokra. amelyeket például egy önállóan vezetett, el­képzelt erdélyi ..hintapoliti­ka” idején az aulikus urak­nak lehet kiosztani. S ha Erdélyben 1571 és 1613 kö­zött a Báthoryak ültek a hatalomba, akkor nem volt mindegy, hogy az udvar mi­lyen sakktáblán, milyen hú­zásokkal játszik. Tény, hogy a Báthory Erzsébet elleni per irataiban vallomások fekszenek el. amiket ilyen vagy olyan, függésben lévő emberek mondogattak. a legtöbbször azt állítván, hogy mindazokat csak hallomás­ból tudják. A kor koordiná­táit a hatalom körül a Habs­burg-pártiság és ellenesség mellett az is újabb szálak­kal gazdagította, hogy a val­lás. a Porta dolgában ki mennyire ment vagy mehe­tett el? Hol volt a kaland széle és határa? Mit látott midebből Thurzó, a nádor, vagy a többi országirányí- tó a félholdformájúvá vált királyi Magyarországon? Vagy mi-mást vett észre, többek között az erdélyi ha­talomban ülő fejedelem, aki a Porta athnaméjától füg­gött, azt várta, vagy azt fél­te. A protestáns udvari pré­dikátor, Szepesi Laczkó Má­té leírja az alábbi monda­tot: „1610. 29. december Bá­thory Erzsébetet Csejtén kő közé rakják, mivel haragjá­ban néhány leány asszonyát megölte, el is rekkentött bennök iszonyúképpen.” S mindezt akkor és úgy mond­ja. ahol és amikor már a nádor a legiszonyúbb tet­tek bizonyítására vonul­tatja fél sebbel-lobbal ösz- szeszedett, kényszeredett ta­núségtevöit. Holott Báthory Erzsébet korábbi életében férjének tisztelt felesége, gyermekeinek a kor szoká­sai szerint viselkedő anyja volt és maradt. Azért vettük tüzetesebben és előre Báthory Erzsébet sorsát a négy erkölcsi vád alatt lévő Báthory közül, mert az ő utóélete a legro- mantikusabb és legszélsősé­gesebb. Regényírók és törté­nészek bántak vele és anya­gával úgy. hogy a valódi tör­ténésekről az elfogulatlan bíráló szemével láthattak vagy ítélkezhettek volna. S ha már tekintély kel­lett a kép kialakításához, itt volt Bethlen Gábor, korá­nak igazi óriása. Akiről ki­derült, hogy hatalma teljé­ben nemcsak seregek fölött tudott jól intézkedni. de éppen a Báthoryak alatt, fő­leg a Porta felé közeledve, tájolódva megtanult minden fortélyt arra nézve, hogyan kell esetleg utólag is úgy alakítani az előzményeket nyilatkozataiban, hogy azok egybevágjanak az ő nagy távlataival, személyes érde­keivel. nagyságával. A ki­sebb korfestőknek is lehet­tek ilyen ambícióik. És itt már Zsigmondnál tartanánk, aki hol fejede­lem. hol bíboros, a szent­ség megszállottja igyekezett lenni. Lehettek ingadozásai, ide-oda vonzódásai, döntésed­ben nehezen érthető indo­kok. De mindig meg kell kérdeznünk: csak ő volt-e bizonyos mészárlások idején a döntő fő? Hiszen sokáig és sok esetben a majd ké­sőbb színre lépő Bocskay István határozott rokoni ta­nácsának engedett. Hogy a kör mennyire szövevényes volt az is mutatja, hogy végtére is Zsigmond kapta meg a Habsburg-hercegnő. Maria Krisztyema kezét. pe­dig annak idején Báthory István kívánt „benősülni” a Habsburgokhoz. Itt volt vér­fürdő. valóban rokoni fe­jekkel és nagy kínzatás kö­zepette. De miért? A kor eszménye a princeps abso- lutus; a tanítómester Macc- hiavelli. Lehet szidni a je­zsuitákat is. a kor a vallás- forrongások, az eszmélések kora. Ebbe az állhatatlan mozgást mutató Erdélyibe utólag belelátni, a két tűz közötti perzselődést józanul megítélni — nem regényírók dolga. Móricz Zsigmond, Makkai, PaSsuth is végig- szántott ezen a mezőn. De az igazság felderítése a tör­ténészek akik ma is hada­koznak. megkísérlik a fehér foltokat benépesíteni időtál­ló indokaikkal. Nagy László kötete bizo­nyára újabb lendületet ad a kutatásoknak! S mert Erdély tragikus sörs is. re­mek látomás is a történe­lemről. várjuk az újabb for­rások feltárását. Farkas András

Next

/
Oldalképek
Tartalom