Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-21 / 94. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. április 21., szombat A perecgép „etetése”’ két asszony — Bikádi Gyuláné Balog Ferencné — munkáját igényli Végtelen szálak húzódnak át a fényesítő fürdőn (Fotó: Kőhidi Imre) Osztrák gyártmányú alagútkemencén bújnak végig megszületésükhöz a Gyöngyszöv Áfész pattinkaüzemében a sósrudak, a kisperecek ezrei. Naponta 6 tonna sós sütemény születik a három műszak munkájából — jelentős árbevétele fix pont az áfész terveiben. Tóth Józsefné és Laczkó Imréné az alagútkemence végén ellenőrzik a sós sütemények minőségét Új olajlelőhely Új olajlelőhelyet tártak fel a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat kutatói a Dunántúlon, Zalakaros térségében. A készlet szempontjából közepes nagyságú dunántúli előfordulások közé tartozó olajmezőn eddig négy kutat képeztek ki termelésre. Közülük kettőt már meg is nyitottak. A felszínre hozott olajat a gyűjtő- hálózat elkészültéig tartály- kocsival — közúton és vasúton — szállítják a zalaegerszegi finomítóba. (MTI) Értékelték a tavaszi marketing börzét összegezték az április 10. és 12. között megrendezett, tavaszi marketing börze tapasztalatait a rendezők, s megállapították, hogy a vártnál sokkal nagyobb volt az érdeklődés, a forgalom értéke megközelítette az előző év tavaszi és őszi börzéinek együttes forgalmát, elérte a 40 millió forintot. Alberti István, a Közlekedési Marketing Gazdasági Társaság titkára elmondta: az érdeklődők elsősorban a hiánycikkeket keresték a börzén, s újra bebizonyosodott, hogy ami az egyik cégnél hiányzik, az a másiknál esetleg az elfekvő készletet gyarapítja. Igen élénk volt a kereslet az elektromos anyagok, a vas- kohászati termékek és a színesfémek iránt, de keresettek voltak a csapágyak, a teherautó-alkatrészek és egyes szerszámok is. Sokan érdeklődtek a különböző használt gépek iránt is. Nagy sikert aratott az ezúttal első ízben megrendezett kapacitásbörze, melyen a kínálat messze meghaladta a keresletet. A börze kezdetéig több mint egymillió szabad kapacitású munkaórát jelentett be mintegy 150 vállalat, szövetkezet és kisiparos a legkülönbözőbb szakterületekről. A börze végéig a felajánlott szabad kapacitásból 156 ezer órára sikerült megrendelőt találni. A gazdára nem talált anyagokból, alkatrészekből az érdeklődők Budapesten, a IX. kerület Ráday u. 18. szám alatt kaphatnak felvilágosítást. (MTI) A tej Egy-egy országban, az egy főre eső tejfogyasztás menynyisége sokat mond. A tej és tejtermékek fogyasztása — a statisztikák tükrében — jóltápláltságot, kultúrált étkezési jóllétet jelentenek. Néhány mondás utal is erre: Tejbe, vajba fürösztötték. Tejjel, mézzel folyó Kánaán... Az idősebbek talán még emlékeznek azokra az időkre, amikor az elemi iskolában, — a tejakció keretében — tejet osztottak a gyermekeknek. Nekünk! Sokat változott azóta a világ. A kereskedelemben a legkülönbözőbb tejkülönlegességeket, a legváltozatosabb csomagolásban hozzák forgalomba, csakhogy kedvet kapjon a magyar a tejiváshoz. Van kakaós, karamellás, csokis tej. nem is beszélve a tejporokról. A kocsmák helyett tejcsárdák nyílnak, amelyek hétköznap és ünnepnap egyatánt nyitva tartanak és várják azokat, akik bor, sör, és pálinka helyett, — egészségük védelmében — inkább a tejet választják. A tej különleges tápértékét ismerjük és hirdetjük, más kérdés, hogy halló, vagy süket fülekre talál e a jó tanács. Ahogyan az egy főre eső tejfogyasztás valaminek a fokmérője, ugyanígy az egy tehénre eső tejtermelés mennyisége is az. A szocialista nagyüzemek előtti időszakban, — a magángazdálkodás idején — fehér hollónak számított, ha egy parasztgazdaságban egy-egy jól tejelő tehén akadt és a napi tejhozam megközelítette a 15—20 litert. Örömujjongásra a mezőgazdaság szocialista átszervezése után még hosszú ideig sem volt ok, hiszen hallatlan erőfeszítések kellettek ahhoz, hogy kialakuljon a jelenlegi szarvasmarha-állomány és töméntelen pénzbe került a hazánk viszonyaihoz leginkább illő és megfelelő tehénállomány beszerzése, kitenyésztése és meghonosítása is. Mindezek eredményeként megyénkben emelkedőben van a fajlagos tejhozam és ma már tehenenként eléri a 4220 litert. Ez a mennyiség négy százalékkal haladja meg az előző évi szintet és így az éves árutej-értékesítés eléri a 63 millió litert. Ezek a hozamok már olyanok, amelyekkel nem kell szégyenkeznünk* de üzemi vonatkozásban — sajnos — még nem általánosak. Bőven van még tenni, fejleszteni és változtatni való különösen ott, ahol hasonló feltételek és körülmények mellett, jóval szerényebbek az eredmények az átlagosnál. — Javítani kell az emberi tényezőket! — emlegetjük körülményes és 'általános megfogalmazással. Magyarán szólva; a gondozás, a takarmányozás, az érdekeltség feltételeit, körülményeit kell javítani ahhoz, hogy a tejtermelés valamennyi üzemben és háztáji gazdaságban növekedjen. Szalay István Salakból — alumínium Megoldották az öntödében keletkező salak hasznosítását az Inotai Alumíniumkohóban. Évente körülbelül ezer tonna ilyen hulladék keletkezik, s ezzel, illetve ebben sok — az összes salak körülbelül 20—25 százalékának megfelelő mennyiségű— alumínium is veszendőbe ment. A visszanyerésére szolgáló gépsor évente 150 tonnányi fémet nyer majd vissza a hulladékból. A gépsor szerelését megkezdték. Egy másik hulladékanyag- hasznosításával is ígéretes kísérletek kezdődtek a kohóban. A katódhulladék fluor-tartalmát akarják visz- szanyerni acélművi segédanyagnak. NYOLCVAN ÉVE TÖRTÉNT Az 1904. évi országos vasutassztrájk és Heves megye A század elején a tőke és munka közötti ellentétek felfokozták a korábbi keletű hazai problémákat. 1904 elején már a polgári ellenzék képviselői is élesen fogalmaztak. „Több mint 90 esztendeje, hogy mozgolódik a magyar munkásnép... meddig nézi még összetett kézzel a kormány a magyar nép pusztulását... Meddig akarnak még csendőrszuronnyal és csendőrkarddal szociális politikát csinálni? Addig, amíg „nem kér a nép, de vesz, ragad?” —írta a Pásztó és Vidéke 1904. április 10-i száma. Megyeszerte munkásmegmozdulások voltak 1904-ben. Egerben a kőművesek és festők, Gyöngyösön a kőművesek, ácsok és a nyomdászok, Hatvanban a kőművesek és a cukorgyáriak sztrájkoltak. A vármegye szerette volna a sztrájk elhúzódását megakadályozni. A vasutasok országos sztrájkba léptek. Kiváltó oka az volt, hogy a rendőrség (és a MÁV Igazgatóság) betiltatta az április 20-ra hirdetett országos vasutasgyűlést. A vasutasmozgalom vezetőit állásukból felfüggesztették, és fegyelmi vizsgálatot indítottak ellenük. Ennek hallatán április 19-én a felháborodott vasutasok a Rákos rendezői pályaudvaron feltartóztatták a 226. számú gyorsvonatot. A mozdonyvezető leszállt a vonatról és csatlakozott a sztrájkolókhoz. A vármegye urai, miután ismertté vált Matuska budapesti helyettes polgármesternek az alispánhoz írt távirata (amelyben az élelmiszerek szekereken történő szállítását sürgette a fővárosba a vasúti sztrájk miatt), már a „chaos beálltáról” beszéltek. A megyei lapok április 21-től részletesen beszámoltak az országos és a helyi sztrájkeseményekről. Az Egri Üjság április 21-én rendkívüli kiadásban számolt be az országossá nőtt sztrájkról, továbbá az egri vasutasok csatlakozásáról, akik élőbb a teherszállítást, 20-án 16 órakor pedig a személyforgalmat is leállították (miután az utasok már fel is szálltak a vonatra) az országosan érvényes 7. számú Vészjelzés miatt. Április 22-én az Egri Újság második rendkívüli kiadása A sztrájk még mindig tart címmel tudósított. A kormány a vasutak és a raktárak őrzésére- katonaságot rendelt ki. De ezzel csak a vasutasok ellenállását fokozta. Például a műszaki postavonat, amelyet Budapestről Kassára akartak eljuttatni, nem ért célba. Füzesabonyban megállították Brezovai László országgyűlési képviselő terményrakományát, és visszaküldték Mezőkövesdre. Hatvannál a vasúti síneket felszedték és a megye legnagyobb pályaudvarát az ott rekedt vonatokkal eltorlaszolták a sztrájkolók. Gyöngyösön az április 15- én Budapesten megjelent Magyas Vasutast, a magyar- országi vasúti munkások érdekeit képviselő közlöny egyetlen idekerült példányát olvasták naphosszat. A kormány ezután sztrájktörőkkel próbálkozott. Hatvanból a sztrájkbizottság az ország minden vasutasához elküldte kiáltványát: „... Testvérek! Vegyétek tudomásul a következőket: a katonavonat, amely reggel 5 órakor indult el Budapestről, 10 óra 30 perckor érkezett Hatvanba, és ottrekedt. Két áruló hozta a vonatot. Gaga mozdonyvezető ésRóth Ignácz mozdonyvezető. Megvásárolták a gazokat. De el is vették jutalmukat. Gagát véresre verte a tömeg, a bosnyák katonai kirendeltség mentette ki. A reakció nem tágít. Lánglelkű vezetőitek rendíthetetlenek; Sem erőszak, sem korrupció nem tántoríthatja meg őket. Budapest népe velünk.” (A lánglelkű vezetők legkivá- lóbbja, dr. Landrer Jenő, a vasutasok ügyvédjeként ezekben a napokban kötelezte el magát végérvényesen a szocialista munkásmozgalom ügye mellett.) A liberális ellenzéki körök is a sztrájkolók igazát hangoztatták. A kormányé minden felelősség, írta a Heves megyei Hírlap és az Egri Híradó. „Nem lehet csodálkozni, ha a vasutasok tízezrei elégedetlenek voltak helyzetükkel” — hangsúlyozta az ellenzékiek Tiszafüred című lapjának április 28-i egyik írása. Legtevékenyebben a gyöngyösi ellenzék támogatta a sztráj kólókat. Dr. Visontai Somával, a város parlamenti képviselőjével az élén küldöttség ment 24-én Hierony- mi Károly miniszterhez. Ennek az úgynevezett rokon- szenv-bizottságnak Balogh Gyula polgármester, Hirschl Antal városi tanácsos, dr. Waltner Fülöp szociáldemokrata ügyvéd, Kiss Béla és Homolya Ádám ellenzéki banktisztviselő is tagja volt. Az a tény, hogy Waltner a gyöngyösi szociáldemokraták vezetőjeként a sztrájkolók érdekében cselekvőén lépett fel, szinte egyedülálló a sztrájk országos menetében. Ugyanis a szociáldemokrata párt mindenütt együttérzéssel, de tétlenül szemlélte a vasutasharcot. A gyöngyösi delegációval a miniszter nem tárgyalt. Még április 21-én Budapesten, a vasutasok nagygyűlésen követelték memorandumuk pontjainak teljesítését, a felfüggesztettek visszavételét, fizetésrendezést. Azonban gr. Tisza István miniszterelnök elutasította követeléseiket. A kormány a sztrájkvezetőket elfogatta, a sztrájktanyákat rendőrökkel felszámolta, a sztrájk vezetőit, az úgynevezett 13-as bizottság tagjait letartóztatta. Heves megye vasúti csomópontjait, nagyobb állomásait katonaság szállta meg. De a sztrájk nem múlt el nyomtalanul: 1. Útjára indult a vasutasok mozgalma. Az 1904. szeptemben 11-én, Budapesten rendezett első országos vasutasgyűlésen a hatvaniak küldöttsége megjelent. 2. A vasutasok megmozdulása a közvéleményt tovább is foglalkoztatta. 3. Ellenállásuk új bérmozgalmakat váltott ki. Emlékezetes, a kőműves- sztrájk Egerben egybe esett a vasutasok sztrájkjával. Május 11-én a gyöngyösi építőmunkások másodszor léptek sztrájkba. Május 2- án az egri szőlőmunkások (három korona napszámbérért) kezdtek sztrájkot. Az Egri Híradó április 30-i számában ezt állapította meg: „Bérharc mindenfelé, .. .a sztrájk manapsáig a forrongó munkástársadalom mozgalmává lett.” A gyöngyösi kőműves- és ácsmunkások sztrájkját éppen a sztrájkoló vasutasok erkölcsi támogatása vezette eredményhez április 26-án. A szervezkedő gyöngyösi építőmunkások nevében a szociáldemokrata Hábel Kálmán elnök és Bakó Emil (az éffítők párton kívüli ügyintézője) köszönte meg a város közönségének a szolidaritást. 4. A vasutassztrájk következménye volt a már egyébként is mozgalomban levő munkásszervezkedés megélénkülése. A szociáldemokrata pártszervezet május 1- én rendezett egri ünnepsége először vált megyei szervezésű munkásünneppé. Dr. Misóczki Lajos főiskolai docens Számlálhatatlan folyam a pereceké: Ludányi Mária és Bódi Istvánná válogatja
