Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 91. szám ARA: 1984. április 18., szerda 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Tanácskozott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1984. április 17-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság a politikai bizottság javaslatá­ra megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kér­désekről, valamint a gazdaságirányítási rendszer to­vábbfejlesztésének soron levő feladatairól szóló előter­jesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Hazánkba érkezett Andrej Gromiko Andrej Gromiko hazánkba érkezett. A képen a szovjet külügyminisztert a repülőtéren Korom Mihály és Várkonyi Péter köszöntötte — Marvek Attila felvétele — telefotó — KS) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának meghívá­sára kedden hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Andrej Gromiko, a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter. Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden délelőtt Egerben Markovics Ferenc elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A tes­tület áttekintette a lejárt határidejű vb-határozatok vég­rehajtásának helyzetét, beszámolót hallgatott meg, hogy Gyöngyösön és Hatvanban miként juthatnak lakáshoz a fiatalok, valamint tájékoztatót vitatott és fogadott el a me­zőgazdasági termelés múlt évi tapasztalatairól és az idei feladatokról. Ezt követően a végrehajtó bizottság indítvá­nyokban és javaslatokban döntött. Támogatások, ösztönzések az öntözés fejlesztésére Országos tanácskozás a VITUKI-ban Nevelő örökség Számomra minden hajdan emelt ház, középület, vár anyagba rejtett, megfejtés­re váró, kínálkozó üzenet, régvolt eleink sajátos jel­adása, megszívlelendő in­telme. A titkok fátylát fel­lebbenti a türelmes, a szívós búvárkodással társí­tott fantázia: a korábban némának tűnő falak, dí­szes mívű ajtók és ablakok, a hallgatag festmények, a szótlan bútorok beszédessé válnak, s izgalmas, vala­mennyiünk okulását szol­gáló történeteket regélnek. Megelevenednek előttem az egykori tulajdonosok. Rég elmosódott arcélük markánssá mintázódik, gonddal formába öntött mondataik mögött szenve­délyek izzanak, érzem örö- meik-bánataik ízét, oszto­zom hitükben, kétkedésük­ben, küzdelmeikhez először kíváncsi szemlélőként, majd fegyvertársul szegődöm. Az alkonyba burkolódzó Eger csendes utcáit bené­pesítik, megbabonáz sza­vaik zamata, s akaratlanul is summázom sorsuk ma és holnap egyaránt hasz­nosítható tanulságait. ök messze suhantak a múló időben, de lényük értékesebb, maradandó ré­szét ránk hagyományozták, önzetlenül ajándékozva ne­künk, általunk kellőképp meg nem becsült kincsei­ket, amelyek mindegyike arra figyelmeztet, hogy nemcsak egyéni boldogu­lásunk útjának egyengeté- séért vagyunk, hanem azért is, hogy értékeket testál­junk az utánunk követke­zőkre, arra nevelve a sta­fétaváltókat, hogy becsül­jék, óvják, mentsék isme­retlen őseink dicséretes tö­rekvéseit, csodálatra méltó szépérzékét, irigylendő ta­lálékonyságát, leleményes­ségét. Nem akármilyen sikere­ket produkált már az ef­fajta nemes töltésű buzga­lom. Ilyen jellegű eredmé­nyeinket nemzetközi szin­ten is példamutatónak mi­nősítik, nagyra tartják. Ál­lamunk tetemes összeget költött, s áldoz napjaink­ban is műemlékeink vé- d elmezésére. Tiszteletet érdemlő alap­állás ez, mégsem állíthat­juk, hogy mindent meg­tettünk a tisztes ügy ér­dekében, hiszen az egész­séges szemlélet egyáltalán nem vert gyökeret minden­ki tudatában. Méginkább így van ez világszerte, így azután nem véletlen, hogy az ICOMOS — az UNESCO műemlék- védelmi szervezete — áp­rilis tizennyolcadikát nem­zetközi műemléki nappá minősítette .Többek között azért, hogy eszünkbe jut­tassa törlesztendő adóssá­gainkat. A később jóval gazda­gabbá váló programsoro­zatra először kerül sor, al­kalmat adva ilyen jellegű munkálkodásunk mérlege­lésére, mindenekelőtt azt sugallva számunkra, hogy mind szélesebb rétegeket vegyünk rá — ettől még igen távol vagyunk — a kövekbe kódolt jelzések megfejtésére, vételére, a bennük szunnyadó nevelő örökség kamatoztatására. Pécsi István Útjára elkísérte Borisz Arisztov külügyminiszter, helyettes, Vadim Loginov, a Külügyminisztérium Európai Osztályának vezetője, Vaszi- lij Makarov tanácsadó, a Külügyminisztérium kollé­giumának tagja. A vendég Ünnepélyes küldöttgyű­lésre került sor kedden a hatvani 213-as szakmunkás- képzőben. Különösen ünne­pélyesre, hisz — az így ta­vasztájt minden KlSZ-szer- vezetben szokásos beszámo­lók s választások végén — az iskola diákjai Sós Tamás­tól, a KISZ megyei első tit­kárától átvehették a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját, melyet immár másodízben nyertek el. „Hogy megérdemelten, ez a mostani beszámolóból, s az azt követő hozzászólások­ból is kiderült” — mondotta az átadáskor Sós Tamás, aki ezután elismerően szólt töb­bek közt arról, hogy e fogadtatására a magyar és szovjet zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Várkonyi Péter külügyminiszter. Jelen szakmunkásképzőben a mintegy ezer fiatal hatvan százaléka lelkes tagja az if­júsági mozgalomnak. Első­sorban azzal tűnnek ki, hogy a tanulmányi munkát, a műveltség megszerzését tartják a legfontosabbnak. A 32-féle szakmát tanulók­nak egyharmada vállalkozik a továbbtanulásra. Néhá- nyan eljutnak az egyetemek, re is. Pedig nem könnyű ez hisz az 52 csoport részére csak nyolc tanterem, illetve 14 szükség tanterem áll ren­delkezésre. A kollégium épí­tését is csak jövőre tervez­zük. Ám a tudományok mellett kiemelt figyelmet fordítanak arra is, hogy segítsék szű­volt Rajnai Sándor, hazánk moszkvai és Vlagyimir Ba- zovszki), a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. Délután a Külügyminisz­térium vendégházában meg­kezdődtek a hivatalos tár­gyalások. A megbeszélésen a Várkonyi Péter vezette tár­gyalócsoportban helyet fog­laltak a Külügyminisztérium vezető munkatársai. A Szov­jetunió képviseletében And­(Folytatás a 2. oldalon) kebb pátriájuk előrehaladá­sát. Részt vesznek az ifjú­sági tábor karbantartásában, segítenek óvodák, bölcsődék festésében, műemlékek fel­újításában. Érthető hát, hogy a már korábban meg­szerzett „KISZ-es” elisme­rések mellé tavaly megkap­ták a Hatvan városáért el­nevezésű kitüntetést is... „A legnagyobb dolognak mi azt tartjuk, — fejezte be szavait az első titkár — hogy a pedagógusok segítsé­gével a diákság milyen so­kat gyarapodott: szellemiek­ben, fizikailag, s nem utol­sósorban annak felismerésé­ben, hogy érdemes a közös­ségért dolgozni” Az eredményeket meg­tartani persze nem lesz könnyű. Az igazolásképp elég még néhány adatot so­rolni. Az iskolában négy megye fiai, lányai járnak, több mint felük nap mint nap utazik, s nagyon sokan vannak olyanok is, akik le­endő szakmájukat nem az anyaiskola székhelyén leshe­tik el, hanem másutt gyako­rolják. Együvé szervezésük bizony csak úgy sikerühetett, hogy az ifjúsági mozgalmat egyönte­tűen támogatta — támogat­ja — az Ambruzs József igazgató által vezetett tan­testület. Közülük is ki­emelkedően Tóth Lajosné igazgatóhelyettes, aki ezen a küldöttgyűlésen kapta meg — jelképesen — a Diákokkal a diákokért elne­vezésű emlékplakettet. Az öntözéses gazdálkodás múlt évi tapasztalatairól és legfontosabb idei tennivalói­ról tartottak országos kon­ferenciát kedden délután Budapesten, a Vízügyi Tu­dományos Kutató Intézet kongresszusi termében. El­jöttek az érdekelt kutatók, az öntözés ágazati irányítói, a gépek, berendezések gyár­tói és szolgáltatói is. Dr. Dénes Lajos, mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott be­vezető előadást. Elmondta, hogy tavaly országosan az évszázad egyik legnagyobb aszálya volt, hiszen a sok­évi átlagnál jóval kevesebb csapadék hullott. Emellett rendkívül magas volt az éves hőösszeg is, amely fokozta a párologtatást. Ilyen körül­mények között o szántóföl­dek teljesen kiszáradtak és az öntözésre nagy feladat há­rult. Ezt azonban kedvezőt­lenül befolyásolta, hogy a mezőgazdasági üzemek nagy részében az öntözőgépek, be­rendezések elavultak, viszont anyagi források hiányában ezeket nem tudták pótolni. Nem beszélve arról, hogy 1983-ban sok gond akadt az öntözőberendezések pótalkat­rész-ellátásával is. Ezzel ma­gyarázható, hogy a gazda­ságok összesen 175 ezer hek­táron öntöztek, amely az aszály közepette jóval elma­radt a várttól és a lehetsé­gestől. A miniszterhelyettes ki­emelte, hogy az ország szán­tóterületének jelenleg öt szá­zaléka öntözhető, amely meg­felelő erőfeszítésekkel a jö­vőben megduplázható. 1978- óta azonban az öntözéses gazdálkodás költségei egy hektárra vonatkozóan két és félszeresére emelkedtek. Az egységnyi hozam viszont csak 20 százalékkal volt növel­hető vele. Tehát nincs meg­felelő ösztönzés, amely en­nek javítását elősegíthetné. Dr. Dénes Lajos hangsúlyoz­ta, hogy az 1984-es népgaz­dasági terv az élelmiszergaz­daságban jelentős feladatok megoldását irányozza elő. Középpontban áll 15 millió tonna gabona megtermelése a belső ellátás és a külgaz­dasági egyensúly fenntartá­sára. A gabonaprogram si­kerét elősegíti a felvásárlá­si árak idei növelése mellett az öntözés fejlesztésére ho­zott kedvező intézkedések is. % Felmérve a kialakult hely­zetet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint az Országos Víz­ügyi Hivatal közös előter­jesztése alapján a Miniszter- tanács gazdasági bizottsága március 28-án úgy döntött,, hogy az idei öntözési elö- idényt a korábbi évekkel el­lentétben március 1-re hoz­zák előre. Azoknak az üze­meknek, amelyek a gyepe­ket, az őszi kalászosokat, a pillangós takarmányokat ön­tözik ettől az időponttól kezdve, az úgynevezett vál­tozó vízdíjat elengedik. A miniszterhelyettes bejelen­tette, hogy a gazdasági bi­zottság április 16-i ülésén további kedvezményekről döntött. Azoknak a gazdasá­goknak, amelyek április 1 után is folytatják a gyepek öntözését, az úgynevezett alapvízdíjból 55 százalékos további kedvezményt kap­nak. Emellett állami támoga­tással és bankhitellel segí­tik elő, hogy a gazdaságok új öntözőgépeket, berende­zéseket vásárolhassanak. Azoknak az üzemeknek, ame­lyek az öntözés miatt mun- kadíj-adóra kötelesek, egye­di elbírálás alapján a Pénz­ügyminisztérium mentesítést adhat. A cél az, hogy kü­lönösen az ország leginkább aszálysújtotta megyéiben te­vékenykedő gazdaságok ve­gyék igénybe a kedvezmé­nyeket. Ezt egyébként má­jus 31-ig biztosítják az ér­deklődőknek, annak érdeké­ben, hogy a nyár közeled­tével, ahol az adottságok en­gedik, minél hamarabb fel­készülhessenek a tavalyinál eredményesebb öntözésre. Je. lenleg a megyei AGROKER- vállalatoknál 60 millió forint értékű öntözőgép és -be­rendezés, valamint 20 mil­lió forint értékű alkatrész áll ehhez rendelkezésre. Mentusz Károly Budapestre látogat Sadli Bendzsedid Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Lo- sonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba ér­kezik Sadli Bendzsedid, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnöke. Másodszor nyerték el a hatvani szakmunkásképzősök Átadták a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját Az átadás pillanata (Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom