Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-03 / 79. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. április 3., kedd Régi és mai ékszerek Tehetősebb lány gyűrűkészlete a XX. század elején Az ékszeraukciók évről évre nagy érdeklődést keltenek. Vannak, akik csak nézelődni mennek el, de szép számmal akadnak olyanok is. akik licitálnak nem éppen olcsó, különleges darabokra is, ahogy ezt láthattuk az Óra és Ékszer Vállalat legutóbbi aukcióján. Miért e nagy — évezredek óta tartó — érdeklődés az ékszerek iránt? Kezdetben, a díszítő funkció mellett ugyanolyan fontos volt az ékszer jelölő szerepe. Jelölhetett rangot, méltóságot, vezető szerepet. A pénzgazdálkodás előtti időkben nem sokat törődtek az ékszerek anyagának értékével. Később azonban már az ékszer anyagának is értékesnek kellett lennie, hogy a társadalmi, vagyoni helyzetet híven tükrözze. Az ékszerművesség fénykorát — a reneszánszkorban élte. Az ékszerek értékét nemcsak anyaguk milyensége, hanem a megmunkálás művészi foka is adta. A drágaköveknek ebben a korban kiegészítő, díszítő szerepük volt. A gyémántmezők felfedezése után azonban a finom ötvösmunka jelentőségét elhomályosították a drágakövek. A nemesfémek szerény keretként szolgálták a szikrázó brilleket, vérpiros rubinokat, tengerzöld smaragdokat. Az egész kivételes nagyságú drágakövek a királyi koronák ékei voltak. Köztük is a leghíresebb az indiai eredetű Kohinoor gyémánt. Viktória angol királynő koronáját díszítették vele 1849-ben. A középkor végére az ékszerek vagyon- és rangjelző funkciója érvényesült a legjobban. Az ékszerek harmadik, alapvető szerepkörét, a kultikus funkciót azonban ezekben az időkben sem ho- mályosítja el az anyagias szemlélet. Az őskor óta tölti be az ékszerek egy csoportja az amulett szerepét. Eleinte állatcsontokat, fogakat vagy védőszellemek kicsinyített mását viselték a bajok, betegségek, támadások ellen. Később már kombinálták „varázserő” nélküli ékszerekkel ezeket a darabokat. Nyakéken, övön, vegyesen hordták őket. A fülbevalókról — az egyetlen európai testdeformáló ékszerfajtákról — például így beszél a századfordulón egy summáslány: „ ... ha matyó lánynak fülbevalója volt, az már csak szemfájós lehetett”. „ ... szinte bujtatta, hogy ne nagyon lássák, ha lehetett még a hajával is takarta, szóval dísznek senki nem hordta matyó lányban, ez inkább szégyen volt.” A betegségek, rontások ellen védőláncok, karkötők, függők mai utódai a kabalaékszerek, a szerencsemedálok. Napjainkban — legalábbis a divatdiktátorok szerint — nem divat az értékes ékszer. A módi a meghökken- tőbbnél meghökkentőbb színű és formájú bizsu. Gipszkagyló fülbevaló, bőrszíj- nyakék, toll-fülbevaló, biztosítótűből eszkábált kar- és bokalánc. Sokan a bizsu születését a műanyag megjelenésével kapcsolják össze, holott az kevésbé értékes anyagokból készült ékszerek születése megelőzi méregdrága társaiét. Az értéktelenebb anyagokból készült ékszereknek csak díszítő és kultikus funkciójuk volt. Népi ékszereknek is nevezik őket, természetes anyagokból készültek, főképp növényi szárakból, csigákból, lószőrből, csontból, szaruból, növények terméseiből. A népi ötvösök a faluközösség ügyesebb kezű emberei náluk is gyakrabban a pásztorok. A szerényebb polgári rétegekben a valódi ékszerutánzatok hódítottak. Fémekből is készültek ékszerek mind a falusi, mind a városi, szerényebb körülmények közt élő rétegek számára. Kedvelt alapianyag volt a réz és a pakfon, kivételesebb alkalmakkor az ezüst. Aranyékszerre ritkán telt, egy-egy jegygyűrű, aranylánc generációról generációra öröklődött. A népi ékszerek stilizált, mai változatai megtalálhatók minden modern nő kelléktárában. Divat a ke- rámianyakék, karkötő, a magvakból fűzött lánc, a lószőr- és a csontékszerek. Egyre több és több ifjú iparművész kutatja a régi motívumokat, s alkalmazza az ősi formákat. Az érdeklődés e valódi ékszerek után. azért nem csökkent. Bizonyíték az ünnepiek közeledtén, az ékszerboltok előtt kígyózó hosszú sorok. Az „aranylánc” rabjai ma már szériadarabokat vásárolhatnak leggyakrabban. Az egyedi formájú, kézi készítésű ékszerek árai ugyancsak borsosak. Kedvelt nemesfém lett. főleg a fiatal korosztály körében az ezüst, s a belőle készült vékony, modem vonalú ékszeNémeth Szilvia Pénz-gyöngy nyakék, népnyelven lázsiás, értékesebb, értéktelenebb változatban egyaránt hordták Tallózás a világ filmtermésében A különböző országokban megjelenő lapokban, folyóiratokban, magazinokban folyamatosan hírt adnak a filmstúdiókban készülő produkciókról. Ezekben tallózva készítettünk válogatást filmújdonságokból, amelyek közül nem egy bizonyára eljut a magyar mozikba is. Henry Fonda utolsó filmje volt Az arany tónál, amelyben először játszott együtt leányával, Jane Fondával, és egy másik világsztárral, Katherina Hepbumnel. A 72 esztendős színésznő azóta újra kamera elé állt: Anthony Harvey rendezésében eljátszotta a Grace Quigley utolsó kimenője című film főszerepét. Partnere a tévéből nálunk is jól ismert Nick Nolte. Jurij Ozerov szovjet rendező, akinek a nevéhez a Felszabadítás és az olimpiai filmek fűződnek, most a Csata Moszkvánál címmel forgatja legújabb filmjét. Nyilatkozata szerint „ez a film azoknak kíván emléket állítani, akik a főváros falainál estek el”. Szovjet produkció az Egy állomás kettőnek. Az ismert rendező, Eldar Rjazanov népszerű művészeket választott filmje főszereplőiül: Ljudmilla Gurcsenkót, Nyi- kita Mihalkovot, Nonna Mordjukovát, Oleg Basszi- liasvilit. A drámaiságban és humorban bővelkedő történetben különféle sorsú emberek kerülnek össze kényszerű várakozásban egy vidéki állomáson. Két világhírű olasz színésznő új filmjéről is hírek érkeznek. Emest Hemingway Akiért a harang szól című regényét ismét megfilmesítik, s ebben Ingrid Bergman egykori szerepét Sophia Loren alakítja. Az évek óta nem filmező Gina LollobriSophla Loren gida a Savoyai Matilda története főszerepében tér vissza a mozinézők elé. Elkészült a Csillagok háborúja és A birodalom visz- szavág folytatása. A Jedi visszatérése, amely Han, Csubakka, Luke, Leia hercegnő és a többiek újabb kalandjait meséli el ismét sok izgalommal és érdekes trükkökkel. Főszereplői: Mark Hamill, Harrison Ford, Carrie Fisher és Darth Vader alakítójaként David Prowse. Fentebb egy Hemingway- regény új megfilmesítéséről szóltunk, ezúttal egy He- mingway-unoka új filmjéről számolunk be. Mariéi Hemingway játssza az Egyéni győztes című sporttémájú film egyik főszerepét. A történet kerete az 1976-os és az 1980-as olimpia, középpontjában két versenyző barátsága, szerelme és rivalizálása áll. Cyprian Kamii Norwid lengyel költőről készít fiii. u met Ignacy Gogolewsky rendező, aki a főszerepet is játssza. A szentlélek háza című alkotásnak. Norwid gyári munkásként tengette életét, és 1877-ben egy Párizs melletti szegényházban hunyt el. Az éhség a címe annak az új amerikai filmnek, amely a Films című angol lap szerint „repedt tükörben mutat be egy különös világot”. Az érdekesnek ígérkező produkció rendezője Tony Scott, a nemzetközi szereplő- gárdában van Susan Sarandon, David Bowie, Catherine Denevue. Harmadszor filmesitik meg Stefan Zaromski A hű folyó című elbeszélését, ezúttal Tadeusz Chmielewski rendező irányításával. A főszereplők között van Olgierd Lukaszewicz és Franciszek Peiczka, akik a legnépszerűbb lengyel színészek közé tartoznak. A női főszerepet, Salomét Malgorzata Pie- zynska játssza. Kir Bulicsov és Rihard Viktorov, az ismert sci-fi író és rendező két kedvelt műfajt egyesített Az üstökös című új filmjében: az utópiát és a komédiát. Egy déli tengerparti fürdőhely homokjában olyan sűrűn fe- küsznek egymás mellett a nyaralók, mint a szardíniák a dobozban. Aztán egy pillanat múlva üres a strand. Mi történhetett? Szédítő sebességgel közeledik egy üstökös a Földhöz ... Az egyéni győztes. A jobb szélen Mariéi Hemingway Erdős Márta Műemlékek Beauvais-ban A kulcs az immunrendszerben keresendő Sok évi kutatás után úgy látszik, az orvosok kezébe került a kulcs, amellyel megoldhatják a sclerosis multiplex titkát. A biokémiai vizsgálatok egyértelműen megmutatták, hogy a sclerosis multiplex esetében genetikai meghatározottság alapján az immunrendszer hibás szabályozásáról van szó. Bizonyos limfociták, amelyek normális körülmények között idegen fehérjéktől védik a szervezetet, szemmel láthatóan a saját szervezet központi idegrendszere idegsejtjeinek velőhüvelye ellen fordulnak. Vírusok és más belső tényezők, amelyek kórokként a múltban újra meg újra vita alapját képezték, eszerint a munkapotézis szerint csak kiváltó tényezőként jönnek számításba, de nem mint valódi kórokozók. A Max Planck Társaság Sclerosis Multiplex klinikai kutató- csoportjának alapítási ünnepségén Würzburgban a tudósok előadták, miképpen kívánnak eljárni feltevésük bizonyítása érdekében. Egyúttal bemutatták első, izgalmas eredményeiket. Két újabb megfigyelés azt látszik bizonyítani, hogy a sclerosis multiplex esetében valójában egy autoimmun- betegségről van szó, amelyben patogén limfociták bizonyos szerepet játszanak. Megfigyelések egyrészt, hogy a limfociták egy sclerosis multiplex eltolódás előtt megváltoznak, maga az eltolódás alatt másként újra összeállnak, majd a végén az összetételük síiig különböztethető meg az egészségestől. Vannak jelei, hogy a T elnyomósejtek az akut betegség alatt eltűnnek, a T segítősejtek viszont állandóan megmaradnak. A másik megfigyelést fénymikroszkóp alatt tették. Itt frissen megbetegedett sejtmagjai sötéten elszíneződtek és a le- fűződési hely körül gyülekeztek. Erősebb nagyításnál látszott, hogy ezek a kerek magok okozták voltaképpen a betegséget. Valószínűleg citotixikus (sejtmérgező) T- sejtekről van szó. A würzburgi tudósok szerint ezeket a patogén lim- focitákat kultúrában kellene egységes tenyészetté nevelni. Hartmut Wecker le professzor szerint így közelebb juthatnának a sclerosis multiplex immunológiájához és idővel — a gyógyításához. Etikai okokból ilyen vizsgálatokat nem lehet végezni.. A würzburgi tudósok ezért a kísérleti allergiás encefalomyelitis ismert álla tmodelljéhez folyamodnak. Ezzel állatokban az emberi sclerosis multiplexhez hasonló tüneteket tudnak előidézni. Legutóbb sikerült állatokból származó ilyen elhárító sejteket és myelint kitenyészteni és kísérletileg tanulmányozni. A felfedezés rendkívül érdekes: teljesen normális patkányokból is sikerült lim- focitákat kitenyészteni. A szövetkultúrában azután azok a sejtek aktivizálódtak, amelyek a kísérleti allergiás en- cefalomyelitis-t terjesztik. A következtetések kézenfekvő- ek: egészséges patkányokban is vannak sejtek, amelyek külső tényezők hatására olyan sejtekké válnak, amelyek a saját központi ideg- rendszert támadják meg. Persze még nem teljesen biztos, mennyire lehet ezeket a kutatási eredményeket az emberi sclerosis multiplexre értelmezni. Vannak azonban egyes klinikai megállapítások, amelyek szerint sok ember esik át sclerosis multiplexhez hasonló betegségen — anélkül, hogy ennek feltűnő tünetei lennének. A würzburgi kutatóknak az a célja, hogy az állatkísérletekben szerzett tapasztalatokat lehetőleg közvetlenül felhasználhassák a beteg embereken. Arra azonban nem lehet számítani, hogy heteken vagy hónapokon bélül előteremtsék a sclerosis multiplex gyógyszerét. Addig még sok problémát kell megoldani. „De választott stratégiánk — mondja Weckerle professzor — sikert ígér.” Frankfurter Rundschau Franciaországban, Párizs és a tengerpart között fekszik Beauvais város, Oise megye székhelye. Lakóinak száma 50 ezer felett van. Még az ókori gall időkben alapították. Orleans-hoz hasonlóan ennek a városnak is megvan a maga hősnője, aki a francia történelemben csaknem olyan nevet vívott ki magának, mnit Jeanne d’Arc. Szekere és Johanna az 1400- as években fiatalon, 18 évesen védte meg városát Merész Károllyal, a burgund herceggel szemben. Burgundia abban az időben állandó harcban állt a királyi udvarral. Merész Károlynál* Beauvais mellett elszenvedett veresége egyben meghiúsította azt a kísérletét, hogy a francia király fölé kerekedjék. Beauvais műemlékei tükrözik a város történetének sok évszázados hagyományait. A Szent Péter gótikus kátédrális évszázadokon keresztül épült, de máig sincs befejezve. A városban a XVIII. századtól kezdve működik az Oise megyei múzeum. Beauvais Picardia regionális körzet fontos ipari központja is. A városba telepített gyárakban mezőgazda- sági gépeket, traktorokat, vegyipari cikkeket, műszivacsot, kerámialapokat, kerékpár-alkatrészeket, zeneszerszámokat gyártanak. Szőnyegipara is jelentős. A szőnyegipari termékeket nemcsak Franciaországban, de külföldön is árusítják. Ljudmila Gurcsenko, az Egy állomás kettőnek című filmben
