Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

ZÖLDSÉGET, GYÜMÖLCSÖT - TAVASZRA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 78. szám ARA: 1984. április I., vasárnap 1,40 FORINT Hagyaték A lapok — az MTI — revén beszámoltak a Fő­városi Tanács művelődés­ügyi főosztályának kezde­ményezéséről. A kísérletek nyomán bevezetett, újsze­rűnek minősített vállalko­zás lényege az, hogy az ál­lami gondozásban lévő testvéreket ezentúl nem választják el egymástól, nem küldik különböző in­tézetekbe, hanem együtt nevelik, így pótolva — leg­alábbis valamennyire — a családi légkör hiányát. A próbálkozás kétségkí­vül helyes, humánus alap- hangoltságú törekvés szü­lötte, csak azt nem értem, hogy mi ebben az eredeti, miért kellett annyit töp­rengeni kimunkálásának feltételein? Az ötlet ugyanis igen ré­gi keletű, nincs benne semmi meglepő, annál is inkább, mert nagyapáink korában már bevett szokás volt. Ha tovább kutatunk a hajdani időkben, akkor — nem kis meglepetésünk­re — még korábbi előzmé­nyekre is bukkanhatunk. Ez csak egy kiragadott példa a tengernyi közül. A többivel együtt arra figyel­meztet. hogy ne csak saját erényeinket becsüljük, ha­nem értékeljük, méltassuk, s körülményeinkhez iga­zítva építsük jelenünk és jövőnk gyakorlatába őse­ink rangos, bennünket s utódainkat is gazdagító hagyatékát. Sajnos nem ez a jellem­ző, nem ez az általános, hiszen meglehetősen há­nyaveti, öntelt módon csak saját, igen szűkkörű isme­reteinkre szorítkozunk, s vélt fölényünk tudatában a mindenben jártasak ma­gabiztosságával söpörjük le az asztalról eleink szá­mottevő sikereit, nekünk is szóló, önzetlenül tolmá­csolt, napjainkban, sőt holnapjainkban is kama­toztatható tanácsait. Minden korszerűnek látszó módszert üdvözítő­nek kiáltunk ki, s eszünk­be sem jut, hogy ezek zö­me — legalábbis csirájá­ban — már jó néhányszor feltűnt históriánk külön­böző szakaszaiban. Illene tudomásul ven­nünk, hogy egy hosszú menet részesei vagyunk, s pályánkon nem szükséges kizárólag magunkra ha­gyatkozva boldogulunk. Az előttünk élők miattunk is szorgoskodtak, s mérle­gelésre való szellemi kin­csek bőséges tárházát örö­kítették ránk. Azért, hogy ne bizonytalankodjunk, ne kezdjünk mindent újra. Ne legyünk hát tékozló fiúk, sáfárkodjunk okosan, ügyesen, talpraesetten a ránk hagyományozott ta­lentumokkal. Kevesebb „felfedezés” nélkül, de nem pazarolt energiákkal szolgálva a közösség javát, s a magunk felhőtlen örö­mét is. P. I. Testvérkollektíva: a Mátravidéki Fémművek Csapatzászló-átadási ünnepség Egerben A zászlóátadási ünnepséget a megszépült Dobó téren rendezték. (Fotó: Kőhidi Imre) nek, az egység parancsno­kának : — őszintén kívánjuk, hoi/u a zászló alatt felsora­kozva, esküjükhöz híven, teljesítsék mindenkori kö­telezettségeiket. Meggyő­ződésünk, hogy az egység feladatainak magas fokú ellátásával kiérdemelte ezt a megtisztelő elismerést... S, hogy nemcsak az ado­mányozó vállalat kollektí­vájának elismerését, azt bi­zonyította, hogy emléksza­lagot kötött a zászlórúdra a honvédelmi miniszter kép­viselője, továbbá Németh László, az egri városi párt- bizottság első titkára, vala­mint Bartos József, az eg­ri városi KlSZ-bizottság el­ső titkára is. Ezért a biza­lomért, dicséretért mondott köszönetét az egység pa­rancsnoka. akinek beszéde után, katonai tiszteletadás­sal, díszmenettel kísérték a helyőrségbe a csapatzászlót. Százak vették körül teg­nap délelőtt tíz óra tájt az egri Dobó teret, ahol a hely­őrségi katonazenekar pat­togó ritmusú indulói, moz­galmi dalai varázsoltak ün­nepi hangulatot. A megye- székhely patinás terén va­llóban ünnepi eseményre került sor ezen a hűvös, borongós napon: pontban 11 órakor harsonák jelezték A katonai ceremónia kezdetét. Elhangzott a jelentés, majd a vezényszó: „Vigyázz!” A Himnusz hangjai alatt fe­szes tisztelgéssel adózott a katonaelődöknek a felsora­kozott alakulat valamennyi tagja. Czinege Lajos, hadsereg- tábornok, honvédelmi mi­niszter parancsának ismer­tetése után — a miniszter képviseletében — Nagy La­jos vezérőrnagy köszöntötte a személyi állományt, illet­ve a Mátravidéki Fémmű­vek dolgozó kollektíváját, amelyek a csapatzászló ado­mányozásával testvéri, együttműködési és tartós kapcsolatot alakítottak ki egymással. — Ünnepélyes aktus ez, s a megbecsülés jele hazánk felszabadulásának évfordu­lója előtt — emelte ki. majd így folytatta a Ma­gyar Néphadsereg egyik egységének katonáihoz szólva: — A csapatzászló mindig a katonai összetartás, a hő­si példamutatás jelképe volt. őrizzék meg becsület­tel, s ezzel együtt erősítsék továbbra is a vállalat és az alakulat közötti kapcsolato­kat ... Az ünnepi aktus további részében Németh László, a Mátravidéki Fémművek ve­zérigazgatója a következő mondatok kíséretében adta át a díszes csapatzászlót Cz-sglédy Lajos alezredes­Magyar—szovjet gazdasági tárgyalások Március 26. és 31. között hazánkban tartózkodott Nyi- kolaj Bajbakov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke. A KGST tervezési együttmű­ködési bizottságának elnöke­ként részt vett a bizottság ülésén, majd tárgyalást foly­tatott Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettessel, az Országos Tervhivatal elnö­kével. A kétoldalú megbe­szélésen áttekintették az 1986—1990 évekre szóló gazdasági együttműködés legfőbb kérdéseit. Tárgyal­tak a szovjet energiahordo­zó- és nyersanyagszállitá- sokról, valamint a magyar feldolgozóipari és mezőgaz­dasági szállítás lehetőségé­ről. Megállapították, hogy az áruszállításokat az eddigi együttműködésre alapozva, a két ország lehetőségeit, il­letve szükségleteit figyelem­be véve kell továbbfejlesz­teni és bővíteni. Hangsúlyoz­ták, hogy a gazdasági együttműködés további el­mélyítését elsősorban a fel­dolgozóipari szakosítási és kooperációs kapcsolatok bő­vítésével kell megalapozni. Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Havasi Ferenc, a PB tagja, a KB titkára pénteken szívélyes, baráti légkörű megbeszélést folytatott Nyikolaj Bajba­kov val. Nyikolaj Bajbakov talál­kozott Kapolyi László ipari miniszterrel, és előadást tar­tott a Magyar Tudományos Akadémián a kőolaj- és földgázkitermelés és -felhasz­nálás legújabb tudományos eredményeiről. A szovjet miniszterelnök­helyettes elutazása előtt megtekintette az Országos Teherelosztót, ahol az ország villamosenergia-ellátásáról tájékoztatták. Nyikolaj Bajbakov szom­baton elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren je­len volt Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes és Vlagyimir Bazovszkíj, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. • •' Amíg a primőr az asztalunkra kerül A hosszúra nyúlt téli hónapok után a zöldnek még a látványa is jólesik. A szervezet szomjúhozák a vitaminokra, s már föl-föltűnik a standokon, a zöldségboltokban néhány fej saláta, karalábé, vagy zöldpaprika. Igaz, nem olcsó áron, de hát az ember ilyenkor szívesen kiad egy-két forinttal többet is érte. Ezért a nem is csekély különbségért éri meg a gazdaságoknak, hogy nem kis erőfeszí­téssel. dacolva a hajnali fagyokkal, hozzákezdje­nek a kertészkedéshez. Három termelőszövetkeze­tet kerestünk föl. hogy megkérdezzük, milyen ne­hézségekkel kell szembenézniük, hogyan halad a munka. Tarnamérán Megyénk egyik legnagyobb gazdaságában, a tarnamé- rai Lenin Termelőszövetke­zetben is serényen folyik az előkészület a zöldség- és gyü­mölcstermelésre. A kertésze­ti ágazat vezetője, Fenyő Erzsébet szerint, jól halad a munka, 30 hektáron a meggy­fát metszették meg, s már a növényvédelmi feladatok következnek. Hozzávetőlegesen 15 ezer négyzetméternyi terület az. ahol a hagyományos eljárás­sal, hajtatótelepen nevelik a szabadföldi palántákat. In­nen 110 hektárra kerül ki dinnye, hatvanra paradi­csom. Ez utóbbiból 6 hektár korai. Ugyancsak innen elé­gítik ki a háztáji ágazat palántaigényét is. A terme­lőszövetkezet tagjai ilyen formában 20 hektár paradi­csom. harminchét hektár pri- taminpaprika és 40 hektár görögdinnye termesztését vállalták. Az értékesítésre is gondoltak: a HUNGARO- FRUKT Vállalat, a ZÖL­DÉRT és az Erdei Termék Feldolgozó és Értékesítő Vál­lalat lekötötte a termést. Hatvanban A Lenin Termelőszövetke­zet vezetése — mint Lukács Dezső elnökhelyettes tájékoz­tatott bennünket — a költ­ségek emelkedése miatt úgy döntött, hogy felszámolja veszteséges hajtásos kerté­szetét. Ugyanakkor a primő­rök termesztése érdekében új kezdeményezéseket vezet­nek be: meglevő felszerelé­seiket használják fel. A zöldségféléket egyrészt a kísérleti telepen, másrészt a boldogi tsz-tagok háztájijai­ban nevelik. A boldogiak meghatározott összegért kapták a területet, de a fö­ldia és hajtatóházak a tsz tu­lajdonában maradnak. A ka­zánokat, három év után ki-ki átveheti, saját tulajdonába kérheti. Boldogon két esz- tendőnyi tapasztalat bizo­nyítja: a háztájiban gazda­ságos a termelés, s a tsz is tisztességes nyereséghez jut. A terményt a szövetke­zet értékesíti. 80 százalékát megyénkben, a többit pedig a túrái és a gödöllői áfé- szeken át. Hevesen A Rákóczi Termelőszövet­kezetben eddig kétezer négy­zetméteren ültettek paradi­csomot, nyolcezren pedig paprikát. A szabadföldi ter­mesztéshez 30 ezer négyzet- méteren paradicsom-. 4 ezer négyzetméteren pedig papri­kapalántát nevelnek. A nö­vények többsége már kikelt. Dinnyét 25 ezer négyzetmé­teren. tápkockákban vetették el. Úgy ütemezték ezt a munkát, hogy április 20-án megkezdjék a palánták ki­ültetését és május 15-re be­fejezhessék. A primőröket elsősorban Heves városban árusítják a saját piaci standjukon. a többletet a Heves megyei ZÖLDÉRT útján hozzák for­galomba. Tervszerűen fog­lalkoznak a háztáji gazda­ságok palántaellátásával is: a tagság csaknem 80 száza­léka paradicsomot termel. Ez a közösnek és az egyénnek is szolgálja az érdekeit. Igaz, aprómunka, de megéri... Az erdőtelki Szabadság Termelőszövetkezetben is megépül­tek a fóliasátrak. (Fotó: Perl Márton)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom