Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-08 / 57. szám

\ NÉPÚJSÁG, 1984. március 8., csütörtök 5. A magyar párt első titkára, Kádár János, mint ezt lapunkban más helyütt már közöltük, kétnapos baráti látogatást tesz Jugoszláviá­ban. Ebből az alkalomból a szokásos csütör­töki, a szocialista országok életével foglalko­zó Baráti látogatáson rovatunkat e látogatás jegyében déli szomszédunk mindennapi éle­tének bemutatására szenteljük. Tudjuk jól, hogy e bemutató töredékét villanthatja csak föl mindannak, ami történelmileg, gazdasá­gilag, politikailag és idegenforgalmi szem­pontból is összeköti a két szomszédos orszá­got, a Magyar Népköztársaságot és a Jugo­szláv Szocialista Köztársaságot. Éppen ezért úgy véljük, hogy rovatunk olvastán mindenki kiegészítheti személyes emlékeivel, élményei­vel és tapasztalataival egész oldalas össze­állításunkat. Zágráb környékének mű­holdról készített felvétele segítségével a jugoszláv geo­lógusok Smidhen közelében hévízforrásokat fedeztek fel. A felvételt a Landsat ame­rikai műhold készítette 918 kilométeres magasságból. 1973 óta Jugoszlávia — különböző geológiai, gazda­sági célokra — jól haszno­sítja az amerikai Landsat- sorozatba tartozó műholdak és a Skylab-űrállomások felvételeit. A különleges vi­lágűri „térképeket” mágne­ses szalagok vagy világűri fotóreprodukciók formájában egy külön katalógus alapján rendelik meg, és a Rómában székelő európai telekommu­nikációs iroda útján fizet­nek érte. Jugoszláviában a műhol­das felvételeket felhasznál­ják a földrengések kutatói is. A műholdakról készült felvételeken (egy felvétel körülbelül 34 ezer négyzet­kilométeres területet mutat be) világosan megkülönböz­tethetők a földkéreg vető­dései. Azok az adatok, ame­lyek az utóbbi száz év jugo­szláviai földrengéseiről szól­nak, matematikai pontosság­gal bizonyítják a vetődések és a földrengések közötti összefüggéseket. A műholdakról készített felvételek elemzésével érté­kes adatokat nyertek a jugo­szláv kutatók a vas-, réz- és bauxitlelőhelyek, egyéb ásványi lelőhelyek, kőolaj- és földgáztelepek hollétéről és méreteiről. A műholdfelvételek jugo­szláviai felhasználásáról ér­összeállította: Gyurkó Géza dekes könyvet írt — más szerzőkkel együtt — dr. Ma- rinko Oluiéty, a zágrábi Bá­nyászati és Geológiai Kar tu­dományos munkatársa. A könyv első része az űrfény­képezés technikájával, az adatok feldolgozásának mód­jával ismertet meg. A többi fejezet az űrfényképek geo­lógiai, mezőgazdasági és er­dőgazdasági felhasználásával foglalkozik. Megtudhatjuk a könyvből, hogy már 1970-ben jól lát­ható volt a 10 kilométeres magasságból készített felvé­teleken például egy járdán fekvő szög. Később pedig egy 15 kilométeres magas­ságból készített felvételen jól kivehetők voltak egy olyan újságnak a betűi, amelyet valaki éppen egy parkban olvasott. Ma már 900 kilométeres magasságból felismerhetően fotózhatok akár gyufásdoboz nagyságú tárgyak is. 150 ki­lométeres magasságból ex­ponált képen pedig olvasni lehet a föld felszínére letett újságot. Műholdakról készí­tett felvételek alapján ki lehet számítani a rizs, a bú­za vagy a többi gabonaféle hozamát, fel lehet mérni az erdővel és gyümölcsössel borított területeket, meg le­het különböztetni a fafajtá­kat és a faanyagmennyisé­get. Termikus felvételekkel fel tudják becsülni a föld gyomrában rejlő kőolaj- tartalékokat, a sivatagi vi­déken pedig e felvételek se­gítenek megtalálni a víz­készleteket. Ilyen típusú űrfelvételeket legrégebben az USA és a Szovjetunió műholdjai ké­pesek készíteni, de ma már van hasonló műholdja — bár kisebb számban — Fran­ciaországnak, Kínának, Ja­pánnak, Nagy-Britanniának és Indiának is. Családi autó a Jugo—45 A névről — Zasztava — szinte mindannyiunknak mindjárt a jugoszláv kis­autók jutnak az eszünkbe. Bár az utóbbi időiben keve­sebbet hallunk róla, déli szomszédunk iparának ma is egyik büszkesége az az autógyár, ahol ezek a sze­mélygépkocsik készülnek. A Crvena Zasztava immár több mint három évtizedes múltra tekint vissza, s an­nak is negyedszázada, hogy az olasz Fiat-cég licence alapján elkezdték gyártani a Jugoszláviában és külföldön egyaránt népszerű személy- gépkocsikat. Az elmúlt har­minc esztendőben hét és fél milliót gyártottak, évente 150—200 ezer új autó hagy­ja el a szerelőszalagot. A gyár eredményes mun­kájának egyik tanúbizonysá­ga — s ezt a jugoszláv ha­tár mentén élők nap mint nap tapasztalják —; hogy déli szomszédaink kedvence mind a mai napig ez a kis­autó. sőt az utóbbi időben mintha más személygépko­csikkal szemben is a Crvena Zasztava termékeit részesí­tenék előnyben. A torinói Fiat licencének megvétele annak idején szerencsés vál­lalkozásnak bizonyult, nem­csak a kragujeváci gyárnak, hanem az ország egész elő­relépni készülő személygép­kocsi-iparának. Az első Zasztava 1950-ben gördült ki a gyár kapuján. Húsz évvel később 1979-:ben az ország öt autógyárában már 270 ezer különböző . típusú autó készült el. A Crvena Zasztava a nehezebb idők­ben is állta a sarat: 1980-ban — amikor a világ autóipara már válsággal birkózott, s több jugoszláv autógyár is kénytelen volt csökkenteni termelését — egymaga 190 ezer személygépkocsit kül­dött a piacra a 237 ezres or­szágos termelésből. A Zasz­Még csak kísérleti példány: elektromos meghajtású kis tehergépkocsi (Fotók: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A Zasztava 101-esek a szerelőszalagon tavák változatlan kelendő­ségére, egyre növekvő nép­szerűségére a magyarázat viszonylagos olcsóságukban, takarékos * üzemanyag-fo­gyasztásukban és szerény méretükben lelhető meg. Emellett a gyár újabb és újabb típusokkal jelentke­zett. A Zasztavák mellett kis családi autókat készí­tett Jugo—45 és Jugo—55 márkajellel. Ezek 45, illetve 55 lóerős motorral működ­nek, háromajtósak, száz ki- lofnéterenként 5,8 liter ben­zint fogyasztanak. Érdemes megemlíteni, hogy Kragu- jevácban egy elektromos meghajtású, könnyű teher­autóval is kísérleteznek, amely árammal, teljesen zajmentesen működik. A Crvena Zasztava kül­földön ma is mintegy 50 ezer autót ad el évente. A főbb vásárlói közé Egyip­tom, Hollandia, Görögor­szág, Nagy-Britannia, Bul­gária és hazánk tartozik. A gyár és a magyar Mogürt 1981-ben tízéves kooperációs megállapodást kötött. A ma­gyar fél részegységeket és alkatrészeket szállít (ezeket a Magyar Gördülőcsapágy Művek és a Bakony Művek gyártja), s ezért kész autó­kat kap cserébe. A megál­lapodás értelmében a mos­tani 100—200 darab helyett 1985-től 4—5000 Zasztava kerül majd a magyar piac­ra. K. M. Zasztava-karrier Zmaj és a magyar irodalom Új jugoszláv cigaretta A prilepi Tutun kom­binát (Macedónia) nem­rég továbbította első ex­portszállítmányát új, Blend-tipusú cigarettái­ból. Az új termékfajta alacsony nikotintartalmú, hazai dohányfajtákból, sa­ját technológia alapján készült. Az első vevők az NSZK-ból jelentkeztek — ide 8 tonnányit küldtek e cigarettafajtából —, de eljutott már a cigaretta más érdeklődőkhöz is, igy Iránba, Irakba és a Német Demokratikus Köztársaságba. A prilepi nagyüzem a termelésének 80 százalé­kát exportálja. Jovan Jovanovié Zmaj (1833—1904) szerb költő és publicista irodalmi és for­dítói munkásságáról tartot­tak tanácskozást az újvidéki Hungarológiai Intézetben. Zmaj szatirikus politikai fo­lyóiratokban megjelenő írá­saiban és a népköltészetből merítő lírájában népének a török iga alóli felszabadítá­sáért küzdött. Jelentős volt műfordítói tevékenysége is. A tudományos ülésen új­vidéki, belgrádi és budapesti irodalomtörténészek elemez­ték Zmaj kiterjedt magyar kapcsolatait. A fiatal Zmajt apja jogászi pályára szánta, ezért feltétlenül ismernie kellett a magyar nyelvet. A költő 1855 és 1857 között Pesten tanult, s már ekkor sokat fordított magyarból. Jóllehet meglehetősen sza­badon kezelte a nyelvet (mi­vel a magyar nyelvtant so­hasem sajátította el tökéle­tesen), a Kisfaludy Társaság a tagjai sorába választotta. Az elismerés főként Petőfi János vitézének és Arany Toldijának fordításáért érte. A tanácskozáson Zmaj és Jókai kapcsolatáról Bozidar Kovaőek szólt. Utalt arra, hogy egyetlenegy múlt szá­zadi magyar írótól sem for­dítottak annyit szerb-hor- vátra, mint Jókaitól. Zmaj volt az úttörő, aki először 1857-ben fordított Jókai- művet, a Szép Róza című elbeszélést. Ettől kezdve fo­lyamatosan közölte Jókai- fordításait. Számuk máig is feltáratlan, mert ezek az írások elsősorban a korabeli folyóiratokban jelentek meg. Jókai azonban nemcsak munkásságával hatott a szerb olvasókra. Népszerűségét nö­velte, hogy jó kapcsolatot tartott a szerb liberális moz­galommal, több esetben részt vett a magyar és a szerb nép, a két kultúra kö­zelítését célzó mozgalmak­ban, eseményekben is. Pál Sándor kutató Zmaj közvetítő szerepét értékelte. Arról beszélt, hogy a Zmaj- fordítások révén a magyar irodalom kimutatható hatást gyakorolt a szerbre. Hivat­kozott a múlt századi Jovan Skerliére, aki így írt: „A walesi bárdok Zmaj sike­res fordításában a legnép­szerűbb költemények egyi­kévé vált, és 30 éven át — a Szerbia alkotmányosságáért folytatott harcok idején — minden alkalomkor a nép- szabadság iránti vágy meg­nyilvánulásaként csendült fel.” Pál Sándor emlékezte­tett arra is, hogy a nagy író, Miroslav Krleza egyik esszé­jében részletesen foglalko­zott Petőfi hatásával, akinek versei Zmaj tolmácsolásában kerültek a szerb irodalom áramába. Kranjéevié (1865— 1908) Lucida intervalla című verse például Petőfi művé­nek, Az őrültnek a hatására született. E Petőfi-versnek érdekes a „pályafutása”: a Zmaj-fordítás alapján Uma- nov-Koplunovszki oroszra ültette át, erről viszont Ivan Vazov (1850—1921) a jelen­tős kritikai realista író for­dította bolgárra. As Adria jugoszláviai partja nemcsak szépségével, de kiépített idegenforgalmi létesítményeivel is vonzza a turistákat. Képünkön a dnbrovniki Libertás-szálló lépcsőzetes épülete látható (Fotó: Kőhidi Imre) Szlovéniából érkezett Energetikai program Macedóniában már igen tevékenyen dolgoznak az 1990-ig szóló hosszú távú elektroenergetikai program elkészítésén, amelynek alap­ján új áramtermelő létesít­mények épülnek. A köztár­saság a szükségletének több mint 97 százalékát saját áramforrásaiból fogja fedezni a következő évtized elején. A tervbe vett nyolc áram- fejlesztő közül ötöt már az idén építeni kezdenek. Ezek­nek az áramfejlesztőknek a segítségével a jövőben évente 3 milliárd kilowattóra ára­mot termelnek. ÜJ VÍZERŐMŰ A DRÁVÁN Üj vízerőmű építését ké­szítik elő Maribor térségében a Dráván. Az erőmű évente mintegy 2,7 millió kilowatt­óra áramot termel majd. VELANA-FOGGONYOK A ljubjanai Velana-gyár termékei keresettek a nyu­gat-európai országokban is. Az üzemben az idén előre­láthatólag 11 millió négyzet- méter függönyanyagot ké­szítenek, 110 fajta mintával. A megtermelt mennyiség egy részét NSZK-beli, svájci és francia partnereknek szál­lítják. A függönyökön kívül jacquard és shantung szöve­teket is exportálnak. EGYOTTMOkOdES INDIAI TRAKTORGYÁRRAL Az Iszkra gazdasági egye­sülés ötéves együttműködési szerződést kötött a közel­múltban egy indiai traktor­gyárral. A ljubljanai vállalat mintegy 100 ezer alkatrészt — főleg dinamókat, feszült­ségszabályozókat — szállít indiai partnerének. Pillantás a világűrből

Next

/
Oldalképek
Tartalom