Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-31 / 77. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. március 31., szombat 13. Az orvostudomány nagy felfedezései, orvosok, vegyészek, fizikusok, biológusok nevéhez fűződik. Állhatatos kutatómunkájuknak köszönhetjük egy- egy új gyógymód, hatásos gyógyszer, vagy orvosi probléma tisztázását. A francia kémikus, Pasteur fedezte fel például a veszettség és a lépfene elleni védekezés módszerét. Pavlov, a nagy orosz élettankutató az idegtevékenységgel kapcsolatos felfedezésével új irányt adott a kórélettan, a belgyógyászat, az elme- és ideggyógyászat fejlődésének. Az amerikai kisvárosi fogorvos, Morton évekig Kereste azt a módszert, amellyel érzésteleníthetné a fájdalomtól megtört betegeit, míg véletlenül került a kezébe az a könyv, amely az éteraltatás hatásáról számolt be. Fleming szintén látszólag véletlenül fedezte fel egy bizonyos penészgomba baktériumpusztító tulajdonságát, amely a szervezetbe juttatva legyőzi a kórokozókat. Sorolhatnánk tovább a példákat, amelyek mind azt bizonyítják, hogy csak áldozatos munkával lehet eredményeket elérni az orvostudományban is. Mai összeállításunk a gyógyítás újabb eredményeibe nyújt bepillantást. összeállította: Mentusz Károly Vallanak a múmiák NEMCSAK SZENZÁCIÓ fl gyógyító „varázskarika” A televízió egyik nagyszerű műsora, a Vitray-féle „Csak ülök és mesélek” tette'országos hírűvé Gyüling Zoltán székesfehérvári mérnök-tanárt. Az adás után Székesfehérvárott a különböző intézményekben, hivatalokban, üzemekben szóltak-csengtek a telefonok! Gyógyulni vágyó emberek — az ország minden részéből — talán százak (talán ezrek?) .kerestek kapcsolatot”, hogy eljussanak a gyógyító „varázskarikához.”; ahhoz a mágneses karikához, ami különböző mozgás- szervi betegségeket, legyenek azok reumatikus vagy idegi alapúak — meggyógyított. A múltunkat kutató régészet talán legérdekesebb, legifjabb ága a sok ezer éves emberi, állati maradványok vizsgálata. Az első röntgenfelvételt múmiáról egy angol kutató csinálta 1879-ben. Ma már a legmodernebb tudományos eszközök, többek között a számítógépes tomográfia is rendelkezésükre áll az orvosrégészeknek. Különösen a manchesteri múzeum és a pennsylvánáai egyetem munkatársai jeleskednek a sok ezer éves halottak vizsgálatával. Eddig több tucat emberi és állati múmiát vizsgáltak meg. Az eredmény alapján olyan adatbázist állítottak össze, amelynek segítségével az ókori Egyiptom területéről szerezhettek értékes információkat. Számos ma is létező betegség nyomára bukkantak. Megállapították, hogy a csontokon található jellegzetes nyomok például a gyermekbénulás következményei. Egykori csontízületi gyulladásra, gerincferdülés- re is utalnak leletek. Az Két dán orvos azt a kérdést vizsgálta, hogy miért viszonylag ritka a trombózis az eszkimók között. Az eszkimók vérében találtak egy eicosapentaen nevű zsírsavat, s laboratóriumi kísérletekben kimutatták, hogy ez gátolja a vérlemezkék össze- csapódását, vagyis a vérrögök képződését. E zsírsav a dánok vérében nem volt kimutatható. A két orvos az eszkimók sajátos táplálegyik megvizsgált múmiának veseköve volt. Az artériák rostos megvastagodása, az aortában talált lerakódások szívbetegségről, érelmeszesedésről tanúskodnak. Ez kérdésessé teszi az e betegséggel kapcsolatos, a stresszt és az életformát okoló elméleteket. Az egyik múmia agyi erei és agyi szövetei egy része elhalt, amiből) szélütésre következtettek. A tüdőszövetekben talált szénás porszemcsék a fatüzelésre, illetve a sivatag homokviharára engednek gondolni. ezenkívül a szilikózis elterjedésére is. A kenyérmaradványokban talált homokszemcsék magyarázzák, múmiák őrlőfogainak kopottságát. Az ultraibolya fényben végzett csontvizsgálatok antibiotikumos keze. lést mutattak ki. A régészek egy csoportja úgy véli, hogy penészes ételekkel kerülhettek a szervezetbe az antibiotikumok. A csontokon talált velőmaradványokból a vércsoportot és a vér összetételét is meg tudták állapítani. kozásával magyarázza ezt. E táplálkozásban a fóka- és a bálnahúsnak meg a halnak van nagy szerepe. Miután egy dán csoport tagjainak napi 40—50 milliliter csukamájolajat adtak, egy hét múlva már az 6 vérükben is kimutatták az eicosapentaent. Szakmai körök szerint ez az eredmény fontos lépés a szívkoszorúérmegbetegedéseket okozó tényezők megismerésében. A „varazsikarika” tehát nem mese, nem álom. hanem szerencsére nagyszerű valóság, amely a kitűnő tévéadás szerint több bemutatott embert már meggyógyított. Miért ragad tollat egy egészen más dolgokkal, más témáikkal foglalkozó íróember, szerény személyem? Nem tagadom, Vitray Tamás ily irányú műsorai nagyon „megfognak” engem. Nemcsak tisztelem és becsülöm, hanem igen fontos dolognak tartom ezeket... És most nemcsak a kíváncsiság hanem a kényszerűség is elvitt a kitűnő műsor egy főszereplőjéhez, Gyüling Zoltánhoz. (Arról nem is szólva, hogy ha ugyan másképpen is. de valójában mégiscsak kartársam, pedagógustársam volt ő... Egyszóval ő is. én is • hosszú évekig tanítottunk... ő még jelenleg is.) Találkozás a feltalálóval Latyakos, esős februári napon jutottam el a felemásan nagyvárossá váló sokarcú Székesfehérvárra... Az állomásról — buszjárat híján — sokáig kellett gyalogolni, míg eljutottam a Vörös Hadsereg útja 45. szám alá, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola kastélyszerű épületébe. Itt dolgozik, itt tanít Gyüling Zoltán. A második emeleten kisebbfajta „búcsújárás” fogadott Gyüling Zoltán tanszéki szobája előtt... Az ország minden részéből (de Szlovákiából, Jugoszláviából. — ahol a magyar tv-t még látják —) egybeseneg- lett, gyógyulni vágyó emberek és kísérőik várták reménykedve a feltalálót, hogy bejussanak majdan a „karika” alá. A tanszéki szoba ajtaján azonban hosszú szövegű felirat tudatta, hogy most itt gyógyításról szó sem lehet, majd áprilisra a megyei kórházak kapnak mágneses karikát, s mehet oda minden gyógyulni akaró. Egy középtermetű, szolid külsejű, de megnyerő modorú és kellemes benyomást keltő férfi mondotta, ismételte el nem fogyó türelemmel a már említett „szöveget”. A feltaláló, Gyüling Zoltán. Nehezen én is hozzájutottam, beszédbe elegyedtem vele... Kiderült, hogy nemsokára órája lesz, pihennie kellene, de ehelyett türelmesen igazítja útba a gyógyulni vágyókat. — Hamarosan nemcsak a fehérvári kórházban. hanem Győrben, Miskolcon, Pécsett, és szinte minden megyeszékhelyen lesz a karikából, már megindult a gyártása — biztatja a sok-sok odaérkezőt. Csalódások, de reménykedések is villódzanák az ember arcán. — Csak aztán „el ne fektessék”. jó magyar szokás szerint — morogja ironikusan egy fekete képű, idős ember. Gyüling Ztíltán azonban reménykeltőén biztatja az újabb érkezőket. Aztán telefonhoz hívják... Az emberek bizony csalódottak. mert ők most szeretnék elkezdeni a kezelést, mert ők betegek, s a beteg ember türelmetlen ... Ismét próbálkozom, s végre tud nekem is időt szakítani, hogy nyugodtan elbeszélgessek vele... Egy laboratóriumsze- rű helyiségbe „vonulunk” el. ahol rengeteg elektromos gép áll, kattog, viliódzik ... Kék köpenyes főiskolás fiúk sürögnek-forognak körülöttünk. (A „varázskarika” azonban nem itt van. hanem a tanszéki szobában, amit később láthattam meg. . . 70—80 centiméter átmérőjű, több mágneses karikából állította össze a feltaláló, 40—50 centiméter szélességű lehet, ebbe „bújik bele” a páciens. Egy kis életrajz Csaknem 53 évvel ezelőtt, a vadregényes Bakony- hegység egyik falujában látta meg a napvilágot. Szeszipari munkásként dolgozott Ott az édesapja... A család azonban hamarosan a Fejér megyei Enyingre került, a tudóstanár ebben a jellegzetes dunántúli nagy- faluban töltötte gyermekkorát. Gimnáziumi tanulmányait Veszprémben, a piaristáknál végezte. Innen került Budapestre; a Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karára. Itt kapta meg mérnöki diplomáját is ... Hosszú ideig Budapesten, a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban dolgozott ... Mellette azonban tanított is ... Majd szőkébb pátriájához közel, Székesfehérvárra, a Videotonba került, ahol 16 évig mint kutatómérnök tevékenykedett ... De itt is tarn,tott! Jelenleg a műszaki főiskola docense, aki számítástechnikáira, elektromosságtanra tanítja főiskolás diákjait... Út a „karikához" — Mik voltak a „karika” előzményei ? — Négy-öt esztendeje, hogy alaposan foglalkoztat a számítástechnika és a sejtek közötti összefüggés. Így „sodródtam” bele az élővilág dolgaiba. Főként Szent- Györgyi Albert tanulmányainak hatására. Ebből kiderült, hogy a szerves rendszerek és a szilárd testek fizikai kutatásai találkoztak. Az anyag élő állapota tulajdonképpen egy „tranzisztor”, és ennek megfelelően a törvényszerűségek nagyfokú azonosságot mutatnak. Ebből következik. hogy a kölcsönhatások is ugyanúgy fellépnek, mint a „félvezetők” esetében. ... És a tapasztalat azt mutatja, hogy az élővilág és a különböző mágneses és elektromos terek elválaszthatatlanok ... A mágneses térnek az élővilágra gyakorolt hatása vezetett a „mágneses karika” megalkotásához ... Egyébként a mágneses térnek az élővilágra való hatásával már mintegy száz esztendeje foglalkoznak! Egy nyugatnémet műszer megtekintése igazolta azt az elképzelést, hogy ezt gyógyításra lehet használni. Ebben dr. Lancz Endréné főorvos- asszony, székesfehérvári állatorvos nagy segítséget nyújtott azzal, hogy fölhívta rá a figyelmet, amely szerint náluk, az állatkórházban ez a készülék megtekinthető. Ezt egyébként a tv-mű- sor is közölte — igyekszik befejezni a beszédet Gyüling Zoltán. — Mi a karika perspektívája? — Az általános használatra való bevezetése megindult. Erős kisipari háttérrel itt. Fehérváron gyártják... Említettem, hogy el fogják látni vele a megyei kórházakat. — Nagyon bízunk benne, hogy ez így is lesz — köszönök el tőle... És ezt nem udvariasságból mondom. Ügy gondolom, sok1 száz (sok ezer) gyógyulni vágyó ember. hozzátartozóival együtt várja, s remélem a sikert én is ... Olyanok, akik szeretnének még visszatérni a munkapadhoz. az íróasztalhoz, a gépekhez, de !... egészségesen! Olyanok, akik abban bíznak, hogy egy nagyszerű, gyógyító hatású találmányt, annak elterjesztését, tökéletesítését — az esetleges „kétkedők”, netán, uram bocsá’, a keresetlen „féltékenyke- dők” ellenére is — a gyógyulás szolgálatába állítják. A lepra legyőzése Képünkön a norvég G. A. Hansen által 1874-ben felfedezett mikrobaktériu- mokat láthatjuk, amelyek e szörnyű betegséget okozzák. Az élő leprabaktériumokat tartalmazó oltóanyag kevésbé hatásos, mint amikor elölt kórokozók vannak benne. (KS) Nemrég olyan oltóanyagot készítettek, amellyel megkezdődhettek az emberi vé- dőoltásos kísérletek a lepra — régi magyar nevén bél- poklosság — ellen. A leprát gyógyszerrel gyógyítani századunk negyvenes éveiben kezdték el. Az amerikai Shepard 1960-ban figyelte meg, hogy a mesterséges táptalajon nem növő leprabaktérium az egerek talpában jól szaporodik. Kilenc évvel később két honfitársa kimutatta, hogy egy őserdei kis emlős, a kilencöves tatu megfertőzhető a lepra kórokozójával. Minthogy a lápé és a mája hihetetlen mennyiségű leprabaktériumot rejt magában, néhány száz grammnyi szerve elegendő baktériumot szolgáltat kutatási célokra és oltóanyag készítésére egyaránt. Mikor oltanák majd világszerte a lepra ellen, amely ma mintegy 20 millió embert sújt a földön? Ezt ma még nem tudjuk. A vakcinálási kísérletek még 10—15 évig eltarthatnak, hiszen a lepra hosszú lap- pangási ideje miatt időre van szükség annak megállapításához, hogy az oltás milyen fokú védelmet ad a betegség ellen, minden leprás gyógyítására alkalmas-e, elég-e egyetlen injekció, avagy bizonyos időnként rendszeresen injekciózni kell a tünetmentessé vált, éló kórokozókat nem hordozó személyeket. Minthogy egyidejűleg a lepra elleni gyógyszerek kutatása is folyik, valószínűleg csak azokat a betegeket érdemes vakcináin!, akiket a gyógyszereknek ellenálló lepra- baktériumok betegítettek meg, illetőleg akik ilyen betegek környezetében élnek. És akkor a székesfehérvári tudós tanár kedvét sem veszi el a további feltalálástól, aki a televízió sorozatgyártásánál már több, úgynevezett hangoló műszert is feltalált, amelyet a Kohó- és Gépipari Minisztérium ezüst éremmel jutalmazott... Balogh Béni Eszkimók és a trombózis PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A KÁPOLNA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ a 38/1980. (IX. 30.) MT. sz. és ennek végrehajtására kiadott 11/1980. (IX. 30.) BkM. sz. rendelet alapján az alábbi ÜZLETEKET MEGHIRDETI SZERZŐDÉSES ÜZEMELTETÉSRE: 15. sz. tej-kenyér bolt, KÁL 20. sz. vegyesbolt, KÁL 22. sz. vegyesbolt, NAGYÚT 43. sz. zöldségbolt,, KOMPOLT A pályázat benyújtásának határideje: 1984. ÁPRILIS 20. A pályázat elbírálása versenytárgyaláson történik. A versenytárgyalás ideje: 1984. április 26., de. 9 óra. A versenytárgyalás helye: Kápolna, Kossuth út 23. Érdeklődni lehet: ÁFÉSZ-központ, kereskedelmi osztály. Képünkön a manchesteri kutatók egy 15 év körüli lány múmiáját vizsgálják (KS)
