Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-31 / 77. szám
„És földereng a menyhel parasztanyóka szürke arca amikor éppen rátalál az elfelejtett régi dalra; és Galántán hajnal felé dübörg a kocsma földje, érzem, szilaj legények lába dong a sodró, cifra tánc hevében”... (Fodor András: Az énekmondó — részlet) óqjyüti a fiatalokkal Sokoldalú erőfeszítésnek vagyunk napjainkban tanúi társadalmi életünk további demokratizálására. Már Lenin figyelmeztetett arra, hogy a munkáshatalom kivívása után a legfontosabb a demokrácia, az emberek bevonása a hatalom gyakorlásába. Ez a feltétele, hogy a munkások, a dolgozók százezrei ne csak elvileg, hanem a gyakorlatban is érezzék magukat a hatalom birtokosának. E téren valóban sok történt annak érdekében is, hogy minél több fiatalt sikerüljön bevonni a közéletbe. Az országgyűlési képviselők 6—7 százaléka, a tanácstagok 15—18, a szakszervezeti vezetőségek tagjainak 30—35, a Hazafias Népfront tisztségviselőinek 10—15 százaléka fiatal. A különfé.. le közéleti fórumok keretében tehát a fiatalok tízezrei tanulják a közéletiséget; megtanulnak járni, eligazodni a mindennapi élet, a kül- és belpolitika sokszor nagyon bonyolult útvesztőiben. Megtanulnak önállóan érvelni, vitázni és alkotni, gondolkodni. Ez olyan tu. dás, amit nem lehet iskolai padsorokban megszerezni, hanem valóban csak az élet iskolájában. Egy percre sem feledkezhetünk meg ugyanakkor arról, hogy — az ifjúkommunisták számára is —a demokrácia nem jelenthet szabadosságot, hanem fokozott fegyelmezettséget, a lazaság helyett kötelességtudatot, következetességet. A szocialista demokratizmus kifejlődésével párhuzamosan éppen ezért arra törekszünk, hogy az ifjúság soraiban mindjobban kialakuljanak a tőlük elvárható erkölcsi normák, becsületesen tanuljanak, dolgozzanak, tegyenek eleget a haza iránti honvédelmi kötelezettségüknek. Ezen alapvető erkölcsi elveknek a megtartásával együtt nyer szocialista tartalmat az ifjúságnak is biztosított demokrácia. Vagyis művelt, életvidám, életerős, testben és lélekben erős ifjú nemzedékért dolgozunk. A jelentősebb országos vagy helyi jellegű események — mint a KISZ- és pártkongresszusok, ifjúsági parlamentek, forradalmi ifjúsági napok — erősítik a fiatalok közéleti tevékenységét. Érettebben, felelősebben vesznek részt a közéletben, ugyanakkor nagyobb igényeket támasztanak a politikai, társadalmi szervezetekkel, munkahelyi demokratikus fórumokkal szemben. Az ifjúság aktivitásának teljesebb kibontakozását napjainkban még számos probléma nehezíti. Így például a családi háttér esetenkénti negatívan befolyásoló szerepe, egyes szülők anyagias szemlélete, a középiskolákban a közéleti munkára való gyenge felkészítés. Gyakran elmarad a felnőtt társadalom példamutatása, egyes fiatal testületi tagok nem kapnak elég támogatást, ösztönzést munkájukhoz. Az ifjúság számottevő része a pályakezdés, a családalapítás, a lakásépítés, a gyermeknevelés gondjaival küzd, emiatt többletmunkát vállal, ezért ténylegesen alig marad vagy egyáltalán nincs ideje társadalmi, közéleti tevékenységre. Számos megyében az aktív kereső fiatalok nagy része — van ahol 60 százaléka — bejáró dolgom, aki az ingázás miatt csak olykor-olykor vonható be a lakóterület társadalmi életébe. A munkásfiatalok nagy száma, valamint az üzemekbe bejárók több ezres tömege külön is indokolttá teszi a tudatos foglalkozást a munkásifjúsággal. Életvitelük erőteljesen megoszlik a munkahely és a lakóterület között. Közös erőfeszítésekkel, a párt- szervezetek irányitásával hasonlóan nagyobb eredményekre kell törekedni a fiatal agrárértelmiség körében is. A párt-, a tanácsi és társadalmi szervek választott testületéiben — a tények mutatják — számítanak is a felkészült és aktív fiatalok munkájára. Ennek is köszönhető, hogy a számos gond ellenére sok fiatal eljut a párthoz. Helyes gyakorlat, hogy a párt- és KlSZ-szer- vezetek többségében egyeztetik a pártépítési terveket. Sajnálatos, hogy tapasztalható még némi bátortalanság. Így például a pedagógus pártszervezetektől, az iskolai KISZ-szervezetektől, bizottságoktól jogosan várható el több kezdeményezés a jövőben. Esetenként szemléletbeli problémák, a bizalom hiánya is akadályozza a gyorsabb fejlődést. A fiatal szakemberek között is mutatkozik türelmetlenség, de ugyanakkor — főleg az intézményekben — él még a ranglétra-szemlélet, amely gátolja a nagyobb mobilitást. A kádermunka tartalmasabbá tételét és a fiatalok érdemi előrelépését szolgálja a vezetői munkakörök betöltésére vonatkozó pályázati rendszer bevezetése és helyes gyakorlati alkalmazása. Gyakran hátrányos helyzetbe kerülnek a fiatal nők, akiknek erre az időszakra esik a családalapítással, gyermekneveléssel járó fokozott megterhelésük. Ennek következtében megszakad, illetve elmarad munkahelyi előmenetelük. A fiatalok szabad idejének megfelelő színvonalú eltöltése a sokféle erőfeszítés és eredmény ellenére sem megoldott. A feltételek csak részben biztosítottak: esetenként sekélyes, még a közízlést is sértő produkcióval helyettesítik az igényes, színvonalas művelődést, szórakozást. A közösségi élet kialakításának fontos és az eddiginél hatékonyabb tényezői lehetnének a közművelődési intézmények is. A szabad idő kulturált, hasznos eltöltésében, az egészséges életmódra nevelésben jelentős szerepe van még a rendszeres és szervezett testedzésnek, sportolásnak. Ezért is született 1975 óta több országos, megyei, párt- és állami intézkedés a testnevelés, a sport fejlesztésére. örvendetesen javult viszont az ifjúságpolitikai munka koordinálása a társadalmi élet minden szintjén. Elsősoriban a pártszervek és alapszervezetek gondoskodnak arról, hogy összehangolják a tanácsi és gazdasági szervek, a tömegszervezetek ezirányú tevékenységét. A megyei tanácsok szakigazgatási szervei, valamint a helyi tanácsok többsége saját intézkedési tervet dolgozott ki. Végrehajtásáról a testület előtt rendszeresen beszámolnak. Az ifjúságpoLitikai határozat végrehajtása közben a korábbinál jobb munkamegosztás alakult ki a vállalatok és szövetkezetek, a gazdasági, szakszervezeti és más társadalmi szervezetek között is. Az egyes tárcákhoz tartozó gazdálkodó szervezetek általában intézkedési tervbe foglalták a gazdasági vezetés ifjúsággal kapcsolatos konkrét helyi feladatait. A szoros együttműködés jó példájaként javult az ifjúsági parlamentek színvonala. Ha érdemben felkészülnek. akkor valóságosan az ifjúság fórumává lesznek. A vállalati és szövetkezeti vezetők a szakszervezetekkel együtt szervezik és támogatják a fiatalok továbbtanulását. A lakáshelyzet az új generáció szociális helyzetét legerőteljesebben befolyásoló tényező. A lakásigénylő fiatalok növekvő száma továbbra sem teszi lehetővé valamennyi igény kielégítését, de az eredmények is szembetűnőek. Az V. ötéves tervidőszakban átadott tanácsi, illetve tanácsi értékesíté- sű lakások nagy százalékát fiatalok kapták. Az értékesítésre kerülő telkek döntő többségét (70—80 százalékát) ugyancsak a fiatalok vásárolták meg a tanács által biztosított — eltérő mértékben — kedvezményes áron. A munkahe. lyek is sokféleképpen igyekeznek enyhíteni a gondokon és hozzájárulni a fiatalok letelepedéséhez, családalapításához. Egyebek között bérlőkijelölési jogot vásárolnak, kamatmentes kölcsönnel, kedvezményes fuvareszközökkel segítik a fiatalokat, albérleti hozzájárulást adnak. Ennek ellenére ki kell mondanunk, hogy ez a probléma sajnos megoldatlan. Megoldásra váró teendők jelentkeznek kisebb-nagyobb mértékben az ifjúság közötti munka sok egyéb területén. Ezekre a most következő — ismeretesen nehezebb gazdasági körülményeket hozó — esztendőben még az eddigieknél is jobban kell ügyelnünk. A pártalapszervezeteknek ezért mindenütt jelentőségüknek megfelelően kell foglalkozniuk az ifjúság orientálásával, nevelésével. Helyenként uralkodik még az a helytelen szemlélet, hogy ez csupán a KISZ feladata. Káros és nem megengedhető felfogás ez. A felnövekvő nemzedék életének alakítása, az ifjúság tömegeinek a szocialista eszmékhez és gyakorlathoz való közelítése a kommunisták, a pártszervezetek fontos politikai feladata volt mindig és lesz a jövőben is. <D*. cAfFitó- (4ncUái
