Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-21 / 68. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 68. szám ARA: 1984. március 21., szerda 1,40 FORINT Dicsőséges napok 1919. március 22-én dél­ben a csepeli szikratávíró több nyelven röpítette a hírt a világba: Magyaror­szágon győzedelmeskedett a Tanácsköztársaság. Dél­után öt óra lehetett, ami­kor a csepeliek megpróbál­tak kapcsolatot teremteni Moszkvával, öt óra húsz perckor a moszkvai állo­más jelezte, hogy Lenin van a készüléknél. A be­szélgetés el is kezdődött, de a légköri zavarok miatt hamar abbamaradt. Este 9 óra 10 perckor Moszkva újra jelentkezett. A csepeli távírósokon kimondhatatlan lelkesedés vett erőt, ami­kor a nagy forradálmár jelentkezett: „Itt Lenin, őszinte üd­vözletem a Magyar Tanács- köztársaság proletárkormá­nyának és főleg Kun Béla elvtársnak. Üzenetüket ép­pen most közöltem Orosz­ország kommunista (bolse­vik) pártkongresszusával. Mérhetetlen a lelkesedés.” Március 20-án az ország­ban letargikus hangulat uralkodott el. Vyx francia alezredes a párizsi béke- konferencia jegyében jegy­zéket adott át a magyar kormánynak, amelyben Debrecen, Makó, Orosháza és Hódmezővásárhely át­adását követelték. A ki­ürítésre negyvennyolc órát adtak. A kilátástalannak látszó helyzetben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Kommunisták Magyaror­szági Pártja egyesült, és ezt követően kikiáltotta a Tanácsköztársaságot. Év­századok hosszú sora óta először a hatalom a dol­gozó nép kezébe került. Sajnos, nem sok időre, csupán 133 napra. De ez a dicsőséges 133 nap is bi­zonyította, hogy mit tud tenni a felszabadult nép. Rendeletet hoztak az ipari, ■ a közlekedési, a bánya­üzemek szocializálásáról, a pénzintézetek, lakóházak köztulajdonba vételéről. Rendelet született a 100 : holdon felüli nagybirtokok kisajátításáról. Rendelet jelent meg a Magyarorszá­gon élő nemzetiségek egyenjogúságáról. Közben ugyancsak rendelet alapján felállították a Vörös Had­sereget. A Vörös Hadsereg fényes győzelmeket arat. Megnyitják a magántulaj­donban levő kerteket és parkokat a gyermekek szá­mára. És lehetne hosszan sorolni tovább. A külső és a belső el­lenség azonban nem nézte tétlenül a Tanácsköztársa­ság sikereit. A nemzetközi burzsoázia összefogott, hogy a forradalmi folyamat el­terjedését megakadályozza Európában. Ennek az ösz- szefogásnak és a belső el­lenség aknamunkájának következtében véres harcok árán leverték a magyal1 tanácshatalmat. A 133 nap azonban még­sem volt hiábavaló. Meg­mutatta, hogy a munkások, a parasztok képesek kivívni a hatalmat és képesek a4 országot irányítani. S a példa jól kamatozott a ha­zánk felszabadulása utáni időszakban és ma is, ami­kor a nép végre végérvé­nyesen kezébe vette saját sorsának irányítását. Kaposi Levente Kedden délelőtt Egerben Maróti Sándor általános elnökhelyettes elnökletével ülést tartott Heves megye Tanácsának végrehajtó bizottsága. A testület áttekintette a lejárt ha­táridejű végrehajtó bizottsági határozatok végrehajtásának helyzetét, beszámolót hall­gatott meg a bélapátfalvi nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottságának oktatási, köz- művelődési, egészségügyi és szociális tevé­kenységéről, jelentést vitatott meg az elmúlt évi állami ellenőrzések tapasztalatairól és az idei feladatokról. Végezetül a végrehajtó bi­zottság indítványokban, javaslatokban és be­jelentésekben döntött. (A bélapátfalvi nagy­községi tanács vb tevékenységéről szóló na­pirend kapcsán lapunk 3. oldalán közlünk bővebb információt — Milyen a lakosság közérzete Bélapátfalván? címmel.) Átadták a MAB székhazát Miskolcon Az MTA elnöksége Egerbe látogatott A Miskolci Akadémiai Bizottság székházának avatásán dr. Szentágothai János mondott avató beszédet Tegnap átadták a Magyar Tudományos Akadémia Mis­kolci Akadémiai Bizottsága székházát. Miskolcon az Észak-magyarországi tudo­mányos élet új otthonában akadémikusok, tudósok gyűl­tek egybe az ünnepségen, amelyen részt vettek Borsod, Heves és Nógrád megye párt és állami vezetésének képvi­selői, köztük Schmidt Rezső, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára is. A Himnusz hangjai után; az új székház átadása alkal­mából dr. Szentágothai Já­nos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke mondott megnyitó beszédet. Szavaiban felidézte az elmúlt évtizedek történéseit, azt az időt. ami­kor 1961 februárjában a Ma­gyar Tudományos Akadémia elhatározta, hogy területi bi­zottságok létrehozásával szol­gálja hazánk tudományos életének fejlődését. Több vi­déki bizottság megalakulása után került sor — hazánk­ban ötödikként — a Miskol­ci Akadémiai Bizottság lét­rehozására. Abban az időben történt ez, amikor az MTA összegezte a területi testü­letek munkájának tapaszta­latait, s meghatározta a to­vábbá feladatokat. A tenniva­lók sorában többek között a tudományos munka területi jellegének megerősítését je­lölte meg. Nem kis súlyt fektettek a kapcsolatterem­tésre és -tartásra. Dr. Szent­ágothai János, beszédében hangsúlyozta, a Miskolci Akadémiai Bizottság tevé­kenységének jelentőségét, s utalt arra. hogy a közgazda­ságtudományi munkabizott­ság eredményei mellett e tes­tület sokat tesz a friss szel­lemi erők felszínre hozása érdekében is. Hozzájárulnak az országos feladatok meg­oldásához, a három megye Ebben az évszázadban először lá­togatott az egri Ho Si Minh Ta­nárképző Főiskolára a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége; tagjait dr. Szűcs László főigazgató tájékoztatta a tanszékeken folyó tudo­mányos munkáról (Fotó: Kőhidi Imre) nemzeti kultúrájának ápolá­sához. Az új székház átadá­sa nemcsak Észak-Magyar- ország. de egész tudományos életünk gazdagodását is szol­gálja. Dr. Zambó János, a Mis­kolci Akadémiai Bizottság elnöke szóLt ezután. Hangsú­lyozta, hogv a közel nyolc­száz munkatárs a jövőben azon fog fáradozni, hogy a ház valóban a tudomány ott­hona legyen. A bizottság tel­jes tagsága nevében köszö­netét mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a három megyében fo­lyó tudományos munka mél­tó. segítő színhelyet kapott. Ezt követően dr. Pál Lé- nárd, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára kitünte^ léseket és jutalmakat adott át a székház építésében részt­vevőknek. Grósz Károly, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának első titkára. He­ves és Nógrád megye párt- bizottságainak nevében is üdvözölte az MTA elnöksé­gét, s köszönetét mondott az eddigi segítségért. Méltatta a területi bizottság eddigi mun­káját, s kívánta, hogy a bi­zottság tekintse e szép ott­hont alkotó műhelynek. Dr. Bognár Rezső, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke hozzászólásában az együtt­működés fontosságára hívta föl a figyelmet. A Miskolci Akadémiai Bi­zottság székházának avatásá­ra érkező Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöksége, útban meglátogatta a me­gyénkben lévő Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Kom- potti Kutatóintézetét. Az in­tézetben meghallgatták dr. Szálai György igazgató, a MAB mezőgazdasági szakbi­zottsága elnökének tájékoz­tatóját, amelyet élénk esz­mecsere követett. A konzul­táció középpontjában a lu- cematermesztés, és ezzel kapcsolatban a fehérjeellá­tás javításának lehetőségei, illetve az ezzel kapcsolatos kutatási feladatok álltak. A miskolci székház ava­tási ünnepségét követően a Magyar Tudományos Akadé­mia elnöksége Egerbe, a Ta­nárképző Főiskolára látoga­tott. Itt dr. Szűcs László fő­igazgató tájékoztatta a ven­dégeket a főiskola életéről, s köszöntötte az elnökséget abból az alkalomból, hogy eddig még nem került sor ilyen jellegű látogatásra. Vi­rág Károly, az MSZMP He­ves megyei Bizottságának tit­kára, a megye párt és taná­csi vezetőinek nevében kö­szöntötte az elnökséget, s hangsúlyozta, hogy e talál­kozás minden bizonnyal erő­síteni fogja azt a folyama­tot. amely a megye tudomá­nyos életét előbbre viszi. Willi Stoph ma hazánkba érkezik Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének meghívására Willi Stoph, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertaná­csának elnöke ma hivatalos, baráti látogatásra ha­zánkba érkezik. (MTI) Közös cél megvalósításáért... M ezőgazdasá szakmunkásképzésről — négy gazdaságban Farkas László: Közös célért dolgozunk Mint arról a tegnapi Nép­újságban beszámoltunk, két­napos tanácskozás kezdő­dött kedden Heves megyé­ben a mezőgazdasági szak­munkásképzésről. Az ezzel kapcsolatos eszmecserét a pétervásári Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Mun­kástovábbképző Intézet mun­kástovábbképzési munkakö­zössége kezdeményezte. En­nek során az iskola vezetői és e témakörrel foglalkozó szakemberei, valamint a ta­nácskozásra meghívott Bor­sod, Nógrád és Szolnok me­gyei továbbképzési felügye­lők tartottak eszmecserét. Az első megbeszélésre a feldebrői Rákóczi Termelő- szövetkezetben került sor, ahol Kiss János elnök kö­szöntő szavai után Farkas László gépesítési fő-agazat- vezető ismertette a résztve­vőkkel a gazdaság e téma­körrel kapcsolatos állásfog­lalását. Ezt követően széles körű eszmecsere bontakozott ki igényekről és lehetősé­gekről. A délig tartó prog­ram végén Farkas László foglalta össze röviden a ta­nácskozáson elhangzottakat, és ismertette a szövetkezet­nek oktatással kapcsolatos igényeit, lehetőségeit és to­vábbi elképzeléseit. — Tudjuk — mondta elöl­járóban —, hogy a péter­vásári iskola vezetői minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a mezőgazdasági szakmunkás- képzés olyan gyakorlati eredi ményeket hozzon, amelyek a mezőgazdasági nagyüze­mek teljesítményeiben egy­értelműen, jól kimutathatók. Ehhez megfelelő oktatógár­dával rendelkeznek, és — a lehetőségek függvényében — jó technikai felszereltséggel. A feldebrői termelőszövet­kezet ezeket a lehetőségeket évek óta igyekszik kihasz­nálni: a pétervásári tovább­képző iskola különböző tan­folyamain 1976-tól napjain­kig összesen 35-en gyarapí­tották ismereteiket, Közülük öt dolgozó szakmunkás-bizo­nyítványt szerzett, heten mint szakmunkások kaptak további képzést, a többiek pedig céltanfolyamokat vé­geztek. — Jelenlegi igényeinkről annyit — folytatta Farkas László —, hogy ezt szövet­kezetünk gazdasági hely­zete határozza meg. Így ne­künk most nagyon jól jön­ne, ha az energiagazdálko­dással kapcsolatban is szín­vonalas képzést kaphatná­nak dolgozóink, és korszerű, nagy teljesítményű gépek kezelésével, illetve azok működési elvével ismerked­nének meg. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a beszerzési költségek nagymértékű növekedése és a fejlesztési alap alacsony szinten maradása miatt ná­lunk a gépek átlagos élet­kora magas, kezelésükhöz: tehát szintén nagyon kell érteni. Mi úgy gondoljuk: az iskola és az üzemek végső soron egy célért dolgoznak: az előttünk álló feladatokat a lehető legjobban oldjuk meg, jól kvalifikált, a fej­lődéssel lépést tartó, lépést tartani tudó dolgozókkal. Pétervására ebben sokat se­gít a mezőgazdasági nagy­üzemeknek. A kétnapos szakmai ta­nácskozás ma a nagyrédei Szőlőskert Termelőszövet­kezetben ér véget. Kiss János» a feldebrői termelőszövetkezet elnöke köszönti a tanácskozás résztvevőit Szovjet küldöttség Budapesten A Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására ked­den szovjet delegáció érke­zett Budapestre, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 65. évfordulójával kapcsolatos ünnepségekre. A küldöttséget — amelyet Va- szilij Szkrjabin, a Szovjet­unió szerszámgépgyártási és szerszámipari miniszter- helyettese, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság elnök- helyettese vezet — az MSZBT székházában fogad­ta Bíró Gyula, a társaság főtitkára. A találkozón részt vett Ivan Bagyul, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsé­gének magyarországi kép­viselője. (MTI) • • Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom