Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-18 / 66. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. március 18., vasárnap Eger adósságai — képzőművészetben Üzen a szerkesztő „Ikrek” jeligére, Boconád: Pontos választ nem tudunk adni, ugyanis a levélből nem derül ki, hogy a takarékbetét összegéből vásárolták-e a házat, vagy a betét alapján kölcsönt is vettek igénybe. Az utóbbi esetben ugyanis öt éven belül építési kölcsönt semmilyen címen nem lehet igénybe venni. Azt javasoljuk — éppen azért, mert az adatok hiánya miatt nem tudunk részletes választ adni, keressék fel a hevesi OTP-íiókot, ahol a lehetőségeket részletesen ismertetik önökkel. P. Mobil-rajongók: A kritikával egyet nem érteni lehet, — névtelenül sértegetni — enyhén szólva nem illik. Dr. K. Károly, Eger: Az ötletet részben megvalósítottuk már korábban „Apróbb- nagyobb bosszúságok" című rovatunkban. A két említett példához hasonlóval már gyakrabban is foglalkoztunk. Kérjük, jelezze más észrevételét is. Bizonyára lesz közötte új és közölhető. D. J„ Gyöngyös: A nemzetközi nőnapi ünnepségeket minden munkahely, üzem, csoport megtartotta, így az azokról szóló tudósítások közlésére helyszűke miatt sajnos, nem tudunk vállalkozni. Mindenesetre köszönjük levelét, s várunk újabb témákat. „Érdeklődő hevesiek” jeligére: Bejelentésük alapján tájékozódtunk, mi a helyzet a kisiparosokkal, valóban igaz-e, hogy olyan tömegesen adták vissza engedélyüket. Érdeklődésünkre a városi tanács ellátási és termelésfelügyeleti osztálya tájékoztatott bennünket, hogy a hír nem felel meg a valóságnak. összesen négy kisiparos szüntette meg ilyen irányú tevékenységét, s a megszüntetett iparengedélyek nem az úgynevezett hiányszakmákból valók. A kisiparosok száma a városban jelenleg meghaladja a 150 főt. Tagadhatatlan: szobrosodunk szotoros odúnk. Ezelőtt, a felszabadulásig, két nagy köztéri szobor állt Egerben, az egyik Stróbl Alajos Dobó-szobra, amelyet 1907-ben állítottak fel Kösztner József orvos indítványára, társadalmi gyűjtés eredményeként. a másik István királyé, amelyet Casagrandénak tulajdonítanak. A tizennyolcadik század templomépítései sok szobrot teremtettek itt, sőt jutott belőlük a tizenkilencedik század elejére is, a bazilika díszítésére. Ezek különböző szenteket ábrázolnak, az épületek éke- sítésére, a templomok oromfalán, vagy előterében. Persze, néhány barokk ház homlokzatán is megjelentek kisebb méretű szobrok, meghúzódva egy-egy fülkében, hogy megóvják a ház lakóit minden bajtól, a veszedelemtől. Nem egyházi jellegű szobor azonban nem akadt. A felszabadulást követő időkben az állam lett a képzőművészetek támogatója, s azóta egj%e több. egyre változatosabb témájú szobor jelenik meg a város közterein, a Képzőművészeti Alap támogatásával, sőt belépett a művészetek támogatóinak sorába maga a város is. Egerben sok téma vár képzőművészeti megörökítésre, köztük olyan is, amelyet régóta ébren tart a történelmi emlékezés. Mindenekelőtt a honfoglaló ősök sírhelyeinek megjelölése. 1898- ban harminchat honfoglalás kori sírt tárt fel a Szépasz- szony-völgy periemén Bar- talos Gyula régész. Abban az időben szőlők terültek el ott, s az egyik szőlő felújításakor kerültek elő a honfoglaló ősök csontjai. Ma már nem ismerjük pontosan a sírok lelőhelyeit. Bartalos meghalt, s a területet beépítették. Szoros feltevés szerint a Honfoglalás és Hétvezér utcák táján volt a honfoglalók temetkezési helye. Itt kellene kialakítani egy kis teret, köziepén magasodnék a kőből faragott, megfelelő méretű „kopjafa”, a sok elkorhadt, földbe merült kis kopjafa helyébe. Olvasható magasságban a hely jelentőségét említő felirat „Ezen a területen temetkeztek honfoglaló őseink, és e sorok alatt: Harminchat honfoglalás kori sírt tárt fel itt 1898—99-ben Bartalos Gyulá régész. Másik jelentős emlékhely a hajdani „csorgókút”, amelyet a vízvezeték 1928-ban történt megépítése után elfalaztak a Csurgó utcában, ősidők óta csörgött itt a bő, tiszta vizű forrás, lehetővé téve a vár közelében a városon kívül keletkezett egyik első egri települést. Ennek a forrásnak a vizét itták a Szent Jakab kórház és szegényház lakói. (Ennek az épülettömbnek a romjai a Tavasy utca déli végénél nyugszanak a földben.) A várban már áll Balassi Bálint mellszobra, de még három szobor kívánkozik ide: a krónikásé, elsősorban Tinódié, akj nélkül nem volnának szánté jegyzőkönyvileg pontos adataink az egri vár diadaláról. A másaik szobor Vörösmartyé lenne. Ő 1828-ban alkotta meg „EGER” című klasszikus szépségű eposziát. A következő szobor: Arany János, aki a huszita háborúk idejéből írta meg „Az egri leány” című nagy versét balladatermésének legjavából. Ezek a portrék a gótikus palota felé vezető út mentén képzelhetők el, s bizonyára lesz még a várral kapcsolatos művész, aki szobrot érdemel ebben a sorban. Talán legközelebb valósítható meg az a szerény emlékmű, amely hirdetni fogja: „Itt állt a régi városháza udvarában Eger első nyári színköre. Latabár Árpád kassai színigazgató építette 1868-ban. Tizenkét nyáron át működött. Milyen legyen? Majd kitalálják. Legkifejezőbb lenne magas pos- tamensen vidám görög színházi maszk. Persze tömör faragással. Gondoljunk a kártevőkre. Helye az a kis tér, amely a belsőségek kibontakozásakor keletkezett a Széchenyi utca 12. számú ház keleti oldala és a belvárosi ABC között. Ma még rendezetlen, de remélhetőleg belátható időn belül lebontják a felvonulási épületeket és megindulhat a parkosítás munkája. Kapor Elemér Eger Apróbb-nagyobb bosszúságok „Majd a nyáron” B. József, Andorn&ktálya: Levele megérkezése óta már az egész ország értesülhetett ar- ról, hogy valóban nem az volt az első csontvelőátültetés, amelyről a közelmúltban beszámolt a rádió és a tv. A Budapesti I. számú Belklinika orvoscsoportja még nem tartotta időszerűnek az eredmények közzétételét. Az önökéhez hasonló észrevételek nyomán a Kossuth rádió 168 óra című műsorában szólaltatták meg erről dr. Kelemen Endre professzort. Egy nyugdíjasnak, Egerbe: 100 százalékig igaza van. A szóban forgó anyagot a Magyar Távirati Irodától kaptuk, természetesen ez nem kisebbíti a felelősséget, hiszen a leközlés előtt elolvasta az illetékes munkatárs. Köszönjük a figyelmeztetést. Az egri Darvas utca lakóinak több mint egy hónapja sok bosszúságot okozó állapot megszüntetése érdekében szólunk. A tavaly novemberben végzett vízvezeték-szerelési munkák befejezése után az utcában igen nagy volt a sár, a járművek nem tudtak bejárni. Több mint egy hónapja a közlekedés zavartalan, a házak elé kirakott szemeteskukák azonban mindig érintetlenek maradnak. A szemeteskocsi kedden és pénteken megáll az utca elején, és aki odáig kicipeli a hulladékkal teli kukát, azét elviszik, a többi úgy marad. Az itt lakók túlnyomó többsége idős ember és bizony nem lehet elvárni tőlük, hogy hetente két alkalommal a tele kukákat 50— 100 méter távolságra cipeljék, amikor minden lakóházat meg lehetne közelíteni. Minden más jármű ezt meg is teszi — csak a szemét- szállító kocsi nem. A gépkocsi vezetője egyik alkalommal azt válaszolta az egyik idős embernek, majd á nyáron bemegyünk az utcába, addig tegyék a szemetet ahová akarják. Reklamáltunk, de eddig hiába. Vajon mikor szűnik meg ez az állapot? A lakók nevében: Erdélyi János Eger Zenekari találkozó Tarnaleleszen A közelmúltban került sor a Dobó István Laktanya fúvószenekarának, valamint a tamaleleszi Szűk Mátyás Üttörőzenekar közös hangversenyére. A két együttes a múlt évben kötött szocialista szerződést, amelynek keretében a hivatásos katonazenészek segítik a kis fúvósok zenei munkáját: kottaanyagot kölcsönöznek, szakmai segítséget nyújtanak. A közös munkának az ad perspektívát, hogy a gyerekek legjobbjai sorkatonai szolgálatuk után bekerülhetnek a helyőrség együttesébe, addig pedig esetenként együtt adnak térzenét, vagy — mint ebben az esetben — fúvószenekari estet. A tarnaleleszi általános iskola tornatermében ügyes elhelyezéssel a terem akusztikája is megfelelő volt. A szép számú közönség — amelynek soraiban ott voltak a község vezetői is — nagy tapssal jutalmazta a fúvósok művészi munkáját. Különösen nagy sikere volt a katonazenekar előadásában a Hans Kolditz May Dixieland és Monti Csárdás című művének, valamint az úttörők tolmácsolásában elhangzott Sershwin- egyvelegnek. Az est ünnepélyességét emelte a Székely János Tiszták vallatása című költeményéből elhangzott részlet, amelyet Bartók Béla emlékére írt a szerző. A közösen eljátszott Fi- gedy Simonyi óbester lovassági indulója előtt az úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a vendégegyüttes vezetőinek. Ügy érezzük, hogy a két karmester koncert utáni kézszorításával nem csak a zenekarok kerültek közelebb egymáshoz... Rákóczi Péter Tamalelesz (Matyinkó Tibor felvételei) Válaszol az illetékes A „tiszta és virágos Gyöngyösért” A gyöngyösi Városszépítő és Városvédő Egyesület nevében, ez alkalomból először fordulunk városunk lakóihoz, a gyöngyösiekhez, támogassák a Hazafias Népfront Városi Bizottsága és a városi tanács felhívását, le. gyünk rajta, hogy a nagy évforduló évében városunk tisztább és szebb, virágosabb, gondozottabb legyen, mint bármikor máskor volt. A tavasz népünk életformájában mindig is a tisztogatás, a nagytakarítás, az ültetés szorgos világát jelentette. Immár hagyományossá vált Gyöngyösön, az egész városban ennek a nagyon kedves, régi szokásnak, a város kicsinosításának igé. nye. Eddigi eredményeink figyelemre méltóak. Az 1983- ban zárult társadalmi munkaakció pénzben mért értéke, 40 millió 668 ezer. forint összeget tesz ki. Az egy lakosra jutó átlag ebből 1082 forint. Ebben a nagy összegben jelentős hányadot képvisel a város csinosítá. sára, tisztogatására fordított tevékenység ellenértéké. 1983-ban városunk a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elismerő oklevelét kapta, 500 ezer forint jutalommal. A mostani tavasz a várossá válás után a 650. a fel. szabadulás után a 40. Ünnep következik, ünnep előtt nagytakarításra hívunk fel minden városát szerető gyöngyösi lakost. _ Hívunk mindenkit. Óvjuk, védjük szép városunkat, óvjuk, védjük a meglevő értékeket, és teremtsünk új értékeket! A Városszépitő és Városvédő Egyesület . vezetősége és tagsága A szabályt módosítottuk 1984. március 11-én „A szabály az szabály” címmel megjelent észrevételre az alábbi tájékoztatást adom: 1984. február 28-án a „Busz a harmadik vágányon” című írásra azonnal észrevételt tettünk telexen a Miskolci MÁV Igazgatóságnak, kértük s egyben felajánlottuk a lehetőséget. A MÁV 1984. március 2-án adta szóbeli hozzájárulását arra vonatkozóan, hogy a Gyöngyösre érkező utasok a város belterületén két helyen leszállhassanak a vonatpótló autóbuszokról (toronyház, Vitis étterem). 1984. március 12-én ismételten egyeztettünk a MÁV állomásfőnökségével, s a következő megállóhelyeket biztosítjuk: A Vámosgyörkről induló és Gyöngyöshalász, Gyöngyös—Váltógyár—Gyöngyös MÁV- állomás között közlekedő vonatpótló járatoknál megáll az autóbusz az érkező utasok leszállása érdekében: Gyöngyöshalász bejárati útnál, Gyöngyöshalász MÁV- állomás, Gyöngyös Visonta úti helyijárati megállóhely (80-as lakótelep), Gyöngyös- Váltógyár MÁV-állomás, Gyöngyös MÁV-állomás. A Vámosgyörkről ' induló — Gyöngyös MAV-állomásig közlekedő vonatpótló járatoknál leszállási lehetőségek az érkező utasok részére: Gyöngyöshalász bejárati út, Gyöngyöshalász MÁV-állomás, Gyöngyös toronyházi helyközi megállóhely (80-as lakótelep), Gyöngyös Vitis étterem helyijárati megállóhely, Gyöngyös MÁV-állomás. Az utasokat ért bosszúságok miatt szives elnézésüket kérjük. Juhász Miklósné üzemigazgató Gyöngyös A hiba a vízszolgáltatásban volt A Népújság február 26-i számában a „(Kiszolgáltatás ... ?” címen megjelent cikkükben leírtakat személyesen kivizsgáltam. Február 21-én vízcsőtörés miatt kénytelenek voltunk a gépkocsimosást a hiba elhárításáig szüneteltetni. Erről az ügyfélszolgálat ügyfeleinket a munkavállalás előtt udvariasan tájékoztatta. Ez történt február 23-án, csütörtökön is, amikor a panaszos felkeresett bennünket. A panaszkönyvi bejegyzésnél a műszak vezetője nem járt el helyesen, amikor a korábban odaadott panaszkönyvet a bejegyzés befejezése előtt visszakérte. Ezért a szükséges intézkedést megtettük. Tudjuk, hogy Eger városban és vonzáskörzetében, főleg az őszi és téli hónapokban a gyorsmosás kapacitása nem kielégítő, egyetlen gépi mosó üzemel a városban. Vállalatunk törekszik a lakossági igények minél jobb kielégítésére, a szűk kapacitás bővítésére. Ennek érdekében 1983 végén a már 13 éve működő és az elmúlt évben többször meghibásodott gépi mosót újra cserélte. Lehet, hogy törekvésünket nem mindig korónázza siker, de ez nem mindig az akaratunkon múlik. Ezúton tájékoztatjuk . T. ügyfeleinket, hogy a hiba elhárítása még február 27- én megtörtént,' s '28-tól a szervizszolgáltatást két műszakban, folyamatosan végezzük. Bíró Ferenc műszaki vezető Építkezők — építtetők FIGYELEM! Transzport beton igényt, minden mennyiségben kiszolgálunk B—70, B—100, B—T40, B—200, B—280 minőségben. Házhoz szállítást vállalunk. „Matyó" Mgtsz. II. telep, Mezőkövesd, Szihalmi u. ügyintéző: Bíró László. Telefon: Mezőkövesd, 115. 408., 409., 21. mellék. Telex: 62-540. Egri Cipőipari Szövetkezet központi tmk-műhelyébe felvesz: irányítástechnikához értő ELEKTROMŰSZERÉSZT, MECHANIKAI MŰSZERÉSZT, GÉPLAKATOST és SZERSZÁMKÉSZÍTŐT. JELENTKEZÉS: Eger, Dobó tér 6.. az üzemfenntartási vezetőnél. Tiszanánai üzemének tmk-műhelyébe: VILLANYSZERELŐT. JELENTKEZÉS: Tiszanánán, a személyzeti vezetőnél.
