Népújság, 1984. március (35. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-16 / 64. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam 64. szám ARA: 1984. március 16., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kényszerből... Mostanában elég sokat beszélünk az árakról és ilyenkor nem kevés embernek az életszinvonal jut eszébe. Nem véletlenül, hiszen az utóbbi öt esztendőben háromszor kényszerült a kormány reálbércsökkentésre. Az elmúlt fél évtizedben például három alkalommal került sor alapvető fogyasztási cikkek áremelésére. A VI. ötéves terv eddig eltelt évei közül 1981-ben 4,6, 1982-ben 6,9, 1983-ban 7,3, és az idén, 1984-ben várhatóan 7—8 százalékkal emelkednek a fogyasztói árak. Ez az utóbbiakat figyelembe véve összességében megközelíti a 30 százalékot. A fogyasztói áremelés tetemes vásárlóerőt vont, illetve von el az ország, közöttük Heves megye lakóitól is. Mindez azonban tudatosan, a gazdasági stabilitás fenntartásáért történt. Kényszerpályás folyamatról van szó, mégis ennek segítségével sikerült megőrizni és egyensúlyban tartani a keresletet és a kínálatot. A fogyasztás kiegyensúlyozott maradt, sőt a kritikus 1982—83-as években is valamelyest emelkedett. Ez is bizonyítéka annak, hogy társadalmunk bízik a stabilitásban és a nehéz körülmények között igyekszik feltárni a rendelkezésre álló forrásokat és, ha szerényebb lehetőségek között is, de a kibontakozás útját keresi. Az idei terv 7—8 százalékos fogyasztói áremelést irányoz elő. A jövedelmek, ezen belül a bérek és juttatások várhatóan 8 százalékkal növekednek. Ebből az összefüggésből arra következtethetünk, hogy társadalmi méretekben a kiegyensúlyozott szinten maradással számolhatunk. Persze, jól tudjuk, hogy ez a színvonal nem mindenkinek jelent egyet. Társadalmunk érdeke azonban a jelenlegi árpolitika. Mint Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke nemrég a televízióban nyilatkozta: „Magyar- országon a szabadárak elterjedésével és az árak célszerű, piachoz alakításával teremtettük meg a kereslet és kínálat egyensúlyát. A kézben tartott inflációs folyamat, a szabályozott áremelkedési ütem a fogyasztónak elviselhetőbb és jobb, mint a befagyasztott árakkal kényszerűen együtt járó hiány. És ez nem csupán közérzeti, hanem termelési, érdekeltségi tényező is.. Országunk a következő években a gazdasági reform továbbfejlesztésére készül, amelynek terve vitákon keresztül most alakul. Annyi bizonyos, hogy árpolitikánk alapvető megváltoztatására nincs ok! Sőt, a várható új közgazdasági szabályozó rendszer bizonyosan jobban igazodik majd az élethez, a külpiac követelményeihez, gazdaságunk realitásaihoz. Vagyis nagyobb szerepet kapnak az értékarányos, a munkát, a társadalomnak hasznos ráfordítást tükröző árak. A fogyasztóknak tehát meg kell fizetnie azt, amibe valójában a termék kerül. Mentusz Károly És lobogtak a zászlók Kápolnán . .. Éppúgy, mint e nap reggelén Hevesen, ahol politikai nagygyűlést rendeztek március 15-én. Éppúgy, mint később Gyöngyösön és Egerben, a Petőfi-emléktáblánál, illetve a költő szobrának koszorúzása alkalmával. Mint Hatvanban, Recsken, Petőfibányán. Mert — akárcsak szerte az országban — megyénkben is tegnap, március 15-én került sor a forradalmi ifjúsági napok legjelentősebb akciójának megkezdésére — köztük — a 48-as forradalom nyitányának megünneplésére. Kápolnán, az egykori csata színhelyén, a megye fiataljainak képviselői gyűltek össze, mintegy ezren. Míg a delegációk elfoglalták a helyüket, az Egri Helyőrségi Fúvószenekar játszott. Majd, miután elhangzott a Himnusz és a Nemzeti dal, Mészáros Albert, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára megnyitotta az ünnepséget. Ez alkalomból köszöntötte többek közt Kiss Sándort, a megyei pártbizottság titkárát és Kovács Sándornét, a megyei tanács elnökhelyettesét, majd átadta a szót Sós Tamásnak, a megyei KISZ-bizottság első titkárának, aki megemlékezett a hajdani eseményekről. — Március, a magyar történelem üzenetet hozó és színvallásra kényszerítő hóTegnap Budapesten. az Országos Vízügyi Hivatal székházálban Kovács Antal államtitkár, az OVH elnöke tájékoztatta a sajtó munnapja. Példát mutat, tanít és figyelmeztet, önismeretből vizsgáztat, a mai valóságot egykori eszményekké szembesíti, de távlatokat is ad a jövő tervezéséhez. 1848 márciusát hosszú reformküzdelmek előzték meg. E csaknem húszéves korszak után azonban Pesten is világossá vált a szükségszerű lépés. Az európai események példaadása mellett Petőfi s a márciusi ifjak vezette nép március 15-én sorsdöntő erővel avatkozott saját jövőjének alakításába. A szónok ennek jelentőségét méltatta a továbbiakban, érzékeltetve azt, mit jelent, ha a kisemmizettek tömege a közvetlen politikai cselekvés útjára lép. — Jelképpé magasodott ma már ez a nap, amely a kezdetet jelentette. S habár a forradalom után kibontakozó szabadságharc elbukott, népünk nemzetté kovácsoló- dott, s megindult a polgári fejlődés útján ... Az ünnepi beszéd elhangzása után az emlékművön koszorút helyezett el Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára, valamint Antal Lajos, az MSZMP Füzesabony nagyközségi Bizottságának titkára, Sós Tamás, a megyei KISZ-bizottság első titkára, illetve Varga Mihály, a füzesabonyi járási KISZ- bizottság titkára. Mészáros Albert megyei titkár a Hazafias Népfront, Kovács kalárisait a vízügy elmúlt évi munkájáról, valamint az idei esztendő teendőiről. Mindenki előtt ismert, hogy 1983-ban a rendkívüli Sándorné elnökhelyettes a Heves megyei tanács, Lévai Ferenc titkár pedig az SZMT, illetve dr. Bárdosné Dombos Mária, a HNF füzesabonyi bizottsága nevében helyezte el a kegyelet virágait. Március 15-re évről évre a forradalmi ifjúsági napok nyitányát helyezi az ifjúság. Ám az akkor történtek egyenes folytatásaként ünnepelhetjük 1919. március 21-ét és április 4-ét is. A rendezvénysorozat folytatódik tehát. Van, ahol partizántúrákkal, sportversenyekkel, szellemi vetélkedőkkel, veterántalálkozókkal. A három tavasz eseménysorozata április 4-én megyénkben Kékestetőn zárul szintén koszorúzással. ★ Történelmünk jeles napjáról, a polgári forradalom és szabadságharc kezdetét jelentő március idusáról országszerte megemlékeztek a fiatalok és idősebbek egyaránt. Budapesten fiatalok ezrei koszorúztak a Március 15-e téren, a Múzeumkertben pedig ünnepi nagygyűlésre került sor. Megjelent itt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint a párt-, az állami, a társadalmi, a tömegszervezetek, a fegyveres erők és testületek számos vezetője. szárazság miatt a vízszolgáltatókban dolgozók nehézségekkel küzdöttek. Az egyhó(Folytatás a 2. oldalon) MEDDIG FOLYIK MÉG AZ EGERSZALÚKI TERMÁLVÍZ? Egyre nagyobb kincsünkké válik a víz Sajtótájékoztató az Országos Vízügyi Hivatalban Az 1983-ban végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatai — A népi ellenőrzés elmúlt évi munkájáról — A közigazgatás fejlesztését megalapozó kutatásokról Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Lubomir Strougalnak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökének hazánkban tett baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette. A Miniszteretanács elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az 1983. évi népgazdasági terv végrehajtásának tapasztalatairól, és megszabta az irányító szervek ebből eredő továbbbi feladatait. Jelentést hallgatott meg a gazdálkodó szerveknél és intézményeknél 1983-ban végzett pénzügyi-gazdasági ellenőrzések tapasztalatairól is. Megállapította, hogy az elégtelen belső ellenőrzés és a gazdálkodási fegyelem megsértőivel szemben tanúsított elnéző magatartás miatt veszteségek érik a népgazdaságot. A kormány kötelezte az irányító szerveket, hogy tegyenek intézkedéseket a feltárt hiányosságok megszüntetésére, a mulasztók és a szabályok megsértőinek felelősségre vonására. A KNEB elnöke jelentést tett a népi ellenőrzés elmúlt évi munkájáról. A Miniszter- tanács megállapította, hogy vizsgálatok tapasztalatai, a népi ellenőrök javaslatai eredményesen járultak hozzá az időszerű társadalmi és gazdasági feladatok megoldóhoz. A kormány a közigazgatós fejlesztését megalapozó kutatások 1981—83. évi eredményeiről szóló beszámoló alapján megállapította, hogy a javuló szervezettséggel folytatott munka segítséget ad az állami intézményrendszer korszerűsítését szolgáló feladatok megoldásához. A kormány szükségesnek ítélte a kutatások folytatását a tudományos intézmények és az államigazgatási szervek e téren folytatott együttműködésének javítását. Elutazott hazánkból Viktor Kulikov Csütörtökön elutazott Budapestről Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés Tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka, aki a „Szojuz—84” fedőnevű törzsvezetési gyakorlat alkalmából tartózkodott hazánkban. A belföld: ellátásért és az exportért Merre tort a magyar kertészet ? A hazai zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és bortermelés mezőgazdaságunk értékes része, hiszen napjainkban negyvenmilliárd forint termelési értéket képvisel. Ennek fontosságáról és jövőjéről tartott sajtótájékoztatót csütörtökön délelőtt Budapesten. Zsitvay Attila, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. Kiemelte, hogy zöldségből az egy főre jutó fogyasztás évek óta nyolcvanöt kiló, amely nyolcszázezer tonna mennyiséget jelent. Tavaly például egymillió 640 ezer tonna termett, amely meghaladta az igényeket, így exportra is jutott belőle. Aláhúzta, hogy zöldségfélékből az utóbbi két esztendőben az úgynevezett többcsatornás értékesítés rendszere alakult ki, amely kellő versenyt hozott a piaci értékesítésben. Ez a forma bevált, hiszen megfelelő érdekeltséghez kötött. Zsitvay Attila rámutatott, hogy az utóbbi öt esztendőben a zártkertekben megduplázódott a zöldségtermelés mennyisége, a szántóföldön viszont csökkent. Napjainkban egyre nagyobb arányt képvisel a kézimunka-igényes zöldségtermelésben a háztáji és a kiskertgazdálkodás, hosszú távon azonban megfelelő érdekeltség és kellő műszaki háttér megteremtésével csak a nagyüzemi zöldségtermelés biztosíthatja a kiegyensúlyozott belső ellátást és az exportot is. A továbbiakban a gyümölcstermelés tapasztalatairól szólt. Hangsúlyozta, hogy az egy főre jutó fogyasztás 1983-ban mindössze 50 kiló volt, amely alacsony! Ennek fokozására nemcsak a termelőknek, hanem az állami és a szövetkezeti kereskedelemnek is többet kell tennie az elkövetkezendő időszakban. Az 1977-ben meghirdetett gyümölcstelepítési program hatására napjainkig 80 ezer hektár új ültetvényt hoztak létre. Ennek ellenére jelenleg néhány gyümölcsből, különösen almából a változó piaci viszonyok miatt eltérő a jövedelem. A szőlőtermelésről szólva Zsitvay Attila kifejtette, hogy ez a legkiegyensúlyozottabb ág a kertészeten belül, amelyet a megfelelő telepítések és a növekvő borértékesítés is jelez. A legnagyobb gondot jelenleg a kevés tárolótér és a feldolgozók bizonyos hiánya jelenti. Ezért államunk lehetőségei alapján támogatja ezek bővítését, fejlesztését. A továbbiakban a zöldség-, a gyümölcs- és a borexportról is beszélt. Kiemelte, hogy a magyar élelmiszergazdaság külpiaci tevékenységében a zöldség- és gyümölcsfélék a rubelelszámolású exportnak 50 százalékát adják. Jelentőségük, tehát a jövőben is meghatározó a kivitelben. Munkatársunk, Mentusz Károly kérdésére a főosz- tályvezető-helyetes elmondta, hogy a minisztérium a kertészeti ágazatok továbbfejlesztésére tervet dolgozott ki. Ennek középpontjában a hozamok növelése mellett a minőség és a csomagolás színvonalának javítása áll. Ezenkívül arra is törekednek, hogy az egyes zöldségfélékből kellő termelési arányokat alakítsanak ki a nagy- és a kisüzem között. A termeléspolitika fontos célja, ezért a kertészeti ágazatokban is a műszaki feltételek további javítása és a megfelelő érdekeltség kialakítása. Mindenütt ezrek ünnepeitek Sós Tamás és Varga Mihály koszorúz (Fotó: Szántó György) LENGTEK A ZÁSZLÓK KÁPOLNÁN A márciusi hősök emlékére Megkezdődtek a forradalmi ifjúsági napok
