Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-09 / 33. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 9., csütörtök SíK ifWMil , i lUwSÄ Bulgária Tavaszváró népszokások Szovjetunió Sajátos kézfogás Robotmanipulátor kockákat rak egy leningrádi kísérleti in tézetben Bulgáriában, akárcsak nálunk Magyarországon, szeretettel őrzik az évszázados hagyományokat, öregek és fiatalok hódolnak az ősi népszokásoknak. Az egyik ezek közül a Trifon Zarezán. Az eredete valóban a régmúltban, talán Dlonüszosznak, a szőlő és bor ógörög istenének kultuszában rejlik. A szőlőtermelők korán reggel összejönnek, szőlővesszőt metszenek, a lemetszett helyet borral öntözik le és e szavakkal áldják meg: „Sűrű, nehéz szőlő teremjen, a vesz- szőket a földig hajtsa le, duzzadjon, érjen, 300 kocsival ne lehessen elszállítani, borával 300 hordót lehessen feltölteni, esküvőn és keresztelőkön, ünnepeken és lakomákon egészséggel és jó szerencsével igyák.” Nagyböjt idején jön el a „bocsánatkérés hete”. Ezen a héten a férjhez ment lányok és a megnősült fiúk, testvérek „bocsánatkérés” céljából meglátogatják a szülőket és a násznagyokat. Kerek, lapos kenyeret, sült csirkét, almát, körtét és egyebeket visznek magukkal és persze, borral vagy pálinkával töltött kulacsot. A házigazdák bőven terített asztallal várják a vendégeket. Délnyugat-Bulgáriában ezen a héten „oratuvá”-t csinálnak. Az ehhez való eszköz az „oratnyák”, — egy nagy, villaszerűén kettéágazott fa. A gyerekek a villákat szalmával töltik fel és meggyújtják. Amikor a szalma elég és a földre esik, mindenki átugorja a tüzet, hogy egészséges legyen. Március elsejém „már- tenciát” ajándékoznak egymásnak. Ezeket fehér és piros fonalakból sodrással készítik: rojt, gömb vagy emberke formájúak. Nemritkán levélhez, üdvözlőlaphoz, vagy ajándékhoz csatolják. A már- tencia a szeretet jélképe: „Hogy fehér legyen, mint a tej. és piros mint az alma!” A fehér és a piros szín az egészséget és a szeretetet jelképezi. Gyümölcsoltó Boldogasszony előtt (március 25-én) kitisztítják az udvarokat és a kerteket, nagy tüzeket raknak, amelyekben a hosszú és hideg tél álatt a népét kínzó „minden rosz- szat és betegséget” elégetnek. Virágvasárnapon a fiúk és a leányok korán reggel a rétekre és az erdőkbe mennek virágot szedni. Virágzó barkaágakkal díszítik magukat. Utána horót táncolnak. koszorúkat fonnak. A folyó mellett ezeket a vízbe eresztik és ezekből jósolnak, hogy mikor fognak házasodni. Virágokkal és barkaágakkal díszítik a kaput. a gyermek bölcsőjét és a terhes asszonyok ágyát, hogy — mint a tavaszi barkaág — erősek és szívósak legyenek. György nap — a juhászok és a termékenység napja (Fotók: Szófiapress — KS) Ezután következik a nagy tavaszi ünnep — György napja. Ezt már ősidők óta ünnepük, mert a népi hit szerint ezen a napon valósul meg a tavaszi metamorfózis, a természet újjáéledése. György napja a juhászok és a termékenység napja. Korán reggel a leányok virágokkal a folyóhoz mennek és koszorúkat fonnak. Egy nagyobb barkaágat virágokkal díszítenek és a karám nyílása fölé rakják. A fejéshez itt mennek keresztül a juhok. Fiatalok és öregek ezután a fáluban felállított hintákhoz mennek. A legények a kedvesüket hintáztatják: ez annak a jele, hogy a leány már foglalt és nemsokára meglesz az esküvő. Jó idő esetén György napján az egész család felkerekedik. Kenyeret, sült bárányt és egy demi- zson bort visznek magukkal az erdőbe, vagy a rétre, ahol az egész falu összejön. Ott besötétedésig vígadnak, borban „fürösztik a Györgyöket”, nagy horókat járnak. A szénakaszálás megkezdése előtt, június 24-e felé van Enju napja. Az ünnep gyógynövények szedésével kezdődik. A szedést napfelkelte előtt kell befejezni. A nap felkeltével kezdődnek a víg Enju-napi táncok és gyűrűs ének versenyek. Még előző este egy vízzel töltött kondért egy rózsafa alá helyeznek. Ez a „hallgató víz”, amelybe a leányok beledobják gyűrűiket. Egy 7— 8 éves kislány veszi ki sorban a gyűrűket, közben énekelnek és megjósolják, ki mikor fog férjhez menni. Látványosságukkal, szépségükkel és szellemességükkel a bolgár tavaszi népi ünnepek dalai és táncai a szeretetet idézik. A földdel, a föld tavaszi megújhodásával összekötött jelképeik ma is elevenen hatnak, a népi kultúra elválaszthatatlan részét képezik. Liljana Piponkova A kézi erejű munkafolyamatok megszüntetése robotok alkalmazásával ma az egyik legfontosabb szociális-gazdasági feladatunk — mondta Anatolij Szemjonov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa munkavédelmi osztályának vezetője. Ezért a Szovjetunióban a robotok alkalmazása sem a dolgozók, sem a szakszervezetek részéről nem ütközik ellenállásba. A robotépítés ma az egyik lekdinamikusabban fejlődő szovjet népgazdasági ágazat. 1970-ben elkészült a programvezérlésű manipulátorok első három modellje, öt év múlva már 250 robot és automata manipulátor működött a szovjet vállalatoknál és üzemeknél, ma pedig számuk meghaladja a 7000-et. A tervek szerint 1985-ben 40 ezer ipari robotot kell gyártani. Az egyre növekvő igényeket azonban még ez sem elégíti ki, és már újabb 60 ezerre van rendelés. És ez még távolról sem jelenti a felső határt. Lódzban országos tanácskozást rendezett A munkás- osztály kultúrája Lengyel- országban címmel a LEMP lódzi és katowicei megyei bizottsága. E kétnapos vitának mindenekelőtt arra a kérdésre kellett választ adnia: mi a helyzet a munkások jelenlegi kultúrájával, milyenek fejlődésének perspektívái. Nem véletlen, hogy a szeminárium megszervezését éppen Lódz és Katovice szorgalmazta. Ezek Lengyel- ország legnagyobb ipari központjai, amelyeknek nagy hagyományaik vannak az ország társadalmi és kulturális mozgalmaiban. A téma tulajdonképpen a népi Lengyelországban mindig is napirenden szerepelt. Az utóbbi időben azonban rengeteg kérdés merült fel. öt munkacsoportban próbáltak választ adni e kérdésekre. Az első az elméleti irányzatokkal, valamint az elmélet Érdekes, milyen gyakran jelenik meg a legjelentősebb cseh zeneszerzők és egyáltalán a zenetudósok születési és halálozási évszámának a végén a négyes szám. A modern cseh zene megalapítója. Smetana például 1824. március 2-án született és 1884. május 12-én halt meg. (Ezzel kapcsolatosan 1984 UNESCO-évforduló is). A másik nagy cseh zenealapító, Antonín Dvorák 1841-ben született ugyan, de 1904. május 1-én halt meg. Az a jegyzék, amit a prágai Színháztudományi Intézet zenei főosztálya készített el, az 1984. évben 156 egykori és mai élenjáró cseh zenei egyéniség születési vagy elhalálozási évfordulóját sorolja fel. 1984-ben sok cseh zenei együttes, intézmény, fesztivál is jelentős évfordulót ünnepel. Így például a brnói Cseh Operaház fennállásának 100. évfordulóját Szovjet közgazdászok számításai szerint a szovjet ipar 120 ezer ipari robot hatékony üzemeltetésére alkalmas. A jövőt tekintve a robotok megközelítőleg egymillió szovjet dolgozót szabadítanak fel, akik közül azonban senki sem veszíti el a munkahelyét és fizetése sem csökken. A termelés robotizációjának folyamatában erről a vállalatok vezetősége és a szak- szervezet gondoskodik. A felszabaduló dolgozók egy része — elsősorban a fiatalok —, új szakmákat sajátítanak el. Az átképzés ingyenes, és ez alatt az időszak alatt a dolgozó a korábbi munkahelyének megfelelő átlagkeresetét kapja. Mások megtartják eredeti szakmájukat. Számukra a vállalat más üzemrészeiben vagy más vállalatoknál keresnek megfelelő munkahelyet. A szovjet üzemek műhelyeiben mindenütt látható az a plakát, amely egy mungyakorlati hasznosításával foglalkozott. A második a munkások részvételét elemezte a kulturális életben. A harmadik munkacsoport a kulturális intézmények lehetőségeit, a kultúra finanszírozásának rendszerét, valamint a szakemberhelyzetet vizsgálta. A negyedik munkacsoport a hivatásos művészek és a munkások együttműködésének lehetőségeit igyekezett meghatározni. Végül az ötödik a párt politikájának irányelveit vitatta meg a munkásosztálynak a kulturális életben való részvételéről. Jellemzőek voltak a vitában felszólalók véleményei. A kultúra terén tevékenykedő pártmunkások elmondták, hogy a válság idején az üzemekben a munkások környezetében sokan felléptek a kultúra ellen. Lódz területén például az elmúlt két évben mintegy 50 klubot és kultúrünnepli, fél évszázados fennállását Prága Szimfonikus Zenekara, a FOK és a Cseh Trió együttes, 150 év telt el Josef Kajetán Tyl „Fidlovaéka” című zenés darabjának bemutatója óta, amelyben először hangzik fel az a dal, amely később a cseh himnusszá vált; nyolcvan év választ el berniünket Janácek leghíresebb operája, a Jenúfa és kilencven év Antonín Dvorák ,,Űj Világ” szimfóniájának európai bemutatója óta, amit a nyugat-csehországi Karlovy Vary fürdővárosban hallhattak itt először. A cseh zene évét 1974- ben rendezték meg először. A rendezvény mind terjedelmében, mind a rendezvények gazdaságát tekintve a haladó cseh zenekultúra nagyszerű megnyilatkozásává vált. 1974-ben külföldön is gyakrabban és intenzívebben hallhatták a cseh zenét. A Csehszlovák Rádió például külföldi adóállomákás és egy robot kézfogását ábrázolja. A Szovjetunióban meggyőződéssé vált, hogy termet szüntettek meg. E jelenség az egész országra jellemző. A tanácskozás résztvevői leszögezték: a jelenlegi körülmények között sem szabad megengedni, hogy háttérbe szorítsák a szellemi szükségletek kielégítését. Rámutattak a vitában arra is, hogy ma már a munkás- kultúra fogalma nem olyan elkülöníthető, mint régebben. A munkások kultúrája egy sereg, más kultúrából átvett elemet is tartalmaz. Mindemellett meghatározó szerepet tölt be az össznemzeti kultúrában. Az elvi kérdések megtárgyalása közben más területekről is szó esett. Így például a hivatásos és amatőr művészek kapcsolatáról. Némely felszólalásban az a félelem fejeződött ki, hogy túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítanak az amatőr mozgalomnak. Elismerték sa közvetítésében ankétot sugárzott „Találkozásom a cseh zenével” címen. Az an- kéton 1300 külföldi hallgató vett részt, s mindnyájan sok elismeréssel és szeretettel beszéltek a cseh zenéről és interpretáló művészeiről. A cseh zene éve 1984 közvetlenül az 1983. évi cseh színház évéhez kapcsolódik. A cseh területeken már évszázadok óta igen szoros kapcsolat van a színház- és zeneművészet között. A prágai Nemzeti Színház 1983. XI. 18-i ünnepélyes megnyitójának bemutató előadásaként Smetana „Libu- §e” című operáját választották; s ugyanez az opera hangzott fel az újjáépített történelmi színházépület ünnepélyes megnyitásán, pontosan száz évvel az első bemutató után. Az idei zenei év során is folyamatosan megemlékezünk az egyes évfordulókról. De mindenekelőtt egész Cseherre a „baráti kézfogásra” minden lehetőség adott. Feliksz Alekszejev ugyanakkor, hogy az amatőr művészeti mozgalomnak természetesen nagy a jelentősége a kulturális nevelés folyamatában, gazdagítja a nemzeti kultúrát, mégis csak egyik eleme annak. Lehetetlen egy cikkben felsorolni e kétnapos tanácskozás valamennyi problémakörét. A téma egyébként is nyitva maradt, hiszen nem könnyű mindenben egyértelmű megoldásokat találni. E fontos országos tanácskozás nem tekinthető egyszeri akciónak, hanem olyan folyamatnak, amelynek keretében tavasszal Poznanban, ősszel pedig Katowicében rendeznek hasonló konferenciát. Annyi bizonyos: a tudósok, hivatásos és amatőr alkotók, népművelők eszme- és tapasztalatcseréje hasznos dolog, sok kérdés vár még megválaszolásra. Szlovákia területén áradnia kell a jó zenének — a cseh, a szlovák és más nemzetek zenéjének. A cseh zene és ünnepélyes megnyitásán — 1984. január 3-án — a prágai Kultúrpalotában a Cseh Filharmónia lépett fel, élén vezető karmesterével, Válav Neumann nemzeti művészszel. Ezt követően Szlovákiában nyitják meg a cseh zene évét a Szlovák Filharmónia pozsonyi fellépésével. És még csak legalább három kiemelkedő rendezvényről szóljunk most. amelyek bi-' zonyárá sok külföldi látogatót is Csehszlovákiába vonzanak majd: ez a prágai tavasz nemzetközi zenei fesztivál, a brnói nemzetközi zenei fesztivál, valamint a Janáéek Májusa elnevezésű rendezvény, a szocialista országok Ostravá- ban megrendezett zenei fesztiválja. A Prágában működő Csehszlovák Rádió Zenekara hangversenyével — 1984. december 20-án ünnepélyesen zárul majd a cseh zene éve. Zdenek Strejc Összeállította: GYURKÓ GÉZA Lengyelország A lódzi kulturális tanácskozás Cezary Juszynski Csehszlovákia A cseh zene éve Borral locsolják a szőlővesszőt, hogy bő termést adjon
