Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-09 / 33. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 9., csütörtök 3 Az elmúlt évi népi ellenőri vizsgálatok tapasztalatai Az áruellátást is elemezték Áz elmúlt évben az energiagazdálkodási program végrehajtását, az áruellátást és a gazdaságos anyagfelhasználást vizsgálták egyebek mellett a népi ellenőrök a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság javaslatára. De elemezték az állampolgárok ügyeinek munkaidőn túli intézésével járó gondokat és a tömegtestnevelés helyzetét is. Amint a Heves megyei NEB legutóbbi ülésén megtudtuk, az energiagazdálkodási program végrehajtásának felmérésekor megállapították, hogy a célok meg- ; valósítását nagymértékben segítették a megyei pártbi- > zottság határozatai és a taná- ’ csők energiatakarékossággal kapcsolatos intézkedései. Az | alapvizsgálat óta kézzel fog- j ható eredmények születtek. A benzinfelhasználás több < mint húsz százalékkal csök- j kent, a benzinfogyasztású ! motorokat diesél-üzemelteté- ’ sűekre cserélik. Ütemterv j szerint halad az olajkályhák „kiváltása”. A mező- gazdasági üzemekben is elő- , relépés történt a szárítás nélküli és a természetes szárítással végzett takarmánytartósításban. A vizsgálat arra is rámutatott, hogy lassan halad az energiacsökkentést megalapozó háttéripar kifejlesztése. A lakossági áruellátás folyamatos figyelemmel kísérése során tapasztalták, hogy a legfontosabb célkitűzést — az ellátási színvonal megtartását — teljesítette a megye kereskedelme. Kiemelt figyelmet fordítottak a gyermekruházati cikkekre. Az esetenként észlelt hiányosságok megszüntetésére javaslatokat tettek. Az állampolgárok ügyeinek munkaidőn kívüli intézését elemezve elmondták, hogy a tanácsok a félfogadások rendjét az előírásoknak megfelelően szabályozták. A községek túlnyomó többségében az ajtó mindig nyitva áll a lakosság előtt, a városokban pedig egyes napokon nyújtott ügyfélfogadási órákat tartanak. Tapasztalták, hogy főleg a szombati ügyfélfogadások még, nem nyertek „polgárjogot”. A tisztségviselők szerint szerda esténként, vagy szombat délelőtt hiába tartanak nyitva, az ügyfelek mégis más napokon keresik fel őket. Az állampolgárok szerint viszont szombaton nincs érdemi ügyintézés, csak tanácsadás, ezért nem tudják ügyeiket akkor elintézni. A vizsgálat rámutatott, hogy a tanácsok részéről megfelelően kell biztosítani ezeken a napokon is az érdemi ügyintézést. A munkáltatóknak pedig következetesebben kell szabályozniuk a munkaidő alatti eltávozásokat, nagyobb fegyelmet kell tartani. A tömegsport és a tömegtestnevelés helyzetét vizsgálva kifogásolták, hogy a tömegtestnevelés irányítása, szervezése az iskolai, a munkahelyi és a versenysport összehangolása nem megfelelő, a fejlődés még az adott anyagi lehetőségekéhez képest is lassú ütemű. Alapvető gond hogy ennek az ügynek nincs megfelelő gazdája. Az országos koncepciók sincsenek eléggé összehangolva a megyei és a helyi lehetőségekkel. A sport, a művelődés- ügy és az egészségügyi ágazatok között nem alakult ki egészséges munkamegosztás. Javaslataik többsége helyi intézkedéseket igényelt. A népi ellenőrök a gazdaságos anyag felhasználási és technológia-korszerűsítési program egyik részét, az alumíniummal való takarékosságot is „megnézték” a Mátra vidéki Fémműveknél. A vállalat ebbéli tervei ösz- szességében teljesültek. Az akcióprogramban megjelölt feladatot azonban csak részben tudták megvalósítani a piaci helyzet változása miatt. A siroki gyár belső érdekeltségi rendjének módszere alapvetően alkalmas arra, hogy fokozottabban ösztönözzön a megfelelő anyaggazdálkodásra. A vizsgálatok alapján egyebek mellett azt a következtetést vonták le a népi ellenőrök, hogy az üzemeknél, termelőszövetkezeteknél javult a gazdálkodási fegyelem a társadalmi tulajdon védelme, a termelés számbavétele és nyilvántartása. Erősödött az üzemi demokrácia. Nőtt a vezetők ellenőrzési igényessége, egyes területeken javult a belső ellenőrzések színvonala. Az alapvetően kedvező tapasztalatok mellett több visszatérő hiányosságot is feltártak. Egy-két mezőgazdasági és ipari szövetkezetnél továbbra sem megnyugtató a társadalmi tulajdon védelme. E területeken néhány gazdasági vezető kihasználja a felügyeleti ellenőrzés lazaságát, megsérti a bizonylati és okmányfegyelmet. Jogtalan anyagi előnyökhöz jutnak, ezáltal rossz hatással vannak környezetükre is. Időnként súlyosbítja a helyzetet, hogy a törvényességi felügyeletet ellátó szerv gyakran késve intézkedik, s akkor is erélytelenül. A bizottság ülésén hangsúlyozták, hogy Heves megye népi ellenőrei a jövőben is a gondok megoldására, a legfontosabb társadalom- és a gazdaságpolitikai célok megvalósítására összpontosítják erejüket. (h. j.) Tapasztalatcsere-rendszer mezőgazdasági fiataloknak A munka melletti ismeret- szerzés új, szervezett formá- jának létrehozásáról döntött legutóbbi ülésén a KISZ KB mellett működő testület, a mezőgazdasági fiatalok tanácsa. A tanács véleménye szerint a korszerű gépek és berendezések, az új eljárások és technológiák élelmiszer- gazdaságban való elterjesztésére országszerte elegendő tapasztalatcserét, konferenciát, találkozót rendeznek, ám ezeken kevés fiatal vesz részt. Ezért a testület szükségesnek tartotta olyan bélés külföldi tapasztalatcsererendszer kialakítását, amely a fiatalokat az itthon is fellelhető, korszerű szakmai ismeretek megismerésére ösztönzi, s ezután lehetőséget ad a külföldi tájékozódásra is. Az „Ifjúsági Szakmai Tapasztalatcsere Rendszer” (ISZTR) elnevezésű programban, amelyet első ízben idén hirdetnek meg, azok a harminc — KISZ-tagok esetében 35 — évnél fiatalabb szakemberek vehetnek részt, akiknek végzettsége, illetve munkaköre megkívánja szakmai ismereteik bővítését. Az ISZTR lényege: megyénként 5—10, eredményesen működő bázisgazdaság a kijelölt napokon fogadja az ország minden tájáról érkező fiatal szakembereket és bemutatják nekik munkájukat. Állami gazdaságok — változó körülmények (IV/3) Költségtakarékos gazdálkodással... Bakó Ferenc Még 1978. január 1-én egyesült a Hevesi Állami Gazdaság a volt Kiskörei Állami Gazdasággal. Az elmúlt fél évtizedben ennek a kedvezőtlen termőhelyi adottságok között működő néhai nagyüzemnek a gazdálkodását igyekeztek a hevesihez igazítani. Nem kis feladatot jelentett ez, hiszen a kisköreiek korábbi állami támogatása megszűnt és a fokozódó terheket már 1979-ben az egyesült gazdaság csökkenő nyeresége jelezte. Bakó Ferenc igazgató az akkori időszakot idézi fel: — A VI. ötéves terv készítésénél az volt a célunk, hogy gazdaságunk adottságait kihasználva alakítsuk ki a termelési szerkezetet, annak érdekében, hogy a korábbi nyereséget elérjük. A változó közgazdasági feltételek mellett a növekvő költségeket igyekeztünk ellensúlyozni. Korábban 550 hektáron foglalkoztunk zöldségtermeléssel, melyet a szabályozók is kedvezően ösztönöztek. Ám közben változott a helyzet, tovább csökkent a kertészetben a munkaerő és ezt gépekkel nem tudtuk pótolni. így ma már csak 250 hektáron termelünk zöldséget, a piaci igényekhez igazodva diny- nyét és paradicsomot. A tervidőszak kezdetén többféle növénnyel foglalkoztunk, így a rizs. a búza, a szálas és tömegtakarmányok, az alma, a szőlő és a meggy szerepelt programunkban. A szigorúbb közgazdasági intézkedéseket figyelembe véve arra kényszerülünk, hogy ezek számát fokozatosan csökkentsük 1985-ig. Részletes elemzés után úgy döntöttünk, hogy a szabályozók által nyújtott lehetőségeket kihasználva aktívabban bekapcsolódunk a gabona- és a hústermelésbe. A hevesi gazdaságot 1982. január 1-től az átmenetileg kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek közé sorolták, miután földjeik átlagos aranykorona értéke 15.1. Ez kedvezően hatott a fejlesztésekre. — Árkiegészítés formájában állami támogatást kapunk termékeink után — beszéli Nagy István termelési igazgatóhelyettes. — Ezért kétezer hektárra növeltük a búza és árpa vetés- területét. Nagy létszámú állatállományunk takarmány- szükségletének biztosítására az idén 200 hektáron kukoricát is termelünk. Ezekhez a szolnoki Gabona és Iparinövények Termelési Rendszere, a rizs és a takarmánynövényekhez pedig a nádudvari Kukorica és Iparinövények Termelési Rendszere nyújt folyamatos szakmai segítséget. Miután tagjai vagyunk az idén elkészülő martfűi első szövetkezeti sörgyár által létrehozott társulásnak, így 40 hektáron komlót is telepítünk, amely alapanyagot biztosít majd a sörgyártáshoz. A régi szőlőket fokozatosan kivágjuk és a Mátra- alji Szőlőtermelési és Borászati Társaság közreműködésével 125 hektár új ültetvényt hozunk létre a VI. ötéves terv végéig. A rizs- termelés megmarad gazdaságunkban, hiszen a hetvenes évek második felében a kiskörei Rákháton 320 hektáron állami támogatással felújítottuk a rizstermő területet. Az elmúlt két évben ennek a növénynek a hektárankénti hozama elérte a három tonnát. A nádudvari rendszer segítségével, korszerűbb gépekkel és a termelési technológia javításával rizsből szeretnénk mielőbb elérni a 3.7 tonnás országos átlagot. Búzából is javult a színvonal, hiszen 1982-ben 4.5, 1983-ban pedig az aszály ellenére 4.3 tonnás átlagot értünk el, amely megfelel a középtávú tervben foglalt célkitűzéseinknek. Bár lehetőségeink nem a régiek, mégis erőfeszítéseket teszünk a műszaki fejlesztésre. Különösen a termelési szerkezet módosítását szem előtt tartva a gabona, a rizs, a komló és a szőlő művelését gépesítjük, különös tekintettel a talajmunkákra, a vetésre, és a betakarításra. A Hevesi Állami Gazdaságban az állattenyésztés meghatározó. Évente csaknem háromezer borjú, hízómarha és növendék takarmányellátásáról, tartásáról kell gondoskodniuk. — A tejtermelésben sok a teendőnk, — jegyzi meg Bakó Ferenc. — Tehenészeti telepünk több mint húszéves és jelenleg nincs lehetőségünk a felújítására. Pedig szeretnénk a kötetlen tartásra áttérni és megfelelő takarmánygazdálkodással a tejtermelést növelni. A telep korszerűsítésének tanulmányterve el is készült és talán 1985-ben megkezdjük, de ez már csak a nyolcvanas évek második felében fejeződik be. A hús- marha-tenyésztésben előbbreléptünk. miután Kiskörén 1982 óta az állományunk több mint felét kötetlenül tartjuk. Ezenkívül a Blikkben a nagybarcai Bánvölgye Termelőszövetkezettől bérelünk legelőket, ahová elszállítjuk az állatokat, de még így is olcsóbb a tenyésztésük. Arra törekszünk, hogy a költségek csökkentésével és a jobb takarmányozással növeljük az állatok súlyát, miután a minőségi hízómer- hát az arab piacokra exportálhatjuk. Ezt szolgálta az olcsóbb etetési módszer kialakítására az is, hogy tavaly száz vagon nedves, szemes kukorica tárolására alkalmas betonsilót építettünk félmillió forintért, itt Hevesen. Az 1984. január 1-től életbe lépett közgazdasági szabályozók további hárommillió forint elvonást jelentenek a Hevesi Állami Gazdaságtól. Miután a növekvő felvásárlási árak ezt nem ellensúlyozzák, így újabb intézkedéseket tettek a gazdálkodás javítására. Bakó Ferenc erről beszél: — Míg 1983-ban 172 millió forint volt a termelésünk, 8.5 millió nyereség mellett, addig 1985-re szeretnénk elérni a 221 milliós termelést és tizenegymilliós nyereséget. Ehhez persze, jobb időjárást feltételezünk és további erőfeszítéseket teszünk. Az eredményesebb költségtakarékosságra, különösen az anyag- és energiafelhasználásra belső normákat alakítottunk ki. Az új prémiumrendszerrel pedig a nagyobb teljesítményekre, a minőségi munkára ösztönözzük dolgozóinkat. Természetesen keressük a lehetőségét a melléktevékenység bővítésének is, amellyel tovább növelhetjük bevételünket. Mentusz Károly Túl az egymilliárdon Eredményes évet zár a Hatvani Konzervgyár Régen túl vannak már a szezonon a Hatvani Konzervgyáriban, a munka azonban télen sem áll meg. Szovjet exportra készítik a petrezselyemmel, zellerrel, hagymával és paszternákkal töltött paprikát, a zakuszkát. A paprikát még az idényben készítették el félkész termékként, a többi nyersanyagot most adják hozzá. A paradicsom is korábban került ötkilós üvegekbe, jelenleg a 150 va- gonnyi sűrítményt tízdekás és félkilós dobozokba töltik. Mint Fazakas Zsigmond főkönyvelőtől megtudtuk, jó évet zárt a konzervgyár. Termelési értékük tavaly meghaladta az egymilliárd forintot. A három legfontosabb termékük a paradicsomsűrítmény, a zöldborsó és a savanyúság volt. Paradicsomból több mint 14 ezer tonnát termeltek, zöldborsó- konzervtből csaknem tízezret. Tekintélyes mennyiséget állítottak elő savanyúságból, többek között csemegeuborkából is. Jelentős exporttevékenységet bonyolítottak az elmúlt évben is. Csaknem 18 ezer Ionná konzervet szállítottak a szocialista országokba, ennek több mint nyolcvan százalékát a Szovjetunióba. A nem rubelelszámolású exportjuk szintén számottevő volt. Mintegy 7 millió dollárt hozott a vállalatnak, s igy népgazdaságunknak. Természetesen a hazai lakosság tartósított termékekkel való ellátásából is kivették a részüket. Említésre méltó a csomagolóeszközök előállítása. Ennek értéke tavaly 273 millió forintot tett ki. Az importból származó fémlemezt li- tografálás után, illetve kész dobozként is értékesítik a társgyáraknak. Amikor Fazakas Zsigmondot a múlt évi eredményekről kérdeztük, a következőket mondta: — Végleges számokat még nem mondhatok, de jó évet zártunk. Nyereségünk 90 millió forint körül cuakul, amely közel azonos a megelőző évivel. 1983-ban visszafizettük teljes beruházási hiteltartozásunkat, s ez évi fejlesztési alapunkat már szinttartó beruházásra fordíthatjuk. A kölcsönt egyébként még 1978-ban vettük fel a paradicsomgyártás rekonstrukciójára. Eredményünk kedvező alakulása azt is lehetővé teszi, hogy dolgozóink a tavalyihoz hasonló nyereségrészesedést kapjanak. Mint megtudtuk, a nyersanyagtermelést sújtó aszály a feldolgozóipart is kedvezőtlenül érintette. Jelentős volt a lemaradás a zöldborsónál, a zöldbabnál és az uborkánál. Paradicsomból sem tudta biztosítani a mezőgazdaság a leszerződött mennyiséget. Igaz, hogy nem minden a mennyiség. A kedvező szárazanyag-tartalom miatt a készárutervet túl is teljesítették. •A gyár egyébként nyersanyagának nagy részét Heves megyéből szerzi be. Nem elhanyagolható azonban a Szolnok és a Pest megyei mezőgazdasági nagyüzemekkel való kapcsolat sem. A kisteremlőktől pedig az áfé- szeken keresztül vásárolják fel a zöldségféléket. A zavartalan nyersanyagellátást szerződésekkel igyekeznek biztosítani. A konzervgyárakban feldolgozásra kerülő mezőgazdasági termékek erősen munkaigényesek. Ez Budai Istvánná az automata üveglezárógép mellett (Fotó: Szabó Sándor) magyarázza, hogy ellátásukban mind nagyobb szerep hárul a kistermelőkre és a háztáji gazdaságokra. Befejezésül Fazdkas Zsigmond azt is elmondta, hogy ez évben a gyáron keresztül mintegy 10 millió forint állami támogatást kapnak a mezőgazdasági nagyüzemek a zöldségtermesztés szinten tartására, illetve fokozására. A dotáció jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a gyár nyersanyagellátása a jövőben is kiegyensúlyozott legyen. Mosolygó László Nagy István (Fotó: Kőhidi Imre)
