Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-08 / 32. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 8., szerda S. Igényes önállósággal Életünket, népgazdaságunkat mérlegelve nem kell különösebben hangsúlyoznunk, hogy mekkora jelentősége van mezőgazdaságunknak. A különböző fórumokon gazdasági vezetőink leginkább azt hangsúlyozzák, hogy szakmai ismeretekre és összefogásra van elsősorban szükség. Végső céljaink eilérése érdekében a közös gondolkodás, az odaadó munka, a lehetőségek minél jobb kihasználása vezethet újabb eredményekre. A KISZ Központi Bizottsága mindezek megvalósítása érdekében tűzte napirendre ezt a témáját, amelynek keretén belül a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok feladatairól esett szó. Ezen kívül az aktualitást még az is adta, hogy legutóbb ezen a fórumon, egy ilyen jelentős elemzésre majd egy évtizede került sor. Azóta pedig nemcsak a gazdasági környezetben történtek számottevő változások, hanem a KISZ-korú szakembergárda is kicserélődött. Legfontosabb feladatként a KISZ KB a termelési költségek csökkentését, ezzel együtt a termelés gazdaságosságának a javítását, az export növelését határozta meg. Méghozzá olyan módon, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében növekedjen az ifjúsági szövetségben is munkát vállalók befolyása. A KISZ KB ülésének szellemében megyénkben is meghatározták a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok konkrét feladatait. Alapvető elvárásként fogalmazódott meg, hogy érdekünk szerint többet kell teljesíteni a gazdasági munka során. Ez pedig nem csupán mennyiségi többletet jelent, hiszen döntőek a minőségi változások. Ma már csak olyan termékkel lehet a piacon maradni, az árut értékesíteni, ami kifogástalanul kielégíti a hazai és a külföldi vevők igényeit. Az együttműködés javításában, fejlődésében, a megyei anyag szerint — amelyet a KISZ Heves megyei Bizottsága állított öSz- sze —, döntő szerepet vállalhatnak az agrárértelmiségi fiatalok. A vezető, középvezető beosztásban dolgozók ugyanis kulcsszerepet kaphatnak gazdasági tevékenységükön túl, a közéletben is. Lehetőséget rejt magában a ma még kihasználatlan erőforrás: a FAT, vagyis a Fiatal Agrárszakemberek Tanácsa. Megfigyelhető, hogy ma már egyre többen ingáznak a városból falura — Egerből, Gyöngyösről, Hatvanból és újabban Hevesről is —, a környező falvak mezőgazdasági üzemeiben keresik a kenyerüket. Ez nemcsak a várost és a falut hozza közelebb egymáshoz, hanem tartalékként jelentkezik akár a mozgalmi, közéleti, akár a gazdasági munka javítása terén. Megfogalmazódott az is, hogy jelentős szerepe van a feladatok tervszerű teljesítésének. össze kell hangolni a mezőgazdasági kampányidőszakokat, a mozgalmi kötelezettségeket, méghozzá úgy, hogy az ne menjen egyik rovására sem. A cél nem az, hogy mindenáron központilag meghatározott programok szerint dolgozzanak a szervezetek. Az önállóságnak azonban igényességet is kell jelentenie. Csak olyan programokat szervezzünk, aminek valóban van értelme, haszna. Felhívják többek között a KISZ-szervezetek figyelmét arra, hogy éljenek a demokratikus jogaikkal, fordítsanak nagyobb súlyt az érdekképviseletre. Megyénkben már az elmúlt esztendőben is többet foglalkozott a KISZ megyei vezetése a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok helyzetével, mint azt az előzőekben megszoktuk. Értékelte munkájukat, megvizsgálta a közéletben vállalt szerepüket. Egyre nagyobb felelősséget vállalva mozgalmi, gazdasági fejlődésükért. Többek között ennek is eredménye, hogy az országos átlagnál jobb a szervezettségük, több mint háromezer KISZ-ta- got tartanak nyilván Heves megye gazdaságaiban, szövetkezeteiben. Helyzetüket leginkább az év végi értékelések során elhangzott mondat jellemzi: ez a réteg számarányánál meghatározóbb szerepet tölt be gazdasági életünkben. . . Ma már nemcsak igénylik, hanem meg is érdemlik azt a törődést és odafigyelést, amit az elmúlt esztendőben és az idén is tapasztalhattunk munkájuk megítélése kapcsán. .. Kis Szabó Ervin Pályák vonzásában Ahány név, annyi kérdőjel Választani általában öröm, néha viszont sajnálatos kény- szerűség, — főleg amikor választásunk egész életünket meghatározza- A továbbtanulási lapok kitöltéséről van szó. A felnőttkor küszöbén álló kiforratlan kamaszok döntenek e napokban saját sorsukról. Meglepő, hogy az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban nyolcvan százalékban kialakult pályaelképzeléssel érkeznek az elsősök. Legalábbis a négy esztendő alatt kevesen változtatják meg eredeti szándékukat. Fischer Ildi miért éppen matematikus akar lenni, és Mátyus Eszter miért kozmetikus? Ahány név, annyi kérdőjel. A leendő matematikust?) Fischer Ildikó Teljesen alkalomszerűen választottuk ki riportalanyainkat. Ahogyan ők gondolkodnak, lehet, hogy nem tipikus, csak érdekes. A főbb vonalakat az egri Gárdonyi Géza Gimnázium pályaválasztási felelős tanára, Németi László vázolja. >— Hosszú évek során változik egyes foglalkozások népszerűsége. Manapság anyagilag nem túl kifizetődő diplomát szerezni. Nálunk mégsem csökkent a továbbtanulási kedv. Bizonyára az erkölcsi megbecsülés tényével magyarázható ez. Rang tanult embernek lenni. — Melyek a legnépszerűbb egyetemek? — Első az orvosi. Minden esztendőben sok a jelentkező. Könnyű lenne azt mondani, hogy persze ... előkelő a dr., meg ott köny- nyen megterem a „vajas ke7 nyér”. Nemcsak erről van szó. Azok a tanítványaink, akiknek sikerült elvégezniük csaknem mind hivatásukat szerető, kiváló szakemberek lettek. A debreceni Kossuth egyetem bölcsész és természettudományi karára is minden esztendőben biztosan összejön a sokszoros túljelentkezés. Tanárképző főiskolákra egyre többen jelentkeznek. és meglepően megnőt az érdeklődés az agrártudományi szakok iránt. Sajátos a helyzet a műszaki pályákon. Annyi mérnököt, üzemmérnököt képeztek az elmúlt esztendőkben, hogy néhányan már elhelyezkedési nehézséggel küzdenek. Csökkent e hivatásnak a presztízse, a jelentkezési kedv inszont nem, csak átalakult az összetétel. Gyengébb tanulók is bátran jelentkeznek. — Mi határozza meg a továbbtanulás irányát? — Nehéz ezt kideríteni. A társadalmi elvárásoknak elvileg tisztán kellene érvényesülni, de ez csak egy tényező a sok közül. A tanulmányi eredmény a legnagyobb befolyásoló erő, de a szülői elvárás, a pillanatnyi fellángolás is sokat számít. Néha a pénz is, bár nem ez a jellemző. Ha csak az anyagiak dominálnának, legtöbben tovább sem tanulnának. Vannak olyan példák is, hogy valaki egy tanár iránti rokonszenv alapján választja az adott szakterületet. Néhány gyereknél pedig valóban fellelhető a hivatástudat csírája. — Az előző generációhoz képest mások a mai negyedikesek? Mátyus Eszter még határozatlan — Bátrabbak. Sokkal felelőtlenebbü 1 kocká ztatnak. hiszen kevesebb a veszítenivalójuk. Talán nekik van igazuk. Nem egy kettes tanuló sikerrel felvételizett, mi több, helyt is állt a választott főiskolán, egyetemen. ★ Fischer Ildikó szőke, göndör haja olyan vidáman kunkorodik, amilyen huncut örömmel a szeme csillog. Ugyan mi szeretne ez a lány lenni? — találgatjuk fotós kollégámmal. Tévébemondó... színésznő . . . maneken ... A válasz megdöbbent. — Matematikus! A KLTE Természettudományi Karára jelentkezek — vágja ki vidáman. — Miért éppen matematikus? Elhúzza a száját és hallgat. — Tudod, miből áll egy matematikus napja? — Sok mindenből állhat. Van aki programoz, van aki kutatómunkát végez. — Te milyen területen szeretnél dolgozni? — Nem tudom, sok minden érdekel. — Más vágyad nincs? Szeme felcsillan. — Utazni szeretnék. Bejárni az egész világot. Elmenni mindenhová. Legelőször is Angliába. — Mit gondolsz, mennyi pénzre lesz ehhez szükséged havonta ? — Hát... nyolc-tízezerre bizonyára. — Meglesz? — Matematikából ? Nem valószínű. Ralóczki Anita komoly lány. Gyermekorvos szeretne lenni. Már kisgyermekkora óta tudatosan készül erre. — Mi vonz? A pénz? — Az is fontos, de nemcsak az. A testvérem életét megmentette egy orvos. Akkor határoztam el, hogy én is segíteni fogok az embereken. Ha nem sikerül? Elmegyek ápolónőnek és újra megpróbálom. Mátyus Eszter határozatlan. — Arra gondoltam, hogy kozmetikusnak megyek, de a megyében nem folyik ilyen képzés. Állítólag az elhelyezkedés is nehéz. — Akkor . .. ? .— Nem tudom. Gondoltam én már mindenre. Jogásztól taxisofőrig minden szerettem volna már lenni. — Valójában mi érdekel? — A lovak. Én a lovakat szeretem leginkább. Köztük nőttem fel. Egész családunk velük foglalkozik. Van egy ixinim is. — Miért nem leszel akkor állatorvos, vagy lótenyésztő? — Miért? . . . Mert a koz- metikusság is egy szakma. Tóth Attila az egyetlen fiú közöttük. — Elektromérnöknek jelentkezem. Régen építészmérnök szerettem volna lenni. — Neked miért fontos ez? Valójában a mérnök elnevezés vonz, vagy a villamossággal akarsz foglalkozni? A pályaválasztás felelős tanára Németi László (Fotó: Perl Márton) — Régen valóban a mérnökséget tartottam fontosabbnak, mármint ezt a jól hangzó címet, valójában az építészethez sem volt semmi közöm. Aztán elkezdtem elektromos dolgokat bütykölni —■ rádiót szerelni, számítógépeket babrálni ... így alakult. ★ Tudatosain vagy kevésbé tudatosan vonzódnak ezek a fiatalok leendő hivatásukhoz. Az új középiskolai tanterv szerint tervszerűen folyik a pályaorientáció. Az osztályfőnöki órák jelentős részét áldozzák erre. Az eligazodásban füzetek, meghívott előadók, üzemlátogatások sora segíti őket. Bizonyára ez is közrejátszik abban, hogy néhány középiskolás szilárdan ragaszkodik elképzeléséhez. Aki pedig csak egy hajszálerecskéve! kapaszkodik jövőjébe . . . ? Lehet, hogy később ő is erős gyökereket ver. Lehet. .. Szabó Péter Parancsnok az Ifjú Gárdában „Eleinte persze, én is túl sokat jártattam a számat...” Már a beszélgetésünk közepe felé tartottunk, amikor elhangzott ez a mondat, mégis ez kívánkozik legelőre, hisz oly jellemző Benei Árpádra. Pontosabban, nem is ez a néhány szó, hanem a folytatása. — Azt hittem, ennyi elegendő ahhoz, hogy fölfigyeljenek rám, s elismerjék munkámat1 Benőtt a fejem lágya. Ma már tudom, lehet, hogy a „bemutatkozáshoz” elég ennyi, de a bizonyításhoz mindenképpen tettek kellenek. Hát lássuk, sikerült-e a bizonyítás és mik azok a tettek? — 1965-től vagyok KISZ- tag, az iskolában is kedvel- tem a mozgalmi munkát, különböző funkciókat vállaltam, de akkor még gazdasági területen. Amikor végeztem, forgácsolóként, jó darabig szinte teljesen lekötött a szakma. Igyekeztem alaposan elsajátítani a legapróbb trükköket, módszereket. Ügy tűnik, eredményesen, mert elég hamar, már 20 évesen kineveztek oktatónak a volt iskolába, a gyöngyösi 214. számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetbe. Furcsa volt eleinte: egykori tanáraimat kollégáknak szólítani, de oly kedvesek, segítőek voltak, hogy hamar beilleszkedtem... Ma is jól érzem magam. .. — Hogy vált az „egyszerű KISZ-esből” ifjúgárdista? — Szóval, bevonultam és a honvédségnél szintén sikerült némi elismerésre szert tennem, abból gondolom, mert fölvettek a pártba. Miután hazakerültem, pártfeladatként kaptam, hogy patronáljam az ifjúgárdistákat. Mivel á gyöngyösi fiatalember most már fegyelmezetten kevés beszédű, csak hosszas faggatásra árulja el, x>ly jól „patronált”, hogy iskolájukban bármikor akár két szakaszt is ki tudtak egy-egy versenyre állítani. Sikerült megértetnie a diákokkal, hogy az Ifjú Gárdatagság nemcsak a parádézásból, a szép egyenruhából áll: megértette, miért fontos a hon védelmére fölkészülésnek ez a formája. S nemcsak ennyi történt. Jó kapcsolatokat alakított ki a különböző társszervekkel, a fegyveres testületekkel, melyek sokat segíthettek az előbbrelépésben. Végül 1977- ben kérték föl a városi parancsnoki poszt betöltésére. — Ha jól akarja csinálni az ember, sok időt kell ráfordítania — mondja. S kiderült, bizony gyakran akár a család rovására is. Hisz a nagyobb megmozdulások, szemlék délutánonként, hétvégeken vannak. A felesége elkönyvelte: ez a hobbija, de a 11 éves kislány, a 7 éves kisfiú néha méltatlankodik, ha nincs ott(Fotó: Szánté György) hon időben apuka. Az érdemérem, a kitüntetés, a dicsérő oklevél számukra csekély vigasz. — És mit szólnak a kollégák? — Tény, hogy nem mindenkinek tetszik, ha tű', s ,kát vagyok távol. De mit csináljak, ez ezzel jár. — És meddig még? — Nem tudom. Amíg lehet, amíg Kedvem van. Sok még a feladat, s ha csínját- bínját mindennek nem is tudom, nagy vonalakban azt, igen, mit lehetne tenni. Jó lenne például, ha növekedne létszámunk. Persze nem mindenáron, csak olyanokkal, akik valóban elkötelezettek. És jó lenne, ha ezek az újak elsősorban a dolgozó fiatalok közül kerülnének ki, ha az üzemekből, gyárakból tudnánk többet verbuválni. Ott kellene igazán erősíteni a meggyőző munkát. — Egyéb tervek? — Nincs most különösebb. Jó lenne befejezni eredményesen a marxista egyetemet. . . Németi Zsuzsa Ugyan várnak-e majd rá beteg gyerekek? ... Ralóczki Anita Tóth Attila leendő mérnöki?)
