Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-04 / 29. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 4., szombat 13. A fizika története az első eszközkészítővel kezdődött, a tudatosan és célszerűen irányított pat- tintgató mozdulattal, és tart napjainkig, a modern fizikai gondolkodás, a relativitáselmélet, az antianyagok felfedezéséig. Kifejlesztésében és tudománnyá válásában kimagasló érdemeket szereztek az ókori görög és római birodalom, Sumér, Egyiptom és Kína tudósai. A középkor nem jelentette e tudományág abszolút hanyatlását, miután az ókor eredményeit nem lepte be a feledés homálya. A nyugati civilizációs központoktól tárol élő arab tudósok, a keleti reneszánsz kiváló nagyságai ugyanis felkarolták, fejlesztették ezt a tudást, és átadták Európának. A fizika klasszikus-eredményeire támaszkodva lépcsőfokonként születtek meg a későbbi vívmányok. Galilei, Newton, Maxwell és a többi nagy fizikus munkái ezekre támaszkodtak. Sőt, nélkülük nem jöhettek volna létre a XVIII—XIX. századi ipari forradalom, a modern gyáripar, illetve a modern fizika eredményei sem. Magyarországon e tudományág viszonylag későn, a XIX. században indult meg, de világraszóló diadalát olyan nevek jelzik, mint Jedlik Ányos, Eötvös Lóránd, Szilárd Leó, Neumann János, Teller Ede. Ezúttal a fizika néhány érdekessége közül válogattunk. összeállította: Mentusz Károly Emlékek, tárgyak, bizonyítékok A távcső útja Egy XIX. századi távcső került elő Angliában. Hasonlóval fedezte fel Sir William Herschel 1781-ben az Uranus bolygót (MTI Külföldi Képszolgálat) Hosszú utat tettek, meg a távcsövek, amelyekkel a csillagászok kémlelik a távoli csillagokat. Érdekes, hogy a távcső feltalálásának a története az idők homályába vész. Kétségtelen tény, hogy az első írott emlékek a távcsövekkel kapcsolatban a XVII. század elejéről, a Németalföldről származnak. A korábbi nyomok azonban meglehetősen bizonytalanok. Egyes feltételezések szerint a XVI. század elején X. Leó pápa gyűjteményében volt egy cső, amely a messzi tárgyakat nagyítva mutatta. Mások szerint Leonardo da Vinci nemcsak a távcső elvét ismertette, hanem épített is távcsövet. Az bizonyos, hogy szemüveget használt, és ennek szórólencséjével való kombinációja vezethette a távcső feltalálásához. 1600 után Hollandiában eladásra kínált távcsövek jelentek meg. A kedvező gazdasági helyzet, a fejlett drágakőcsiszoló- és szem- üvegkészítő-ipar valószínűleg hozzájárult, hogy a távcső is és a mikroszkóp is innen került ki először. Tény az is, hogy a távcső jelentősége a hajózásban akkoriban olyan volt, mint napjainkban a radaré. Hamarosan Galilei is értesült a távcső feltalálásáról. Egy ólom orgonasíp két végébe gyűjtő- és szóró lencsét szerelt, és így egy háromszoros nagyítású távcsövet kapott. Ezen felbátorodva tovább tökéletesítette eszközét, és tizenkét-, sőt harmincszoros nagyítású távcsövet is készített. Sikereihez hozzájárulhatott, hogy a Velence melletti Muranóban fejlett üvegcsiszolóipar működött. A velencei tanács hamarosan felismerte Galilei eszközének katonai és tengerészeti jelentőségét, ezért elismerésképpen fizetését megháromszorozták. Az új eszköz neve 1611-ben született meg, amikor felmerült a teleszkóp elnevezés. Később többféle teleszkóprendszer alakult ki, és ezért az első típusokat feltalálásuk helyéről, holland, illetve GaUlei-féle távcsőnek nevezték el. Galilei kezében a távcső azért volt óriási jelentőségű, mert elvégezte vele mindazokat az alapvető csillagászati megfigyeléseket, amelyek azután megdöntötték a középkor világszemléletét. A következő lépés a fejlődésben Kepler távcsöve volt. erre a hosszabb méret a jellemző és a nagyobb látómező, amely lehetővé tette a fonálkereszt használatát. Ezzel már mérni is lehetett, és a csillagászati, geodéziai kutatások legfontosabb eszköze lett a Kepler- féle csillagászati távcső. Lényegében sokáig ennek a tökéletesített változatát használták. NEVÉT KŐTABLARA VÉSTÉK „Az emberiség dísze...” Aki Londonban járva betér a brit parlament mögött a Westminster-apátságba, azonnal a múltba csöppen. Az angol királyok koronázó és a különböző uralkodók, illetve világi főméltóságok temetkezési helyére ér, ahol a tudományos élet néhány kiemelkedő alakjának emlékhelyével is találkozik. Itt nyugszik például James Joule, aki az energiamegmaradás törvényének egyik megfogalmazója volt, vagy a biológus Charles Darwin, aki az élővilág fejlődéstörténetének tudományos magyarázatát adta az emberiségnek. A tudósok között találni a fizikus Isaac Newton nevét is, aki szintén itt alussza örök álmát. Emlékét egyszerű kőtábla őrzi, amelybe bevésték a nevét és alá a következő mondatot: „A halandók szerencsésnek tekinthetik magukat, hogy az emberiségnek ez a dísze közöttük élt.. ” Ez a személyes élmény jut eszembe, amikor Newtonra emlékezünk. Olvasóink közül talán kevesen tudják, hogy januárban volt 341 esztendeje, amint Londontól kétszáz kilométerre, egy lincolnshirei-i falucskában megszületett Newton, akit a XVII. század Archimedese- ként neveznek, miután nagy érdemeket szerzett a kísérleti és az elméleti fizikában. Az az esztendő, amikor meglátta a világot, nemigen különbözött a megelőző és a következő évektől. Európa legtöbb országában akkor véres háborúk dúltak. Lángoló falvak, borzalmas járványok jelezték a seregek nyomát. A Német—Római Birodalom lakóinak több mint fele elpusztult a történelem lapjaira került harmincéves háború hadakozásaiban. Miközben sokfelé harcoltak, a világtengereken folytatódott az élénk kereskedelem. Az ebben egymással leginkább versenyben levő Anglia. Hollandia és Franciaország polgárai kezdtek rájönni. hogy a küzdelemben a' nyers erőnél többet ér az előrelátás, a számítás, a megbízható térbeli és időbeli tájékozódás. A biztonságos, gyors hajózás egyre több és pontosabb matematikai és csillagászati ismereteket, az üzleti élet bonyolultsága és rohamos növekedése pedig mind tő kéletesebb számolási módszereket követelt. Űj eszközökre volt szükség, új kísérletek. elméletek és eljárások kellettek. Ahogy az államok vezetői egyre inkább a hajózást és a kereskedelmet kezdték minden gazdasáa legfőbb forrásának tekinteni, úgy nőtt a tudósok és a feltalálók becsülete! Egyre inkább a tudomány döntötte el, hogy az emberek miként vélekedjenek a világról és önmagukról. Az új ismeretek belopakodtak mindennapjaikba, amely megváltoztatta életüket. Ilyen gazdasági-társadalmi körülmények közé született Isaac Newton, a jómódú paraszt- gazda fia, aki elindult útjára, hogy tanaival meghódítsa a világot. Feljegyezték róla, hogy gyenge testalkatú, de kemény akaratú gyermek volt, aki fejébe vette, hogy nem lesz vidéki gazdálkodó kisbirtokos. így Cambridge-be ment az egyetemre matematikát tanulni. 1665-ben azonban a nagy pestisjárvány miatt bezárták az intézményt és Newton kénytelen visszatérni szülőfalujába. Az a másfél esztendő, amelyet otthon töltött, megérlelte benne legnagyobb tudományos felismeréseit, közöttük az általános tömegvonzást és számítást. Későbbi élete tulajdonképpen ifjúkori felismeréseinek részletes kidolgozásával telt el. Huszonhatéves fejjel már professzor Cambridge- ben. Egyetemi tanárságát anyagi okokból ötvenhárom évesen a londoni pénzverde felügyelői, majd igazgatói állásával cserélte föl. 1703- ban az Angol Királyi Társaság elnökévé választotta, két évvel később pedig a királynő lovaggá ütötte. Híres műve: A természet- filozófia matematikai elvei, vagy ahogyan röviden emlegetik a Principia, azokhoz a nagy tudományos könyvekhez tartozik, amelyek átformálták az emberek gondolkodását és megváltoztatták a világot. Ezzel került Newton az újkori művelődés jelképessé vált nagy nevei közé, Leonardo, Michelangelo, Erasmus, Rembrdndt, Shakespea. re, Kopernikusz, Galilei, Kant, Voltaire, Rousseau, Goethe, Darwin, Marx és Einstein társaságába. Newton munkássága során rendszerezte a mechanika eredményeit és ezzel megalapozta a klasszikus fizikát. Törvényei alapegyenletek lettek, amelyek az égi mechanikában nagy sebességgel kell belelőni a vizsgált atommagba, hogy átjussanak annak védőfalán (potenciálján), bejussanak a mag belsejébe, és ott kölcsönhatásba tudjanak lépni részecske-testvéreikkel. Az atommag tulajdonságainak e módon való megismerése csak különleges eszközökkel vált lehetségessé. E különleges eszközökre az atomi részecskék igen nagy sebességre való felgyorsításához van szükség. Ezekben a leggyakrabban a legkönnyebb és legegyszerűbb kémiai elemnek, a hidrogénnek az atomjait, protonjait gyorsítják. A protonok pozitív villamos töltésű részecskék, amelyek úgy gyorsithatók. hogy nagy feszültségkülönb ségü fém elektródok közé juttatják őket. Villamos erőtér segítségével pozitív és negatív villamos töltésű atomi részecskék egyaránt gyorsithatók, így a protonon kívül a nehézhidrogén, vagy a nehezebb kémiai elemek ionjai éppen úgy, mint az elektronok. A gyorsítás történhet több kisebb ismétlődő szakaszban, ilyen elven működnek például a ciklotronok, a szinkrofazotronok, a lineáris gyorsítók. De történhet egyetlen lépésben is az ún. egyszeres gyorsítókban, ahol a részecskéik egyszeri gyorsítással érik el végenergiájukat. Az egyszeres részecskegyorsító berendezések különleges típusa a Van de Graaff-generátor (elektrosztatikus gyorsító), amelynek mindenekelőtt az a feladata, hogy nagy egyen- feszültséget állítson elő. nyerték legfényesebb Igazolásukat. Optikája az elmélet és a gyakorlat szemszögéből nézve is alapvető, úttörőmunka volt. Prizmájával elsőként a világon színképet állított elő és ezzel is bebizonyította, hogy a fehér fény összetett, amelyet parányi részecskék halmazának tekintett. Newton azonban nemcsak fizikus, hanem filozófus is volt. Tevékenysége nagy hatást gyakorolt a materialista gondolkodás fejlődésére, miután a teret és az időt objektív valóságnak, de mechanikusan az anyagtól függetlennek tartotta. 1727. március 20-án, egy hétfői napon hunyt el és hamvait nemzeti pompával a Westminster székesegyházban temették el, a lordkancellár, világi és egyházi főméltóságok. valamint a Királyi Társaság tagjainak jelenlétében. Művei viszont évről évre elevenen éltek tovább és nagy hatást gyakoroltak kon tinensünk műveltségére. Az európai történelem következő korszakai: a felvilágosodás és a XIX. század eredményei elképzelhetetlenek lettek volna Newton tanai nélkül. Noha, eredményei, tételei ma már elavultak, — hiszen terét és idejét felváltotta Einstein kozmikusabb távlatokat nyitó világa —, de ereje ma is ott lüktet civilizációnkban, kitéphetetlenül. Mentusz Károly Különös sorsú feltaláló Dél-Franciaországban, 85 km-re Aix-en-Provence-től található az a kastély, amelyet 1515-ben reneszánsz stílusban építettek. Az idegen- vezető a kastély látogatása során nemcsak a régi történelmi emlékekre, de arra is felhívja a figyelmet, hogy Lourmarin, a híres francia feltaláló, Giraud hazája, aki itt született 1775-ben. Philippe de Giraud 1860-ban ak- romatikus távcső feltalálásával hívta fél magára a figyelmet. 1810-ben működőképes lenszövőgépet konstruált, amely annyira megtetszett Napóleon császárnak, hogy 1 millió frank jutalmat utalt ki számára. Napóleon abban az időben minden erővel szerette volna megtörni a Franciaország elszigetelésére kiépített kontinentális zárlatot, és minden újítást, találmányt pártfogolt, amely hazája gazdasági függő helyzetének lazítására szolgálhatott. Franciaország mind nehezebb helyzetbe került, és végül elbukott a császárság. Giraud átmenetileg börtönbe került. XVIII. Lajos király a restauráció után már nem értékelte találmányát. Giraud eladósodott, és nehéz anyagi helyzetében elfogadta I. Sándor cár meghívását. A francia feltaláló 1833-ban Varsó mellett' egy szövőgyárat rendezett be, egyben kinevezték Lengyel- ország szövőüzemeinek főmérnökévé. 1844-ben tért vissza hazájába. Giraud 1845-ben Párizsban halt meg. Képünkön egy ilyen generátor 41 méter magas gyorsítócsövét láthatjuk. A hatalmas méretű és teljesítményű angol berendezés 30 megavoltos (30 millió voltos) feszűltségkülönbség előállítására képes (KS) KÜLÖNLEGES GENERÁTORRAL A száguldó részecskék nyomában Az atom magját alkotó tésük erős védőfalat emel részecskéket gigászi erők köréjük. Az atommagot alko- tartják össze, és villamos töl- tó részecskéket ezért igen Lakossági szolgáltatás keretében vállalunk: Kérjen díjmentes ajánlatotl — forgácsolást, ív- és lánghegesztést, — portálok, teraszok, kerítések, kapuk tervezését és kivitelezését, — helyszíni és műhelymunkát, egyéni elképzelések kivitelezését. MOBILITÁS GMK EGER, Rajner K. u. 12. Telefon: 14-640. A HFV Autószerviz Leányvállalat azonnali belépéssel felvételt hirdet takarítónő munkakörbe. Jelentkezni lehet: EGER, Faiskola u. 5. sz. Munkaügy.
