Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-23 / 45. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 45. szám ARA: 1984. február 23., csütörtök 1,40 FORINT Hazánkba érkezik az ENSZ főtitkára Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására február 23-án. csütörtökön hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Javier Pérez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. (MTI) Füst Amióta ráírták a cigarettásdobozokra: A dohányzás káros az egészségre, azóta emelkedett a dohányzók száma. Teljesen bizonyos, hogy nem csakazért- is, a felírás miatt, sokkal inkább azért, mivel mind több és több embert tesz rabjává a nikotin. A szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorai között talán a legelső helyen áll a dohányzás, és legyen beteg, vagy egészséges az ember, minden orvos a dohányzás elhagyását, de legalábbis a mérséklését javasolja. Más kérdés, hogy miként hallgattatnak meg a jó és hasznos tanácsok? Amikor teljesen bizonyossá vált a dohányzás egészséget károsító volta, némely országban drákói szigorral hoztak sürgős intézkedéseket és minden nyilvános helyen megtiltották a füstölést. Másutt agitációs csoportokat szerveztek, amelyeknek tagjai felvilágosítani voltak hivatottak a dolgozókat arról, hogy a dohányzással saját életüket rövidítik meg, ennélfogva ajánlották abbahagyását. Mi, magyarok ráírtuk a cigarettásdobozokra a rá- írandókat, és füstöl tovább az ország, mintha mi sem történt volna. A dohányzás magánügy! Az is lenne, de az már nem, hogy a nemdohányzóknak nincs lehetőségük egy füstös tanácskozóteremben, vagy irodában tiszta, nikotinmentes levegőt szívniuk, hiszen össze vannak zárva azokkal, akik fittyet hánynak a nemdohányzókra, és gyár- kémény módjára füstölnek. Ne szívja, ha nem akarja! A felszólítás helyes, csak nem megvalósítható, hiszen manapság már mindenki tud a másodlagos ártalomról, sőt tisztában vagyunk azzal is, hogy a cigarettaszívás nélküli „füstnyelés” ugyanolyan káros, mintha az illető élvezné is a mély slukkot. Mindenkinek tiszteletben tarthatók az emberi jogai akkor, ha ki-ki maga döntheti el, hogy akar-e károsodni a nikotintól vagy sem. Ha valaki dohányozni akar, ám tegye! De tegye lehetővé azt is, hogy mások ne tegyék, ha nem akarják. Heves megye Tanácsa egyik ülésén — többségi szavazattal — megszavazta, hogy tanácsülés alatt a teremben ne legyen dohányzás. Van viszont fi- ! gyelem a dohányosok iránt is, hiszen gyakrabban rendelnek el szünetet, hogy a folyosón rágyújthasson, aki ^kar. E demokratikus és humánus cselekedetet jó lenne több helyen is követni, különösen ott, ahol sok ember kénytelen egy helyiségben órákat együtt töl- j teni. Követendő példa már van, rajtunk múlik, hogy megvalósulhasson... Szalay István ________ _____________ N yereséggel tizenkét hónap után Sikeresen gazdálkodott megyénk élelmiszergazdasága Tervegyeztető tárgyalás Egerben Heves megye élelmiszergazdaságának múlt évi eredményeit értékelték, s az idei tervfeladatokat egyeztették szerdán délelőtt Egerben, a megyei tanácson a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint Heves megye képviselői. A tárgyalást dr. Dénes Lajos miniszterhelyettes, illetve Markoviiul Ferenc, Heves megye Tanácsának elnöke vezette. Ezen részt vettek a minisztérium főosztályvezetői, továbbá Schmidt Rezső, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára, Sramkó László, a TESZÖV titkára, valamint dr. Jenes Pál, az SZMT titkára is. Elutazott a külügyminiszter Kádár János fogadta Lennard Bodström svéd külügyminisztert. (Középen a tolmács látható) (Népújság telefotó — MTI: Manek Attila felvétele — KS) Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink és élelmiszeripari vállalataink tavalyi munkájáról Koós Viktor, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője adott tájékoztatást. Elmondta, hogy az aszály és a növekvő költségek ellenére is a gazdaságok 1983-ban 8 milliárd forint termelési értéket tudhattak magukénak, mely csaknem nyolc százalékkal haladta meg az 1982. évit. Nyereségük pedig 1,6 százalékkal több volt, mint előtte. Nőtt a gabonatermő terület a megyében, és kalászosokból 12 százalékkal többet arattak az üzemek, mint 1982-ben. Kukoricából és cukorrépából viszont a szárazság miatt kevesebb termett. Jól fizetett a napraforgó is, és a 'kiváló minőség alapján tisztességes eredményt értek el a gazdaságok a szőlőtermelésben is. Noha tavaly 70 ezer hektoliter bor fogadására alkalmas új tárolót építettek a megyében, ennek ellenére százezer hektó bort mégis szükségtartályokban kellett elhelyezni, amely komoly gondot okozott! A múlt évben javult az állattenyésztés színvonala. Mérséklődött a szarvasmarha-állomány csökkenése, ugyanakkor nőtt a tejtermelés és a sertésállomány is. Bővült a mezőgazdasági üzemek melléktevékenysége, különösen az élelmiszerfeldolgozás, amellyel összességében 2,2 milliárd forint bevételhez jutottak. A beruházások közül a már említett bortárolók, valamint a gabona raktárak száma gyarapodott, valamint korszerű erő- és munkagépeket vásároltak a gazdaságok. Az élelmiszeripari vállalatok 1983-ban 5,5 százalékkal növelték termelésüket, s ezzel együtt emelkedett az árbevételük is. Nyersanyaggondok miatt csupán a Mátravidéki Cukorgyárak, illetve a tárolás nehézségei miatt az Eger— Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát került nehéz helyzetbe, tgy is 1983-ban egymás után a második évet zárta veszteségmentesen Heves megye élelmiszer-gazdasága. 1984 feladatairól szólva Koós Viktor kiemelte, hogy az üzemi tervek jól kapcsolódnak a népgazdaság tervcélkitűzéseihez. Ennek megfelelően egy-két százalékkal növelik termelésüket, különösen a gabonaprogram megvalósításáért tesznek sokat. Fontos, hogy a nagyszámú állatállomány zavartalan takarmányszükségletének biztosítására több kukoricát és tavaszi árpát vessenek a gazdaságok. Cukorrépából a gyáraknak aktív szervezőmunkával mindent el kell követniük, hogy Heves megyében szinten tartsák a 2100—2200 hektáros vetésterületet. Elengedhetetlen, hogy a gazdaságok és a partneri kapcsolatot. Az javítsák együttműködésüket és apartneri kapcsolatot. Az állattenyésztés fejlesztésére a megyei vezetés továbbra is nagy figyelmet fordít, és a múlt évben tett intézkedések várhatóan már az idei eredményeikben jelentkeznek majd. Az élelmiszer- ipari vállalatok ebben az évben 1,5—2 százalékkal növelik termelésüket. Az előterjesztést követő vitában felszólalt dr. Dénes Lajos, aki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetése nevében köszönetét mondott Heves megye élelmiszer-gazdasági üzemeiben dolgozóknak múlt évi eredményeikért. Kiemelte, hogy a gazdaságokban a melléküzemági tevékenységre a jövőben is szükség lesz, de fordítsanak nagyobb gondot azok korszerűsítésére. Aláhúzta, hogy a mezőgazdasági üzemek a változó közgazdasági feltételeket megértve és ahhoz igazodva, a kölcsönös érdekek alapján kössenek termékértékesítési szerződéseket az élelmiszeripari vállalatokkal. Schmidt Rezső, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára arról beszélt, hogy . az Eger—Mátra vidéki Bor- gazdasági Kombinát önálló exportjoga előnyöket jelent a minőség- és a márkavé- delemlben. A kombinát azonban a jobb eredményekért bővítse tovább kapcsolatait a szőlősgazdaságokkal. A tervegyeztető tárgyalás Markovics Ferenc zárszavával ért véget. Mentusz Károly Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán az MSZMP KB székházában fogadta Lennart Bodströmöt, Svédország külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről és a magyar—svéd kapcsolatok alakulásáról. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ugyancsak szerdán, parlamenti dolgozószobájában fogadta a svéd diplomácia vezetőjét. A találkozón jelen volt dr. Várkonyi Péter külügyminiszter és Szigeti Károly hazánk stockholmi, valamint Kari Vidar Hellners Svédország budapesti nagykövete. A svéd külügyminiszter a nap folyamán koszorút helyezett el a Magyar Hősök emlékművén a Hősök terén. Ezt követően a SZOT székházában találkozott Gáspár Sándorral, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnökével. Lennart Boldström hivatalos látogatását befejezve a déli órákban elutazott Budapestről. Búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent vendéglátója, dr. Várkonyi Péter. Jelen volt Szigeti Károly és Kari Vidar Hellners. A svéd diplomácia vezetője elutazása előtt a repülőtéren találkozott a magyar sajtó képviselőivel, közöttük azokkal az újságírókkal, akik a stockholmi konferencia első hetének eseményeiről helyszíni tudósításban számoltak be. Lennart Bodström hangoztatta: a magyar vezetőkkel folytatott megbeszélésein is kitűnt, hogy a két ország közötti kapcsolatok gyümölcsözően fejlődnek. A legfontosabb nemzetközi kérdésekről vallott nézeteket hasonlónak mondotta. A megbeszéléseken egyetértettek abban is, hogy a feszült nemzetközi helyzet ellenére közös féllépéssel meg lehet akadályozni a nukleáris konfliktust. A svéd külügyminiszter egyébként úgy ítélte meg, hogy jelenleg nem fenyegeti a békét közvetlen veszély. A kereskedelmi kapcsolatokról szólva Lennart Bodström kiemelte: azok továbbfejlesztésére mindkét országban lehetőség kínálkozik. A magyar—svéd kulturális kapcsolatok példáit említve pedig kitért arra, hogy legközeebb a budapesti tavaszi fesztivál programjának részeként vendégszerepéi a magyar fővárosban a Svéd Királyi Drámai Színház társulata. Lennart Bodström viszont- látogatásra hívta meg dr. Várkonyi Pétert, aki a meghívást elfogadta. (MTI) Hatvanból: Zöldségfélék „paprikahüvelyben“ Novemberben kezdődött meg a zakuszka készítése a Hatvani Konzervgyárban. A sokféle zöldséget, párolt sárgarépát, csíkokra vágott zellert, paszternákot, hagymát kaporral, sózott petrezselyemmel fűszerezik, majd paprikába töltik. Miután a töltött paprika az üvegekbe kerül, fűszerezett paradicsomlével leöntik. Március végéig mintegy kétezer tonnát gyártanak az ízletes vegyessalátából. A termelést szinte teljes egészében a Szovjetunióba exportálják, mivel a baráti országban igen kedvelt pecsenyékhez, sültekhez, és előételként. Egy keveset azonban piac- kutatási céllal a hazai üzletekbe is küldenek belőle. Krajcsik Istvánná és Ruzsák Dér» a hagymát készíti elő szeletelésre (Fotó: Szabó Sándor) Papp Ferencné fertőtlenítés előtt ellenőrzi az üvegeket Opera, Nemzeti Könyvtár Kulturális építkezéseken A megszépülő Állami Operaházon az építők áprilisban megkezdik az épületrészek átadását, az öltözőkkel indulnak, s augusztus végén a főbejárati előtérrel fejezik be. Az a cél, hogy az Operaház művészei szeptember 25-én már megtarthassák főpróbájukat — amellyel az építőket köszöntik —, majd szeptember 27-én, a dalszínház 100. évfordulóján a nyitó díszelőadást. A Budavári Palota „F”- jelű épületszárnyában, Nemzeti Könyvtárunk új otthonában már decemberben megkezdték és február végére fejezik be az épület- részenkénti műszaki átadásokat. Időközben a Széchényi Könyvtár már megkezdte az átköltözködést.
