Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-21 / 43. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. február 21., kedd 2 b 1 1 s. A borsmenta és társai Gyógynövények faggatói Gombaölő hatású vegyületek keresése Budakalász határában, a 11-es út mellett van a Gyógynövény Kutató Intézet — hat gyógyszertár közös vállalata —, amelynek nevé­hez fűződik több gyógyszer- alapanyag kikísérletezése. Hatvankilenc esztendeje ala­pította az akkori Földmíve- lésügyi Minisztérium. Jelen­legi kutatási munkájuk há­rom nagy területre osztható fel. Elsőként a mákalkaloi­dok kikísérletezése érdemel említést. Ez még a mai ti- szavasvári Alkaloida Gyárat alapító, s az intézetben dol­gozott Kabay János nevéhez fűződik. Az e növényből nyert alapanyagokból állít­ják elő a fájdalomcsillapí­tók javarészét, és a köhö­gés elleni jelenlegi leghaté­konyabb gyógyszer, a kodein alapanyagát. Az alapkutatás megkezdése óta a nemzet­közi piacon is jelentős té­nyezőnek számít a magyar gyógyszeripan terméke. Az intézet foglalkozik a mák nemesítésével és a különfé­le termesztési, gyártási tech­nológiák kidolgozásával. Az előbbihez kapcsolódik az az elmúlt őszi fajtaelismerés, amelyet a Fajtaminősítő Ta­nácstól kapott: termesztésre alkalmasnak ítélték a Koz­mosz nevű új őszi mákfaj­tát. A Gyógynövény Kutató Intézet másik jelentős vizs­gálati területe szintén meg­lehetősen régi keletű. Az anyarozs alkaloidok előállí­tásával a 20-as években Bé- késy Miklós kezdett foglal­kozni. A 30-as évek végén talált rá a mesterséges fer­tőzésre, vagyis arra, hogy nemcsak gyűjteni kell az anyarozsot, hanem a megfe­lelő spórával be is lehet ol­tani a növényt. Így vált iparszerűen előállíthatóvá a szüléseknél, operációknál al­kalmazott vérzéscsillapító, -gátló, illetve különféle fáj­dalomcsillapítók alapanyaga. Az eljárás az egész világon elterjedt, hasonlóan, mint a Kabay-féle szabadalom. Az anyarozs alkaloidok gyártá­sával a Kőbányai Gyógy- szerárugyár öregbíti hírne­vét a nemzetközi gyógyszer- piacon. Az intézet tevékenységében jelentős helyet foglalnak el a külföldi növények megho­nosítására törekvő kísérle­tek, valamint a hazánkban vadon1 élő növények üzemi termesztésbe vonási kísérle­tei. Ezek jelentőségét egyet­len példa is érzékelteti: het­ven esztendeje Magyarorszá­gon sehol sem volt találha­tó borsosmenta, ma pedig a világpiacon Hungaro-Mitc- ham-nek hívják azt a minő­séget, amit hazánkban állí­tanak elő. A Gyógynövény Kutató Intézet munkája komplex jellegű, tehát a növények gyűjtésétől kezdve a botani­kai, agrotechnikai kísérlete­ken keresztül a növényne­mesítésen, a hatóanyagok ki­nyerésén át a feldolgozás technológiájának kutatásáig minden itt történik. Köz­vetlenül környezetükben száz hektárnyi területen folytat­nak termesztési kísérleteket, és közel negyvenféle nö­vény szaporító anyagát állít­ják elő. A laboratóriumok­ban 25 kutató vizsgálja nap mint nap — a jelenleg léte­ző szinte legkorszerűbb mód­szerekkel és berendezésekkel — egy-egy növény biológiai és kémiai tulajdonságait. Van még egy jelentős te­vékenysége a Gyógynövény Kutató Intézetnek. Itt vég­zik a gyógynövények hazai hatósági minősítését is. Ez azt jelenti, hogy Magyaror­szágra nem jöhet be, nem kerülhet forgalomba úgy gyógynövény, akár drog, akár illóolaj, hogy azt az intézet meg ne vizsgálta vol­na. Ez évente körülbelül 3— 400 mintavételt jelent, ám ennél nagyobb számúak a külföldre exportált, magyar- országi gyógynövényszállít­mányok ellenőrzései. A 140 dolgozót foglalkoztató inté­zet mindemellett a hazánk­ban működő gyógynövény­árusító üzletek hatósági szakmai felügyeletét is ellát­ja. (R. J.) Az intézet pálmaházában még az oszlopos kaktusz is megtalálható (Fotók: Hauer Lajos felvételei) A Szaijut 6 „utasa" volt Ismeri ön az orchideákat? H éti húrkor ét elején Orchidea ... Két évszázada, hogy Európa virágoskertjé- ben trónra lépett. Sok 'titok­zatos történet lengi körül. Ókori mondát is ismerünk róla: „Egy szép ifjú bele­szeretett Bakkhosz papnő­jébe. A templom őrei elfog­ták, vadállatok elé vetették, de a tigrisek nem tudták széjjeltépni, mert a fiú or­chideává változott.” A tró­pusok gyönyörű éke évszá­zadok óta foglalkoztatja az írókat és költőket. Koszto­lányi Dezső ilyennek látta: „Ajkam olyan színű, mint a nyershús, duzzadt, mint a gyulladásos torok, s nyálkás és mézes. Néha azt hiszed, hogy nem is vagyok virág, hanem kis véres sárkány. A gyarmati napfény bujasága árad belőlem, melyet nem tudok soha elfelejteni.” Fur­csa, az egzotikus szépségben a sci-fi-irodalom is borzon­gató titokzatosságot talált, így születtek meg a vérszívó orchideák, amelyek megöl­ték rajongójukat, a virág­gyűjtőt. Persze, mindez csak fantázia. Hazánkban 44 fajtája lelhető fel A valóságban szelíd növé­nyek a fák ágain, törzsén megkapaszkodó (de nem élősködő!) orchideák. A vi­rágfajok között a legnépe­sebb — 2i0—22 ezer változa­tú — család az övéké. Leg­többjük a trópusok, szubtró- pusok őserdeiben él, azon­ban a mérsékelt égövben is számos epifita vagy talajlakó szép fajta található. A ná­lunk is ismert nagy virágú Cattleya hazája Dél-Amerika, a barna-sárga virágfürtű Cymibidiumé Madagaszkár, India, Ausztrália, északon Japán. Földünkön — az Északi- és Déli-sark, vala­Abszolút abszurditások — Hol töltötte a szabad­ságát? — Kilenc óra hosszat egy gleccserrepedésben és három hétig a kórházban! Két turista áll egy mély sziklahasadék előtt. — Négy nappal ezelőtt ide esett bele a hegyi kalauzom — mondja az egyik. — És ezt ilyen közömbö­sen mondod? — Tudod, mér elég régi volt, oldalak hiányoztak be­lőle! A könyvgyűjtőt megkér: dezik: — Melyek gyűjteménye legfcntosabbjai? — Még mindig az anyám szakácskönyve és az apám csekkfüzete! A párducfoltos Paphiopedilum (vénuszpapucs) a hazai és külföldi virágboltok téli slágere életfeltétele: a levegő, a fény és a megfelelő hőmérséklet. Csak jóval később ismerték fel szaporításának módját, s az évtizedekig tartó orchidea­hadjáratok nagy kárt tettek a trópusokon, számos fajta 'kihalt. Századunkban ismét az orchidea lett a divatos virág, egyes országokban valóságos nimbusz lengi kö­rül. Angliában, Belgiumban, ban és az NSZK-ban üzem­szerűen termelik, s az utóbbi évtizedben Magyarországon is egy-két kertészet foglal­kozik vele. Nálunk is terjed az orohideakultusz, de még nem érte el az Egyesült Ál­tők birtokában is. A több mint háromszáz tagú orchi­deatársaság tagja csak az lehet, aki rendszeresen fog­lalkozik orchideák szaporí­tásával, termesztésével, gyűj­tésével. Akár a bélyeggyűj­tőknek, kiépült nemzetközi kapcsolataik vannak. A tár­saságok nemes feladata a természetvédelem, az orchi­deák megmentése. Szerte a világon a gyűjtők termesz­tenek, nevelnek olyan or­chideákat, amelyek eredeti lelőhelyükön már kipusztul­tak. Az orchideatársaságok segítségével világszerte meg­kezdődött a visszatelepítés, Palika könyvet kap szü­letésnapjára. Csodálkozva kérdezi az anyját: — Mi ez? — Könyv — válaszolja az anya — tudod, ebből csi­nálják a tévéfilmeket, ame­lyeket annyira szeretsz! it Küderli úr sorházat vá­sárolt. Barátja meglátogatja és megkérdi: — Igaz, hogy ezekben a házakban olyan vékonyak a falak? De mennyire! Ha szívdo­bogást kúpok, a szomszé­domnak nyugtatót kell be­vennie! ★ — Valóban húsz éve zöldségből él? — Persze, zöldségkereske- dő vagyok! A legkényesebb, de gyönyörű, rózsaszín, bí­bor és lila árnyalatú Cattleya szirombontási ideje február A fehér lepkeszirmú Phalaenopsisból ké­szülnek a legszebb menyasszonycsokrok (Hauer Lajos felvételei — KS) mint a sivatagok kivételével — csaknem mindenütt van­nak orchideák. Még hazánk­ban is 44 fajtája lelhető fel lápos területeken, erdőkben, réteken. Értéke vetekedett az aranyéval A trópusi őserdők élő ék­szereit a XVIII. és XIX. szá­zadfordulón angol orchidea­gyűjtők hozták a gyarmatok­ról Európába. E ritkaságok értéke vetekedett az aranyé­val, ezért egyre többen vál- lálkozjtak a cseppet sem ve­szélytelen tengerentúli gyűj- tőutakra: Mexikóba, Dél­Amerikába. Az expedíciók orchideavadászái kíméletle­nül fosztogatták az őserdő­ket, sokszor hiába, mert a hosszú szállítási idő alatt már a hajón tönkrement a növények nagy része, s ami megérkezett Angliába, leg­többjét rosszul kezelték, s hamarosan elpusztult. Meleg, párás üvegházakban tartot­ták, holott a legfontosabb Franciaországban, az NDK­lamokét, ahol évi 200 millióra tehető az orchideafogyasztás, minden lakosra egy orchidea jut. Életével fizetett a virágtolvaj Természetesen a trópuso­kat ma is felkeresik egzo­tikus újdonságokért, ame­lyeket nemesítésre • használ­nak. A kipusztulás veszélye miatt sok helyütt szigorú törvény védi a virágokat, nemrégen, a hetvenes évek­ben még előfordult, hogy az egyik afrikai országban ki­végeztek egy hindu virág­kereskedőt, mert kétezer or­chideát akart Hawaiiba szál­lítani, s nem volt szeren­cséje, rajtakapták. Hazánkban jelenleg a leg­szebb orchideákat a buda­pesti Kertészeti Egyetem botanikus kertjében, a vác- rátóti arborétumban, a Fő­városi Állat- és Növényház pálmakertjében láthatjuk. Sok ritka különleges példány van a magyar orchideagyűj­például Dániából Thaiföldre, ősi hazájukba vándorolnak vissza az orchideák. A galaktika növénye lesz? Az orchidea földünk egyik legszebb virága, olyannnyira, hogy az ember még a koz­moszban sem akar megválni tőle. Amikor megkezdődtek a Szaijut—6 fedélzetén a kísér­letek; a malahit elnevezésű berendezésbe Virágzó orchi­deát ültettek. E növény bio­lógiai adottságai ugyanis sokkal kedvezőbbek más vi­rágénál. Nem zavarja any- nyira a súlytalansági állapot, hisz a trópusok őserdeiben is a fákra kapaszkodó nö­vény légzőgyökerei, szárai minden irányban lebegnek, s nem egy közülük, fejjel le­felé virágzik. Elképzelhétő, hogy a távoli jövőben az or­chidea nemcsak a föld, ha­nem a galaktika virága is lesz. Horváth Anita — Az abszolút tapintat: lábujjhegyen járni az alvó beosztott körül. ★ — Az abszolút hallgatag- ság: csukva tartani a szán­kat a fogorvosnál is. it — Az abszolút figyelmes­ség: átadni a helyünket a járműveken a fiatalabbak­nak. ★ — Az abszolút érzéketlen­ség: engedni, hogy fát vág­janak rajtunk. ★ — Az abszolút félénkség: útkereszteződésben még ak­kor se átmenni, ha zöldet mutat a lámpa. ★ — Az abszolút szerénység: még annyi fizetést sem kér­ni, amennyi a munkatársak­nak van. Telepünkre felveszünk: segédmunkásokat, takarítót és éjjeliőrt. GEV GYÖNGYÖS, Egri út 31. A Szolnoki MEZŐGÉP' Vállalat Egri Gyára felvételre keres konyhai kisegítőt. JELENTKEZNI lehet a gyár munkaügyi csoportjánál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom