Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-19 / 42. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 42. szám ARA: 1984. február 19., vasárnap 1,40 FORINT JELENTŐS MEGTAKARÍTÁSOK MEGYÉNKBEN IS AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Reklám úr Barátom, Reklám úr, nem is olyan leleményes ember. Az Illés együttes hajdani szövegét így lehetne idézni. Valahogy, mintha megkopott volna ennek a nagyon is fontos eszköznek a varázsa. Először kicsit tartottunk tőle. majd jöttek az efféle mondatocs- kák: cipőt a cipőboltból! Naná, majd a hentesüzletből — dörmögött az orrá alatt a jámbor honpolgár. Aztán a televízióban helyet kapott a reklám, sőt, az egyik legnézettebb műsorrá vált. Előfordult már az is, hogy egy-egy árucikket ajánlottak a nagyközönségnek ilyen-olyan tulajdonságai alapján. Bár sajátos tünetként még mindig sok volt azoknak a kis- filmeknek a száma, amelyek vállalatokat, üzemeket „dobtak be” a köztudatba. Hogy miért, azt senki sem tudta, talán egy kis fölös pénze volt az illető cégnek. Megélénkültek közben a plakátok is: egyre szebb, és egyre kevesebb ruhadarabot viselő hölgyek tűntek föl rajtuk. Az embernek nem is kellett Mórickává válnia ahhoz, hogy mindenről egy dolog jusson az eszébe. Korántsem a pécsi kesztyű, vagy a soroksári rácponty-konzerv. De mégis, színesítette ez az áradat utcáinkat, s bízhattunk abban, hogy esetleg valamikor szellemesebb és szebb poszterek is napvilágot látnak. Am, az utóbbi időiben visszaesett a reklám meny- nyisége és színvonala. Nem nehéz kideríteni, hogy miért: a nehezebb gazdasági körülmények között onnan vonnak el pézt, ahonnét egyszerűbben lehet. Így aztán ugyanazok a kisfiÍrnek tűnnek elő a televízióban, ötlettelenek, szürkék, unalmasak. Nemhogy hónapról hónapra, de évről évre sem készülnek újak és szellemesek. Közben pedig mégiscsak beindul a verseny, ha lassan is. ha döcögve is. Fokozatosan piaci törvénnyé válik. hogy a gyártónak kell keresnie a vásárlót. Az Út elején vagyunk, de reméljük, fokozottabban rákényszerülnek a gyárak arra, hogy felhívják termékeikre (nem magukra) a figyelmet. így hát újra meg kell tanulni a reklám nyelvét rájőve arra, hogy igen gyakran nem az anyagiakon múlik a sikeres áru- kínálgatás. Hiányoznak a humoros, a meglepő hirdetményeit, elfelejtettük, hogy valójában mire is szolgál a kínálgatás. Ugyanez vonatkozik persze az újságban megjelenő figyelemfelkeltésekre is, valahogy túl egyhangúak. Nemrégiben kiadták a harmincas évek plakátjainak másolatát. Az Unicu- mos-üveg felé csapó fuldokló, a búsuló marha, aminél a hal azért mé!gis- csak jobb — csupa egyszerű. de annál hatásosabb ötlet. Kezdetleges nyomda- technikával, de annál sikeresebben kínálta a terméket. Ha üzleti sikert akar elérni, a gyártó most. se feledkezzék meg arról, hogy leleményessé tegye Reklám urat azaz ajánlja termékét kedvesen, szórakoztatóan. Gábor László Határozottabb törekvések a megyei környezetés természetvédelemben Szűkebb hazánkban is mindinkább érezhető már, hogy több gondot fordítanak a környezet és természet védelmére. Egyebek mellett megyénkben is lelassult a jó minőségű termőföldek művelésből való kivonása, s például a vízminőség megóvására határozott erőfeszítések történnek a Felső-Mátra veszélyeztetett területén. Nagyobb a törődés a szennyvizekkel, Füzesabony, Bélapátfalva után legutóbb mái* Palrádsasváron is megkezdték előtisztításukat. S hasonló mmnkák elvégzése került napirendre Heves térségében is. Ugyanekkor folytatódnak az árvízkárok elkerülését szolgáló erőfeszítések a Tárná alsó szakaszán. Rekonstrukciókkal, számottevő beruházásokkal javítják a levegő minőségét. Ennek során sikeresen megoldották például az Országos Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Művei felnémeti őrlőüzemében a gyártott talajjavító őrlemények pormentes tárolását, pozitív a változás a Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyáránál, a szakma selyp! üzemében pedig a korábban készült portlandcementnél jóval kevésbé szennyező aluminátcement termelését is csak ideiglenesen engedélyezték. Mindezekről és hasonlókról Bodó Mihály, a megyei tanács környezet- és természetvédelmi bizottságának titkára adott tájékoztatást lapunk munkatársának az elmúlt hét végén. Ennek során a pozitív változások mellett, sajnos kevésbé örvendetes tapasztalatokat is elmondott. Jóllehet a 37 megyei védettségű természeti érték mellett 8 országos oltalmat is élvező terület van már nálunk, a régóta sürgetett mátrai tájvédelmi körzet kialakítása azonban lassan öt esztendő óta sem került napirendre az OKTH- nál. Ha csökken is például a levegőszennyezési bírság, még tavaly is összesen 24 millió forintot fizettek ilyen címen vállalataink, üzemeink, s az összegből egyedül a Gagarin Hőerőmű Vállalat 22,7 millióval részesedik (?!) S ha „csupán” százezrekkel is kell sújtani egy sor kisebb munkahelyet hasonló vétségekért, nem kevési, amivel környezetük egészségét veszélyeztetik. Jelentékeny mulasztásokra vall az az összesen 1,9 millió forintos büntetés is, amelyet megyénkben a derítőtelepekhez csatlakozó csatornákba engedett szennyvizekért kellett kiróni a mulasztókra, élükön a gyöngyösi, egri tejüzemekre, a Hatvani Konzervgyárra, hogy másról ne is szóljunk. Biztató viszont, hogy — e bírságok hatására is — mind komolyabbak a törekvések a helyzet további javítására. Bélapátfalván — ahol például az 1986-as 1,5 milliós bírsággal szemben tavaly már „csak” 166 ezret fizettek — az OKTH Környezetvédelmi Intézetének miskolci állomásával kötött együttműködés segíti a jobb eredmények elérését. A korábbi hiányosságok felszámolásának következő szakaszában intenzív szűrőberendezések felszerelését is tervezik. A Pa- rádi Üveggyárban technológiai váltás került napirendre az ólom-, illetve kéndioxidszennyezés csökkentésére, megszüntetésére. A veszélyes hulladékok szabályos, biztonságos elhelyezésének megoldására Eger térségében gazdasági társulás van alakulóban, s hasonló került szóba már Gyöngyös környékén is. Elkészült megyénk szeny- nyezésérzékenységi térképe, amelynek alapján a jövőben még hatásosabbak lehetnek a védekezési akciók. Biztató, hogy a fontos feladatokon mind jobban osztozik a társadalom, a HNF, a Vörös- kereszt, a szakszervezetek, a városszépítő egyesületek mellett legújabban már a rendőri szervekkel is eredményes a közös munkában való együttműködés. A GTE-közgyülésén a gépiparról Korszerű gépipar nélkül nem fejlődhet a népgazdaság egyetlen ágazata sem — e megállapításban ebben összegezhetők azok a beszámolók és felszólalások, amelyek szombaton hangzottak el a most 35 éves Gépipari Tudományos Egyesület XIX. küldöttközgyűlésén. A tanácskozást az MSZMP XIII. kerületi bizottsága székházában tartották, a közgyűlés elnökségében helyet foglalt Fock Jenő, a MTESZ elnöke, valamint a politikai és társadalmi szervek, az ipari tárca és az OMFB vezető munkatársai. A közgyűlés előadója, Kapolyi Lágzló ipari miniszter, iparpolitikai kérdésekről, a gépipar legfontosabb feladatairól beszélt. Hazánkba érkezik az ENSZ főtitkára Várkonyi Péter, külügyminiszter meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Javier Perez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. (MTI) Véget ért a téli vásár — A téli vásár zárónapján, szombaton is nagy volt a forgalom a boltokban, bár a legkeresettebb cikkek nagy része már a hét közepén elfogyott. Az ország 36 Centrumáruházában a két hét alatt 177 millió forint értékű kedvezményes árut adtak el. Ez ugyan valamivel kevesebb, mint tavaly volt, de a BNV 23-as pavilonjában egy héttel meghosszabbítják a Centrum-vásárt, s amíg a készlet tart kedvezménynyel árusítanak női ruhát, gyermek- és férfikonfekciót. A pavilon hétköznaponként 11-től 19 óráig, szombaton 10-től 15 óráig tart nyitva. Az 59 Skála-Coop Aruház vásári forgalma csaknem 143 millió forint volt a két hét alatt, ez több mint 40 százalékos növekedést jelent a tavalyihoz képest. A budapesti Skálában a legkeresettebbek a férfiöltönyök, női télikabátok, a csizmák és a flanelltermékek voltak. Budapesten a Ruházati Bolt Vállalat üzleteiben a téli vásár második hetében valamelyest csökkent a kereslet. Ennek ellenére összesen 2,7 millió forinttal nagyobb értékű enegedményes árut adtak el, mint tavaly, s a vásári árukészlet csaknem teljes egészében elkelt. A Szivárvány Kereskedelmi Vállalat áruházaiban,, sport- és méteráru szaküzleteiben az engedményes áruk 95 százaléka elfogyott, s ami megmaradt, azt véglegesen leértékelve árusítják. A fővárosban talán a cipőboltokat keresték fel a legtöbben, főként a női csizmákat keresték, amelyekből a Cipőbolt Vállalat 40 ezer pár készlete teljesen elfogyott. A Pest megyei kereskedők is megállapíthatták, hogy az eladásra kínált mintegy 60 millió forint értékű áru java része vevőre talált Vas megye boltjai, áruházai a tavalyihoz hasonló készletekkel várták vevőiket a vásár idején, forgalmuk azonban mintegy 20 százalékkal haladta meg az elmúlt évi kiárusításét. Itt is, mint az ország számos más helyén, azt tapasztalták, hogy a vásár jó „vevőcsalogató”, mert azoknak a cikkeknek a forgalma is 20—30 százalékkal emelkedett az elmúlt két hétben, amelyeket nem engedménnyel árusítottak. Békés megyében a vásár első hetében csaknem hétmillió forint értékű kedvezményes árut vásároltak, a későbbiekben azonban csökkent a forgalom, hiszen a váratlan hóviharok miatt az elmúlt hét péntektől szinte megbénult az élet az egész megyében. Békéscsabát például megközelíteni alig lehetett, így a város üzleteiben jóval kisebb volt a vásári forgalom a tavalyinál. Mindvégig érdeklődéi, kisérte Heves megyében is a kedvezményes téli vásárt. Az egri Centrum Áruháziban — mint Forgács György igazgató-helyettestől szombaton értesültünk — az akcióba bevont mintegy hatmillió forintos árukészletnek háromnegyede talált gazdára, hozzávetőlegesen 1,6 milliós vásárlói megtakarítással. Különösen a női, leányka- és gyermek csizmák a felnőttek számára kínált félcipők a pulóverek kardigánok gyermeksapkák, sálak, kesztyűk. a téiikaibátok. a yersei méteráruk a függönyök, a dzsekik és overálok voltak kelendőek. Míg például a női ruhák iránt a várható valamivel kisebb volt a kereslet. A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál, — hogy csupán egyet említsünk a hálózat üzleteiből — az egri Napsugár Áruház a kedvezményes kínálat 80—85 százalékát értékesítette szombat délig, egymillió forint körüli összegért. Itt. — ahogyan Tótpál József igazgató említette — a függönyök yersei méteráruk mellett főleg a férfiingeket, a konfekciós termékek közül pedig a dzsekiket vásárolták. Nem kis forgalmat mondhatott magáénak megyénkben is a szövetkezeti kereskedelem. A gyöngyösi GYÖNGYSZÖV Nagyáruház — dr. Pécsik Józsefné Igazgató tájékoztatása szerint — kétmillió 770 ezer forint értékű engedményes készlettel nyitott február 6- án,— amikor egyébként a mozgáskorlátozottakat esf órával korábban engedték vásárolni, mint másokat — s a kínálat 85 százaléka elfogyott tegnap délig, ami a tavalyinál nagyobb forgalomra utal. A vevők leginkább a gyermekeknek szánt bundacipőket, a bakfis és kamasz anorákokat,. a bőrkesztyűket. sapkákat, sálakat vitték a flanell- és pup- liningek, női csizmák mellett. Ugyanekkor a női pulóvereket — érdekes módon — kevésbé keresték. Szombaton délben különben sok helyütt még nem összegezték teljes pontossággal a téli vásár forgalmát, „mérlege” csak a jövő hét elején készül el. Annyi azonban máris bizonyos, hogy — ha a kíváncsiság helyenként el is maradt a várakozástól — jelentős volt a „szezon végi” kiárusítás, s számottevő a lakossági megtakarítás Heves megyében is. Februári tavasz (Perl Márton képriportja)
