Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-18 / 41. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. február 18., szombat AHANY ÚGY, ANNYIFÉLE TÍPUS... A jogvitáknak már a munkahelyeken rendeződniük kellene Bemutatjuk az Egri Munkaügyi Bíróságot Amióta ember az ember, a munkavégzés mindig is elválaszthatatlan része az életének. Ahhoz persze, hogy a javunkat szolgáló produktumok megfelelő minőségben és mennyiségben napvilágot lássanak, a dolgos kezek szervezett, összehangolt tevékenységére van szükség. Különösen így van ez napjainkban, amikor a termelési folyamatok mint bonyolultabbak, s ez mind nagyobb körültekintést, fegyelmet követel meg a bennük résztvevőktől. A munkaügyi bíróságok is elsődlegesen ezt a célt tartják szem előtt, amikor — mint másodfokú fórumok — közreműködnek a munkával kapcsolatos jogviták elintézésében. Feladatukról, az igazságszolgáltatás e területének jellegzetességeiről beszélgettünk Kalmár Péterné dr. Ká- csor Margittal, az Egri Munkaügyi Bíróság elnökével. — Bírónő! Kérem, mondja el, kik és hogyan fordulhatnak keresettel a munkaügyi bírósághoz, mi annak a feladata? — A dolgozó a munkaviszonyból eiredő igényének érvényesítése, illetve a munkáltató őt sértő intézkedése miatt kezdeményezhet munkaügyi vitát, elsődlegesen a vállalati munkaügyi döntőbizottságnál. Az ügyet ez a szerv bírálja el első fokon. Ha az ott született döntéssel akár a dolgozó, akár a vállalat nem ért egyet, akkor fordulhatnak a bíróságihoz keresettel. Itt a Polgári Perrendtartás előírásainak megfelelően vizsgáljuk felül a sérelmezett határozatot. A bíróság a társadalmi és egyéni érdek összhangjának figyelembevételére törekedve igyekszik biztosítani, hogy a munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket mindenütt és mindig rendeltetésszerűen gyakorolják, s jogával egyik fél se élhessen vissza. 1980. január 1-től a munkaügyi bíróság bírálja el a mezőgazda- sági és ipari szövetkezetek úgynevezett tagsági jogvitáit, valamint rendezi a tár- sadalombizjtosítási pereket is. Ez utóbbira a szolgálati idő, a korkedvezményre való jogosultság megállapítása, vagy a fizetési meghagyás hatályon kívül helyezése. Ebben az esetben egyébként a pert nem döntőbizottsági, hanem államigazgatási eljárás előzi meg, amelyben társadalombiztosítási szerv hoz határozatot. Az Egri Munkaügyi Bíróság előtt évente 7—800 peres eljárás indul. — Tapasztalatai szerint az elmúlt esztendőkben melyek voltak azok a tipikus — akár munkáltatói, akár munkavállalói — indokok, amelyek alapján keresetet indítottak a bíróságnál? — Ebben is igaz a közhely: ahány ügy, annyiféle típus. Az elmúlt években több olyan változtatásra került sor a szövetkezeti, a társadalombiztosítási és munkajogi szabályokban, amelyek részben bővítették, részben korlátozták a dolgozók jogait. Így például a munkáltató az élet, a testi épség, vagy az egészség megsértése esetén — független attól, hogy vétkes volt-e vagy sem — teljes anyagi felelősséggel tartozik a dolgozónak, annak halála esetén pedig, a hozzátartozónak. Űj jogintézmény a nem vagyoni kártérítés. Ennek megítélésére azonban csak akkor kerülhet sor, ha a károkozás 1980. január 1. után történt. Ha a dolgozó például egy üzemi balesetnél csonkulásos sérülést szenved, megrokkan és a továbbiakban életvitelét megváltoztatni kényszerül, akkor ezen az alapon is kártérítést igényelhet. Az egészség megromlása ugyan pénzben aligha kifejezhető, egy megfelelő ösz- szegű kárpótlás azonban segíthet a jövőbeni nehézségeket elviselni, illetve a sérelmeket csökkenteni. Évente 15—20 ilyen ügyet tárgyaltunk, de jelenleg is több vár elbírálásra. Sokan indítottak pert az elmúlt években szolgálati idő megállapításával kapcsolatban is, elsősorban olyan dolgozók, akik a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, mint besegítő családtagok dolgoztak, és a jogszabályban biztosított lehetőséggel élve kívántak éveket megváltani. Nem árt tudni, ezekben az ügyekben a pernyertességhez elsősorban az kell, hogy egykorú okiratok (munkateljesítményt igazoló lap, brigádnapló stb.) a munkavégzés tényét és mennyiségét hitelt érdemlően igazolják. A dolgozók legtöbbször a fegyelmi, a kártérítési, a leltári felelősségre vonatkozó határozatokat, továbbá besorolásukat, bérezésüket, illetve munkaviszonyuk megszüntetését sérelmezik. A munkáltatók viszont legtöbbször azért indítanak keresetet, hogy mentesüljenek a baleseti kártérítési felelősség, illetve a társadalombiztosítási szerv fizetési meghagyásában megállapított térítési kötelezettség alól. Ez azonban nem annyira jellemző, hogy azt mondhatnánk : a vállalatok mindig igyekeznek kibújni a jóvátétel alól. — A munkaügyi jogviták elintézése a különleges polgári eljárások közé tartozik. Már szó volt róla, hogy az első fokon a munkaügyi döntőbizottságok járnak el, ezek többségében viszont nincsenek jogvégzett emberek. Mennyire megalapozottak tehát a határozataik? — Megyénk ipari vállalatainál 210 döntőbizottság működik, ezek tagjait 1980- tól a dolgozók választják. Mégpedig olyan tagok közül, akik munkájukkal, magatartásukkal elismerést, szakmai megbecsülést szereztek, s munkahelyükön köztiszteletnek örvendenek. Tapasztalataim szerint a bizottságok megfelelően ellátják munkájukat, s elsődlegesen arra törekednék, hogy a jogviták lehetőleg a munkahelyen, gyorsan és minden fél megnyugvására rendeződjenek. Náluk évente mintegy kétezer ügyet bírálnak el, s ezeknek megközelítően az egy- harmada kerül a bírósághoz. A döntőbizottsági határozatok többségét — több mint 50 százalékát — a bíróság jóváhagyja, mert azok megfelelnek a jogszabály előírásainak. Az kétségtelen viszont, hogy olykor az objektív értékítélet kialakítását a függőségi viszony akadályozza. Előfordul, hogy nyilvánvalóan jogsértő munkáltatói intézkedést kritikátlanul helyben hagynak. Ez persze, bizonyos képiét ad arról is, hogy az adott vállalatnál milyen az üzemi demokrácia. Meg kell jegyezni: a döntőbizottsági tagok nehéz és tiszteletreméltó munkát végeznek, amelyért őket a jelenleginél nagyobb megbecsülés és elismerés illethetné. A társadalom adós marad még a köszönettel is ... — Kérem, foglalja össze tanulságos példákkal is illusztrálva a munkaügyi bíróság tevékenységének lényegét a keresetindítástól a határozat meghozataláig. — A keresetet először is az eljárt, illetékes döntő- bizottságnál kell benyújtani, hogy annak elnöke az iratokat haladéktalanul a bírósághoz továbbíthassa. Megvizsgálása, szükség esetén kiegészítése után tűzi ki a bíróság a tárgyalást. A petr- ben a felek személyesen, vagy jogi képviselővel vehetnek részt. A bizonyítási eljárásban a bíróság meghallgatja a feleket, a tanúkat, a szakértőket, beszerzi a kellő okiratokat, s mindezek után hozza meg hatá- roztatát. Persze, arra is lehetőség van, hogy a felek egyezséget kössenek, illetve az eljárás megszüntetését kérjék. Egy jellemző ügyet említek: a dolgozó munkahelyén balesetet szenvedett, s többszöri műtét ellenére munkaképességét fele részben elveszítette. Tanult szakmájának megfelelő munkakörben a továbbiakban már nem dolgozhatott, ezért máshová osztották be, ott azonban alacsonyabb lett a jövedelme. Az illető a jövedelemkülönbözet megtérítését követelte a vállalattól, az azonban arra hivatkozott, hogy a balesetet kizárólag a dolgozó szabálytalan magatartása okozta. Végül megállapítottuk, igaz, hogy a dolgozó sem tartotta be teljesen az előírásokait, a felelősség jórészt mégis a vállalatot terheli. Az érem másik oldala: a pieres ügyekben többször tapasztaljuk, hogy a dolgozók valódi, vagy vélt sérelmeikkel kapcsolatban indokolatlan, túlzott kérelmeket terjesztenek elő. Ezeket természetesen a bíróságnak el kell utasítania. — A munkaügyi bíróság, mint másodfokú szerv döntései a rendes jogorvoslás útján megtámadhatatla- nok. Mit tehet a pervesztes fél akkor, ha az addigiakhoz képest új körülmények merülnek fel? — Igazságszolgáltatási rendszerünk elveinek megfelelően a munkaügyi vitákban is egy jogorvoslati fórum van, maga a bíróság. Kivételt tesz azonban a jogszabály azokban az ügyekben, amelyekben a vállalat, illetve a dolgozó anyagi felelősségéről születik döntés, és a munkáltatói igény az ötezer forintot meghaladja. Ekkor, valamint általában a szövetkezeti tagsági jogvitákban és a társadalombiztosítási perekben a határozat ellen a Heves megyei Bírósághoz lehet fellebbezéssel élni. A munkaügyi bíróság jogerős ítéletei is megváltoztathatók, törvényességi óvással. Továbbá meglehet, hogy egy munkaügyi per jogerős befejezése után olyan újabb tények és körülmények merülnek fel, amelyek révén valamelyik félnek kedvezőbb határozat hozható. Ilyen esetben perújításnak van helye. El kell mondanom még, hogy a munkáltatók gyakran nem veszik kellően figyelembe az eljárási szabályokat — Köszönöm a beszélgetést. Szalay Zoltán Szombaton zárva Bővülő márka- és mintabolthálózat Egyre több termelő vállalat igyekszik közvetlen kapcsolatot teremteni a fogyasztókkal, ezért sorra nyitja márka- és mintaboltjait. Számuk ma már meghaladja az ötezret, ami a kiskereskedelmi üzlethálózatnak több mint 13 százaléka. E boltoknak nagy a forgalmuk, mert a vásárlók kedvelik a szakosított árusítást. Különösen az élelmiszeripar és a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok élelmiszerüzletei népszerűek, amelyekből már több mint kétezer van az országban. A bútorgyártó vállalatok több mint 30 üzletben árusítják kizárólag saját termékeiket. A Bútoripari Egyesülés tíz bútorgyár termékeit forgalmazza mintaboltjában, ahol a tíz vállalat ösztermelésének több mint két és fél százalékát értékesítik. A mintahálózat szerepe a tapasztalatok szerint fokozatosan növekszik. A ruházati mintaboltok száma meghaladja a százat, ebben az ipiarágban azonban egy-egy termelő vállalat hatnyolc, vagy ennél is több saját üzletet működtet. Ezzel szemben több olyan is akad a ruhaipari vállalatok között, amely nem kíván márka- és mintaboltot nyitni, mivel nem tartja kifizetődőnek. A Belkereskedelmi Minisztérium szakemberei szerint még jobban ki lehetne használni a minta- és márkahálózatot, ha a gyártók nemcsak saját termékeiket árusítanák ezekben, hanem más cégektől beszerzett árut is eladnának, amire jelenleg még igen kevés példa akad. A kereskedelem másik gondja a mintaboltokkal a nyitva tartás, amely a tapasztalatok szerint nem kielégítő. A márka- és mintaboltok többsége ugyanis szombaton zárva tart, csütörtökön a kereskedelmi bolthálózattól eltérően nem • tartanak bevásárlónapot meghosszabbított nyitva tartással. Ezért ebben az évben az Ipari és a Belkereskedelmi Minisztérium a tanácsokkal együttműködve felülvizsgálja, majd a termelővállalatokkal közösen a tapasztalatok alapján kialakítja a minta, és márkabolthálózat új nyitva tartási rendjét. után — új feladatok előtt A párttagság döntő többsége fontosnak és időszerűnek tartja a pártdemokrácia továbbfejlesztését. A pártélet demokratizmusa nem csupán a pártalapszervezetek belső ügye. Befolyásolja a munkahelyi tevékenységet, a közösségek, a tömegszervezetek belső életét, működését. Többen sürgették, hogy a pártirányítás, a munkamódszer, a munkastílus, a pártdemokrácia igazodjon jobban a felgyorsult társadalmi változásokhoz. Most a legfontosabb, hogy a pártalapszervezetek a helyi közösség belső életét érintő fontos kérdések ismeretében, azt figyelembe véve tervezzék meg 1984. évi feladataikat és hozzák meg döntéseiket, állásfoglalásaikat. A pártdemokrácia alapvető-feltétele a kommunisták véleményének meghallgatásai,- figyelembe vétele. A vezetőségi ülések, a taggyűlések előkészítésénél jobban szükséges támaszkodni a pártcsoportokra. A fontos politikai döntések, állásfoglalások kidolgozásában igényeljék a párttagok részvételét. Ezért a munkatervben érdemes meghatározni azokat a témákat, amelyekben előzetesen véleményt kérnek. Az ily módon előkészített vezetőségi ülésen, taggyűlésen ne riadjanak vissza az önálló döntéssel járó felelősségtől. Az alapszervezeteknek ez évben is nagy fontosságú központi határozatokat kell feldolgozniuk. Ezért célszerűnek látszik a határozatok ismertetését, értelmezését a pártvezetőség irányításával a pártcsoportokra bízni. Így a taggyűlési feldolgozás során a határozat lényegének és a helyi körülményeknek az egybevetésére, valamint ezek szellemében a helyi viszonyokból adódó alapszervezeti feladatok kimunkálására, jóváhagyására adódna kedvezőbb lehetőség. Ily módon elkerülhető az általánosság, a mechanikus másolás és az adott alapszervezetre nem jellemző kérdések tárgyalása. A pártvezetőség tagjaiban legyen meg a készség, a bátorság a vitára — ha szükséges — az ütközésre. Több szerepet szükséges vállalniuk a működési területek egyes helyzeteinek, jelenségeinek minősítésében. A helyi kérdésekre ne „előre gyártott” és „szabványosított” tételekkel, vagy központi tézisekkel válaszoljanak. Az sem járható út, hogy tanácstalanság esetén befelé fordulnak. Bizalom szükséges a munkahelyi feladatok meghatározása előtt, a döntések előkészítésében. A párttagok, a pártalapszer- vezet iránt tanúsított bizalom a pártdemokrácia, illetve a munkahelyi demokrácia fontos része. A párttagok, a dolgozók bevonásával hozott döntések jobbak, alaposabbak, megkönnyítik a végrehajtást és az alkalmazkodást az újhoz. Nincs, nem lehet olyan nehéz helyzet, kényes ügy, amely ne kerülhetne időben a pártalap- szervezet fóruma elé. Ne legyen tabu sehol az izgalmas, a közérdeklődésre számot tartó téma. Az alapszervezet vezetősége ne essen olyan hibába, hogy a beszámolójából, jelentéséből, tájékoztatójából kimaradnak helyileg fontos tények, adatok és körülmények. Nem lehet olyan indok erre, hogy nem érett meg az idő beszélni róla. Mindig kiderül, hogy a párttagoknak, a dolgozóknak már véleményük van ezekben a kérdésekben, beszélnek is róla. A pártalapszervezetek ben fontos a pártegység folyamatos megteremtése. Ez a párttagok állandó felkészítését, meggyőzését és mozgósítását jelenti céljaink megvalósítása, feladataink teljesítése érdekében. A mai helyzetben sokrétű hatás, információ éri a párttagokat. Az elmúlt időszakban a pártonkívüliek politikai érzékenysége, a társadalmi problémák iránti fogékonysága is sokat fejlődött. Egyes helyeken szinte naponta újratermelődnek a munkahelyi gondok, a feszültségek. Ilyen körülmények között érzékelhetően megnőtt annak a jelentősége, hogy a különböző nézetek a pártalapszervezetek fórumain kapjanak hangot, itt ütközzenek meg egymással és ennek eredményeképpen alakuljanak ki a helyes álláspontok. marxista válaszok. A párttagok elismerően szóltak a propaganda- munkában tapasztalható kezdeti megújulásról. A taggyűlések aktívabb légköre oldja a tartózkodást, az óvatosságot, a visszafogottságot. A hibák általános megfogalmazása, a személytelenség helyett több a konkrétság. Pártfórumokon nőtt a vitakészség, nézetek, vélemények gyakrabban ütköznek. Szükséges a párttagság gyorsabb és pontosabb tájékoztatása. A szaporodó lakossági, munkahelyi kérdésekkel arányosan a párttagok több információval, gazdagabb érvanyaggal rendelkezzenek. Ebben fontos szerep jut az irányító párt- szerveknek. De növelni szükséges a párttagokkal szembeni igényt az önképzésükkel, s a felkészültségükkel kapcsolatban is. Hiszen kétségtelen: a tagság képzését és különösen az önképzést szolgáló széles körű lehetőségekkel nem mindenki él egyformán. A mai igények előtérbe állítják az önképzés fontosságát. A párttagok többségére a fegyelmezett munka, a lelkiismeretesség, a példamutató helytállás a jellemző. Aktív közéletet élnek és kiállnak a párt politikája mellett. A párttagok jelentős részének van pártmegbi- zatása, párt- illetve tömegszervezeti választott funkciót töltenek be, vagy munkásőri szolgálatot látnak el. Javult a lakóterületen végzett pártmunka is. A párttagok meggyőződéses képviselői és önzetlen résztvevői az értelmes, közösségi célokat szolgáló társadalmi akcióknak. rendezvényeknek. A kommunisták személyes példája,, helytállása döntő feltétele annak, hogy a párt iránti bizalom — a pártonkívüliek körében továbbra is megmaradjon, fejlődjön. Napjainkban nehezednek a pártmunka feltételei. Nagyobb a munkahelyi igény- bevétel, fokozottabb a jövedelemkiegészítés érdekében végzett túlmunkavállalás. Ezek ellenére sem lehet lemondani arról, hogy az alap- szervezetek tartalmas közösségekké formálódjanak. Legyen magunkhoz és egymáshoz is időnk, legyen türelmünk a párttagok egyéni gondjaival való törődésre. Akadnak olyan párttagok is, akiknek munkája, magatartása és életvitele nem párt- tagohoz méltó. Helyenként elkényelmesedéssel, politikai igénytelenséggel is lehet találkozni. Másoknál a fásultság és az elbizonytalanodás jelei mutatkoznak. A pártcsoportoknak, a pártalapszervezetek vezetőségeinek nagyobb szerepet kell vállalniuk a párttagokkal történő személyes foglalkozásban. Van, aki személyes biztatásra vár, másnak a figyelemfelhívás is elég. Szükség van szókimondó bírálatra, de legalább olyan fontos a jól végzett munka elismerése is. A példamutatás, az áldozatos helytállás erkölcsi tőke, ismerjük ezt el nyilvánosan is. Olyan eset is lehet, amikor pártcsoport-érte- kezleten, illetve pártvezetőségi ülésen, vagy taggyűlésen minősítik egy-egy párttag magatartását. Előfordulhat, hogy mindent megpróbálunk, minden ■ lehetőséggel élünk, megadjuk a türelmi időt, még sincs pozitív változás. Ilyenkor mint végső megoldás marad a pártból történő kizárás. A mai helyzetben a párt védelme és a tömegkapcsolat erősítése is indokolja ezeknek a feladatoknak a végrehajtását. Horváth Árpád az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa