Népújság, 1984. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-16 / 39. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 39. szám ARA: 1984. február 16., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Túl a félidőn Ügy lehet, bocsánatot kellene kérni a jó magyar mezőgazdaságtól, hogy róla szólva a lényegesen kevésbé jó labdarúgásban használatos kifejezést használjuk. De az az igazság, hogy ezt a „régi szép”, húsz-harminc esztendővel ezelőtti időkből mentettük át, mondhatni: abból a korból, amikor a magyar futball volt világraszólóan kitűnő, a mezőgazdaság viszont kevésbé. Innen nézve — bármenynyire is szeretjük a sportot — azt kell mondani, hál’ istennek, hogy így alakult a helyzet, mert bizony — ilyen — futballból legfeljebb csak néhány száz embernek lehet megélni, mi viszont több mint tíz- millióan élünk ebben az országban. Legjobb persze, az lenne, ha a fociról is hasonló jókat mondhatnánk el, mint a mezőgazdaságról, ahol most igazi nagyüzem. sürgés-forgás van — tartanak a zárszámadások. Tartanak, illetőleg az elmúlt hét végetértével már túl is jutottak a félidőn, ami annyit jelent, hogy megyénk 54 nagyüzemi gazdaságának több mint felénél már megtörtént ez a nagy esemény. A nagy, az ünnepi esemény, amely elé oly várakozással tekint a tagság, a község, de mondhatni: az egész megye lakossága. S ez nem túlzás, hiszen közvetve, vagy közvetlen, végeredményében azonban mindannyian érdekeltek, érintettek vagyunk a termelő- szövetkezeteink által elért eredményekben. Ezekről az eredményekről már most. tehát „félidő” után elmondhatjuk: nem okoztak csalódást. Legtöbb szövetkezetünk tagsága és vezetősége mindent megtett azért. hogy megtermelje, húsunkat, kenyerünket, zöldségféléinket, gyümölcsünket. Nemcsak saját szükségletünket, hanem többet is annál. Viszatérve az eredményekhez: Az eddigi beszámolókból — amelyek egyi- kéről-másikáról lapunkban is közöltünk tudósítást — kitűnt, hogy az eredményeket egyáltalán nem adták könnyen. Az aszályra, a száraz, csapadékszegény nyárra bizonyára sokan emlékeznek. A szélfúvá- sok, a viharok, a belvizek okozta károkra talán már kevesebben. Pedig sok gazdaságunknak ebből is, abból is alaposan kijutott. Amikor a most ismertetett eredményeket nézzük, ezekről egy percre sem feledkezhetünk. Tudnunk kell, hogy a földművelés, az állattenyésztés, valamint a melléküzemágak által „kitermelt” minden egyes forint mögött nagyon kemény, fegyelmezett emberi munka húzódik meg, amelyben személy szerint mindenki eredménye benne van. Most, túl a félidőn, amikor már az egész eredmény kezd kirajzolódni, kedves kötelességünk ezért köszönetét mondani, s mezőgazdaságunk dolgozóinak további sok jót kívánni. B. Kun Tibor A hatvani Grassalkovich-kastélyról, a füzesabonyi vasúti felüljá- róhídról, az egri volt SZTK-épületről, a gyöngyösi volt zsidótemplomról Kérdőjelek mozdulatlanságra Mozdulatlanságukban is van életük az épületeknek, még egy hídnak is, — ha az valakiket szolgál. Üresen, félig lezárva esetleg aládúcolva, a róluk alkotott kép már szomorkás, s pláne az, amikor ilyetén állapotukban megmerevedni látszanak. A következő összeállításunkban néhány függőben levő ügynek jártunk utána: kiderül, mi lesz a további sorsuk. A hatvani Grassalkovich- kastély jelenével, jövőjével kapcsolatban — mint amely évek óta foglalkoztatja a város közvéleményét — Tóth János tanácselnök-helyettes és dr. Kovács Éva vb-titkár tájékoztatott bennünket. Ami a tényállás: 1982 az életveszélyelhárítás esztendeje volt! Tavaly a HÁÉV, mint fővállalkozó, a DUT- ÉP és a helyi építőipari szövetkezet bevonásával elvégeztette a nyugati szárny- épület mikrocölöpözési munkálatait, hogy az eredeti állapotába lehessen visszahelyezni. Mint informátoraink — közöttük Tamás Miklósáé tervcsoportvezető is — elmondották, a rekonstrukció az OMF jóváhagyott terve alapján, de szakaszosan, a mindenkor rendelkezésre álló pénzeszköz határáig valósul meg. Hogy ez mennyi lesz az idén. és mit lehet belőle elvégezni? Egyelőre az az 5,5 millió forint a biztos, amely a tanács fejlesztési alapján szerepel. Ugyanekkor halaszthatatlan a tetőszerkezet csaknem négymillió forint értékben történő helyreállítása. E kérdésben a jövő hét folyamán döntenek, amikor a tanácsi tervező vállalat, az OMF és az ÉVM küldötteinek részvételével tervezői egyeztetésre kerül sor. A lakossági támogatással, a téglajegyekből befolyt összeggel kapcsolatban — ez jelenleg 768 ezer forint — kifejtette a tanácselnök-helyettes, hogy ezt a pénzt elkülönített számlán kezelik, és felhasználásáról a főépület helyreállítása kapcsán határoznak majd. A nagy forgalmú 33-as számú közút füzesabonyi vasúti felüljáróhídja több mint fél éve egy sávra van leszűkítve, jelzőlámpák segítenek itt a torlódások elkerülésében. Az ötvenes évek végén létesült műtárgy elöregedett, a forgalomkorlátozás azonban csak időlegesen jelent megoldást, a terheléscsökkentés helyett mielőbb meg kell erősíteni, a hidat. Kálmán István, a Miskolci Közúti Igazgatóság Egri Koordinációs Üzem- mérnökségének főmérnöke elmondta, hogy az UVA- TERV már a harmadik változatot készíti a megerősítésre. Bonyolítja a helyzetet, hogy a hídszerkezet nem a szokványos és hogy az alatta húzódó vasúti fővonalakon biztosítani kell a közlekedést. A MÁV illetékeseivel most tárgyalnak, s ennek alapján választják meg az építési technológiát. Még idén megbízzák az Egri Közúti Építő Vállalatot a 3—5 millió forintos munkával, a megerősítési feladatokkal, de hoszabb távon ez sem oldja meg a jelenlegi gondokat. Egerben a Tárkányi Béla úti volt SZTK épületét egy éve az Állami Biztosító megvásárolta. Dr. Varga József, a Heves megyei Igazgatóság igazgatója arról tájékoztatott, hogy májusban a kivitelező Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat az elkészült tervek alapján hozzáfog a központi iroda és ügyfélszolgálat helyiségeinek, az 1600—1700 négyzet- méter alapterületű épület felújításához. Mintegy 25 millió forintot költenek rá. a megyei igazgatóság mellett ez ad otthont majd az egri városi és a körzeti fióknak is. A funkció szerinti átalakítás 1985 végére teszi lehetővé az épület teljes birtokba vételét. A Tárkányi Béla út másik sarka, a 10-es szám alatti lakóépület is évek óta üresen áll. Az IKLV műszaki osztályvezetője, Studer Béla szerint 1984. október 30-ra a korábbi tíz helyett kilenc lakást kialakítva elkészül a korszerűsítési munkákkal a tanácsi építő vállalat. A műemlékjellegű háznál a kivitelezés párhuzamosan indult a szomszédos Gárdonyi Géza Színház felújításával, egy építésvezetőséghez tartozik. Előreláthatóan minden a tervek szerint halad majd. Van Gyöngyösön egy épület. amit mindenki úgy emleget, ha szóba kerül, hogy a volt zsidótemplom. Vajon milyen jövőt szánnak neki az illetékesek, miután immár évek óta a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat raktárául szolgál? Szabó Bélától, a tanács műszaki osztályának vezetőjétől kaptuk a választ. A telekkönyvi bejegyzés szerint az ingatlan 1964-ben jutott állami tulajdonba. A volt templom alapterülete 953 négyzetméter. A város- központ részletes rendezési terve szerint ezt az épületet közművelődési célra kell hasznosítani. Vagy úgy, hogy lebontják és a helyén könyvtárat építenek, vagy pedig az épületet átalakítják könyvtár céljára. Több tanulmány is készült ebből a célból. Közéjük tartozik a Heves megyei Beruházási Vállalaté is, amely 1982-ben jutott el a városi tanácshoz. Ez a javaslat ugyancsak könyvtárt látott az épület jövőjében. A két évvel ezelőtti számítások szerint mintegy hatvanmilliót (?!) kellene felhasználni a terv megvalósításához. A városképhez hozzátartozik a volt zsidótemplom jellegzetes szerkezete, külső megjelenése. Egyelőre azonban még jósolni sem tudja a műszaki osztály vezetője, hogy erre a célra mikor lesz pénze Gyöngyösnek. A kastély rekonstrukciós munkáira szakaszos forrná- ban van mód Hatvanban (Fotó: Szabó Sándor) Az IKLV 1984 október végére szeretné átvenni az egri Tárkányi Béla úti korszerűsített, műemlékjellegű lakóházat (Fotó: Perl Márton) Közlemény az MSZMP Politikai Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. 1984. február 15-én ülést tartott. Kádár János előterjesztésében meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a Ju~ rij Andropovnak, a szovjet nép hű fiának, a nemzetközi kommunistamozgalom kiemel kedő személyiségének, a magyar nép igaz barátjának moszkvai temetésén részt vett magyar párt- és állami küldöttség beszámolóját. Az MSZMP Politikai Bizottsága üdvözli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1984. február 13-i ülésének döntését és állásfoglalásait. Nagyra értékeli az SZKP Központi Bizottságának azt a szilárd elhatározottságát, hogy a jövőben is következetesen és céltudatosan folytatja lenini politikai, irányvonalát, amelyet az SZKP XXVI. kongresszusa és a Központi Bizottság azt követő határozatai jelöltek ki. Kifejezi őszinte jókívánságait Konsztantyin Csernyenkónak, az SZKP KB új főtitkárának, testvérpártunk kiemelkedő vezetőjének. Hangsúlyozta azt a mély meggyőződését, hogy a testvéri szovjet nép a Szovjetunió Kommunista Pártja köré tömörülve és annak vezetésével újabb sikereket ér el a fejlett szocializmus építésében, a társadalmi haladás és a béke egyetemes ügyének szolgálatában. A Politikai Bizottság ismételten megerősíti: a Magyar Szocialista Munkáspárt töretlenül azon munkálkodik, hogy tovább erősödjenek az élet minden területét átfogó magyar —szovjet kapcsolatok, tovább mélyüljön a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága. Pártunk és kormányunk teljes mértékben támogatja a Szovjetunió politikáját, amely a szocialista közösség erősítésére, a népek társadalmi vívmányait, a nemzeti függetlenséget fenyegető imperialista törekvések határozott visszautasítására, s ugyanakkor a vitás nemzetközi problémák tárgyalásos úton történő megoldására, a világbéke megőrzésére irányul. A Magyar líépköztársaság a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt változatlanul kész mindent megtenni a nemzetközi feszültség csökkentése, a katonai erőegyensúlynak a fegyverzetek alacsonyabb szintjén történő megvalósulása, a békés egymás mellett élés, az enyhülés politikájának érvényesítése érdeEREDMÉNYES ÉVZÁRÁS UTÁN Vetőmag - tavaszra Mcgyeszerte már a tavaszra készülnek a mezőgazdasági üzemek és a kistermelők. Ennek legfontosabb kellékei a jó vetőmagvak, amelyekből sokféle áll rendelkezésre a következő hetekben is. Erről adott tájékoztatást szerdán délelőtt Egerben Varró Imre, a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Központjának igazgató-helyettese. Elmondta, hogy a területileg Heves és Borsod-Aba- új-Zemplén megyét átfogó vállalat tavaly jól gazdálkodott. Noha voltak aszálykárok és a közigazgatási szabályozók jelentős elvonásokat közvetítettek, mégis sikerült megfelelő együttműködést kialakítaniuk a partnergazdaságokkal. Ennek eredményeként 1983-ban tizenegyezer hektáron huszon- négyféle növény termeltetésével foglalkoztak. Az üzemek kellő szakmai hozzáértése és a technológiai fegyelem betartása mellett a száraz időjárás is kedvezett a vetőmagtermelésnek. Így a vállalat teljesítette exporttervét. Árbevétele megközelítette a hétszázmillió forintot, a nyeresége pedig túlszárnyalta a harmincmilliót. Ezzel az országos rangsorban is az élmezőnybe kerültek. Különösen elismerésre méltó, hogy a termelő gazdaságokkal való jó együttműködésük hatására tavaly elmozdult a korábbi holtpontról az úgynevezett aprómagtermelés. Országosan kimagasló eredményeket értek el a lucerna- és vöröshere-magfogásban, ugyanakkor jól alakult az étkezési borsó- és a para- dicsommag-termelés is. Ez utóbbiak nagy része exportra került. Tudatos munkával és 28 millió forintos költséggel befejeződött a vállalat káli telepén a műszaki fejlesztés. Ennek eredményeként már 1983-ban bevezették a konténeres magátvételt és -tárolást a borsónál, a napraforgónál és a kölesnél. Ezt az idén tovább bővítik másokkal is. A vetőmagtermelésből tavaly és várhatóan az idén is leginkább a hevesi Rákóczi, a Káli Károlyi Mihály, a tar- namérai és a hatvani Lenin, az ecsédi Egyetértés, az erdőtelki Szabadság Termelőszövetkezet, továbbá a füzesabonyi és a hevesi Állami Gazdaság veszi ki részét a megyében. Varró Imre a továbbiakban a tavaszi ellátásra való felkészülésről szólt. Elmondta, hogy a kölcsönös érdekek alapján biztosítják a szükséges magvakat a nagyüzemeknek és a kistermelőknek, továbbá a konzerv-, a hűtő-, illetve a növényolajiparnak. A vállalat részt vesz az aszály sújtotta alföldi megyék vetőmagellátásában is. Tavaszi árpából ezeregyszáz tonna a megyei gazdaságok igénye és 860 tonnát már értékesítettek. Nyolcfajta áll az üzemek rendelkezésére, amelyekkel különösen a söripar igényeit veszik figyelembe. Burgonyagumóból már nem ígérnek zavartalan ellátást, miután a tervezettől kevesebb a vetnivaló. A vállalat azonban mindent elkövet, hogy a 293 tonnás megyei keresletet kielégítse. Gazdag a kínálat viszont kukoricahibridekből, különösen amerikai, francia és magyar fajtákból, amelyeket a megyében is dolgozó nádudvari Kukorica és Ipari Növények Termelési Együttműködésével, a Bajai Kukoricatermelés, valamint a Szolnoki Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszerével együttműködve biztosítanak a gazdaságoknak. Az üzemek 35 féle hibridet igényelnek, amelyek közül tizennégy a fő fajta. Lucernából és vörösheréből hosz- szú évek után először garantálnak zavartalan ellátást. Gondoltak a kistermelőkre is. 1984 tavaszán kétmillió tasak vetőmag került kiszállításra, amely két százalékkal több a tavalyinál. Heves megyében hét szakboltban, továbbá kétszáz bolti egységben és hat kistermelő üzletében árusítják ezeket. Munkatársunk, Mentusz Károly kérdésére Varró Imre felhívta a figyelmet arra, hogy újdonságokkal is jelentkeznek. Így 10 dekás- csomagolású földimogyorót, valamint dobozos dughagy- mát hoznak forgalomba. Ezenkívül negyed-, fél- és egykilós csomagokban úgynevezett gazdasági magvakat is árulnak a kistermelőknek, továbbá' 310 virágfajtából válogathatnak igényük és érdeklődésük szerint.
