Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-14 / 11. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1984. január 14., szombat----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------í M iért veszélyesek a Pershingek? j Az újtípusú amerikai nukleáris fegyverek — a Pershing—2-es rakéták és a robotrepülőgépek — telepítésének megkezdésével rendkívül veszélyes folyamat van kibontakozóban földrészünkön. Miután az európai biztonságtól nagymértékben függ a világ békéje, a nyugati hatalmaknak ez a tudatosan, előre átgondolt lépése nemcsak kontinensünk népeit, hanem az egész emberiséget veszélyezteti. Abszurd elgondolások Hogy némi fogalmat alkothassunk a fenyegetettség nagyságáról és arról, hogy a szocialista közösség országai miért reagálnak olyan érzékenyen a rakétatelepítésre, egy fontos tényezőt tisztán kell látnunk. Nevezetesen azt, hogy a nemzetközi imperializmus legagresszí- vebb csportjai az úgynevezett eurohadászati fegyverekkel nem egyszerűen csak az egyoldalú katonai fölény megszerzésére törekedtek, hanem arra is, hogy már békeidőben fokozódó politikai nyomást gyakoroljanak a Szovjetunióra és szövetségeseit«. Ebben benne , rejlik a potenciális ellenfél gazdasági térdre kényszerítésének^ s fizikái megsemmisítésének alig leplezett szándéka. Más kérdés, hogy a kölcsönös megsemmisítési képesség mai szintjén ez az elképzelés teljesen abszurd és irreális. Mégis, a nyugati hatalmi központokban szép számmal akadnak olyan emberek, akik a NATO első- csapásmérő erejének meg- hatványozásával lehetségesnek tartják a két ellentétes társadalmi rendszer történelmi vitájának erőszakos „megoldását”. Ez a katona- politikai irányvonal kiváltképpen azért veszedelmes, mert a legújabb fejlesztésű rakéta-nukleáris harceszközök megjelenése, európai elhelyezése a hadviselés új elemeinek előtérbe nyomulásával, új doktrinális tételek •kidolgozásával ^ár együtt. Ilyen például az a hivatalosan vallott amerikai nézet, hogy az atomháború elképzelhető, sőt megnyerhető, és hogy ez az összecsapás földrészünkre k'órlátozható. Negyedik hadászati komponens Ebben az elgondolásukban elsősorban a kontinensünkre folyamatosan betelepített és a szocialista közösség légvédelmi rendszereinek áttörésére alkalmasnak vélt robotrepülőgépekre, még inkább a Pershing—2-es rakétákra építenek. Rögtön meg kell azonban jegyeznünk: a Pershingekkel és az előretolt állomásoztatású NATO-atomfegyverekkel szemben felsorakoztatott szovjet SS—20-asok vonatkozásában is használatos „közepes hatótávolság” megjelölés korántsem ugyanazt jelenti. Miért? Azért, mert amíg a 2500—2600 kilométerre célba juttatható Pershingekkel a Szovjetunió csaknem egész európai területe elérhető, addig az SS— 20-asokkal az Egyesült Államok egyáltalán nem sebezhető. E tekintetben a két fegyver katonai-technikai jellemzői össze sem hasonlíthatók, hiszen a Pershing—2.- esekkel a Varsói Szerződés tagállamai ugyanúgy fenyegethetek, mint az USA honi területén lévő hadászati támadó erőkkel. Gyakorlatilag tehát az Egyesült Államok a három, már rendszerben álló stratégiai „triád” — a szárazföldön, az atom- téngeralattjárók és a távolsági bombázógépek fedélzetén elhelyezett nukleáris rakéták — mellett még egy, határaitól közel tízezer kilométerre előretolt negyedik hadászati komponenst is kiépít a szocialista közösség veszélyeztetettségére. Az utóbbival kapcsolatban figyelembe kell vennünk azt a minőségi különbséget, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéták mintegy 30 perces repülési idejéhez képest — ami még módot adhat az esetleges tévedések korrigálására — az NSZK- ból indított Pershing—2-esek mindössze 5—6 perc alatt közelíthetik meg előre beprogramozott céljaikat. Ebből legalább két következtetés adódhat. Egyrészt nem lehetne utólag kijavítani a technikai hibából, vagy téves helyzetmegítélésből eredő döntést, másrészt — és ez a fontosabb — a védelmi pozícióban levő fél számára az előrejelzési idő a korábbiakhoz viszonyítva szinte minimumra, alig az ötödére-hatodára csökken. Adott vészhelyzetben tehát kénytelen lenne teljesen automatikus választ adni. Márpedig ez mindenképpen megnövelné a kockázati tényezők szerepét, annál is inkább, mivel a Pershingek ilyen földrajzi közelsége értelemszerűen fokozza a potenciális ellenség váratlan, meglepetésszerű támadásában rejlő veszélyeket. Ráadásul az első csapás végrehajtására szánt amerikai atomrakéták igen nagy találati pontosságúak; a céltól való eltérésük kevesebb 50 méternél. Sajátosságuk, hogy önirányító fedélzeti rendszerükkel — jóval a becsapódás előtt — módosítani tudják repülési pályájukat, mé- lyeh a talajba fúródva robbannak, nukleáris tölteteiket ennélfogva a „legideá- lisabbnak” találják földalatti rakétasilók, politikai-katonai , vezetési pontok és más „kemény” objektumok megsemmisítésére. NATO-zsar- gonban ezért nevezik őket lefegyverző, lefejező harceszközöknek. Az első ésszerű lépés Hqgy a Szovjetunió és az érintett szocialista országok »hatékony védelmi ellenintézkedései bármikor lehetővé tennék-e az atlanti tömb vezérkaraiban tervezett „lefejező” első csapás sikerét és az Egyesült Államok területének kivonását a megtorlás tüze alól, az — enyhén- szólva — felettébb kétséges. Az is bizonyos, hogy az eu- rorakéták telepítéséhez hozzájáruló nyugat-európai államok — főleg az összes Pershing—2-es rakétát, szám szerint 108-at befogadó NSZK — lennének a bünA Pershing—2-es rakéták egyike, amely már bevetésre kész az NSZK területén tető visszavágás elsőszámú célpontjai, amennyiben a NATO kirobbantaná az agressziót. A . Szovjetuniónak ezen felül minden szükséges eszköze megvan ahhoz, hogy az USA-t ugyanolyan sebezhetőségi helyzetbe hozza, mint amilyenbe a Rea- gan-kormányzat igyekszik hozni a szocialista közösséget. Így teháit az átmenetileg megingott hadászati egyensúly ismét helyreáll, de az előbbinél jóval magasabb szinten. A lehetséges agresz- szor ezért nem számíthat semmiféle kiaknázható előnyre. A kialakuló magasabb fegyverzeti szinttől azonban az államok biztonsága nem lesz szilárdabb, sőt még bonyolultabbá, bizonytalanabbá válik. Az egyetemes biztonság csakis azáltal erősödhetne, ha alacsonyabb szintre szállítanák a katonai szembenállás mértékét. Ehhez pedig — első lépésként — vissza kellene térni a rakétatelepítés megkezdése előtti állapothoz Európában! Serfőző László . alezredes Észak-Amerika és Mexikó között Macska—egér harc a határon Napközben békés az észak-amerikai—mexikói határvidék. Megesik, hogy mexikói gyerekek- átmásznak a határt jelölő kerítésen az „ígéret földjére”: cigarettáznak, futballoznak. Ha jön az Egyesült Államok határőrségének járőre, gyorsan visszamásznak ... Este azonban sokkal komolyabb játék veszi kezdetét: a macska— egér harc az illegális mexikói bevándorlók és a határőrség emberei között. Tíz évvel ezelőtt a több mint háromezer kilométeres határszakaszon 200 000 mexikóit tartóztattak fel az amerikai határőrök: valamenynyien okmányok nélkül próbáltak átszökni a gazdag és összeállította: Huppan Béla hatalmas szomszédhoz. Tavaly 1,2 millióan akadtak fenn á hálón — de legalább ugyanannyi azoknak a száma, akiknek sikerült kijátszani a határőrséget és átjutni az Egyesült Államokba. Mexikó gazdasági gondjainak növekedésével párhuzamosan az elmúlt két évben a törvénytelen határátlépők száma 40—50 százalékkal nőtt. A mexikói illegális bevándorlók ügye kényes pont az észak-amerikai—mexikói kapcsolatokban. Évek óta minden washingtoni kormány szigorú ellenintézkedéseket követel Mexikótól, de persze hallgat azokról, akik százával-ezrével alkalmazzák — „feketén” a hivatalos okmányokkal nem rendelkező mexikóiakat. A „papíron nem létező" illegális bevándorlók a kitoloncolástól való félelmükben minden munkára hajlandók, észak-amerikai mércével mérve éhbérért. Munkaadóik alaposan vissza is élnek ezzel. A mexikóiaknak nincs beteg- és társadalmi biztosításuk, természetesen az alkalmazókat sem terhelik az Ilyen költségek. Az élet kegyetlen fintora, hogy az állandó rettegésben élő, szégyentelenül kizsákmányolt mexikóiaknak még így is megéri: odahaza, ha egyáltalán akad munka, az átlagos kereset napi 3,2 dollár. Arról persze nincs pontos adat, hogy illegális mexikói „bevándorló” dolgozik az Egyesült Államokban: számuk bizonyosan milliókra tehető. Hiába szerelték fel az észak-amerikai járőröket helikopterekkel, infravörös teleszkópokkal és szeizmikus észlelőkkel: az egér—macska játékban rendre ők a vesztesek. Az illegális határátlépők az éjszaka sötétjét kihasználva csoportokban érkeznek, és amikor az amerikai határjárőr rajtuk üt, szétszóródnak a szélrózsa minden irányába, vagy éppen egy másik csoport átjutását fedezik — hogy néhány nap múlva ők juthassanak át. A határ mentén sok helyütt működnek bandák, amelyek az átszöktetésre „szakosodtak”- — persze, pénzért, kihasználva a munkát és megélhetést keresők nyomorúságos helyzetét, gyakran kifosztva és becsapva őket. A határ északi oldalán elfogott mexikóiak többsége igazolni sem tudja magát. Bíróság elé csak akkor kerülhetnének, ha már negyedszer próbálták meg a határ- átlépést — de ha a jegyzőkönyvben nem a valódi nevük szerepel, az azonosítás gyakorlatilag lehetetlen. így egy éjszakára bezárják őket az észak-amerikai oldalon és másnap visszatoloncolják Mexikóba. Szerencsejáték — olasz módra „Rien ne va plus!” („Nincs tovább!”) Ez a mondat hangzik el minden rulettkaszinóban a krupié szájából. Két éve azonban a San Remo-i játékkaszinókban nem a krupié, hanem a rendőrség mondta ki. a Nincs tovább- ot, s a krupiékkel együtt 118 személyt őrizetbe vettek. A kaszinót ideiglenesen bezárták, majd új bérlővel és új személyzettel engedélyezték ismét a működését. A múlt év végén megismétlődött az eset: ez alkalommal azonban az ország mind a négy kaszinójábah egyidejűleg. Golyóálló mellény, géppisztoly Éjfél után meglepetésszerűen egyenruhás emberek vették körül a játékasztalokat San Remoban, Velencében, Saint Vincentben és Campione d’Italiában, s mielőtt a krupiék felszólítása, a „Faites vos jeux” (Tessék tenni! Tessék játszani!) elhangzott volna, ismét csak a rendőrség mondta ki a „Nincs tovább !”-ot. Csak a külföldi vendégek méltatlankodtak, a hazaiak már ismerték az olasz rulett-gyakorlatot. .. A rendőrség nem kevesebb, mint kétezer embert vonultatott fel a kaszinók körülzárására. Saint Vincentben egyenesen golyóálló mellényekben és lövésre kész géppisztolyokkal hatoltak be a kaszinóba a rendőrök. San Remonál. gyorsmotorok cirkáltak a tengerpart előtt, fent a légben pedig helikopterek köröztek. San Remoban és Velencében — tekintettel a turistákra — csak civil ruhában jelentek meg a rendőrök, de minden kijáratot lezártak, nem hallgattak a nyavalygásokra, a ruhatárosoknak megtiltották, hogy a vendégek ki- és visz- szavehessék holmijaikat. Csupán a bárok csináltak bombaüzletet ezen a szomorú éjszakán. A sok száz bezárt vendég mit tehetett volna egyebet iszogatott. A rendőrség egyenként hallgatta ki a várakozókat: igazolniuk kellett magukat, készpénzüket pedig az asztalra borítani. Az éjszakai akció következménye: 23 őrizetbevétel, közük Campione polgármestere és helyettese, több kaszinóigazgató, privát pénzkölcsönző és ügyvéd került lakat alá. Eltűnnek a piszkos pénzek Az éjszakai rajtaütés ezúttal ismét a maffiának szólt. A milánói és a torinói államügyészség véleménye szerint ugyanis a kaszinókat a „tiszteletreméltó társaság” uralja. A szervezett bűnözés elleni harc középpontjába ezúttal mindenekelőtt a bankjegyek lefoglalását és a pénzügyi tranzakciók ellenőrzését helyezték. A maffiaüldözésnél ugyanis mindig felmerül a kérdés: Hová tűnnek a heroinüzletből, a korrupcióból és nem utolsósorban a váltságdíjakból befolyó összegek? Megállapították, hogy az eltüntetés egyik módja a valutacsempészés : a gyanús pénzeket külföldre viszik, beváltják és visszacsempészik. Hasonló célokat szolgálnak a lottó-feketepiacok és a kétes fogadóirodák, ahol a maffia kicseréli a pénzeket. Mindez azonban elenyésző lehetőség a játékbankokkal szemben, ahol mil- liárdok cserélnek gazdát. A maffiapénzek ilyetén eltüntetésérői állítólag a lombardiai szőrmenagykereskedő, Giuliano Ravizza egyik elfogott elrablójától értesültek az olasz hatóságok. Megvesztegetett krupiék A szőrmekirályt 1981 novemberében rabolták el, később azonban szabadon engedték. A maffiavadászok a felvilágosítás után kezdték figyelni a játékkaszinókat. Megállapították, hogy a San Remo-i kaszinóban a krupiék borravalója néha magasabb, mint a bank bevételei Megvesztegetés gyanúja miatt a játékbankok több vezetője ellen eljárást indítottak. Feltehető, hogy a maffia volt a megvesztegető. A módszer a következő volt: az ezzel megbízott maffia-tagok nagy mennyiségű zsetont vásároltak, lejátszottak egykét kört, majd meggondolták magukat és a pénztárnál visszaváltották a fel nem használt zsetonokat, Ám nem készpénzt . kértek, hanem csekket, amelyet bármely banknál beválthattak. Lehetséges, hogy egy bank ilyen üzletekre specializálódott? A jelentések a berga- mói népbank comói fiókjáról, a Banca Amadeo-ról szólnak. A maffia szerepét az olasz játékkaszinók életében a szerencsejátékosok egy része még vitatja. A tények azonban egyre inkább a bűnüldözők feltevését bizonyítják. Gáti István Vasúti maffia A kínai lapok beszámolói az utóbbi napokban ismét ráirányították a figyelmet a bűnözésre és a bűnözés elleni kampányra. A China Daily keddi jelentése szerint Honan tartományban kiterjedt vasúti maffiát lepleztek le. A tartományi határokon is túl nyúló ügyben eddig 22 embert tartóztattak le. A bűnszövetkezet szén- és egyéb vasúti szállítmányokat foglalt le, az árut eladta, a befolyt több mint egymillió jüanos nyereség egy részét további vasúti tisztségviselők megvesztegetésére fordította. Mint a China Daily írja, a sangcsiui hőerőműben is hiába vártak 45 vagon szénre; a maffia a vagonokat már korábban lekapcsoltatta és túladott rajtuk. A déli Kuangtung tartományban egy tisztségviselőt megvesztegetés miatt halálra ítéltek, az ítéletet végre is hajtották. A KSH SZUV Egri Számítóközpontja felvesz Programozót Szakmaorientált képzés - továbbképzés, üdülési lehetőség a vállalat gárdonyi üdülőjében. szervezőket lehetőleg felsőfokú végzettséggel PL/1, valamint COBOL ismerettel és ÉSZR gyakorlattal. JELENTKEZÉS: munkaidőben, EGER, Grőnay u. 3. lehetőleg felsőfokú közgazdasági (számviteli) BÉREZÉS: végzettséggel, vállalati (esetleg számításkollektív szerződés alapján, valamint technikai) gyakorlatai. teljesítmény szerinti premizálás és céljutalom.
