Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-10 / 7. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 7. szám 1984. január 10. kedd ARA: 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nagyik Napjaink egyik főszerep­lője — különösen városa­inkban — a nagymama. A családok többnyire biztos támasza a háztartásban, a gyereknevelésben, számos esetben fjedig a fiatalok egyéb gondjainak viselésé­ben is. 0 az, akire szinte mindig lehet számítani, se­gít akkor is, ha különö­sebben nem kérik. Ki-ki- mondja, hogy valójában független felnőtt és ragasz­kodik az önállóságához, de ha csak teheti, a legszíve­sebben szerettei közelében, körében tartózkodik. Zok­szó nélkül tűri, hogy va­lójában irányítsák, mind­untalan megbízásokkal, fel­adatokkal terheljék; szá­mon kérjék elvégzett dolga­it, beszámoltassák idejének, életének úgyszólván min­den órájáról, percéről. Derűsen, mosolyogva pró­bál újra meg újra megfe­lelni a várakozásnak, rit­kán, vagy nem is panasz­kodik fáradtságra, ügyesen eltitkolja sokszor gyengél­kedését, betegségét is —. hogy a világért sem ide­gesítse, ijesztgesse a csa­ládot. Jól tudja, hogy gyakran inkább csak a ki­próbált munkaerőt, a se­gítséget féltik személyében, de úgy tesz, mintha észre sem venné. összeszedve minden erejét s hitét fára­dozik tovább, vállalja nap nap után az újabb terhe­ket. S mi ezért a fizettség? Nos, sokszor bizony csak egy-egy reggeli beköszönés, telefon, gépies puszi vagy néhány jó szó, melegebb érdeklődés ha az üzemiben, hivatalban véget ér a mű­szak. Ünnepnapon pár szál virág, csekély ajándék. A kisebbektől pedig kurta szia, rövid csicsergés, futó beszélgetés arról például, hogy kész-e a reggeli, ebéd, tiszta-e a ruha, cipő —, mert már is itt vannak a pajtások. Mellékes, hogy idős fej­jel mit jelent a bevásárlás, főzés, sütés, mosás, taka­rítás, milyen érzés naphosz- szat gyermekzsivajban, han­goskodásban, magnóüvöl­tésben, vagy éppenséggel riasztó csöndben élni. Le­nyelni a közömbösséget, a tiszteletlenségét, elviselni a kevés köszönetét. Hozzá­szokni ahhoz, hogy rövi- debb már a puszta üdvöz­lés, megszólítás is, a leg­ritkábban mondják ki az idős ember nevét úgy, ahogy illik. Mami, nagyi lesz a valaha oly szépen, kedvesen csengő édesanyá­ból, nagymamából... Több­nyire meg sem kérdik, hogy miként lehet kijönni a kevés nyugdíjból, nem kellene-e valamennyivel, időről időre kiegészíteni. S mi a titka annak, hogy abból a kevés pénzből is félre lehet tenni, gyűjteni, kellemes meglepetést sze­rezni a gyerekeknek, uno­káknak? Ha nincs is mindenütt, megdöbbentő, elgondolkod­tató, amit számos esetben Iáit, hall, tapasztal az em­ber. S ha nem is egészen általános a jelenség, min­denképpen figyelmeztető: nagyobb, sokkal nagyobb megbecsülést, szeretetet ér­demelnek a nagymamák, a nagyszülők. Mert pótol­hatatlanok ! Gyóni Gyula Lesz elég kisgép és növényvédő szer Készülődnek a fóliázok A fűthető fólia alatt már ilyen a saláta A tavasz még egy kicsit odébb van, így a hobbitelek­tulajdonosok nyugodtan ké­szülhetnek a majdani, mun­kára. Jelenleg még a fóliá­zok sem nagyon mernek vetni, palántázni, hiszen fa­gyot ígér a naptár és az időjárás. Természetesen tevékeny­ségükre az idén is nagy szükség lesz. Amint dr. Sán­dor Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője elmondta, tavaly sikeres esztendőt zár­tak a kisárutermelők. Így (Fotó; Szántó György) például a mintegy 3420 hek­tárnyi hobbikertből — mely­ből 800 ezer négyzetméter a fóliás terület —,11 ezer 876 tonna zöldség és 17 ezer 900 tonna gyümölcs került piacra. Ehhez nagymértékben hoz­zájárult a megfelelő anyag- ellátás is. Bár például bizo­nyos típusú kapákból, per­metezőkből átmeneti hiá­nyok mutatkoztak, de más fajtákkal pótolni lehetett azokat. Folyamatosan bizto­sította a kereskedelem az egyszerű kerti szerszámokat is: a gereblyétől a metsző­ollóig. Egy-két kurrensebb rovarölő féleségtől eltekintve kielégítették az igényeket növényvédő szerekből is. Ezek közül általában a több alkotóelemet tartalmazó, úgy­nevezett kombinált szereket keresték sokan. Műtrágyák­ból viszont időszakos hiány mutatkozott, de azt is pó­tolni lehetett másfélékkel. Egyébként több mint 73 millió forintnyi mezőgazda- sági iparcikket vásároltak tavaly a kistermelők. Im­máron 21 kisgépkölcsönző működik Hevesben, de még így is 557 kistraktort értéke­sített a kereskedelem. Érde­kes, hogy sokan a drágább, de nagyobb teljesítményű Honda gépcsalád termékeit vásárolják. A fóliázási ked­vet mi sem bizonyítja job­ban, mint az, hogy 1983-ban másfél millió négyzetméter­nyi sátornak való műanyagot vettek meg. Az idén az előző évihez hasonló jó ellátás várható kisgépekből, permetezőkből és növényvédő szerekből. De amint dr. Sándor Gábortól megtudtuk, fel kell készülni arra, hogy az úgynevezett komplex műtrágyákból nem tudják teljes mértékben biz­tosítani a szükséges mennyi­séget. Ezeket azonban helyet­tesíteni lehet: például a nit- rogéntartalmúakból nagyobb kínálat várható. Vetőmagból is lesz elegendő. összességében tehát olyan technikai és anyagi eszköz- ellátást tudnak biztosítani a megye kisárutermelői ré­szére, amely megalapozza az előző évihez hasonló jó ter­melési színvonal elérését. Jobb évkezdet a tavalyinál az Agriában A líbiai megrendelő az egri gyárban látott szervezettséget, pontosságot rendelte meg, — ott meghonosítandó, — az Agria szakembereitől Az 1983-as év már decem­ber 23-án befejeződött az Agria Bútorgyárban. Az eredeti tőkés exporttervet a minisztérium kérésére év közben felemelték, de még ezt is sikerült túlteljesíteni az Agriában, végül 35 mil­lió forintos kiszállítást ér­tek el. Ezzel egy időben egy líbiai bútorgyár beindítását is megoldották a gyár szak­emberei, ennek nyomán most újabb líbiai igényekről tárgyalnak. Az új esztendőt a tavalyi­nál több optimizmussal kezdheti az Eger nevét vi­selő kollektíva. A tavalyit is meghaladó, összesen 39 millió forint tőkés export­tervre jó fedezetet adnak a már aláírt szerződések. A nyugatnémet Steinhof-cég 5 ezer stílládát rendelt, az osztrák konstrukcióban épü­lő hévízi Aqua Hotel beren­dezését már szerelik, s ugyancsak osztrák megren­delésre több száz bőrgarnitú­rát is készítenek Egerben. A munka tehát a tavalyinál jobban biztosított — ám a 230 milliós termelési terv hatékonyabb, átgondoltabb münkát követel a gyár egész kollektívájától. Az Agria stílusa változatlan, a jó minőséget a vevők mindig keresik (Fotó: Kőhidi Imre) Gazdagabb választék, márkás termékek A könnyűipar 1984. évi terve Idén a könnyűipari vál­lalatok alapvető feladata a lakossági ellátás színvonalá­nak javítása. Elsősorban a keresett, divatos cikkekből kell többet gyártaniuk. Olyen termékekből is, ame­lyeket eddig jórészt import­ból tudott beszerezni a ke­reskedelem. Ugyanakkor az iparág terve számol azzal is, hogy ezek a gyártmányok az exportárualapot is növe­lik. Az ágazat termelése az idén — folyóáron számolva — 4—5 százalékkal nő. Az egyedi iparágak és termék- csoportok termelése eltérő­en alakul, részarányukat mindig a piaci helyzet és a gazdaságosság mértéke szabja meg. A könnyűipari fogyasztási cikkek exportja az idén tovább emelkedik, a terv összehasonlító áron szá­molva a szocialista kivitel 8, a konvertibilis elszámo­lású export 5—5,5 százalékos bővítését irányozza elő. En­nek érdekében versenyképe­sebb árualapra van szükség, amit az alapanyagot szál­lító üzemek és a feldolgo­zó vállalatoknak az eddigi­nél sokkal hatékonyabb és összehangoltabb együttmű­ködéssel állíthattak elő. Az Ipari Minisztérium ága­zati irányelvei szerint a bú­toripar egyik legfontosabb feladata az olyan garnitúrák sorozatgyártása, amelyek a házgyári lakásokban prakti­kusan elhelyezhetők. Ezért az elemes bútorok részará­nyát növelik, a szekrény­gyártásban például a tavalyi 20—25 százalékról 35 száza­lékra. A gyárakban több elemes kárpitozott bútorcsa­ládot is kifejlesztenek. A technológiák már most is lehetővé teszik, hogy a meg­munkált bútorlapok, leme­zek és fűrészáruk hulladé­kát a korábbinál nagyobb mértékben, gazdaságosan dolgozzák fel, így az üze­mek csökkenthetik termelési költségeiket. A bútorgyárak azzal számolnak, hogy né­hány éves visszaesés után termékeik iránt megélénkül a külföldi kereslet, máris több a nyugat-európai és a tengerentúli megrendelés, mint amennyi tavaly ilyen­kor volt. A textiliparban az idén a kötő- és a konfekcióipar anyagellátását! — a koope­rációs és szállítási fegye­lem szigorításával — szín­vonalasabban és folyamato­san kell biztosítani. Külö­nösen nagy gondot fordíta­nak a munka- és a védőru­hák iránti igény kielgítésé- re. A pamutiparban előtérbe kerül a mesterséges szálak felhasználása. A len- és kenderiparban a hazai, nö­vényi eredetű nyersanyagok mellett fokozzák a polipro­pilén gazdaságos felhaszná­lását. A gyapjúipari vállala­tok legfőbb törekvése a kö­tő- és konfekcióipar jobb ellátása, ezért tökéletesítik a gyapjúmosás, fésűlés és a fonás munkafolyamatait. A selyemipari üzemek bővítik gyártmányválasztékukat, és ehhez több technológiát — színező, és szárító eljárást — korszerűsítenek. A rövidáru iparban a terv szerint fő­leg a kellékekből termelnek többet, s kiemelt feladat a2 egészségügyi termékek, köt­szerek gyártásának növelése. A kötőipar választéka a ka­pacitások jobb kihasználásá­val, szervezettebb anyagbe­szerzéssel bővül. A bőripar­ban nagyobb hangsúlyt kap a gyártmányfejlesztés, fő­leg a cipőgyárak növekvő minőségi igényeinek megfe­lelően. A vállalatok felké­szülnek a sertésbőrök nagy­üzemi kikészítésére is. A cipőgyárak nagyobb tekin­tettel lesznek a gyermekek, az idős korúak igényeire. A textilruházati ipar köz­reműködik a méretrendszer módosításában, s ennek meg­felelően alakítja a kínála­tot. A vásárlók formatervezett, tetszetősebben csomagolt vá­lasztékot sürgetnek a játék­gyáraktól is. Ezek tervbe vették az elektronikai játé­kok kifejlesztését. Az országos helyzetnek megfelelően természetesen a Heves megyei üzemek, szö­vetkezetek is fontos felada­tuknak tekintik, hogy a vá­laszték bővítésével, korsze­rűsítésével, az igényekhez való további alakításával fo­kozzák versenyképességüket a könnyűnek mind kevés­bé tekinthető külföldi és hazai piacon. A Budapesti Bútoripari Vállalat egri, 7-es számú gyáregységében például janu­ár végére amerikai vevőket várnak. Előzetes információk alapján a korábbiaknál sö- tétebb tónusú, de egysze­rűbb volanú bútorok meg­rendelésére számítanak, az USA-ban ugyanis most ez a divat. Hasonlóképpen fel­készülnek a további — svéd, francia, NSZK-beli és dán — igények kielégítésére is. Több más termelőegység mellett jelentős feladatok állnak e téren (is) az egri Cipőipari Szövetkezet előtt is. Itt — mint Hurták Lajos elnök elmondta — évente tervezik és valósítják meg — a lehetőségek függvényében — a választékbővítést. A szövetkezet exporttermékeit a külkereskedelmi vállalato­kon keresztül értékesítik. A termelés volumenének szin­ten tartása mellett az eddi­ginél magasabb munkaigé­nyű termékek készítésére készülnek fel férficipőkből. Ahhoz, hogy a termékek vá­lasztékát bővítsék, kisebb sorozatok gyártására kell majd ráállniuk. Így remél­hető, hogy a tavalyihoz ha­sonlóan, idén is tudnak ex­portálni 30—40 ezer pár ci­pőt az NDK-ba, illetve Csehszlovákiába. Természetesen külön té­ma a tőkés export. Tavaly hétezer párra tudtak üzle­tet kötni. Ezt a szintet most is tartani szeretnék, illető­leg felsőrészekkel pótolni. Ahhoz azonban, hogy ezek a célok meg is valósuljanak — még további egyezteté­sek szükségesek. Vodorezova vezet Rajt a 75. műkorcsolyázó EB-n Alig három hónappal a nagy sikerű Tomász-Világ- bajnokság után, hétfőn a Budapest Sportcsarnokban újabb rangos nemzetközi via­dal kezdődött: ezúttal a 75. Műkorcsolyázó és Jégtánc Európa-bajnokság küzdelme­it bonyolítják egy héten ke­resztül. Hétfőn már hajnalban nagy sürgés-forgás volt a Stadion-szálló éttermében. Érthető, mert aki tehette, il­letve a korai reggeli nem zavarta, megreggelizett a 7 órás rajt előtt. A női iskola- figurák bemutatása kereken 8 órát vett igénybe. Amint várni lehetett, a szovjetek legjobbja, Jelena Vodorezo­va, és az NDK tavalyi Euró- pa-bajnoka, Katarina Witt külön harcot vívott, és most is Vodorezova jutott előny­höz. A magyar induló, Tég- lássy Tamara, a 22-es me­zőnyben a 20. helyen fejezte be ezt a versenyrészt. A női verseny állása az Iskolagyakorlatok után: 1. Jelena Vodorezova (szov­jet) 0,6 pont, 2. Katarina Witt (NDK) 1,2, 3. Sandra Cari- booi (svájci) 1,8, 4. Manuela Ruben (nyugatnémet) 2,4, 5. Anna Kondraseva (szovjet) 3,00, 6. Sandra Dubravcsics (jugoszláv) 3,6, ... 20. Tég­lássy Tamara (magyar) 12,00. Feszített év ígérkezik

Next

/
Oldalképek
Tartalom