Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-08 / 6. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. január 8., vasárnap iiill! S. Vendégségben Mezőhegyesen Besenyötelki volt réparakó dolgozók, akik az 1930— 40-es évek répakampányaiban dolgoztak, ellátogattak a régi üzembe. Előzménye volt a látogatásnak, hogy a régi dolgozók közül többet felkerestek azok a mezőhegyesi nyugdíjasok, akik ugyanezen időben munkatársaik voltak a cukorgyárban. Gyárlátogatásra hívták meg őket. A mezőhegyesi gyárlátogatás során a gyár és Mezőhegyes község vezetői üdvözölték a veteránokat, akik elmondták, milyen mostoha körülmények között dolgoztak és öszehasonlíthatták a jelenlegi korszerű munka- folyamatokkal. Ma már német és szovjet répaprizmázó, kirakó berendezések dolgoznak. A látogatók azt is elmondták, hogy a 30—40-es években még álmodni sem mertek a munkaruha-juttatásról és öltöző-fürdő lehetőségről. Abban az időben a tisztálkodás egyetlen eszköze a lavór volt. Elismeréssel adóztak a jelennek. Megnézték a gyár belső műszaki berendezéseit, felszereléseit, automatizálását, amelyek segítségével a hajdani 150 va. gonos teljesítményt megduplázták. Felelevenítve régi emlékeiket, a régi brigádvezető, Karkus István, aki szintén tagja volt a látogató csoportnak, elmesélte, hogy az általa szervezett, évenként leutazó 100 tagú munkacsapatból néhányan részt vettek az 1938-as cukorgyári sztrájkban, amelynek eredményeként a bérkövetelést elfogadták. Az üzemlátogatás után a nagyközség elnöke bemutatta a mezőhegyesi művelődési központot. Dr. Vitay János Mezőhegyes VISSZHANG Mikor alakult a történelmi tudományos diákkör? A Népújság korábbi számában rövid cikket olvashattunk az egri főiskola történelmi tudományos diákkörének munkájáról. A cikk szerzőjének adott nyilatkozatában dr. Nagy József, a diákkör elnöke többek között a következőket mondta: „A hatvanas évek elején jött létre ez a csoport. .. Azóta sokszor cserélődött a tagság, de munkánkat azonos színvonalon látjuk el.” Ezt a megállapítást azonban pontosítani kell. Az egri főiskola szóban forgó köre nem az 1960-as évek elején, hanem 1959 őszén alakult meg dr. Szántó Imre professzor vezetésével. Én erről az eseményről mint a diákkör titkára cikket írtam a Népújságba, a főiskola lapjába, az Ifjú Nevelőbe és a Felsőoktatási Szemlébe. A diákkör képviselőjeként 19(j0. áprilisában Szegeden tartottam előadást az országos diákköri konferencián. Ha valaki egyszer majd megírja az egri főiskola történelmi tudományos diákkörének történetét, ezeket a tényeket feltétlenül figyelembe kell vennie. Annál is inkább fontos ez, mivel így adhatunk történelmileg is hiteles képet a valóban jól dolgozó diákkör múltjáról. Dr. Szecskó Károly Eger Utánajártunk... A Videoton Márkaszervizről Karácsony előtt megleptük a családot egy színes tv-ké- szülékkel. Sajnos, már a második napon meghibásodott, s hiába fordultunk a javítószolgálathoz, nem vállalták, mert garanciális javítást csak a Videoton Márkaszerviz dolgozói végezhetnek. Vajon a két-há- rom napos ünnepek alatt ők miért nem tartottak ügyeletet? Jogos az igény, hogy a több napos ünnepek alatt legyen ügyfélszolgálat néhány javító-szolgáltató vállalatnál, szerviznél, így a panaszt továbbította olvasó- szolgálatunk a Videotonnak. A gyár illetékesei nem is késtek a válasszal. A vállalat 1981-ben létesített Márkaszerviz-képviseletet Egerben, a Csiky S. u. 17. szám alatt. Eger város és Heves megye lakóinak rendelkezésére állnak, céljuk a szolgáltatás jobbá tétele. Kiemelten foglalkoznak a szí nes tv és a Hi-Fi- berendezések garanciális és kereskedelmi javításával. A szerviznek — amelyet a vállalat olyannyira saját erőből hozott létre, hogy a helyiség biztosítására semmi támogatást nem kapva a helyi illetékes vezetőktől, magánházban bérel helyiséget —, három műszerésze helyben 24 óra alatt javítja a készülékeket, amennyiben reggel kilencig megkapják a bejelentést. A megye területén a hivatalos 8 nap helyett 4 nap alatt javítják a túrajáratokkal a készülékeket. Ami az ünnepi ügyeletet illeti, 1982-ben a szervizek 21 helyen tartottak ügyeletet, — az ország egész területén —, de a bejelentések száma oly csekély volt, hogy az ügyelet gazdaságtalannak és feleslegesnek bizonyult, így 1983-ban már nem szerveztek. Egyébként a szerelők szombaton is dolgoznak, s heti pihenőnapjukat hétfőn veszik ki, amikor nincs adás. A gyár tervei között szerepelne a Márkaszerviz fejlesztése, a szerelők létszá- mánák növelése, ehhez azonban a megyeszékhely központjában a jelenleginél nagyobb helyiségre lenne szükségük. Közlekedés a bevásárlócsütörtökön A szokásos heti bevásárlónapon, amikor a boltok nyitva tartási ideje hosszabb, zsúfoltság van a buszokon — jelezte egyik egri olvasónk, K. Sándomé. A kérésre, nevezetesen nem lehetne-e bevásárlócsütörtökön sűrűbbé tenni az esti járatokat, a 4. sz. Volán Vállalat személyforgalmi osztálya válaszolt olvasószolgálatunknak: A helyijáratok utasforgalmát állandóan figyelemmel kísérjük, s azt tapasztaltuk. hogy a 12-es helyi járaton sem 19 óra előtt, sem 19 óra után nincs zsúfoltság. Ilyenkor ugyanis nagy befogadó- képességű csuklós buszokat közlekedtetünk. A jelenlegi tapasztalatok nem teszik szükségessé a járatok sűrítését. Nem tudjuk eléggé megköszönni VÁLASZOL AZ ILLETÉKES A gépkocsivezetők helyesen jártak el Lapunk január 3-i számában jelent meg ,,A szabál az szabál, de ...” című írásunk, amelyre Fuglevich Rezső, a Volán 4-es számú Vállalat igazgatóhelyettese a következőket válaszolta: A vállalatunk forgalom- biztonsági munkájában kiemelt helyen áll a vasúti átjárón való biztonságos áthaladás és az ezzel kapcsolatos veszélyhelyzetek elhárítása. 1984. január 2-án, amikor tudomásunkra jutott, hogy Kál—Erdőtelek között a fénysorompó meghibásodott, a helyszínre mentünk, ahol megállapítottuk: a Kál—Erdőtelek között levő fénysorompó 1983r december 31-én 16.40- kor hibásodon meg, és 1984. január 2-án 8.30-ig — mintegy 40 órán keresztül — pirosat villogott. A megjavítása 2-án 11 órára történt meg. A MÁV műszaki leírása szerint, ha az automata fénysorompó elromlik, tíz perc elteltével sötétre változik. Az erdőtelki MÁV-állo- másfőnök december 31-én 16.50-kor táviratilag jelentette a kisújszállási blokkmesteri szakasznak, de intézkedés nem történt. Autóbusz-vezetőink — a Volán Tröszt 201.675 1982. sz. utasítása értelmében — helyesen járták el, hogy a vas.úti átjáró piros fényjelzésén nem mentek át. Személyzetünk leleményességét bizonyítja — a cikkben is szereplő — autóbuszcsere, mert ezzel is csökkenthető volt a késés. „A szabál az szabál, de ...” c. cikkben szereplő bírálat nem vállalatunkat, hanem a MÁV-ot illeti, hiszen autóbuszaink a jövőben sem hajthatnak át a fénysorompó tilos jelzésén. Még január 2-án a vizsgálatunkat követően levélben megkerestük a MÁV Debreceni Igazgatóságát, s kértük, intézkedjenek, hogy a jövőben hasonló eset ne fordulhasson elő, és a hibákat azonnal javítsák ki. Az egri nyugdíjasházbam meghitt, szeretetteljes hangulatban ünnepelték az öregek napját és búcsúztatták az 1983-as évet. Máthé Gáspár, a csebokszári-lakótelepi gyógyszertár vezető gyógyszerésze tartotta meg beszámolóját és kedves szavakkal köszöntötte az itt lakó idős embereket. A gyógyszertár szocialista brigádja a ház fennállása óta patronál bennünket kitartó szeretettel és leírhatat- lanul sok segítséggel, amely. hez a gyógyszertári központ dolgozói is hozzájárultak. A kedves és mindig ötletes ajándékokkal igazán örömtelivé teszik ünnepeinket. Kívánjuk, hogy ez a kapcsolat továbbra is ilyen marradjon, amit mi hálás szívvel megköszönünk, és kívánunk mirvdannyiuknak eredményekben, örömökben és egészségben gazdag új évet! Beke Jánosné és az egri nyugdíjasház lakói Csehszlovák filmesek a Mátrában A Mátráról sok dokumentumfilm készült már napjainkban. A Magyar Televízió vendégül látta a pozsonyi televízió stábját, s ennek során ellátogattak hozzánk is. Az érdeklődés nem volt véletlen. Judita Gembicka rendező-szerkesztő el is mondta, hogy egyik őse üvegfúvó volt és Mátna- almásról (a régi Szuhahutá- ról) került Pozsonyba. Dr. Darmar Rycnova Kli- movát, a prágai néprajzi múzeum professzora, mint kedves ismerőshöz, hozzám irányította a csehszlovák filmeseket. A szlovák szövetség választmányi tagjával, Blaskó György iskolaigazgatóval és Szabad Etelka szlovák szakos tanárnővel, valamint Szabad Lajos községi tanácselnökünkkel segítettük a vendégek munkáját. Csodálatos, napfényes időnk volt, a zúzmarás erdő- részek festői környezetet adtak a felvételekhez, amelyeket az idősek klubjában, majd egy véletlen folytán egy disznótoros háznál folytattak. Érdekes volt számba- venni az egyező néprajzi szokásokat. Nem győztek gyönyörködni a megyeszerte, és még az OPI által is elismert óvodánkban, ahol szlovák nyelven szólaltak meg a gyermekek. Hasonló meglepetés volt magasabb fokon az iskola. Itt a helyi származású Szabad Etelka tanárnő a régi népi együttest igyekszik újra életre hívni. Nagyon tetszett a kis könyvecske, „Mátraszentimre és környéke”, amiből vittek is ki dokumentációként a fejlett üdülővidékről. A művelődési otthonban a szlovák nyelvű könyvtári részt, de a szép magyar nyelvű ezres könyvtárat is filmre vitték. A legősibb településekre, Mátraszent. lászlóra és Mátraszentivánra is elvitt az utunk. Reméljük, a tavaszra elkészülő film Csehszlovákiában és Magyarországon egyaránt sikert arat. Zakupszky László Mátraszentimre Mi a panasz ... ? (Fotó: Szabó Sándor) Múzeum, ami még nincs Egyelőre, sajnos nincs! Nem létezik, de mégis jártam benne a minap, méghozzá itt, Heves megyében. Egerben van s párját ritkító, igen gazdag a gyűjtemény. Tulajdonosának még vendégkönyve is akad a háznál. Á bordó kötésű könyvben közel húsz év bejegyzései, lelkes, örömteli sorok. Itt-ott közéletünk ismerős alakjainak kézjegye. Szóval majdnem minden megvan, ami egy valamirevaló múzeumhoz kell, csak épp a legfontosabb dolog hiányzik ... Miféle múzeumról van hát szó? Faragó Lóránt nyugdíjas fényképészmester „életművéről”, Magyarországon egyedülálló játékgyűjteményéről Lóránt bácsit, az egri gyerekek és gyermekszí- vű felnőttek „Dodi" bácsiját nincs, ki ne ismerné a városban. Lakásán az előszobától a padlásig, s a konyhától a szobákig minden telis-tele van egymásra tornyozott, meg dobozokba csomagolt játékokkal. Vitrinjei, szekrényei, s azok fiókjai is mind-mind játékokat rejtenek. Már magában a meny. nyiség is lenyűgöző, pedig ennél sokkal figyelemreméltóbb a választék! A század- fordulótól napjainkig az ösz. szes játéktípus fellelhető itt. Néhány kuriózum pedig még a XIX. századból való. Hatszáznál több babája van a világ minden tájáról. Legnagyobb részük eredeti népviseletben látható. Meg kell említeni, hogy közülük soknak gyönyörű ruháját a mester maga varrta. A babák legkülölegesebbje Ausztriában készült, s kiállították 1896-ban a millenniumi kiállításon is Budapesten. Egy kicsiny, rézágyon fekvő, csecsemőjét ölelő anyafigura, „aki” felül, majd újra lefekszik a zene dallamára. A zsebautók bolondjai talán el sem hiszik, hogy 240 féle (Vigyázat: nem darab!) Match-box van Lóránt bácsi gyűjteményében. De megtalálhatók nála a nemzetközi szabványnak megfelelő vasútmodellek is, mintegy 46 féle készlet. Ritkaság az érdekességek között az a 9 milliméteres működő, piciny mozdony, mely az 1909- ben készült legelső villamos mozdony miniatűr mása. Lenyűgözőek a terepasztalok! Abban a svájci illetőségűben például, ami egy parasztgazda udvarának kicsinyített mása; a láncon tartott házőrzőtől a galambdúcon üldögélő madarakig minden megtalálható. Több órás nézelődés után sem képes az ember áttekinteni az egész játékbirodalmat. Talán nem túlzók, amikor azt mondom, hogy több játéka van az idős mesternek, mint ami a kecskeméti — egyébként nagyon tetszetős — játékmúzeumban ma megtekinthető! Sajnos az anyag nincs rendszerezve és felleltározva. Ilyen tárolási mód és ekkora bőség mellett ez egyszerűen képtelenség. Lóránt bácsi, aki fiatal kora óta vásárolja, gyűjti, másokkal cserél és maga javítja a játékokat, egyedül már nem képes megbirkózni az általa és felesége segítségével létrehozott hatalmas gyűjteménnyel. Azt szeretné, ha egy múzeum megvásárolná az egészet úgy, ahogy van. Azon ábrándozik: milyen szép is lenne, ha nagyközönség elé kerülő életművel szülővárosa, Eger egy újabb idegenforgalmi látványossággal gazdagodna... Világot járt emberek a megmondhatói, hogy bármely országban is jár az ember. látogatottságban mindenütt a játékmúzeumok a legelsők — természetesen, ahol ilyenek találhatók. Hazánkban az egri lehetne a második. Van tehát Egerben egy múzeum, ami még sincs. Gazdára és hajlékra vár. Ez utóbbit — gyermekeink érdekében! — talán a lelkes társadalmi összefogás is felépíthetné. Ilosvai Ferenc Eger Nők az abasári téeszben Az abasári Rákóczi Termelőszövetkezet 1124 tagjából 704 a nő, az aktívan dolgozók 50 százalékát alkotják. A termelőszövetkezet komoly erőfeszítéseket tesz a dolgozók munkájának megkönnyítésére, így például rendszeressé vált naponta a munkába oda. és visszaszállítás, saját autóbusszal. A szőlőtáblákban 10 melegedőhelyiség van. A gyomtalanítás vegyszerezéssel történ'k, csökkentve a nehéz fizikai munkát. A palackozóüzem dobozolójában a csökkent munkaképességű nődolgozókat foglalkoztatják. Három éve melléküzemágként tekercselőüzemet hoztak létre. Az itt dolgozók a sürgős mező- gazdasági munkák idején besegítenek. Így volt ez az idén is a szőlőoltvány készítésénél, a vadalanytelep gondozásánál, a szüretnél. E kisegítő üzemben harminc- három nő dolgozik. Molnár Ilona Abasár A BÁBOLNÁI MEZŐGAZDASÁGI KOMBINAT . köií .eí Megrendelését az alábbi címre kérjük elküldeni: Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát Kereskedelmi Irodája, Tetra 726 húshibrid 8,80 Ft/db Tetra SL tojóhibrid 17,00 Ft/db 1364 Budapest, V., Szép u. 3., Pf. 91. Tetra H vegyesi varban 8,80 Ft/db A naposcsibe átvétele kiértesítésünk után a SZENDRÖI NAPOSCSIBEBOLTUNKBAN történik. FELVESZÜNK GONDNOKI munkakörbe építőszakmában Jártas dolgozót. Fizetés az 5/1983. M. E. sz. rend. szerint Jelentkezés szóban, vagy írásban. Egyesült Lakásszövetkezet, Gyöngyös.
