Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-31 / 25. szám
's ✓ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 25. szám ARA: 1984. január 31., kedd 1,40 FORINT Jobb a csehi, de nincs csak berentei Házi Emlékszel még a galambleves ízére? — mondta egyik nap barátom. Rögtön összeszaladt a számban a nyál. Soha finomabbat: valaha ez került, vasárnap a család asztalára. S hogy elfelejtettük! Mostanában gyakran felidézzük a régi ízeket. Ez nemcsak divat, hiszen zsebünket kiforgatva is gondolunk a múltra, amikor még kevesebből kijöttünk. Csak részben azért, mert alacsonyabbak voltak az árak. Teli volt a kamra, magára valamit adó háziasszony nem vágott a télnek befőttek nélkül. Ott sorakozott a polcokon a lekvár, a magozott meggy, a mosolygó cseresznye. S mellette zöldbab, borsó, lecsó ... Egy időben úgy vélekedtek a közgazdászok, hogy a nagyüzem az igazi megoldás, a konzervgyár gazdaságosabban dolgozik, mint száz befőző asszony, mindenki megvásárolja majd a húst, a kolbászt a boltban, nagy tételben egyszerűbb, jobb, mint az otthoni henteskedés. Bebizo- nyosult, hogy egyik sem boldogul a másik nélkül, a nagy és a kis szervezetnek együtt kell működni ahhoz, hogy ne legyenek hézagok. Ezért aztán sorra jelennek meg a hiánycikké vált szakácskönyvek, a barkácsolás kézikönyvei, árulnak már félkész ruhákat, amelyeket ki-ki a rajzok alapján összevarrhat. Egyszóval újra neki lehet látni megtanulni azt, amit nemzedékek hagyományoztak egymásra. Igaz, megszakadt 'a lánc, mivel társadalmunk jelentősen átalakult, kialakult, kialakultak a modern városok, sokan fölvettek egy lakótelepi életformát. Ennek ellenére lehetőség van arra, hogy mindenki hozzájáruljon saját ellátásához. Egyszerre késztet erre gazdaságunk érdeke, saját pénztárcánk, s valami más, ami túlmutat a közgazdasági mutatókkal mérhető hasznosságon. Rá kell jönnünk ugyanis arra, hogy sokszor finomabb az általunk elkészít tett étel, jobban esik könyveinket tenni egy általunk készített könyvespolcra, jobb érzés megbontani egy általunk eltett savanyúságot Józan ésszel, racionálisan talán néha kevéssé felfogható, de ha arra gondolunk, milyenek voltak a gyermekkori ízek, megértjük ezt az érzést. Lám csak, a galambtenyésztés is kiment a divatból. Pedig, hányán és hányán foglalkoztak ezzel annak idején. De ugyanígy vagyunk sok mással, ami körülöttünk saját kezünkkel is előállítható, megcsinálható. S ha a lakótelepi lakás nem is ad elég helyet a tüsténkedés- hez, kis leleménnyel ki lehet alakítani egy kis bázist. Falusi rokonoknál, garázsokban, hétvégi házakban el lehet helyezni a szerszámokat s ha egyelőre ügyetlen kézzel is, hozzá lehet kezdeni a kézművesség új raf ölfedezéséhez. Olcsóbb, de emellett szórakoztató is. össze lehet kapcsolni a kellemeset a hasznossal. Gábor László Változatlanul és egyre inkább érvényes a régi tétel: az az igazán korszerű termék, ami legkönnyebben és legolcsóbban beszerezhető és alkalmazható, felhasználható. Most, télvíz idején természetesen előtérbe kerültek a fűtéssel kapcsolatos kérdések. Az első és a további olajár-robbanások óta már mindenki előtt nyilvánvalóvá lett, hogy az olaj, mint olyan, aligha tarthatja magát mint tüzelőanyag. A megoldás: vissza a szén_ hez! De vajon valóban így vagyunk ezzel? A kérdésre az ez ügyben leginkább illetékes válaszolt, Juhász Attila, a TÜZÉP eg. ri telepigazgatója. — Annak ellenére, hogy Eger vezetékes gázzal való ellátása az átlagosnál valamivel jobb, mégis kevés a gáz. Így az újonnan épülő családi házak fűtését szénnel oldják meg, és ugyanez a helyzet a környező falvak, ban is, ahol egyáltalán nincs vezetékes gáz. Ilyen körülmények között az elmúlt évben 43 ezer tonna szenet értékesítettünk, összesen 26 millió forint értékben. A szén iránti aránylag nagy keresletet indokolja még a beszerzési ár tulajdonképpeni alacsony volta. A szén beszerzési ára ugyanis átlagosan 42—43 forint mázsán, ként. ugyanakkor azonban előállítási ára — a Tüzéphez szállítással — kétszáz forint körül alakul! Jelentős állami dotáció segíti tehát a beszerzését. Ezzel együtt nem beszélhetünk a vásárlók egyértel. mű elégedettségéről. Ismeretes, hogy nagyon sokan esküsznek mifelénk az eger- csehi szénre, ez viszont csak a legritkább esetben kapható. Miért? — kérdeztük Juhász Attilától. A kínálat természetesen a bánya termelésétől függ, az pedig: adott. Többet sajnos, nem értékesíthetünk, mint amennyit Csehiben bányásznak. Helyette mi a berentei szenet tudjuk kínálni, ennek kalóriaértéke ugyanannyi, mint az eger- csehié: 3600. Hogy mégis so_ kan idegenkednek tőle, annak oka, hogy korábban — hosszú éveken át tudtunk egercsehi szenet biztosítani, és a lakosság ezt szokta meg, ehhez ragaszkodna. Sajnos, nálunk csak a legritkább esetben, mondhatni, mutatóban akad ilyen. (A vevőktől is megkérdeztük, miért szeretnének egercsehi szenet berentei helyett? Mert az utóbbinak lényegesen több a salakja Szén és fa minden mennyiségben. A jókora — 38 ezer négyzetméteres egri Tüzép- telepen, markológépek végzik a rakodás korábban nehéz, fáradságos munkáját. (Fotó: Perl Márton) — hangzott az egybehangzó válasz.) Akárhogy is, de tél van, hideg, és fűteni muszáj, kell a szén. Kérdés azonban az is, hogy akik ilyenkor szeretnének vásárolni, egyálta. Ián kapnak-e? Erről szólva a telepigazgató elmondta: — December elejétől január végéig néha adódnak kisebb-nagyobb gondok. Olyan nap, hogy szén ne lenne, ugyan nincs, de olyan néha megtörténik, hogy a délután érkezők már nem kapnak. Ilyenkor, tél derekán a szállítási határidő is meglehetősen hosszú. Akik pl. Egerben, az Érsekudvarban levő irodánknál rende. lik meg a tüzelőt, azok most kéthetes határidőre kapják meg. — Jobb tehát nyáron beszerezni ... — Sokkal. A magunk részéről minden évben két. szer is felhívjuk erre a vevőkörünkhöz tartozó intézmények figyelmét — mintegy 150 közületiéi állunk kapcsolatban —, és arra kérjük őket, lehetőleg október előtt vásárolják meg a szenet, kedvezményes áron, nem pedig utána, de akkor már felárral. Mit mondjak? nem jellemző, hogy hallgat, nának ránk, pedig 20—30 százalékkal fizetnek így többet, ami mondjuk 500—600 mázsa szénnél azért már nem kevés. Célszerűbb hát megfelelő időben, olcsóbban vásárolni, nem pedig ilyenkor, már-már kényszerhelyzetben, amikor javában tart a tél, és mert fűtés nélkül nem lehetünk, kell sok-sok helyen kell a szén. Kimentek a divatból a lófogatok la, teherautók szállítják a téli tüzelőt. Szocialista brigád vezetők tanácskozása a Thorez-bányaüzemnél A Mátraalji Szénbányák Thorez-bányaüzieimének szocialista brigádvezetői az elmúlt év tapasztalatairól és az idei feladatokról tanácskoztak hétfőn Visontán. ,A beszámolóban elhangzott, hogy tavaly a szomszédos Gagarin Hőerőmű fűtéséhez kereken hétmillió tonna szenet adtak át villamos energia előállításához. Ez a mennyiség ugyan 300 ezer tonnával kevesebb, mint amennyit az év elején előírtak, de a hőerőmű vállalat kérésére a Mátraalji Szénbányák év közben módosította a meny- nyiségi tervet a minőség javára. Körültekintő szervezettséggel, valamint a külszíni bányamezőn dolgozó gépek és műszerek jobb hasznosításával, továbbá a meddőletakarítás fokozásával a tervben előírt 1470 kalória helyett 1538 kalória- értékű fűtőanyagot adtak át éves átlagban. Ez a mennyiségi eredmény túlszárnyalja az előző évek bármelyikét, értékben pedig hozzájárult a Thorez-bánya széntermelési tervének túlteljesítéséhez. Ezzel ugyanis 82 millió forinttal túlteljesítették árbevételi tervüket a vison,tai bányászok. Egyidejűleg megteremtették a műszaki feltételeit annak is, hogy ezt a szintet az idén is tartani tudják. A tanácskozáson bejelentették, hogy az idén — a Gagarin Hőerőmű igényeinek megfelelően — hétmillió tonna szén kitermelése a fő feladat Visontán. Ennek felszínre hozásához 50 millió köbméter földet kell eltávolítani. A tervben szerepel, hogy 1984-ben egyenletes ütemben, és az elmúlt évinek megfelelő jó minőségben adnak fűtőanyagot a Gagarin Hőerőmű részére. A feladatok között jelölték meg az anyag- és energiagazdálkodás fejlesztését is. A hatalmas kiterjedésű bányamezőn korszerűsítik a tájékoztatást: URH-készülékeket szerelnek fel az autókra és a jelentősebb munkagépekre azzal a céllal, hogy ezáltal a bánya területén belüli üresjáratokat lecsökkentsék. A tanácskozáson értékelték a szocialista brigádok elmúlt évi eredményeit. A brigádok közül 36 arany brigádérem, 52 ezüst brigádérem, 44 pedig bronz brigádérem kitüntetésben részesült. Hat brigádot felterjesztettek a vállalat kiváló brigádja kitüntetés elnyerésére. Versenyképességünk realista szemmel Fiatal közgazdászok országos konferenciája Salgótarjánban Versenyképességünk realista szemmel címmel a salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskolán hétfőn megkezdődött a fiatal közgazdászok országos konferenciája. A zsúfolásig megtelt nagy auditóriumban Garamvöl- gyi Károly, a Magyar Köz- gazdasági Társaság főtitkára nyitotta meg a kétnapos eszmecserét, majd a vendéglátó megye pártbizottságának első titkára, Géczi János köszöntötte a résztvevőket. Ezután Káplár József külkereskedelmi miniszter- helyettes tartott előadást: témája: nemzetközi versenyképességünk a KGST- ben. Már bevezetőjében eloszlatta az esetleges illúziókat. rámutatva, hogy a magyar áruknak a szocialista országokban is meg kell küzdenie a kedvező fogadtatásért. részint az adott ország saját termékeinek, részint más KGST-beii vagy tőkés országból származó hasonló áruk konkurenciájával. Az ugyan tény, hogy a KGST- országok áruforgalmának túlnyomó részét államközi megegyezések szabályozzák, koordinálják és garantálják, csakhogy a gyakorlati lebonyolításban már termékcsoportok, illetve vállalatok állnak egymással szemben, és magától értetődően mindkét fél a számára legkedvezőbb feltételek elérésére törekszik. Ebből következik, hogy a KGST árucsere forgalomban hazánk sem hagyatkozik régi, idejét rjjúlt beidegződésekre. Országos szinten ezzel már nincs is probléma, egyik-másik vállalatunk azonban még nem érzékeli az új követelményeket. Ezzel összefüggésben az előadó a többi között a minőségre irányította a figyelmet. A minőségnek mint mondotta, mindinkább párosulnia kell a széles körű szolgáltatásokkal. A Videotonnak például külföldi megrendelőinél sutját márkaszervize működik, ahol a garancián túli javításokat is elvégzik. Az Ikarus verseny- képességéhez — a jó és szép autóbuszokon kívül — megrendelőinek folyamatos alkatrészellátása is nagyban hozzájárul. Káplár József válaszolt a hallgatóság kérdéseire, majd Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tartott; előadást a magyar agrárgazdaság teljesítőképességéről export- eredményeiről. A továbbiakban előadások hangzottak el Magyarország nemzetközi, ezen belül nyugat-európai versenypozícióinak javításáról. Idegenforgalmunk aktuális kérdéseiről A Magyar Közgazdasági Társaság és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szervezésében, idegen- forgalmunk aktuális kérdéseiről tartottak tanácskozást hétfőn, a Kossuth Klubban. Czeglédi József, az Országos Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetője, előadásában hangsúlyozta, hogy az idegenforgalom fontos szerepet tölt be a magyar népgazdaságban. A nemzetközi turizmus gazdasági jelentőségével kapcsolatban utalt arra, hogy az elmúlt években — beleértve 1983-at is — mind a rubel, mind pedig a konvertibilis elszámolású forgalomban a bevételeink csaknem háromszorosát tették ki idegenforgalmi kiadásainknak, anélkül, hogy a magyar lakosság turisztikai kiadásai csökkentek volna. Idegenforgalmunk egyik meglepetése volt, hogy a várakozással ellentétben 1983- ban a hazai lakosság külföldi utazási kedve tovább növekedett, amit a tavalyi tavalyi statisztikai adatok is alátámasztanak, összesen 4,8 millióan, 22 százalékkal többen utaztak külföldre tavaly, mint 1982-ben. Ebből 4,2 millió túrista a szocialista országokat, 558 ezer pedig a nyugati országokat kereste fel. A tanácskozás résztvevői egyetértettek azzal, hogy a belföldi turizmust — beleértve a víkend és kirándulóforgalmat is — jelentősen segítheti a közelmúltban meghirdetett fejlesztési program, melynek alapján gyorsabban bővítik a városkörnyéki szabadidő övezeteket, kirándulóbázisokat és tovább javítják a falusi turizmus feltételeit.
