Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-29 / 24. szám
/ 4. NÉPÚJSÁG, 1984. január 29., vasárnap VABANK Kis rablók és nagy rablók ■Hl Valahol már találkoztunk...’ 99 MINDENNAPI NYELVÜNK Komplett...!? Többször írtunk már az idegen szavak felesleges használatáról, túlzó divatjáról. Ítéletünkben a hangsúly a felesleges és a túlzó jelzőkön van. Arról is szóltunk, hogy vannak, akik védelmükbe veszik az idegen nyelvekből szókészletünkbe került nyelvi formákat, azzal a megokolással, hogy az árnyaltabb fogalmazás céljából is szükség van rájuk. Ezt a véleményt hangoztatják sokan a címbeli latin gyökerű, de közvetlenül a franciából átvett megnevezéssel kapcsolatban is. Bizonyos beszédhelyzetekben valóban jól teljesítheti nyelvi szerepét, de feleslegesen gyakori jelentkezése miatt a neki megfelelő jobb magyar szavak, kifejezések háttérbe szorulnak éppen mindennapi nyelvhasználatunkban. Erről bizonykodnak alábbi példáink is: „1990-ig hét-nyolcezer Icarus típusú komplett autóbusz-padlóvázat szállít a Csepel Autógyár a lengyel autóbuszgyárnak” (Heti Világgazdaság, 1983. okt. 29.). — „Az ipar és a fogyasztók között nem a Nikoletta konyhabútor komplettsége az első vitatéma” (Magyar Nemzet, 1983. nov. 6.). A rádió, a televízió adásaiban is gyakran elhangzik a komplett szóalak, elsősorban az ilyen jellegű szövegösszefüggésekben: Komplett labort kérünk, komplett fölszerelést biztosítottak, komplett berendezések kaphatók: komplett konyhák és hálók stb. A közbeszédben, a társalgási nyelvben gyakran hallhatók ezek a jelzős szerkezetek is: komplett reggeli, komplett ruhatár. Egy szép- irodalmi alkotásban is olvashattuk ezt a nyelvi formát: „Apám jóvoltából komplett ruhatárral utazott Debrecenbe” (Kolozsvári Grandpierre: Emberi környezet III.). Az igénytelen beszédhelyzetekben mind gyakrabban hallhatjuk ezeket a szólás- szerű nyelvi alakulatokat: Te nem vagy komplett: Ez komplett hülye! Ez az ember sem lehet komplett! Ezek az argószerű nyelvi formák ma már nemcsak a bizalmas beszédhelyzetekben jutnak szerephez, hanem minden olyan szövegösszefüggésben, amelyben szívesebben vennénk ezeket a nyelvi formákat: Te nem vagy épeszű, tökéletes. A komplett hülye minősítés sem tetszik: nyelvünk szókészlete több olyan szót tart számon, amely alkalmasabb az észbeli gyarlóság megnevezésére. Hogy a komplett idegen szerezmény ne válhassék élősdi kifejezéssé mindennapi nyelvhasználatunkban, válogassunk ezekből a magyar megfelelőkből: kész, egész, teljes, hiánytalan, tökéletes stb. Mint szakszó elfogadható: a szakmai jellegű közlésekben bátran élhetünk vele, de még ebben az esetben is a feleslegesen gyakori használata inkább csak szakszerűsködővé s nem szakszerűvé teszi közlésünket. Dr. Bakos József Közhelyszerű megállapítás, miszerint a kis rablókat lefülelik, a nagyok pedig átsiklanak a törvények nem számukra font hálóján. Mára már mintha megkopott volna ennek a bölcsességnek a hitele, a világban törvényen belül és kívül nagy rablók éppúgy garázdálkodnak, mint az apróbbak. Legendás aranyszállítmányok tűnnek el, meg minisztereket vágnak zsebre vállalkozók. Ez a lengyel bűnügyi történet még abban a korban játszódik, amikor fennállhatott az idézett megállapítás, s a bankszakmában dolgozót csak az különböztette meg a kasszafúrótól, hogy az előző brutálisabb észközökkel éri el nagyobb céljait. Majdnem holmi népi hősként ábrázolja ezt a krimi Kwintót, aki zseniális bűnöző, csak árulás miatt kerülhetett börtönbe. S aki rendőrkézre adta, most már a rablásnak és a fosztogatásnak törvényes módját választotta : bankot igazgat. Barátunknak nincs mit tennie, el kell bánnia a törvényen belüli haramiával, agyafúrtan és elegánsan rács mögé kell juttatni az alávalót. Nosztalgia szövi át a filmet. Utólag sok dolog megszépül: a második világháború poklaiból nézve az első idillikus csatározásnak tűnik. Milyen is volt egy A Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában a napokban átadták a legjobb tavalyi produkciókért és a legkiemelkedőbb egyéni művészi teljesítményekért járó film- és tévékritikusi díjakat. 'Filmkritikusi díjat kapott Gyarmathy Livid rendező Szurdi Miklós rendező és Tóth János, operatőr, Eper- r olyan légicsata, amikor a pilóták köszöntötték egymást a harc előtt, s ha ismert ellenfelet temettek, képesek voltak az ellenséges állásokon átrepülni, hogy egy koszorút dobhassanak le. De ugyanígy megszépíti az idő a „békebeli” bűnözést is, amikor udvariasan kalapot emeltek a bérgyilkosok, mielőtt egy tárat beleengedtek áldozatukba... Mert akkor mégiscsak volt valami „fazonja" a dolgoknak, a betyárbecsület szent volt, a cimborát meg kellett bosszulni: ez többet ért a pénznél is. Hiába, dédapáink és nagyapáink véres szenzációit lassan holmi lányregénybe illő történetecskének véljük. Igaz, nem is vad suhancok, érthetetlen célokért handabandázó terroristák ködlenek föl előttünk, amikor a régmúlt bűneseteire gondolunk. Pedig voltak jócskán ilyenek is, nemcsak elegáns Arsene Lupéne-nek alkották akkor sem az alvilágot, akik ötórai tea idején soha nem raboltak, vagy gyilkoltak, de ugyanígy voltak az anyjuk nevenapjával is. Nos hát, épp ilyen szépítő szemüvegen át ábrázolják a Vabank című film alkotói a harmincas évek világát, kicsit az amerikai gengszterfilmek modorában. Azt is hozzá kell tenni: szeretettel, jes Károly, Bodrogi Gyula, Zenthe Ferenc színművészek, Szobolits Béla rendező, Fifilina József operatőr, Cakó Ferenc rendező. Tévékritikusi díjat kapott Mihályfy Sándor, B. Révész László és Hanák Gábor rendezők, Vitray Tamás, Besr senyei Ferenc színművész és Galambos Erzsi színművész- nő. kedvességgel tudják elénk állítani figuráikat. Jól megszerkesztett, végig feszes, szórakoztató ez a mű. És ezzel együtt erőtlen. Hiányzik belőle a mai krimik hideglelős izgalma, a sűrűn buggyanó paradicsomlé, a lélegzetelállító kaszkadőr-mutatvány. Ám éppen ez eredményezi, hogy erőtlenségével sem a tucatfilmek közé sorolódik be ez a mű. Sajátos ízeivel: klottgatyás focistáival, a régi autócsodákkal, a kopott kukkoló-automatákkal valóságos körképet ad a vélt „békebeli” hangulatról. Vérbeli „hangulatfilm”, akárcsak A postás kétszer csenget című regény legutóbbi feldolgozása. Itt is lágy színekkel ábrázolt, emeris- séggel, szenvedélyekkel felruházott, rokonszenves alakok válnak bűnözővé. Az ember könnyedén végignézi, és könnyedén elfelejti a Vabankot. Mégis a sok tolakodó és üres film között ez egy üdítő látnivaló. S azzal sem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk: Itt megfordul a kocka, s a mese törvényei szerint a „kis” gazember a törvény kezére juttatja a „nagyot”. Egyszer talán a mi korunk is fénylő múlt lesz. Kíváncsi lennék, utódaink milyen nosztalgiát éreznek majd a bűnözés mai állása iránt. Gábor László Az érettségi vizsgaszabályzatban nem terveznek lényeges változást ebben a tanévben — tájékoztatták a Művelődési Minisztériumban áz MTI munkatársát. Az elmúlt tanévre vonatkozó, a közelmúltban összegezett tapasztalatok szerint a középiskolákban négy évvel ezelőtt bevezetett oktatási-nevelési dokumentum jól szolgálta a felkészülést az új rendszerű érettségire. 1983-ban is valamennyi középiskola az új vizsgaszabályzat alapján készítette el az érettségi, érettségi-képesítő és az összevont érettségi-felvételi vizsgákat. Ezek nyugodt légkörben zajlottak le. A szakközépiskolákban is zavarmentes volt az ösz- szevont érettségi-felvételi szervezése, lebonyolítása. Lényegesen kevesebben jelentkeztek viszont 1983-ban összevont vizsgára, mint a korábbi években, mert a főiskolára, illetőleg az egyetemek főiskolai karára készülők esetében legalább 15 fő számára lehetett a szak- középiskolában ilyen vizsgát szervezni. A vizsgaszabályzatok magasabb követelményeket, állítottak mind a tanárok, mind a tanulók elé. A vizsga tantárgyrendszerében bekövetkezett változások nem okoztak problémát a jelöl(Fotó: Pesti Erzsébet) Zsúfolásig megtelt szerdán este az egri körcsarnok. Az Országos Rendező Iroda szervezésében Soltész Rezső mutatta be műsorát. Maga az összeállítás szerencsés volt. hiszen az effajta estéken azt szoktuk meg, hogy egy egész sor kevéssé ismert énekest, együttest meg kell hallgatni ahhoz, hogy végre megláthassa a közönség azt, akinek, a nevét öles betűkkel hirdetik a plakátok. Nos, Soltész Rezső nem váratott sokáig magára. Fábián Éva két száma után a Ki mit tud-ból megismert Biomechanikus jazz balett műsorát láthatta a közönség, ám, hogy milyen apropóból, azon már lehet gondolkodni. Azon is törheti az ember a fejét, mitől lesz valaki ekkora sztár, mint Soltész Rezső. Mert kétségkívül csinos, fürtös hajával, szép hangjával, jó mozgásával megdobogtatja a női szíveket, — ám ez önmagában még kevés. Vagy attól-e, hogy végigcsókolja majdcsak a fél közönséget, a sálját nekiajándékozza egy tininek, egyetlen szóval megénekeltet többszáz embert. ..? Tagadhatatlan: Soltész Rezső sztár. S ezt nemcsak abból lehet lemérni, hogy szerda esti koncertjén már teknek. Matematikából mindenki számára kötelezővé vált az írásbeli vizsga. Egy idegen nyelvből is vizsgáznia kellett csaknem valamennyi diáknak, mind írásbeli, mind szóbeli formában. Az ötödik tantárgyként választható tantárgyak köre: egy másik idegen nyelv, a kémia, a földrajz, a technika, a biológia, valamint a régi tanterv szerint oktatott fizika, és a 16 központi, illetve helyi gyakorlati fakultatív tantárgy. ' A • szakközépiskolákban most minden tanuló számára kötelező vizsgatárgy volt a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem, a szak jellegétől függően pedig a matematika, a fizika, illetve a biológia. A szak, a szakma alapvető ismereteit általában két elméleti tantárgy reprezentálta, de a szakok többségében a szakmai gyakorlat is érettségi tantárgy lett. A tanulók régi kívánsága teljesült azzal, hogy a szakmai írásbeli és szóbeli vizsgákon a feladatok megoldásához zseb- számológépet használhattak. A tanulók logikai készsége problémamegoldó gondolkodása fejlődött. Ismereteik és azok kezelése egyrészt megbízhatóbb, másrészt rugalmasabb lett. Műveltségük szélesebb körűvé az első daloknál fiatal és idősebb nők virágcsokrok garmadát nyújtották neki föl a színpadra, nyolc-tíz év körüli kisfiúk és kislányok rajzokat készítettek: kisoroszlánt, apró ajándékokat adtak át. Még abból sem, hogy — jól értesültek szerint — öttől hétig egyfolytában dedikálta új nagylemezét. S a buszon még két nap múlva is azt beszélte két fiatal mama, hogy biztosan van felesége, hiszen a műsorában azt is elmesélte: ö gyakorló apa... Amit elmondhatunk: érdekes volt fellépésének egyre fokozódó hangulata. A legújabb dalait szokásos taps fogadta, majd amikor a régi slágereket adta elő, mindinkább forróbb lett a levegő. Legalább négy-öt ráadás: ezalatt már a nézőtéren is kigyúltak a fények, és Soltész Rezső leült a közönség közé, úgy énekelt együtt az egész körcsarnokkal. Tény, hogy zenéje nem progresszív. De úgy vélem, — ez lehet, már az öregedés jele —, szimpatikusabb az effajta siker, jókedv, közös hangulat, amikor gyerek és felnőtt fölszabadulton együtt énekel. Mikes Márta vált. Kevesen voltak viszont az olyan tanulók, akik a szaklapokból, a szakiroda- lomból, a színházi, a múzeumlátogatás során nyert ismereteiket, egyéb művészi élményeiket feleleteikben kamatoztatni tudták volna. Az elért eredmények mellett azonban számos objektív tényező nehezítetté a mintegy 42 ezer végzős középiskolás folyamatos felkészülését. A négy év során egyes tantárgyak esetében óratervi, tantervi problémák jelentkeztek, mint például a gimnáziumban a kémia, biológia tananyag zsúfoltsága, vagy a szakközépiskolákban a magas heti óraszámok. Gondot okozott egyes új tankönyvek hiánya, vagy késői megjelenése is. A gimnáziumban elsősorban a magyar irodalmi tankönyvek körüli problémák miatt volt sok nehézség a felkészülésben, de az idegen nyelvi hangszalagok hiánya is gátolta a folyamatos munkát. A szakközépiskolákban a negyedik osztályos magyar irodalom tankönyv késése, továbbá a szakmai tankönyvek egy részének késői megjelenése, és 13 tankönyv hiánya nehezítette a diákok felkészülését. Az ötnapos munkahétre való áttérés nem törént zökkenő- mentesen egyik középiskolában sem. 1 KA ár elfelejtettem a nevét ennek a kis városnak Fyn sziget partján. Csak arra emlékszem, hogy tipikus vidéki dán városka volt, ahol néhány évvel ezelőtt kétheti szabadságomat töltöttem. Egyszer, verőfényes kora reggelen, amikor szokásom szerint sétálni indultam a tengerpartra, hirtelen zenekar hangjai ütötték meg a fülemet. Arrafelé tartottam, ahonnan hallatszott, és hamarosan egy takaros ház közelébe értem — előtte a városi fúvószenekar játszott. Odamentem a karmesterhez, és megkérdeztem, kinek vagy milyen dlkalom_■ühümmh R eggeli szerenád ból játszanak itt ilyen' korán. — Tudja, kérem — válaszolt némi büszkeséggel a karmester —, az ünnepi szerenád előadásával nyitjuk meg díszhangversenyünket; amelyet polgár- mesterünk születésnapja alkalmából rendezünk — ő itt lakik ebben a házban. Még egyszer gyöngy őrködve néztem a csinos kis házra, amely olyan volt, mintha egy színpompás képecskéről került volna le, és megint a karmesterhez fordultam: — De nem gondolja, hogy helyénvaló volna, ha az önök polgármestere kijönne a gyönyörű házacskájából, és köszönetét mondana a muzsikusoknak ezért a megtiszteltetésért, vagy legalább kinézne az ablakon? A karmester, miért, miért nem, összeszorította a száját, savanyú pillantást vetett rám, és odasúgta: — Igen, önnek talán igaza van, dehát nem lehetek egyszerre két helyen. Henrykte Henrik (Fordította: Gellért György) ■■■■■■■■■ Átadták a film- és tévékritikusok díjait Magasabb követelmények Nem változik az érettségi Másfél óra Soltész Rezsővel, Egerben