Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-03 / 1. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. január 3., kedd 3 Több mint hatszázezer embert érint TERMÉKSZERKEZET-VÁLTÁS? Itt a negyvenórás munkahét Az 1984-es esztendő beköszöntővel az ipar és az építőipar vállalatai megkezdték az átállást a negyvenórás munkahétre. Az iparban január elsejétől, 216 vállalat, mintegy 580 ezer dolgozója tölt kevesebb időt munkahelyén, az építőiparban — ezen belül az építőanyagiparban — 14 vállalatnál dolgoznak kevesebb ideig. E nagyarányú változást — amint azt az Ipari Minisztériumban dr. Hermann Sándortól megtudtuk — gondos előkészítő munka vezette be. A tavaszi párthatározat után először a főhatóságokra hárult a feladat, mérjék föl, képesek lesznek-e a vállalatok pótolni a kieső munkaidőt. A felmérés pozitív eredménnyel zárult; a gazdálkodás még mindig jelentős tartalékokat rejt magában, jobb szervezéssel, nagyobb körültekintéssel áthidalhatják az áttérés buktatóit. A negyvenórás munkahét egyébként sem ismeretlen már a magyar gazdaságban. A negyvenkét órás munkahét bevezetése óta az egészségre ártalmas munkahelyeken, valamint a több műszakban foglalkoztatottak negyven órát dolgoznak hetenként. Nem csökkenhet a teljesítmény A statisztikai adatok szerint az iparban dolgozó 1,5 millió ember közül 1,1 millióan egy műszakban tevékenykednek. Az átállással körülbelül 4,8 százalékkal csekken a munkaidejük. Ennek pótlására, valamint a tervben előírt feladatok teljesítésére mintegy 5 százalékkal nagyobb teljesítményt kell produkálniuk. Az előkészítő munka még a nyáron megkezdődött. A vállalatok programot állítottak össze, amelyet a főhatóságok, tehát az Ipari Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium illetékesei bíráltak el. Az értékelés szempontjai között első helyen szerepelt a következő: képes-e a vállalat önerejéből, mipdenféle központi támogatás * nélkül megszervezni a kieső munkaidő pótlását? Az eszközök es a lehetőségek az egyeni sajátosságok miatt is széles skálán mozogtak. A legnagyobb tartalékot általában a vállalati szervezés mai rendszerének gyenge pontjaiban találták meg a szakemberek. A technológiai folyamat felmérése és elemzése során számos, az idők során észrevétlenül beépült, de fölösleges szakaszra bukkantak. Néhol például túlságosan hosszú ideig vándoroltak a termeléshez szükséges anyagok és alkatrészek, mert a raktárát a gyár másik végében rendezték be. Máshol a sokat emlegetett bürokrácia rontotta a hatékonyságot; míg minden pecsét a kivételezett anyag papírjaira került, felesleges percek, félórák, sőt órák teltek el. A kieső munkaidő pótlására alkalmas a termelés egész folyamatának a racionalizálása; hol lehetne megfelelő célgépekkel helyettesíteni az emberi kéz munkáját, sőt egyes munka- folyamatokat a végtermék minőségének romlása nélkül elhagyni. Napi húsz perc nyereség A vállalati programok értékelésekor a főhatóságok megvizsgálták azt is, hogy nem okoz-e gondot a rövidített munkaidő a vállalat kooperációs kapcsolataiban, s nem rontja-e a lakosság ellátását. A ma ár- és érték- viszonyok mellett nagy súly- lyal esett latba, hogy ne csökkenjen a dolgozók keresete. Az eddig említett szempontok a vállalatok képességeit tették próbára. Ám az átállással növekednek majd a kereskedelem és a közlekedés gondjai is. Hiszen az emberek naponta átlagosan húsz perccel korábban jönnek ki a gyárak, hivatalok kapuján, s csak akkor ér számukra sokat a munkaidő csökkentése, ha időben jön a busz, s nyitva tartanak az üzletek. Az ilyesfajta gondok elkerülésére egyeztették a programokat a minisztériumok a helyi szervek képviselőivel. Igaz, a közlekedésben javul valamelyest a helyzet, miután nem faragtak a péntekből fél napot — ahogy az illetékesek fogalmazták —, hanem a napi munkaidőt csökkentették arányosan, széthúzódik majd a délutáni csúcs ideje. A munkaidő csökkentésével javulnak majd a dolgozók életkörülményei, habár a változás nem hasonlítható a szabad szombatok bevezetése utáni helyzethez. A napi körülbelül húsz perces nyereséggel könnyebbé válik a napi bevásárlás, az utazás. Kevesebbszer akadnak majd el az autók és az autóbuszok a csúcsforgalomban és az anyák sem az utolsó pillanatban érkeznek az óvodák, bölcsődék és iskolák kapuihoz. Ahol később vezetik be Január elsejével, csak az átállás első szakasza zárul le. Az év végéig bevezetik a negyvenórás munkahetet az ipar és az építőipar minden vállalatánál, szövetkezeténél. Az építőanyagiparban a tervek szerint már az év közepére átállnak az üzemek. A legnagyobb feladat mindenképpen az építőiparra hárul 1984-ben; az ágazathoz tartozó cégek — miután később láttak a programok kidolgozásához — csak a következő évben kezdik meg az átállást. A sorban az utolsó tervek szerint a Herendi Porcelángyár lesz. A gyár termelésének 80 százalékát külföldön értékesíti, s a rendkívül fontos megrendeléseknek nem tudna eleget tenni csökkentett munkaidőben. Ezért a gyárban csak 1985. január elsejétől csökkentik 40 órára a munkaidőt. (L. M.) Piacbővítés — piackutatással Új termékek a megyei húsiparban Üj termékek gyártásáról, ezek piaci bevezetésének tapasztalatairól érdeklődtünk a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kereskedelmi osztályvezetőjétől. Mint Tamus Antalné elmondta, a vállalat magáévá téve az úgynevezett marketing szemléletet, a termelőmunka mellett aktív piacfeltáró és piacbefolyásoló tevékenységet végez. A kilogrammonként 70 forintnál olcsóbb cikkek választéka idén a fokhagymás szelettel, a vasi párizsival, a darált disznósajttal, az alföldi felvágottal és a fűszeres vérrel gazdagodott. E termékek népszerűsítésében, megkedveltetésében — két mintaboltján keresztül — maga a termelő vállalat jár élen. Az olcsó termékek aránya ezekben az üzletekben az összes értékesített húskészítményből 50 százalék volt. A megye kiskereskedelmi boltjaiban csak 20 százalékos arányt tudtak elérni. — Milyen tevékenység előzi meg egy új termék bevezetését? — Űj cikkeink gyártását körültekintő piacfelmérő munkára alapozzuk, összegyűjtjük a kereskedők és a fogyasztók véleményét, s ennek alapján választjuk ki azokat a termékeket, amelyeket a legkedvezőbben ítéltek meg. A minőségre vonatkozó információkat — az egyes termékekre vonatkozó szabványok lehetőségein belül — a további folyamatos gyártás során igyekszünk kamatoztatni. — Hogyan fordulhat * elő, hogy' olykor még a reklámozott árucikket sem találjuk meg a boltban? — Piacelemző munkánk során figyelemmel kísérjük azt is, hogy az általunk kínált árucikkek eljutnak-e a fogyasztóhoz. Sajnos gyakran kedvezőtlenek a tapasztala, taink. A boltvezetők nem mindig élnek a lehetőséggel. Vagy sokkal szűkebb körű a megrendelés, mint a lehetséges választék, vagy olyan keveset kérnek, hogy a szállítás után néhány órával már alig látni húskészítményt a pultokon. Véleményünk szerint differenciált jutalékkal lehetne érdekeltté tenni a boltvezetőket az olcsó áruk forgalmának növelésében. Ez a gyakorlat saját mintaboltjainkban jól bevált. — Milyen módszerekkel igyekeznek befolyásolni a piacot? — A piaci igények megismerésén, az ahhoz igazodó termeléspolitikán túl többféle lehetőség áll rendelke. zésünkre. Ezek közül elsőként a kiskereskedelmi partnereink számára hirdetett versenyt említem. A felhívás célja 20 százalékos forgalomnövelés volt. Ez a kezdeményezés azonban nem hozott sok sikert. A kiskereskedelemnek a forgalombővítésért felajánlott árréskedvezmény sem volt igazán hatásos. Legsikeresebbeknek a kóstolóval egybekötött árubemutatók bizonyultak. Tamus Antalné a továbbiakban elmondta, hogy 1983 során a kiskereskedelemmel közösen negyven rendezvényt szerveztek. A bemutatókat zenés áru- és receptajánlattal színesítették. Ezek hatékonyságát mutatja, hogy a bemutató idején megsokszorozódott a forgalom az olcsó termékekből. Azt követően pedig emelkedtek a megrendelések. Az egri Kazamata étteremben sikeres húsipari napokat tartottak. Három napon keresztül zenés műsorral egybekötve, olcsó alapanyagok felhasználásával készült; hagyományos és újszerű ételeket kínáltak. Egyértelmű keresletnövekedést állapítottak meg az árengedmények hatására is. Mint a kereskedelmi osztály- vezetőtől megtudtuk, ez évben két termékre nyújtott a vállalat árengedményt. A sertésmáj kilóját 10, a zsírszalonnáét négy forinttal olcsóbban vásárolhatják a fogyasztók. Ez utóbbiból az egy évvel korábbihoz képest duplájára nőtt a vásárlás, a megye egyes területein megháromszorozódott. A sikeres akciót meghosszabbítják 1984. március 31-ig. A termelő vállalatok és a kereskedelem jobb együttműködését szolgálják a negyedévenként megtartott kereskedelmi ankétok. Ezeken a kiskereskedelmi partnerekkel és a felügyeleti szervekkel együtt értékelik közös munkájuk eredményeit, megbeszélik az időszerű kereskedelempolitikai feladatokat, s keresik az árukínálat növelésének új lehetőségeit. Mosolygó László Libák közé: rókát, görényt! A vállalkozás ötletembere, a főmezőgazdász Szabó Sándor az elnök Dér Józseffel és a telepvezető Török Lajossal ellenőrzi az állományt. norvég hibrid prémgörények is otthonra leltek Egerszólá. ton. Valamelyik prémes jószág biztosan gazdaságossá emeli az ágazatot. Nem is lett veszteség az első évben, hála a pénzügyi konstrukciónak. Amibe nem mélyedünk bele, legyen elég, hogy a „libás téesz” terhek nélkül jutott a telephez; maradjon az ő titkuk, hogyan is csinálták ... Valami módja csak lehet, hiszen a „vendégrókák” ritkítását is megoldották. Ugyanis a környék vörös bundás „hétköznapi” rókái már fényes nappal is meglátogatták a libafarmo. kát, s a libapásztorok fürge botjai sem riasztották őket a rókapecsenyének is kiváló szárnyasok elszállításától. A nyári szezonra 500 forint vérdíjat fizetett a téesz egyetlen elejtett róka egyetlen füléért. A puskások között volt, aki 57 ravaszdit szabadított meg hallószervétől. Szorozzuk csak össze!.. Télen persze nem fizet a téesz: tudja, a rókaprém is elég ösztönző ilyentájt... E paraszti észjárással meg. oldott „szervezés” csak példa az egerszóláti módszerekre. Egyszerűen, hatásosan, az érdekek szerint cselekedni. E felé gyorsan közelit a rókafarm is. A törzsállomány rókából is, görényből is 5—500 nőstény, anyai hivatásuk teljesítése 30 milliós árbevételt hoz, tisztes nyereséggel. És ahogy a liba „bejött”, a nem túl gazdag Egerszólátnak országos ismeretséget, elismertséget hozva, úgy e sunyi tekintetű ragadozók tetézhetik azt a jövőben. Amely jövőből még csak ízelítő, hogy világpiaci megfontolások alapján, egy hét alatt vállalkozik egy gazdaság ... Megyeszerte úgy ismerik az egerszóláti Ho Si Minh Termelőszövetkezetet, mint a „libás téeszt”. Meglepő módon épp ők fogtak hozzá a vérszomjas kis állatok, fehér rókák tenyésztéséhez is, esztendeje immár. Az első év eredményeit már összegezheti Kálmán Mihály főkönyvelő: — Azok a megfontolások, amelyekre alapoztuk e vállalkozást, helyesnek bizonyultak. Libaelhullásunk — amely jóval kisebb az országos átlagnál —, a 30 ezres törzsállomány és a 200 ezer felnevelt pecsenyeliba mellett eléri az évi 50 tonna húst! Eddig több tízezer forint áru gázolajjal égettük el e veszélyes hulladékot. De külön munkát jelentett a terméketlen tojások eladása is — pedig ez is fehérjedús takarmány. Ezek feletetése rókákkal: összekötni az eddig kellemetlent a gazdaságilag hasznossal. És ez az idén sikerült, kalkulációnk bevált. Dér József elnököt arról faggatom, hogyan dönt egy ilyen milliós vállalkozásról egy szövetkezet? — Hogyhogy hogyan? Hoz valaki egy ötletet — jelen esetben Szabó Sándor főag- ronómus —, azt megtárgyalja a vezetés. Még azon a héten mindannyian utánanéztünk, hogy az ő szak- irodalomból megalapozott véleménye milyen feltételek mellett hasznosítható nálunk. A következő vezetőségi ülésen, egy hét múlva úgy szavaztunk: legyen! Aztán alkudozás a sződi Virágzó Tsz-szel. adjanak tenyészállatot, technológiát — ott már évek óta űzik ezt a fajtát — és gondoskodjanak a felnevelt állatok gereznájáról. — De hát szakember, beruházás? — próbálom közbevetni. — Ha megindítunk egy olyan dolgot, ami mindenkinek jó, ezek szinte maguktól kialakulnak. Kiderül például az elnök gépkocsivezetőjéről, hogy eredeti szakmája középfokú vadgazdálkodó — nosza, cserélje fel „vezető beosztását” a telepvezetői poszttal! Török Lajos így lett gazdája a terókafarm Egerszóláton Komfortos ketrecek, tisztaság: lepnek, — lekopogjam, betegség, tenyésztői hiba nélkül zárhattuk az évet. A beruházást pedig a magunk építőbrigádja végezte: érdekük volt, hogy menjen a verkli, gyorsan végeztek is vele. Mindösszesen ötmilliót ölve bele e vállalkozásba. Azért ha az építőmunkás nemcsak fizetést kap, de a beruházás eredményéből is részesül, az tényleg kicsit más . .. Mint ahogy az érdek körül mozog minden munka- szervezési fogás is. Az eger- szólátiak ötven tonna hulladékhúsa kevés' is, meg nem is lehet csak tojással etetni például a kényes-fényes állatkákat. Most: ha elpusztul egy szarvasmarha, birka a környéken, a megállapodás értelmében telefonon jelentkezik az állatkórház épp úgy, mint a verpeléti, mát- raballai, egri termelőszövetkezet, illetve a Füzesabonyi Állami Gazdaság. Dögkút helyett a róka gyomra a végállomás. Vagy: a görényé! Mert: — Közben az is kiderült, hogy a világpiacon vagy a hosszú, vagy a rövid prém a divatos, egyszerre mindkettőnek sosem nyomott az ára. — mondja Szabó Sándor főmezőgazdász. így a A főszereplők: a fehér róka... és a prémgörény Kőhidi Imre Üj hatáskörben a járási egészségügyi feladatok Január elsejétől a városi és járási jogú nagyközségi tanácsok hatáskörébe tartoznak a megszűnő járási hivatalok egészségügyi és szociális feladatai is. Az egészségügyi miniszter erre vonatkozó rendeletéi és utasításai ezekben a napokban jelennek meg a Magyar és az Egészségügyi Közlönyben. A szabályok egyebek között előírják, hogy a következő évtől a közigazgatási körzet- központokban intézzék például a speciális gyógyszerek kiadását, az alkoholisták gyógykezelésével, az elhunytakkal kapcsolatos hatósági ügyeket. A városi kórházrendelőintézet igazgatója mond szakvéleményt a kórház működési területéhez tartozó körzeti orvosi állásokra pályázókról. Mindazokat az egészség- ügyi és szociális feladatokat viszont, amelyek megfelelő ellátásához speciális egészségügyi szakképzettség nem szükséges, a községi, nagyközségi tanácsok teljesítik majd. Gondoskodnak például az oktatási intézmények, a szervezett üdültetések orvosi ellátásáról, megállapítják a tanácsi bölcsődék és véleményezik az üzemi bölcsődék nyitva tartási idejét. Az állampolgárok egészség- ügyi és szociális problémáival tehát a közigazgatási átszervezés után is illetékesek, egészségügyi szakemberek foglalkoznak. Számos ilyen jellegű ügyet lakóhelyükön, vagy annak közelében intéz, hetnek a lakosok. A szabályok lehetővé teszik azt is, hogy a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai igényeljék feladataik megoldásához — például a statisztikai adatszolgáltatáshoz, az adatok feldolgozásához — az egészségügyi intézmények nagyobb mérvű közreműködését. Az Egészségügyi Minisztérium egyébként közzéteszi a járási hivatalok egészségügyi, szociális feladatainak elosztására vonatkozó jogszabályok jegyzékét is. (MTI)
