Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-25 / 20. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 20. szám ÄRA: 1984. január 25., szerda L40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nemcsak a részvétel... /Életünk számos eseményére igaz az a mondás, hogy nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. Nem ennyire egyszerű azonban a fenti bölcsesség, ha olyasmiről, ha olyan tétről van szó, amelynek megvalósításában a győzelem elsődlegessége messze meghaladja a puszta részvétel jelentőségét. Ez utóbbi bizonyítására vegyünk egy konkrét és napjainkban fölöttébb időszerű példát. Ismeretes, hogy hazánk felszabadulásának negyvenedik évfordulója tiszteletére a magyar bányász és vasas szocialista brigádok — közöttük a mieink is — közös kezdeményezésére 1983 szeptemberében országos versenyt hirdetett a Szak- szervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A verseny szellemében a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsának titkársága, valamint a megyei KISZ-bi- zottság vezetősége — lapunkban részletesen közreadtuk — a központi felhívás alapján többek között az alábbi fontosabb tennivalókra irányította megyénk üzemeiben, szövetkezetedben és intézményeiben dolgozó szocialista kollektívák figyelmét: észszerű energiatakarékosság; a tőkés export gazdaságos növelése; az aszály okozta károk pótlása; a kereskedelmi ellátás zavartalan biztosítása; az anyaggazdálkodás hatékonyságának növelése, a minőség javítása; a szállítási időpontok betartása; a munkahelyi fegyelem erősítése; a kiemelt társadalompolitikai programok — lakásépítés, oktatási, egészségügyi fejlesztések — megvalósítása. Üzemeinkben, vállalatainknál, szövetkezeteinkben ezekben a napokban készülnek a múlt éves munkát értékelő mérlegek, jelentések. A felszabadulási versenyben végzett munka erkölcsi és anyagi értékéről így még korai lenne beszélni. Annál is inkább, mert különösebb csinnadrattát sem komponáltak hozzá. De, hogy a versenyben részt vevő brigádok munkája mindenütt külön is szóba kerül majd, az egészen biztosra vehető. Például a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál milliós megtakarításokat jelentettek a brigádok felajánlásai. A sikeres tavalyi esztendő főszereplői között említette a szocialista közösségeket az egri Finomszerelvénygyár vezérigazgatója is a közelmúltban lapunkban. Hat brigád összefogása harmincegymillió forintos devizamegtakarítást jelentett eddig a Mátravidéki Fémművekben. Megannyi szép, értékes példa bizonyítja tehát, hogy a versenyben részt vevő brigádok ismét tudtak újítani és többet adni. Az országos „mérkőzés” persze még csak a felénél tart. Nemcsak idő, hanem alkalom is bőven van még a részvételhez, és a győzelemhez is. Győzni valóban egyre nehezebb. De az igazi sikernek azért az íze és a zamata is más, mint a puszta részvételé. (Különösen, ha a munkáról, életünkről van szó ... Koós József Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Kedden délelőtt Markovics Ferenc elnökletével ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A testület áttekintette a lejárt határidejű vb-határozatok végrehajtásának helyzetét, .beszámolót hallgatott meg az anya-, csecsemő-, gyermek- és ifjúságvédelem megyei helyzetéfői, valamint az általános iskolákban folyó pályaválasztási, pálya- irányítási tevékenységről. A végrehajtó bizottság ezenkívül indítványok, javaslatok, bejelentések ügyében döntött. E napirend kapcsán tájékoztató hangzott el az időskorúak életkörülményeiről és szociális helyzetéről. (E napirendről bővebb információt lapunk 3. oldalán találnak „Törődjünk még többet az öregekkel!” címmel.) Februárban már fogad A legkorszerűbb berendezésekkel... A megyei kórház új szülészeti és nőgyógyászati osztálya Panorámafelvétel a megyei kórházról, háttérben az új épületszárny Az egri megyei kórház bővítése, rekonstrukciója hamarosan befejeződik. A fejlesztések eredményei már 1980-ban megmutatkoztak. Ekkor adták át ugyanis a harminc munkahelyes új rendelőintézetet, a következő esztendőben pedig a kétezer adagos konyhát, a központi gázkazánt. Az új, klinikai tömbben 120 ágyas sebészeti és ugyanennyi fekvőhellyel traumatológiai és ortopédiai osztályt helyeztek el. A legújabb L-alakú épületszárny is elkészült, melynek negyedik emeletén múlt héttől már a III. belgyógyászati osztály betegeit ápolják. A kórtermeket — melyek hatás kétszemélyesek —, a legfontosabb gyógyászati eszközökkel szerelték fel. A beköltözés előtt álló 148 ágyas szülészeti-nőgyógyászati osztályon, dr. Gyetvay Az inkubátorok előkészítése a koraszülött osztályon Gyula igazgató-főorvos volt a kalauzunk. A meleg, fűtött folyosókon és a szobákban egyelőre még nagy a felfordulás. Nemrégen érkeztek ugyanis a MEDICOR-tól a laboratóriumok, a vizsgálók, és a műtő berendezései, az újszülött és a koraszülött osztály álló és hordozható inkubátorai, amelyek a legkorszerűbbek közül valók. A felszerelésükig azonban még van mit tenni. A vastag por, az apróbb törmelékek elhordása mellett még be kell rendezni az orvosi szobákat, a felnőttek és a csecsemők kórtermeit. Az utóbbiak amellett, hogy szemet gyönyörköd te tőek, ideális környezetet biztosítanak nemcsak a kicsiknek, hanem az ott dolgozó ápolóknak is. A takarításban sokat vállalnak magukra a gyermek- és a szülészeti osztály nővérei, asszisztensei, de örömmel fogadják a segíteni akaró szocialista brigádokat is. A tervek szerint a régi épületből február elejétől kerülnek át ide a betegek és a terhes anyák, s remélhetőleg a következő hónaptól már a tágas szülőszobán látják meg a napvilágot a kis jövevények. Itt rövidesen minden ragyogni fog — ápolónők társadalmi munkában az egyik kis kórteremben (Fotó: Szántó György) Mezőgazdasági nagyüzemeink jelentős segítése megyénk kistermelői számára Körkép kistermelőinkről A mezőgazdasági termékek egyharmadát állítják elő évek óta a kistermelők és mivel a nagyüzemek és a kisgazdaságok ésszerű munkamegosztása ezzel lényegében ki is alakult, a részesedés arányaiban az idén sem várható lényeges változás. Arra azonban számítani lehet, hogy ha sikerül javítani a nagyüzemek integráló tevékenységét, úgy a kistermelők még hatékonyabban gazdálkodhatnak, és egy-egy területen javíthatják a lakossági ellátást és több árut adhatnak az exportelőirányzatok teljesítéséhez. A kapcsolatrendszer korszerűsítése azért is lényeges, mert a kistermelők a nagyüzemekre vannak utalva; a mező- gazdasági terület hozzávetőleg 13 százalékát hasznosítják, ám az általuk tartott állatállomány ellátása, takarmányozása a nagyüzemi terület 16—18 százalékát is leköti. A piaci helyzet változásai miatt is egyre inkább rászorulnak a nagyobb gazdálkodó szervezetek támogatására az értékesítés szervezésénél, bonyolításánál. A MÉM adatai szerint a tehénállománynak mintegy negyede, a kocáknak több mint fele a kistermelői portákon van. A nagyüzemek az elmúlt időszakban 68 ezer szarvasmarhát és 360 ezer sertést helyeztek ki a kistermelőkhöz tartásra, bérhizlalásra. A portákon nagy számú sertést tartanak jelenleg is, s ez az áru hozzájárul a színvonalas, zavartalan húsellátáshoz. Miután a kistermelést is egyre határozottabban befolyásolják a piaci hatások, avval számolnak a szakemberek, hogy a kistermelők kevesebb gabonát adnak majd — a növénytermesztésnek ez az ága inkább a nagyüzemekre hárul — és visszaszorul a szarvasmarhatartás is. Nem változik viszont a sertés-, illetve a baromfitartás teljesítménye és várhatóan fokozódik a kistermelők zöldség-, gyümölcs, és szőlőkínálata. Az idén érvényesített új felvásárlási árak a kistermelők hús- és tejtermelését annyiban érintik, hogy ellensúlyozzák a növekvő termelési költségeket; ily módon nem romlik az állattartás jövedelmezősége, továbbra is fennmarad az ágazati érdekeltség. Az, hogy kevesebb gabonát termesztenek majd a háztáji területeken, azzal magyarázható. hogy a gabonatermelés ugyan kisebb munkaráfordítást kíván, ám a jövedelemtömeg is lényegesen kisebb, mint amit például a zöldségtermelésnél el lehet érni — természetesen sokkal több —, s igen gyakran kézi munkával. Az idei mezőgazdasági termelőirányzat figyelembe veszi a kistermelők érdekeit. A MÉM szakemberei egyebek között kiemelten támogatják műtrágya- és növény, védőszer-ellátásukat. A hazai ipar is minden korábbinál nagyobb gondot fordít egyebek között a kisgépellátás javítására. A szűkösebb importlehetőségekből is kellő arányban részesülnek a kistermelők, akik hozzájuthatnak például külföldi vetőmagvakhoz, növényvédő szerekhez és különféle kis- kerti berendezésekhez. ★ Természetesen a Heves megyei mezőgazdasági nagyüzemek szintén hasonló súllyal kezelik a kisgazdaságok segítésének kérdését. Az elmúlt év ilyen jellegű adatai ugyan még nem állnak rendelkezésünkre, de mint mezőgazdasági szakemberek elmondották, ezek hasonlóan alakultak az 1982-es adatokhoz. Ezek szerint a termelőszövetkezetek a kistermelők részére 144 millió forint értékben adtak terményt, illetve termékeket. Néhány jellemző példa. Szemes terményből 27 ezer 352 tonnát, tápból 9164 tonnát értékesítettek ekkor kisgazdaságok számára. Mindkettő körülbelül 20 százalékkal több, mint az előző évi eredmény. Szemestakarmányból 25,3 százalékkal kaptak többet a kisárutermelők, mint az előző esztendőben, az állat- értékesítés összege pedig elérte a 18,5 millió forintot. Ebből az összegből viszonylag kevesebb jutott sertés-, hízóalap, illetőleg vágókacsa, liba és nyúl előállítására, sertéstenyésztésre viszont többet tudtak fordítani. Mezőgazdasági célú iparcikkekből 9,8 millió forintot értékesítettek a mezőgazda- sági nagyüzemek, például növényvédő szereket, műtrágyát. fóliát, kiselejtezett traktorokat, stb. kistermelők számára. Ugyanakkor eredményesebb tevékenységük érdekében 54,8 millió forint értékben biztosítottak különböző szolgáltatásokat, elsősorban szállítást és szántást, a jószágok legeltetésére pedig 4298 hektár gyepterületet adtak át a kistermelőknek. Órás késések, pesti gyors, dunaújvárosi busz Hógondok A hét elején tovább folytatódott a havazás megyénkben is. Hogy a közlekedés dolgozói jól felkészültek erre, azt mutatja: a vonatok és az autóbuszok általában pontosan, illetve csak kevés késéssel indultak és érkeztek meg. Mint Fazekas Barna, a MÁV Miskolci Igazgatóságának személyszállítási csoportvezetője elmondotta, gondot elsősorban a Budapestről, a Keleti pályaudvarról, illetve a Rákos-állomásról induló vonatok, elsősorban gyorsvonatok késése okozott. A Rákóczi nemzetközi gyorsvonat és több távolsági személyvonat húsz—nyolcvan perces késéssel közlekedett, így a tegnap délelőtt Budapestről Egerbe közlekedő gyors olyan nagy késéssel érkezett, hogy emiatt Egerből mentesítő vonatot kellett indítani Füzesabonyba. Más területeken a csatlakozó vonatok okoztak kisebb-nagyobb késést. Mint a csoportvezető élmondotta, most fokozott figyelemmel ellenőrzik az időjárás jelentéseket és ahol szükséges, ott meghozzák a megfelelő intézkedéseket. Ennek ellenére, tegnap főleg a Hatvan—Pécel—Isa- szeg vonalon nehéz volt a helyzet. Az útviszonyokról a Közlekedési Minisztérium Miskolci Közúti Igazgatóságának egri koordinációs üzem- mérnökségénél érdeklődtünk. Mint elmondották, az úgyszólván egész nap tartó intenzív havazás különösen a megye déli részén okozott gondot. A főutak sok helyen nedvesek, latyakosak voltak, de nem annyira, hogy jelentősen zavarták volna a biztonságos közlekedést. A meUékutakról nem mondhatjuk el ugyanezt: havasak, hókásásak voltak és különösen az emelkedőkön, veszélyes kanyarokban nagyon óvatos vezetést kívánt a sofőröktől, annak ellenére, hogy a salakszórás rendben megtörtént, ugyanis megyénkben 24 ekés és szórógép dolgozott. Ennek ellenére a dunaújvárosi busz ötven perces késéssel érkezett Egerbe, a szegedi járat pedig 20 perces késéssel Gyöngyösre. A többi vonalakon maximum ötperces késések fordultak elő.
