Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-24 / 19. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. január 24., kedd ryi I« Új ellenőrző testület: az Alkotmányjogi Tanács Törvényeink összhangjáért Az alkotmány minden ország alaptörvénye, érthető tehát, hogy az egyes államok megkülönböztetett figyelmet (ordítanak arra: miként érvényesülnek ennek előírásai a gyakorlatban* Lenin írja egyik művében: az alkotmánynak az a lényege, hogy általában az állam alaptörvényei és különösen azok a törvények, amelyek a képviseleti intézményekbe való választójogra, a képviseleti Intézmények hatáskörére vonatkoznak, a tényleges erőviszonyokat tükrözik az osztályharcban. Fiktív az alkotmány, ha a törvény és a valóság eltér egymástól és nem Aktív, ha azok egybeesnek”. A történelmi fejlődés során gyakran születtek úgynevezett papírosalkotmányok, amelyeknek szépen hangzó elveiből a gyakorlatban jószerivel semmi nem valósult meg. A magyar alkotmány- történet új fejezete az 1949. évi XX. törvénnyel kezdődik. Ez volt az első olyan alaptörvényünk, amely már minden szempontból megfelelt a szocialista alkotmánnyal szemben támasztott követelményeknek. Köztudott, hogy az élet igényeihez igazodva a Magyar Népköz- társaság Alkotmányát azóta az országgyűlés többször is módosította, legutóbb éppen néhány hete, a parlament 1983 decemberi ülésszakán. Ez a legutóbbi módosítás már csak azért is külön figyelemre méltó, mert az alkotmányosság tényleges megvalósulásának egyik fontos új biztosítékát építette a jogrendszerbe — az Alkotmányjogi Tanács létrehozásával. Ennek az országgyűlés által választott testületnek kifejezetten az a feladata, hogy ellenőrizze: a különféle jogszabályok és jogi iránymutatások összhangban áll- nak-e az, ország alaptörvényével. A tanácsnak joga van arra, hogy az alkotmánnyal ellentétes rendelkezések végrehajtását azonnali hatállyal felfügessze. Ez alól csak a parlament és az Elnöki Tanács által alkotott jogszabályok — tehát a törvények, és a törvényerejű rendeletek —, valamint a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a kivételek. A módosítás előírja azt is, hogy az Alkotmányjogi Tanács által kért adatokat mindenki köteles a testület rendelkezésére bocsátani, illetőleg előtte vallomást tenni. Joggal vetheti fel most bárki: ez tehát azt jelentené, hogy eddig az alkotmányt büntetlenül meg lehetett szegni? Szó sincs róla, hiszen az alaptörvény megtartása és megtartatása valamennyi politikai, társadalmi-állami szervnek és minden állampolgárnak alapvető kötelessége. A parlamentnek eddig is jogszabályban rögzített feladata volt az alkotmány megtartásának ellenőrzése, az állami szervek alkotmányba ütköző rendelkezéseinek megsemmisítése. Az alkotmány végrehajtásán a népköztársaság Elnöki Tanácsa is őrködik, s ebben a jogkörében minden az alaptörvényünkkel ellentétes jogszabályt megsemmisít, illetőleg megváltoztat. Az alkotmányosság védelmével kapcsolatban fontos feladatai vannak továbbá a bíróságoknak és az ügyészségeknek is. A parlament legutóbbi ülésszakán mindennek ellenére úgy ítélte meg, hogy indokolt továbbfejleszteni az alkotmányosság érvényesülésének állami-jogi biztosítékait a jogalkotás és a jog- alkalmazás területén. Az elhatározásban bizonyára szerepet játszott az is, hogy az utóbbi években az élet, a társadalmi viszonyok bonyolultabbá válása miatt megnövekedett a különféle állami szervek által kiadott jogszabályok, rendeletek, iránymutatások száma. Indokolt tehát, hogy a paragrafusok alkotmányosságát egy külön erre a célra alakult testület rendszeresen vizsgálja — parlamenti képviselők és neves tudósok, jogászprofesszorok közreműködésével. így könnyebben elérhető, hogy az alsóbb szintű rendeletek a magasabb szintű jogszabályokkal teljes összhangban legyenek. Az alkotmány kimondja például, hogy az egyesülési jogot törvény szabályozza. Az egyesülésekről mégis törvényerejű rendelet született. Igaz, hogy az Elnöki Tanács két országgyűlési időszak között helyettesítheti a parlamentet, így törvényt is módosíthat törvényerejű rendelettel. S az is elképzelhető —, sőt az esetek többségében valószínűsíthető —, hogy végső soron a törvényerejű rendelet is a parlament akaratát tükrözi, összhangban áll az alkotmánnyal. Ám a jogtudósok makacsul tartják magukat ahhoz a véleményhez, hogy a hasonló esetek elszaporodása sérti a törvényességet, a jogbiztonságot. Hiszen az igazán fontos, demokratikus döntések csakis a parlament nyilvánossága előtt születhetnek. Csökkenteni kellene tehát a törvényerejű rendeletek számát. Más: az alkotmány korábban előírta, hogy az országos hatáskörű szervek vezetésével megbízott államtitkárok csak az állami szervekre, vállalatokra, szövetkezetekre és egyéb gazdálkodó szervekre kötelező rendelkezéseket adhatnak ki. Mégis, főleg az Országos Anyag- és Arhivatal, Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint az Országos Vízügyi Hivatal elnöke egy sor olyan rendelkezést jelentetett meg, amelyek a legközvetlenebbül érintették az állampolgárokat is. Elképzelhető, sőt valószínű, hogy az államtitkárok kényszerhelyzetben voltak, hiszen másként nem tudták volna megoldani feladataikat. De ez a megoldás formailag akkor is alkotmányellenes volt. A mostani módosítás során egyébként ez a konfliktus megszűnt, mert az alkotmány már felhatalmazza az államtitkárokat, hogy kiadhassanak az állampolgárokra is kötelező rendelkezéseket. • Attól persze így sem kell tartanunk, hogy a hamarosan megalakuló Alkotmány- jogi Tanácsnak már nem lesz dolga ... fD. A.) Külön kérelem nélkül * folyósítják A Minisztertanács rendeleté értelmében 1984. január 1- től havi 70 Ft-tal kell kiegészíteni azokat a sajátjogú és hozzátartozói nyugdíjakat, melyeknek az összege 1983 decemberében a havi 2 800 Ft-ot nem haladta meg. Ugyancsak kiegészítik a mezőgazdasági szövetkezeti járadékot, a gyermekgondozási segélyeket, egyéb segélyjellegű ellátásokat és a házastársi pótlékokat. A január hónapra járó nyugdijakat már emelt ösz- szegben, de két utalványon 1984 január végéig kézbesíti a posta. Az átutalási betétszámlára utalt nyugdíjakhoz járó kiegészítést technikai okok miatt a jogosult lakcímére utalják. (MTI) MunkásöNegység gyűlésekről jelentjük Mérföldkő az egriek életében — Az elmúlt 27 év sok eredményt, sikert hozott testületünknek. Az egyik kézzel fogható eredmény a munkásőrség szervezetének korszerűsítése, ezen belül is az egri városi és az egri járási zászlóaljak összevonása. Az országban elsők között végrehajtott szervezeti korszerűsítés eredményeképpen alakult meg egységünk, a Balázs Ignác munkásőregység. Mérföldkőnek tekinthető ez az esemény az életünkben... — ezekkel a szavakkal kezdte éves beszámolóját a vasárnap délelőtt megtartott gyűlésen az összevont egység parancsnoka, Polonkai András. Az elmúlt esztendőben is kiemelkedő, színvonalas kiképzést, közösségi tevékenységet végző munkásőrökkel együtt hallgatta végig a beszámolót Pálinkás Ferenc r. vezérőrnagy, a BM Heves megyei Rendőr-főkapitányságának vezetője, Németh László, az egri. városi párt- bizottság első titkára — a megyei párt-végrehajtó bizottság tagjai — Blázi László, a Munkásőrség Országos Parancsnokságának képviselője, valamint Farkas Sándor, megyei munkásőr-parancsnok. A tavalyi munka értékeléséből kitűnt, hogy a személyi állomány erkölcsi, politikai állapota szilárd, fegyelmi helyzete, aktivitása jó. A mnkásőrök politikailag aktív közéleti emberek, akik a napi munkájuk mellett vállalt önkéntes szolgálatukat, s a különböző nehézségi fokú kiképzési feladatukat eredményesen ellátták. Az ünnepség további részében Németh László és Polonkai András, illetve Blázi László és Farkas Sándor kitüntetéseket nyújtott át. A szocialista, versenymozgalomban kiemelkedő munkát végzett 2. és 5. század megkapta a Kiváló század címet, oklevelet és vándorzászlót. A Kiváló szakasz címet hat közösség, a Kiváló raj címet ugyancsak hat csoport kapta meg. Tízen Kiváló parancsnok jelvényt vehettek át, a Kiváló munkásőr jelénvt harmincán érdemelték ki. A Szolgálati Érdemrend 25 év után járó fokozatával tüntették ki Bobák Jánost, Bó- ta Lászlót, Gábor Istvánt, Hanik Jánost, Kudlák Istvánt, Péter Józsefet, Szabó Lászlót, Szécsi Istvánt. A 15 év után járó fokozatot kilencen, az egy évtizedes munkásőri tevékenységet elismerő fokozatot huszonha- tan vehették át. Számos munkásőrt tüntettek ki Munkásőr Emlékéremmel, illetve oklevéllel, emléklappal. Az egységgyűlésen szót kért az egri városi pártbizottság első titkára is, aki a megyeszékhely kommunistái. a város és „széles környéke” lakosságának nevében köszöntötte az állományt, majd kívánt további eredményes munkát, kiképzési évet. Ezt követően Németh László a párt nevében fogadta az ifjú mun- káscirök esküjét, majd sor került a fegyver átadására: a leszerelők és a tartalékállományba kerülők képviselője, Csiffáry Tamás nyújtotta át a géppisztolyt a frissen esküt tett dr. Roncz Bélának. Az egri Balázs* Ignác munkásőr-zászlóalj egység- gyűlése az Internacionálé hangjaival fejeződött be. (-s) Májusig minden szépnek látszott Aszály után aszály, mégis... Zárszámadás előtt a pélyi Tiszamente tsz-nél „Nem hiszem, hogy egy év alatt tönkre tudunk menni!" Meglehetősen régen, még az elmúlt év nyarán hangzott el az a pesszimistán optimistának, avagy megfordítva: optimistán pesszimistának is értelmezhető kijelentés Pélyen, a Tiszamente Termelőszövetkezetben. Először a közös gazdaság egyik vezetője mondta ki, majd, az idő teltével egyre többen hangoztatták. Túl a naptári 1983-as éven és az új kezdetén akár mosolyogni is lehet ezen. Éppen úgy, mint az élet megannyi, más buktatóján, amelyen így vagy úgy, de túljutottunk. — Igen, valahogy így — mondja Ari János főagro- nómus, és a másik szakember Borbély Gyula főkönyvelő rábólint a fiatalember szavaira: — Májusig minden nagyon szépnek látszott... Helyzetünk, lehetőségeink ismeretében olyan tervvel indultunk 1983-nak, hogy közepes eredményt el tudunk érni. Ehhez a személyi, a tárgyi és más szükséges feltételek adottak voltak ... Igen: májusig úgy tűnt, hogy nem is lehet itt semmi baj, jóval sikeresebb évre számíthatunk, mint amennyire tőlünk, egy „gyenge termőhelyi adottságú termelőszövetkezettől” elvárható. — Mit mondjak? — ránk is fért. Ellentétben ugyanis sok más Heves megyei tszszel, nálunk az 1982-es év kimondottan aszályosnak számított. Ez rányomta a bélyegét a növénytermesztésre és az állattenyésztésre is. Pozitív eredményt csupán a harmadik főágazattól, a gépesítéstől várhattunk. Most tehát, amikor a még éppen csak. hogy mögöttünk maradt 1983-as évet faggatjuk arról, hogy tulajdonképpen mit is ígér, így, zárszámadás-közeiben, semmiképpen sem tekinthetünk el 1982-től. — Elgondoltuk — mondja a főkönyvelő —, hogy az állattenyésztés valamivel jobb lesz, hogy az előző év 2,7 millió forintos veszteségét jelentősen csökkenteni tudjuk. Már most annyi biztosnak látszik, hogy az állatállomány összetételén, érté- tékén sikerült javítani, „gyengénknél”, a juhászainál 105 százalék lett a szaporulati mutató. Mi évek óta 4500 körüli anyajuhot tartunk, és hosszú idők után a szaporulat végre elfogadhatónak mondható. — Ami pedig a szarvasmarha-kérdést illeti, tenni-, behoznivalónk ott is akadt, méghozzá bőségesen. A telep útjait ugyanis 1982-ben 1,6 millió forintért felújítottuk, természetesen a 330-as létszámú tehenészet (és szaporulata) számlájára '— mondja Ari János. Ez pedig azt jelenti, hogy amennyiben itt a 83-as év másfél milliót hozott, akkor lényegében a nullánál va_ gyünk, ami viszont ebben az esetben természetesen na. gyón jónak számít. A pélyi Tiszamente egyébként — talán kevesen tudják — Heves megye nagy termelőszövetkezetei közé tartozik: területe összesen 8500 hektárra terjed ki, amiből ötezer hektár szántó, a többi erdő, rét, legelő és — terméketlen szik. A szántóföldek meglehetősen satnyák, értéküket 11 arany, koronában adták meg. Külö. nősen a Tisza vonala mentén nagyon kötött, nagyon nehezen megművelhető a talaj. Jól lehet, a helyzet időközben sokat változott, a múlt év májusáig fennen lobogó optimizmus lángja fokozatosan lelohadt: a földekkel együtt kiszáradt. A tsz-ben természetesen pontos kimutatást vezetnek a csapadékról, természetesen különös tekintettel a te- nyészidőre, vagyis az első félévre. Nos, az 1982-es „minimum-rekord”, a 116,2 milliméter után tavaly június végéig 215 millimétert mértek, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy aszályra aszály jött, amihez tavaly még óriási hőség is csatlakozott. A terméseredmények ennek megfelelően gyengén alakultak. Az 1992 hektáron vetett búza mindössze 2,97 tonna termésátlagot hozott, és ezzel a megye termelő- szövetkezetei között az utol_ "á helyre szorultak. (Tervükben 3,75 tonna szerepelt.) Gyenge eredményt hozott a 481 hektáron vetett fénymag is, a tervezett 1,4 tonnás hektáronkénti átlag helyett csak 1,175 tonnát. Igazán jól csak a napraforgó sikerült, amelyet tavaly 476 hektáron vetettek, és 2,72 tonna hektáronkénti termésátlagot hozott a tervezett 1,5 tonnával szemben. E tények tükrében kell tehát faggatnunk, ha a pé- lyiek szemével nézzük az el. múlt esztendőt: a hortobágyihoz hasonló klíma és csapadék, az optimálisnál lényegesen — 12 nyári napnak megfelelő! — napfényes óra, vagyis aszály, aszály ... ! És ehhez még egy „kis” viharkár, jégverés. — Átlagban nehéz kifejezni, de a takarmánnyal is komoly gondjaink voltak — mondja a főagronómus. — Csak mi tudjuk, hogy mennyi tavaszi telepítésű pillangóst kellett kiszántani, selejtezni, mert nem lett belőle semmi! Nem éppen szép kifejezéssel élve: 468 héktár új telepítésű vöröshere és 109 hektár lucerna „ugrott”! Még szerencse, hogy a szénafélék hoztak annyit, hogy szükségletein, két — beleértve a háztájit is — fedezték. Ez annak ellenére jónak számít, hogy a korábbi évekhez képest, amikor 1,5—2 millió forint értékben eladásra is maradt —, most ilyen bevételről nem lehetett szó. Azt mondják: szegény embert még az ág is húzza. A pélyi termelőszövetkezet gazdasági és pénzügyi szakembere az elhangzottak, hoz még hozzáteszi: az egy. nyári szálasok, a silókukorica szintén gyengén sikerült, és lényegében a hevesi Rákóczi tsz vezetőinek köszönhető, az ő segítségüknek, hogy végül is tavaly 220 vagon silót tudtak készíteni, ami biztosítja az állatállománnyal való ellátását. Jó a rosszban, hogy a nagyon nehéz körülmények ellenére jó „csapatmunkát" sikerült összehozni a Tiszamente termelőszövetkezetben. A gépesítési főágazat például megyén kívül is sok bérmunkát végzett, és a tervezettnél lényegesen több, 6,5 millió forintos árbevételt ért el! Kérdés ezek után: mit ígér Pélyen 1983? Nos, a színükkel egyelőre még lefelé fordított lapokba igyekszünk ugyan bepillantani, de koránt sem hihetjük, hogy mindent tudunk. Mindössze annyi látszik bizonyosnak; a sok erőfeszítés Pélyen sem volt hiábavaló, így a nagyon rossz időjárási viszonyok ellenére a tervezettnél valamivel jobb eredményre számítanak. Sőt, nem is csak „számítás” ez már, hanem bizonyosság. Konkrétan azonban csak a február 10-i zárszámadáson győződhetünk meg erről! B. Kan Tibor Szfilftkaré az NSZK-ba Exportra la Jot a Hatvani Lenin Termelőszövetkezet boldog! üzemében készülő faárukból. Ezek — mint felvételünkön látható — kimé rakétákra emlékeztetnek, de, ellentétben az igaziakkal: békés lővegek ezek. Mi úgy mondjuk — szőlőkarók. A szövetkezet faüzeméből több ezer darabot „telepítenek” ebből az NSZK-ba. Ügy véljük: elég is lenne ennyi. Felvételünkön: Hipszki H- borné kötegeli a hosszú útra indalő szállítmányt. (Fotó: Szabó Sándor)
