Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1984-01-22 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 18., szám ÁRA: 1984. január 22., vasárnap 1.40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A MUNKÁSŐR-EGYSÉGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK Megérdemelt elismerés Gyöngyösön Bokros István egységparancsnok, az országos parancsnok dicsérő oklevelével. (Fotó: Szántó György) Hazavisz a vonat I Kattogó kerekek, sorjázó sínpárok, elalvó szikrák. Vonat... Pislogó villany­fény, utasok hajtogatott újságja, kólásüveg az ülés alatt. Vonat... Kék ka­bátjába burkolt bóbiskoló vasutas, egymásba búvó pár. Vonat... Aztán az állomás. A hi­deg peronon az újságárus, szikkadt szendvicset kínál a büfés, beléd ütközik egy sietős utas. Itthon vagy. Felbúg a busz, az ülés­ről az ablakon látod az is­merős utcákat, a házakat, a kapualjakat. A járdán piros sapkás kisgyereket vezet kézen fogva egy fia­tal nő, két férfi kalapot emel egymásnak. Itt a tér, itt a templom. Itthon vagy. És egyedül vagy. Szürke pára vesz körül, a köd fehér csillámokban megül hajadon. Fázol és egyedül vagy. Fázol, mert egyedül vagy. Menekvésként emlékek­hez térsz vissza. Hisz ma­gad-élte emlékekből tudod: azelőtt, másutt volt társad. És él még benned a feny­vesek közt rohanó patak fehér csobbanása, az égbe vesző hegyek kékje, az utazások örök élménye. Él­nek benned az emberek, él benned a barátság él­ménye. Hosszú sétákra in­dultál ismeretlen városok­ban, a folyóról kifutott a hajód a tengerre, napokat töltöttél a képtárban, cso­dáltál színt, formát, re­mekművet. S most itthon vagy. El­nézed az embereket. Vi­dám társaság indul síelni a hegyekbe, forró teát isz­nak a turistaházban, ver­senyt nevetnek egymással. A moziba karon fogva megy férj és feleség, az ABC-ben teli kosárral áll a pénztárhoz a nagykabá­tos férfi, hogy hazavigye az ebédre valót a család­jának. Itthon vagy, és mégsem találod a helyet. Egysze­rűbbnek tűnt idegenben, mert ott minden új volt, mert ott mindenre rácso­dálkozhattál. Itt megszo­kottat találsz, magától ér­tetődőt, s ezért jobban fel­tűnik a magány. Pedig rosszul teszed, hogy belenyugszol. Rosszul teszed, hogy bezárkózol. Hiszen hazahozott a vonat. Csakis itthon, ebben a vá­rosban kell megtalálnod a helyed. Ideköt a munkád. Ide az otthonod. Ülj fel hát a buszra, lépj a síelők nyomába szabad­napodon igyál egy forró teát a turistaházban, válts mozijegyet. És dobj be egy üdvözlőlapot a postaládá­ba. Nem baj, ha nem tu­dod a pontos címet, A megtaláláshoz néha egy irányítószám is elég. Mikes Márta A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatával kitüntetett Kovács László munkásőr-egység tegnap tartotta évzáró és egyben évnyitó gyűlését a gyöngyö­si Mátra Művelődési Köz­pontban, amelyen részt vett Borbély Sándor, a munkás­őrség országos parancsnoka, Barta Alajos, a megyei párt- bizottság első titkára és Farkas Sándor megyei pa­rancsnok. Az egység a csapatzászló­val, a bányászzenekar kísé­retében vonult a gyűlés színhelyére és útközben el­helyezte a tisztelet és a há­la koszorúját a szovjet hő­sök emlékművénél. A művelődési központ színháztermében Szekszius Mihály, a városi pártbizott­ság titkára köszöntötte a megjelenteket. Az elmúlt év feladatainak végrehajtásáról és az idei tervekről Bokros István egységparancsnok . számolt be. Örömmel jelentette, hogy az irányító pártszervek rájuk vonatkozó határoza­tait, valamint a megyei pa­rancsban megszabott felada­tokat a teljes személyi ál­lomány igyekezett maradék­talanul végrehajtani. Adato­kat sorolt fel arról, hogy a munkásőrök az üzemekben is példaadó módon végezték a munkájukat, a kapott ki­tüntetéseik is ezt igazolják. A nevelőmunka eredménye­ként csaknem tíz munkásőr érdemelte ki, hogy a párt tagja legyen. Részletesen szólt az éves kiképzési fel­adatok teljesítéséről, ered­ményességéről. Kiemelte, tervszerűen foglalkoznak a fiatalok szervezésével. Az egység állománya döntő többségében érett, tapasztal­tabb személyeket foglal ma­gába. Ismertette, hogy az át­szervezés következtében mi­lyen csoportok kerültek át a hatvani parancsnoksághoz. Eddigi helytállásukat meg­köszönve, további jó mun­kát kívánt nekik. Majd ismertette a szocia­lista munkaverseny eredmé­nyeit. A beszámoló után Borbély Sándor átadta az országos parancsnoki dicséretet, a végzett feladatok eredmé­nyes teljesítéséért. Tizenegy személy vette át a Haza Szolgálatúért Érdemérem különböző fokozatait, illetve ötvenen a Szolgálati Érdem­érem fokozatait kapták meg. A munkásőri pártmegbí­zatás teljesítésének fontos­ságát Kónya Lajos, a váro­si pártbizottság első titkára méltatta ünnepi beszédében. Felmentette pártmegbízatá­suk alól a leszerelő mun­kásőröket, elbúcsúztatta a készenléti tartalékállomány­ba helyezetteket és köszön­tötte az esküt tevőket. Kiváló század minősítést ért el a 2. és a 4. század. Kiváló szakasz címet kapott az 1. század 1., a 2. század Tegnap délután a frissen várossá avatott Hevesen év­záró-évnyitó egységgyűlést tartott a Dózsa György mun- kásőrzászlóalj. Az ünnepi esemény színhelye a műve­lődési központ nagyterme volt. A parancsnoki jelentéstétel és fogadás, a Himnusz el­hangzása után Budai Péter, az egységgyűlés elnöke kö­szöntötte a jelenlevőket, töb­bek között Gulyás Sándort, az MSZMP KB tagját, a he­vesi Rákóczi Tsz elnökét, Ambrus Józsefet, a megyei pártbizottság osztályvezető­jét és Kovácsi Imrét, megyei munkásőrparancsnok- helyettest. Ezt követően Tatai József egységparancs­nok beszámolt a személyi állomány előtt a zászlóalj 1983-ban végzett munkájá­ról. Az értékelésben hang­súlyosan kapott szerepet, hogy erősödött az egység társadalmi, mozgalmi jellege, továbbfejlődött a sokakat vonzó közösségi szellem. A kiképzés hatékonyságának bizonyítéka, hogy az előírt lőgyakorlatókat kiváló ered­ménnyel hajtotta végre az állomány. A munkásőrök helytálltak munkahelyeiken is, és erősödött közéleti ak­tivitásuk. Az egységparancs­nok az eredményes számve­tést azzal zárta, hogy az el­ért színvonal megtartása, emelése további erőfeszíté­seket kíván, egyúttal beje­lentette, hogy a füzesabonyi munkásőrszázad összevonásra került a hevesi zászlóaljjal, így megnövekedett állomány­nyal kell majd az elkövet­kező. időszak megnövekedett feladatainak eleget tenni. A szocialista versenymoz­2., a 3. század 1., a 4. szá­zad 2. és az 5. század 1. szakasza. Az újonnan belépők eskü­tételét a párt nevében Kó­nya Lajos fogadta. A tarta­lékállományba vonulók ne­vében Édes Zoltán adta át a fegyvert Perneki László­nak, aki a most esküt tettek meghatalmazásából vette azt át. A Rákóczi-induló hangjai­ra vitték ki a csapatzászlót a teremből a gyűlés befe­jeztével. galomban kitűnt elvtársak­nak, kollektíváknak elisme­réseket adtak át. A század kiváló szakasza címet és vándorzászlót a boconádi és a kiskörei nyerte el. A kiváló raj cím birtokosa a hevesi szakasz második ra­ja és a komlói szakasz má­sodik raja lett. Kiváló pa­rancsnok kitüntetésben ré­szesült Juhász Miklós, Szép László, Budai Miklós és Csáti Lajos. Kiváló mun- kásőrjelvény átvételére ti­zenhármán érdemesültek. Az ünnepség keretében ad­ták át a Szolgálati Érdem­érem különböző fokozatait, a tizenöt éves fokozatot öten, a tízéves fokozatot ti­zenhatan kapták meg. Mun- kásőr-emlékérmet és okleve­let tizenegyen vehettek át. Az országos parancsnok tárgyjutalmát kapta a mun­kásőrség munkáját sok éven át segítő tevékenységéért Nagy Károly, a volt járási pártbizottság nyugállomány­ba vonuló első titkára. Az egységgyűlésen szót kért Juhász Lajos, a hevesi városi pártbizottság első tit­kára, aki kiemelte az egy­ségnél folyó tudatos nevelő tevékenységet. Kedves szín­folt volt, ahogy a hármas számú Általános Iskola úttö­rői műsorral és virággal köszöntötték a munkásőrö­ket. A csapatzászló előtt ha­gyományosan sor került az új munkásőrök eskütételére. A leszerelők és tartalékál­lományba kerülők képvise­lőjétől, Tóth Lajostól a fegyvert Tari József vette át. Az egységgyűlés az In- temacionalé hangjaival ért véget. Hevesi zászlóalj: nagyobb állomány, nagyobb feladatok Gálaest az új Nemzeti Színházért Gálaestet rendeztek pénteken este, a Nemzeti Színházért a gyöngyösi művelődési házban. Telt ház előtt lépett fel a Gyöngyösi Játékszín, a városi pedagóguskórus és (képünkön) a Vidróczki Néptáncegyüttes. (Fotó: Szántó György) Lépés a jövő felé Számítógép az iskolákban Valamikor szobányi méretű berendezések voltak, ma már némelyik alig nagyobb, mint egy táskaírógép. Nemcsak a nagyságuk változott meg, ha­nem alkalmazási területük is: számitógép mindennapos se­gédeszközzé vált. A fejlett tő­kés országokban valósággal háztartási gépek. Az Egyesült Államokban már az „év em­berévé” is választották. Mi még technikailag nem állunk olyan szinten, hogy sok ott­honba jusson belőlük. Mégis észre kell vennünk, merre tar­tunk, s iskoláinkban fölkészí­teni a holnap felnőttjeit az új eszköz használatára. A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban Far­kas Béla matematikatanár egyike azoknak, akik szak­köri foglalkozásokon szeret­tetik meg a diákokkal a szá­mítástechnikát. — Két kollégánk vett részt kétnapos felkészítésen 1983 nyarán. Kaptak némi eligazítást, de elsősorban azzal boldogulunk, amit sa­ját búvárkodásaink során sajátítunk el. Különleges helyzetben vagyunk, mert át- netileg a mátrafüredi er­dészeti iskolások gépe is nálunk van, s még egy har­madik: egyik volt diákunk saját maga épített egy be­rendezést. Ezenkívül prog­ramozható zsebszámológé­pekkel is rendelkezünk. Ez teszi lehetővé, hogy — bár szakköri keretben — sok ta­nulót „megfertőzzön” ez az újdonság. Délután, de még reggel is körülülik a masi­nát tanulóink, saját prog­ramjaikkal dolgoznak rajta. Matematikai, fizikai példá­kat oldanak meg, s játsza­nak. Öröm nézni, hogy kö- rülállják a számítógépet. Ügy számolom, hogy -úgy 50—60 gyereket érint ez a munka, aki „ráharapott”, az nehezen hagyja abba. Az egri Szilágyi Gimná­ziumban Taskár Károlyné matematiktanár az egyike a számítgépes „párosnak”. — A nyári tanfolyamon túl mi is rengeteg önkép­zéssel léphetünk előre. A használatos Basic-nyelv meg­ismeréséhez kaptunk se­gédanyagokat. Két, tíz főből álló szakköri csoportot ala­kítottunk ki. Azok a diákok értenek a géphez, akik leg- érdeklődőbbek, kérik a kul­csot, s maguk látnak neki a programozásnak. Ez egy nagyon időigényes elfoglalt­ság, naponta 2—3 órát is ál­dozni kell rá. Ezt máshon­nan szoríthatjuk csak ki: igen megterhelő. „Vinnem’ kell négy-öt osztályt, osz- tályfőnökösködöm, s emel­lett ismerkedem az új eszközzel. Nem csoda, ha néhány gyerek előbbre tart, mint én. Egyébként nálunk is „fertőző” a számítástechni­ka, olyan ez, mint a ke­resztrejtvény-fejtés, ha va­laki megérzi az ízét, nem tudja abbahagyni. A meg­oldás az lesz, ha valaki fő­állásban oktatja. Annak is nagy hasznát vennénk, ha rendszeresen megoszthat­nánk a gondjainkat a köz- gazdasági szakközépiskola felkészült tanáraival. A megyei tanács középis­kolai főelőadója, Lassú Ár­pád elégedett a jelenlegi helyzettel. — Nincs más célunk egye­lőre, csak az, hogy ízelí­tőt kapjanak a diákok ezek­ből az új ismeretekből, cso­dákat nem várhatunk. A Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola tanárai készítették föl az oktatókat a nyáron. A következő időszakban is szervezünk továbbképzése­ket. A minisztériumi utasí­tások szerint nemsokára — éveken belül — be kell épülnie a tantervbe a számítástechnikának. A gye­rekek mindenütt érdeklődő­ek, az iskolák rendeltek szakkönyveket: annak sincs akadálya, hogy fölkeressék a közgazdasági szakközép- iskolásokat. Állandóan meg kell újítani ismereteinket, tovább kell lépni. Van, ahol már gyakorlati hasznát is látták a gépeknek, statisz­tikák elkészítésére használ­ták azokat. Lehet, hogy a szorító bürokrácia enyhíté­séül is szolgálhatnak ... Jelenleg minden középfo­kú tanintézetben van szá­mítógép, s már kezemben van a kiutalás újabb tizen­hat darabra. Ezekből a Me­gyei Művelődési Központ és az oktatási kabinet is kap. Ezek még kísérletek: föl­készülünk arra az időszak­ra, amikor az évtized végén a tantervben is szerepel a számítástechnika. gyűjtjük a tapasztalatokat, hogy szi­lárd alapon kezdődjön az is­meretek tantárgyi oktatása. Gábor László Az egri Gár­donyi Géza Gimnázium­ban Hevesi László tanár irányításá­val Draskó- czy Andrea és osztálytár­sai ismer­kednek a számítógép­pel (Fotó: Szántó ‘ György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom