Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-17 / 13. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. január 17., kedd 5. Magyar telek Történelmi feljegyzések enyhe és zord telekről A téli sportok legelszántabb rajongóin kívül tél derekán már mindenki tavaszt várva nézi a naptárt, mennyi idő van még hátra a rügvfakadásig. Farsang idején is *3-o o c to :o ba c :o X bJO o to c kQ) N to Természetesen, mint minden évszaknak, a télnek is megvannak a jellegzetességei, bár hazánkban — mivel földrajzilag átmeneti terület —, nagy eltérések alakulhatnak ki az átlagokhoz képest. A tudomány meteorológiai és csillagászalti telet különböztet meg, ezek időben nem esnek egybe. A meteorológiai tél december 1-től február végéig tart, tehát éppen három hónapig. A sokévi átlag szerint a napi középhő- mérséklet december 1-én süllyed 3 fok alá, és febrár végén emelkedik e fölé. A csillagászati tél a téli napfordulóval, december 21-ével vagy 22-ével kezdődik (nálunk ekkor a legrövidebb a nappal, és leghosszabb az éjszaka), s március 21-ig, a tavaszi napéjegyenlőségig tart. Ez az időszak szintén 90 nap. Persze az időjárás sokszor megtréfálja ezeket a kezdő és végnapokat, a gyakorlati életben nincs is jelentőségük. Jobban közelít a valósághoz, ha a tél derekához képest egy elő- és egy ultószakaszt különböztettünk meg. Réthy Antal professzor felosztása szerint az előtél átlagos napi középhőmérséklete 0 és 4 fok között van. Általában november 16-tól december 21-éig tant, éppen a csillagászati tél kezdetéig: ez 36 nap. Télen a napi középhőmérséklet 0 fok alá süllyed, ez átlagosan december 22-től február 16-ig tart, ez 57 napos időszak. Télutóról beszélünk, amikor a napi középhőmérséklet ismét 0 és 4 fok között mozog, ez általában február 17-én köszönt be, és március 6-ig tart, tehát 18 napig. E felosztás szerint tehát a tél nálunk 111 napos. (Ugyanezen felosztás alapján a tél Bécs- ben 124 nap, három nappal előbb kezdődik és 10 nappal tovább tart, mint nálunk.) Példák sokasága igazolja, hogy a valóságban igen nagy időeltolódások lehetnek a tél beköszöntésében és búcsúzásában. Előfordult, hogy október végén kezdődött, máskor viszont még áprilisban is tombolt. Van, amikor hónapokig tart, máskor egy-két Két amerikai geofizikus azt állítja, hogy a Földön az élet vagy tízszer is elkezdődhetett, de csak egy ág maradt meg máig. Az élet alapja a polipep- tidek hihetetlen változékonysága, ide tartoznak a fehérjék is, amelyek aminó. sav-láncokból épülnek föl. Az elképzelhető polipeptid- láncok száma szinte végtelen dr. David Raup, a chicagói egyetem és dr. James W. Valentine, a Santa Bar- bara-i egyetem tudósa szerint. Úgy érvelnek, hogy ezért a polipeptideknek az a konkrét készlete, amely a mi életünket és a földi élet többi formáit alkotja, csak egy a sok olyan közül, amely az élet alapját képezheti. Dr. Raup és dr. Valentine ezzel annak a lehetőségét veti föl, hogy az élet valóban a polipeptid-csopor- tok széles skálájával kezdődött, tehát a biokémiai összefüggéseknek is széles változatosságával, a Föld sok, különböző helyén. Ma hónapra korlátozódik. Az igazság az, hogy az egyik szélsőség sem kedvező: akkor a legelőnyösebb a tél, ha a hőmérséklet egy kevéssel a 0 fok alatt marad. Az évszakok köziül a tél vésődik legjobban be az emberek emlékezetébe, ha hosz- saúra nyúlik. Tény, hogy a kemény tél nagyon megterhelheti mind az egyént, mind a társadalmat, ezért a többség a sokévi átlagnak megfelelő, normális telet várja. De milyen is nálunk a normális, a zord és az enyhe tél? Normális a tél. ha a középhőmérséklet (a három téli hónap középhőmérsékle fenek az összege osztva hárommal) nulla fok körül, tehát —1 és +1 fok között van. Ha —2,5 foknál alacsonyabb a téli középhőmérséklet, akkor zord a tél, ha +2,5 foknál magasabb, akkor enyhének számít. Történelmünkben visszapillantva az írásos feljegyzések óta nagyon zord tél volt 1783—84, 1788—89, 1794 —95, 1798—99, 1812—13, 1829 —30, 1840—41 1857—58, 1879 —80, 1887—88, 1890—91, 1892 —93, 1928—29, 1939—40, 1941 —42, 1946—47, 1953—54, 1962 —63 és 1963—64 években. A hidegrekordot az 1829—30-as tél tartja —5 °C középhőmér- sékilettel. A sokak számára még emlékezetes 1928—29-es tél —3,6 fokos volt. Nagyon enyhék voltak viszont a telek az 1790—91, 1793—94 1795—96, 1805—06, 1806—07, 1821—22, 1823—24, 1824—25, 1833—34, 1842—43, 1872—73, 1901—02, 1909—10, 1914—15, 1915—16, 1920—21, 1935—36 1947—48, 1950—51, 1971—72, 1982—83 években. Érdekes, hogy többször is két enyhe tél követte egymást, ami a zord teleknél csak egy alkalommal fordult elő. Az enyheségrekordot az 1950—51-es tél tartja, ekkor a középhőmérséklet +3,5 fok volt. A két véglet között, a —5,0 és a +3,5 fok között 8,5 fok a különbség. Ez rendkívül nagy ingadozás, és csakis a téli időszakban fordulhat elő. Lehet tehát a azonban csak egyféle biokémiánk van, így hát a két kutatónak meg kell magyaráznia, miért csak egy maradt fönn. Ennek érdekében a számítógépeikhez fordultak, biológusoknak van egy egyszerű képletük, amely meghatározza, mekkora a valószínűsége annak, hogy az evolúciós fa egyik ága (például valamennyi rovar) mondjuk számillió évig fönnmarad. Ez két tényezőtől függ, hogy egy alág kipusztul. A megkövesedett maradványok alapján vannak durva becslések ezekre a számokra vonatkozólag, így dr. Raup és dr. Valentine nagyjából ki tudja számítani, hogy egy elindult biokémiai folyamat valószínűleg meddig fog fönnmaradni. A gyakorlatban azonban a kutatók azzal a problémával kerülnek szembe, hogy az elágazás és kipusztulás valószínűségei csak akkorról ismertek, amikorról van megkövesedett lelet, ami lényeteüiünk olyan enyhe, mintha a Földközi-tenger partján élnénk, de lehet olyan hideg is, mintha a Keleti-tenger partján. Régebbi történelmünkben is sok téli furcsaságot jegyeztek fel. 1327-ben például már januárban virágba borultak a fák, és olyan enyhe volt az idő, hogy pünkösd napján arattak, Jakab-napkor (július 25.) pedig szüreteltek. 1572 februárjában már minden kizöldült, nyíltak a virágok, költöttek a madarak, és márciusiban a szabadban lehetett fürdeni. Ezeken a teleken a középhőmérséklet valószínűleg elérte a +5 fokot. Van példánk a másik végletre is. 1234-ben például olyan hideg volt, hogy a pincékben a bor megfagyott, és fontonként, súlyra árulták. 1443—44 télén Hunyadi és a törökök kénytelenek voltak fegyverszünetet kötni a nagy hideg miatt. 1458. január 24-én a Duna jegén választatták Mátyást királlyá. 1708—09-<ben oly kegyetlen tél tombolt, hogy kifagytok a fák, úton-útfélen megfagyott embereket lehetett látni, a farkasok csordákban támadtak a falvakra. E telek középhőimérséklete feltehetően —5 fok alatt volt. Ezek persze évszázados ritkaságok, de bármikor — persze napjainkban is — megismétlődhetnek. Igaz, hogy az ilyen téli időjárás elemi csapásnak számít. Különben is a legutóbbi évtizedekben a tél furcsa játékot űzött velünk: többnyire későn kezdődött, a decemberek túlságosan enyhék voltak, a súlypont áttevődött februárra, sőt a tavasz kárára kitolódott márciusira, s olykor még áprilisba is benyúlt. Néhány évtized azonban semmit sem jelent az évszázados folyamatban. Egyikét évtized még nem jelent éghajlatváltozást, legfeljebb csak éghajlat-ingadozást. Hasonló a helyzet, mint a száraz és nedves esztendők változása esetében. November végén, december elején nálunk szokatlanul hideg volt, december vége, január eleje pedig nagyon enyhe. És akár hidegebb, akár enyhébb volt az idő, csapadék sem eső, sem hó formájában nem jött annyi, amennyi kellene. gében azt jelenti, hogy csak a kambriumi geológiai korszakra és az azóta eltelt időszakra vonatkozólag. Csakhogy az élet eredete sokkal korábbra nyúlik visz- sza, talán 3600 millió évvel ezelőttire. Erre is érvényesek a kambriumra kapott értékek? Dr. Raup és dr. Valentine ezt nem tudta megmondani, ezért átküzdötte magát a számítások egész sorozatán, míg elérkezett két táblázathoz. Az egyik annak a valószínűségét becsüli föl, hogy a jelenlegi élet az egyetlen fönnmaradó egy sor életkezdet közül, különböző számú életkezdetet és az alágak kipusztulásának különböző arányait tételezve föl. A második táblázat annak a valószínűségét becsüli föl, hogy az élet fönnmarad-e egyáltalán; ez egyértelműen az ellenkező irányba mutat növekedést. A valóság a kutatók véleménye szerint „valahol az átlag közelében van” mindkét táblázaton. A gyöngyöző italkülönlegességet immár két évszázada pezsgő néven ismeri a világ. A pezsgő olyan szén- savtortalmú bor, mely erjedéskor keletkező széndioxidot tartalmaz (ebben tér el a habzóbortól, melyet máshonnan származó széndioxiddal telítenek.) A pezsgő gyártásakor tehát, valamilyen kierjedt kész bort kell újraerjeszteni, oly módon, hogy az erjedés zárt térben játszódjék le, s a közben keletkező széndioxid ne távozzék el. Az alkoholos erjedési folyamatban a cukorból etilalkohol és széndioxid keletkezik, s a felszabaduló energiát az élesztő hasznosítja: anyagcsere-folyamataiban és szaporodásánál. Tehát a pezsgő- gyártás folyamán növekszik a nyersanyagként használt bor alkoholtartalma is, és a zárt tér következtében jelentős széndioxidnyomás alakul ki. A hagyományos pezsgőgyártásnál az egész folyamat magában az üvegpalackban megy végbe. Ha viszont nagy, nyomásálló tartályokban csinálják ugyanezt, akkor úgynevezett tankJanuár második felében járunk — hol van még a vége — s máris úgy érezzük, ez az év leghosszabb hónapja. Valóban? A naptár szerint nem. hiszen a 30 és 31 napos hónapok váltogatják egymást. És most volt itt az ugyancsak 31 napos december, amely olyan rövidnek tűnt. hogy szinte hihetetlen. Rövidnek tűnt. mert tele voltunk tervvel; elfoglalt az ünnepi készülődés, elköltöttük (remélhetőleg sikerrel és örömet szerezve szeretteinknek) azt a pénzt, amit már hónapok óta gyűjtögettünk a nagy ajándékozások ünnepére. Rövidnek tűnt. mert mindjárt karácsony után elkezdhettük a készülődést Szilveszterre, s tán rövidnek tűnt a2iért is, mert azok. akik a hónap elején szokták megkapni a fizetésüket, most megkapták — megkaptuk — a két ünnep között, vagyis Szilveszter előtt. Hát ezért tűnik már most. a hónap közepén ennyire hosszúnak a január? Valószínűnek elsősorban ezért. Bizonyos, hogy mindany- nyiunknak vékonyabb most a pénztárcája, mint a ..normális” hónapok közepén szokott lenni. pezsgőgyártásról van szó. (Ma már világszerte ez utóbbi adja a termelés nagy hányadát.) A tankban érleléssel 3—4 hónap alatt jóval nagyobb mennyiségben állítható elő, mint a hagyományos módszerrel, amely évekig pihenteti az italt a 6—8 Celsius fokos pincék mélyén. A tankpezsgőnek ugyan szerényebbek az értékmérői, de a két fajta között csak a gyakorlott fogyasztók tudnak különbséget tenni. A pezsgő szülőhazájában, Franciaországban évente 200—220 millió palack gyöngyöző nedűt készítenek. A másik nagy pezsgőgyártó, a Szovjetunió alig marad el valamivel e mennyiségtől. A „két nagy” számára komoly konkurenciának számít az NSZK pezsgőipara a maga 170 millió palackjával. Hazánkban egyedül Budafokon évi 20 millió palack készül, de még Pécsett és további négy állami gazdaságban is foglalkoznak pezsgő előállításával. Képünkön a hírneves tbiliszi pezsgőkből láthatunk néhány palackkal. Hát akkor számoljunk újra. bízva abban, hogy még nem késő. Próbáljunk a szokásosnál is jobban takarékoskodni. Hogy mivel? Talán elsősorban a gyomrunkon lehet. és. ünnepek után nem is árt. No. nem koplalásról van szó, de ha soványabb a pénztárca, akkor gyakrabban megteszi ebédnek egy egyszerű paprikás vagy rakott krumpli, vagy estére egy jó fokhagymás pirítós teával. Soroljam a menüötleteket? Talán felesleges, mert minden háziasszony tudja, mit szeretnek a kosztosai az olcsóbb ételek közül. Ezekkel is változatossá lehet tenni az ebédet, a vacsorát. S hogy min takarékoskodhatunk még? Tény. hogy a január — éppen mert hosszú — a vendégségbe járások hónapjai is. Hát ez a vendégség sem kell. hogy főúri lakomát jelentsen. Különösen a fiatalok körében vált divattá, szinte sikké a „zsíroskenyér-buli” ahol is a fiatalok jó paprikás-sós friss zsíros kenyeret esznek, és italnak megteszi a tea vagy a Kőbányai sör. bár az utóbbit, vagyis a szeszes italt nélkülözni lehet, és kellemes zene. a jóízű beH eti umor ét elején Idősebb hölgy utazik a vonaton. — önnek csak Bydgoszczig van jegye, a vonat pedig Katowicéig megy — mondja neki a kalauz. — Még ilyet! — háborodik fel az idős hölgy. — Hát manapság a mozdonyvezetők már úgy változtatják az útirányt, ahogy akarják? ★ — Ahelyett, hogy állandóan a képmagnót nézed, inkább segíthetnél apádnak megírni a házi feladatodat! ★ — Hol szerezted ezt a kfassz képmagnót? — Tombolán. — Te nyerted az első díjat? — Nem. Én szerveztem a tombolát! ★ Két színésznő beszélget. — Még soha nem fordult elő, hogy kifütyülték volna azt a darabot, amelyben én játszotta/m — így az egyik. — Nagy dolog! Ki tud ásítás közben fütyülni? ★ — Figyelembe kell venni — kezdi védőbeszédét az ügyvéd —, hogy esetünkben csak egy egyszerű lopásról van szó ... A rádióit méltatlankodva félbeszaíkítja: — Egyszerű? Próbálná csak meg? ★ — Nos, kedvesem — fordul az ügyvéd leereszkedően védencéhez —, nem várta a szabadlábra helyezést, ugye? — Nem bizony — sóhajt amaz. — Kínos ügy! Most hová menjek? Hat hónapra bérbe adtam a lakásomat! ★ — Hány gyermeke van? — Egy hét-, egy hat-, egy öt-, egy négy-, egy három- és egy kétéves —, az ő születése után vettünk egy képmagnót. szélgetés is megteremtheti a jó hangulatot. Tehát: rövidítsük meg a hónapot kellemes vendégeskedéssel. de olyannal, amit egyszerűen bonyolítunk le. Nem akarunk ellenpropagandát csinálni sem a moziknak. sem a színházaknak, de (bízzunk benne) talán gyakrabban megteszi a tv is. És hadd szóljunk végül arról a szabadidő-töltésről, ami télen is a legjobb és a legolcsóbb: hadd ajánljuk a kiadós. szép sétákat, a téli hósportokat, és hadd ajánljuk a szép és jó könyveket. Bizonyára sokan kaptak az ünnepekre ajándékba könyvet. A hosszú téli esték szinte kínálják magukat az olvasásra. Ilyenkor a könyvtárak forgalma is megemelkedik. s akár a könyvtárból, akár az egymástól kölcsönzés is több jó könyvet tesz hozzáférhetővé mindannyi- unk számára. No. hát akkor számoljunk még egyszer! Nézzük meg a dátumot, nézzük meg, mennyi van még a kosztpénzből. és osszuk be okosan, a lehetőségeink szerint. A január rá is kényszerít bennünket erre. s ez a kényszer talán ad néhárv jó ötletet is. És van egy jó hírünk: a február csak 29 napos lesz! (SN) M. I. KÉT TÉNYEZŐTŐL FÜGG Az élet zsákutcája Van egy jó hírünk A hosszú hónap
