Népújság, 1984. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1984-01-15 / 12. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXV. évfolyam, 12. szám ÁRA: 1984. január 15., vasárnap 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Aktív nyugdíjé) Ne tagadjuk: többségüket erre' ösztönözzük. Sok-sok i nyugdíjas-búcsúztatón, két koccintás között, az ünnepire terített fehér asztalnál elhangzik: „...és nem végleg búcsúzunk. Egész kollektívánk kívánsága, hogy kedves kollégánk, aki éveit tekintve most elérte a korhatárt, jogosult lett a pihenésre — ne feledkezzen el rólunk. Tudására, tapasztalataira. kedves, derűs egyéniségére nekünk még nagyon sokáig szükségünk lesz. őszinte kívánságunk, hogy ez a mostani búcsúztató inkább csak amolyan elkerülhetetlen ünnepi-kedélyes-szo- morkás összekötőkapocs legyen a tegnap és a holnap között, és továbbra is ilyen fiatalosan, fiatalon itt, miközöttünk...” Könnyek szöknek a szemekbe, a nők szipognak, a férfiak férfiasán krákog- nak. A búcsúztatott pedig. .. nos igen: rákerül a sor, de alig bír néhány szót, elcsuklik' a hangja. Hiába, húsz-harminc, negyven évet töltött itt, emlékszik az igazgatóra, aki szinte gyerekként került ide, amikor ő már régen törzsgárda-tag volt, a gépíró-kislányra, aki szerelmi bánatait neki suttogta el, szegény Dani bácsira, akitől éppen nyugdíja előtt, olyan váratlanul kellett bánatos búcsút venni. Igen, az esetek többségében így történik ez. A szavak, az érzések őszinteségét kár lenne titkolni. Sajnos, hogy az ünnepes búcsú órái után, a „szürke”, de kérlelhetetlenül következő hétköznapokon olyan sok minden másként alakul. A másnap fejfájással kijózanodó, immár nyugdíjas szaki dörmög, dühöng, káromkodik: „... és még ezek beszélnek, ezek jönnek a szent szöveggel nekem, de az órabérem, azon egy vasat sem emeltek. ..” És hősünk „beint”: ezt megyek én tovább kulizni tinektek... ! És ott a másik, ám semmivel sem jobb eset, amikor a búcsú szavai valóban csak kötelességszerű- en formálisak, amikor alig titkoltan mindenki örül, hogy holnaptól végre nyugdíjba megy ez a rosszindulatú, mindenben, mindenkiben hibát kereső, mindenkit megbántó, okoskodó, kioktató vén alak, aki annyi éven át játszotta itt a nagyot, de semmihez sem értett, akinek hasznosabb lett volna azért fizetni — nem is keveset! —, hogy nagy ívben kerülje el ezt a munkahelyet. S az élet milyen: akit szerettek, aki kellene, — gyakran távol marad; akit akkor lássunk, amikor a hátunk közepét, az nap mint nap jön, jópofásko- dik, beleszól, fecseg, intrikál; aki főnökként megközelíthetetlen volt, most „nép-párti” lesz, meghallgat, ígér, felhárodik olyan dolgok felett, melyeket őmaga annyi éven át szemrebbenés nélkül elkövetett. Hadd plagizáljak, hadd ferdítsek: Ne ily nyugdíjat adj, istenem, ne ily nyugdíjt adj énnekem... ! B. Kun Tibor Férficipő Jordániába — Tizenkétszer több termék külföldre — Konfekciórészleg Gyöngyösön Új partnerek a takes piacén Exportmérleg az ipari szövetkezeteknél Eredményes évet hagyott magia mögött a megye legutóbb ipari szövetkezete. Amíg például 1982-ben több helyütt alig találtak külföldi vevőt cikkeikre, tavaly egyebek között a piackutató tevékenység jóvoltából sikerült külföldi partnereket is szerelni termékeikre. Jelentős előrelépés tapasztalható az Egri Cipőipari Szövetkezetnél. Amíg 1979 és 1982 között egyáltalán nem tudták nyugaton értékesíteni készítményéi- ket, 1983-ban egyszierre több országinak sikerült eladni a bőrtalpas férfi lábbeliket. Legjelentősebb tőkés üzletfelüknek Belgium és Jordánia bizonyult. Részükre hétezemégyszáz jár cipőit szállítottak hárommillió ötszázezer forint értékben. Az NDK-nak és Csehszlovákiának is eladtak 16 millió hétszázezer farín t- myi árut. Amint Hurták Lajos elnök elmondta, az idén újabb belga és jordán szerződésekre számítanak. Tárgyalták húszezer pár divatos modell amerikai piacon való eladásáról. Tervezik cipőfelsőrész gyártását egy norvég cég megbízásából. Tavalyi árbevételük 84 millió forint lett, s ebből mintegy tízmillió a nyereség. Hasonlóan jó évet zárt a Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet. A gyöngyösi üzem tavalyelőtt csak egymilliós exportot bonyolított le, amelyet 1983-ban tizenkétszeresen túlszárnyalt. Legjelentősebb kapcsolatot NSZK-beli vállalatokkal alakítottak ki, amelyeknek bútorokat és villáscsapokat készítettek, de svéd megrendelők is akadtak. Bodócs János elnöktől megtudtuk, hogy az idei exporttenvük 18—20 millió forint. A szövetkezet tavaly 343 millió forintnyi terméket állított elő, amely az 1982-es évihez hasonló. A Mátra alji város másik ipari szövetkezete a Kékes is helytállt tavaly a tőkés piacon. Az angol, a svéd, a francia és az osztrák partnerek hét és ■ fél millió forintnyi műkorcsolya-cipőinket vették meg. Az idén minden bizonnyal növelik kivitelüket, hiszen a finnek is érdeklődnek e készítményünk iránt. Jelenleg újabb külföldi partnerrel is tárgyalnak, akinek bérmunkában állítanak elő cipőfelsőrészekéit. A lakossági szolgáltatás mellett nagy gondot fordítanak még az újonnan beindított textilkonfekció részlegükre, amelyben strand- és munkaruhákat varrnak. Amiint Galgóczi Ottóné elnök elmondta, bíznak abban, hogy az idén az tavalyi 45 millió forint fölé emelkedik az árbevételük. Belgiumban és az NSZiK- ban keresettek az Észak- Heves megyei Építő- és Karbantartó Ipari Szövetkezet hobbikért asztalai és úgynevezett szállító ládái. Juhász Imre elnöktől azt is megtudtuk, hogy ez évben a tapétázáshoz használható asztalokból is kerül külföldre az egercsehi üzemből. Már eddig 3,6 milliárd forintnyira van szerződésük csupán ebből az áruból. S továbbra is keresettek kerti asztalaik. Mindez azt Ígéri, hogy jóval túllépik majd a tavalyi hárommilliós exportbevételüket s elérik az elmúlt esztendei 58 millió forintos termelési értékeket Bármely gazdálkodó szervezet megvásárolhatja Kötvény a gabonatermesztés fejlesztésére Közös gabonakötvényt bocsátott ki a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet konvertibilis gabonaexportot növelő programjának megvalósítására. A fejlesztéssel a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet Kukorica és Iparimövény Termelési Együttműködésének (KITE) körébe tartozó taggazdasá- gokban, az egységre eső hozamok növelésével összesen 24 ezer hektár szántóterületen fokozzák a búzatermelést, valamint 13 ezer hektár szántóterületen a kuko- iricatarmelé&t. Az előirányzott program szelént várhatóan évente 12 ezer tonna búzával, és több mint 10 ezer tonna kukoricával termelnék többet, amelynek eredményeként a konvertibilis export mintegy 2,8 millió dollárral bővül. A fejlesztéshez szükséges gépek vásárlásához a forrásokat a 180 millió forint közösen kibocsátandó gabonakötvény révén kívánják biztosítani. A gabonakötvényt bármely gazdálkodó szervezet fejlesztési alapjából megvásárolhatja. A kötvényeket százezer, ötszázezer és egymillió forintos címletekben bocsátják ki, hogy azokat tőkebefektetési céllal a vállalatok minél szélesebb köre megvásárolhass a. A kötvények kamata évi 12 százalék, törlesztése 1987- től kezdődően öt éven át egyenlő részletekben történik. A kibocsátott kötvények a gazdálkodó szervezetek körében forgalmazhatók. (MTI) „Az eredmények fokozhatok’* Munkásör-egységgyülés Hatvanban Tegnap délelőtt a cukorgyári művelődési házban Tóthpál Jánosné, a városi pártbizottság titkára elnökletével tartotta meg ünnepi gyűlését a hatvani Zalka Máté munkásőregység. Az 1983-as esztendő eredményeiről, az év feladatairól Bur- zuk György, parancsnok tájékoztatta az egység személyi állományát, valamint az elnökségben helyet foglaló meghívottakat, akik között jelen volt Kiss Sándor, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára, Papp Dezső vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg pártbizottságának első titkára és Fehér Béla, Pest megyei munkásőr-parancsnok. Burzuk György beszámolójából megtudtuk, hogy az elmúlt esztendőben igen eredményes kiképző és politikai nevelőmunka folyt a különböző alegységekben. Ennek következtében tovább nőtt a munkásőrök harckészsége, a munkában való helytállása, általános fegyelme. Az eredmények elérésében, ahogyan hallottuk, jó ösztönző eszköznek bizonyult a szocialista versenymozgalom. A jövőt illetően viszont fontos feladatot kell megoldani a közigazgatási területrendezésből eredően, mivel az egység újabb alegységekkel egészül ki. Az egységparancsnok beszédét követően került sor a szocialista munkaverseny eredményeinek ismertetésére, illetve a kitüntetések átadására. A versenymozgalomban a megyei parancsnokság Elismerő oklevelét Hatvan város önálló százada kapta. „Kiváló raj" címet és versenyzászlót a második lövész szakasz első raja, az ötödik lövész szakasz első raja, „Kiváló szakasz" címet és vándorzászlót pedig az első lövész szakasz kapott. „Kiváló munkásőr” kitüntetésben Lékó József, Tó- bi József, Nagy József, Gyu- revics György, Gulyás Ká- rolyné, Márkus János részesült, a „Kiváló parancsnok” kitüntetést pedig Szécsényi László, Szakán László és Banyik Pál kapta az országos parancsnokságtól. Húszéves szolgálati éremmel dr. Zeke Gábort tüntették ki, további 21 munkásőr pedig 15, 10, 5 éves szolgálatért járó kitüntetésben részesült. Az ünnepi egységgyűlésen felszólalt Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első titkára is. Elismeréssel szólt a munkásőrök 1983-ban végzett munkájáról, majd azon reményének adott hangot, hogy az eddigi eredmények a nehezebb körülmények ellenére fokozhatok az idei esztendőben. Ezután került sor a tartalékállományba helyezettek elbocsátására, majd az esküt tett fiatal munkásőrök nevében Adorján Tibor átvette a fegyvert Földi Ferenctől. Az ünnepi ülés az Intemacionálé hangjaival fejeződött be. Tavaszra készül a ruházati ipar Bemutatkoznak Heves termékei Még javában tart — sőt az időjárást tekintve mintha csak most kezdődne igazából — a tél, a ruházati és cipőipar vezetői azonban már javában a tavaszra gondolnak. Készülnek a tavaszi-nyári szezonra, és az üzemek, gyárak többsége már meg is kezdte a melegebb időszakra szánt termékek szállítását a nagykereskedelem raktáraiba. Az exporttervek teljesítése ezekben az ágazatokban is előtérben álló feladat, ám a belföldi fogyasztás színvonalának megőrzése, a megfelelő áruválaszték kínálata ugyanakkor továbbra is alapvető cél maradt. A kötő- és a textilruházati iparban a tavalyi évhez képest idén 1,5—2 százalékos termelés- növekedést terveznek, míg a cipőiparban az 1983. évi mennyiség, 44 millió pár cipő gyártását tűzték célul. A tavaszra szánt ruházati cikkek kínálatában számottevően bővül majd a szabadidő-ruhák mennyisége és választéka. A hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár például e termékcsoportban több újHfViJ Él VIDÉKI donságot is szállít. Ilyen a BNV-díjas „ÁMORÉ” fantázianevű termékcsalád, amelyet főként a fiataloknak szánnak. A Debreceni Ruhagyár — amely eddig is a hazánkban gyártott bakfis és női ruhák mintegy egyötödét készítette — az idén csaknem 40 százalékkal növeli a belföldi forgalmazásra szánt kínálatát Bár az igazi idény még megjelennek az üzletekben a Váci Kötöttárugj#r jdei szezonra szánt új fürdőruhái, úszódresszei. Számos újdonságot kínál a cipőipar is, miközben növelni kívánják a tavaly hiánycikknek bizonyult termékek mennyiségét is. A budapesti Minőségi Cipőgyár és szombathelyi Sabaria Cipőgyár például a korábbinál többet gyárt gyermek lábbelikből. A Sabaria több újdonságot is forgalmaz majd; ilyen a Sieste-család két új típusa: a sportos karakterű gyermekcipő, és a gumitalpú félcipő, melyet elsősorban a serdülő korosztálynak szánnak. ■Ilii Ízléses termékkiállítás fogadja az érdeklődőket Heves régi tanácsházának épületében: a helybeli üzemek, az áfész, a Finomszerelvény-' gyár, az állami gazdaság, a háziipari szövetkezet mutatja be többek között készítményeit. Az e hónapban nyitva tartó kiállításon már eddig is sokan megfordultak, és elismeréssel állapították meg, hogy a bemutatott termékek méltán reprezentálják a városi címet méltán megkapó települést. (Fotó: Szabó Sándor)
