Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-01 / 283. szám
/ NÉPÚJSÁG, 9963. december 1., csütörtök Szovjetunió II szorotsinci vásár A nagy orosz író, Nyiko- laj Gogol szülőföldjén, Ukrajnában, a Poltavai-terüle- ten tizenhatodszor rendezték meg a késői utódok a híres, nevezetes szorocsinci vásárt. Egy falusi vásár mindig is a paraszti jólét tükre volt. Azt a vásárt, amelyről az író A szorocsinci vásár című híres elbeszélésében szó van, annak idején egy kis piactéren rendezték meg a faluban. Ma viszont 50 hektárnyi területen jön, megy, tolakszik, nézelődik, zsivajog, énekel, táncol a vásár népe — mintegy 200 ezer ember. A kolhoz hatalmas rétjén sátrak, elárusító pavilonok, sorakoznak hosszan, ahol a terület fogyasztási szövetkezetei, Ukrajna tizenegy területének kereskedelmi vállalatai. a Poltavai-terület 6(1 szövetkezete és állami gazdasága kínálja a portékát. A vásár hangulatához hozzátartoznak a standok, amelyeknél cserépedényeket, fából, vesszőből készített használati tárgyakat kínálnak a vásár látogatóinak. Gogol irodalmi hősei valamikor azt mondták a szorocsinci vásárról, hogy még akkor sem veheti meg az ember az egészet, ha van a zsebében 30 rubel —olyan nagy. A mai vásározók viszont több mint kétmillió rübel forgalmat bonyolítanak naponta. Egy valami azonban nem változott a szorocsinci vásárokon : a vidám hangulat. Az pedig természetes, hogy erre a nevezetes eseményre mesz- sze földről is özönlőnek a vendégek. A vásár szabadtéri színpadán megelevenednek Gogol híres elbeszélésének alakjai Egy kolhoz standja a vasáron Lengyelország Növekvő idegenforgalom • Az élet normalizálódása, a fokozódó stabilizáció a Lengyelországba érkező turisták növekvő számán is lemérhető. Lényegesen emelkedett a nyáron a szocialista országokból érkező egyéni és csoportos látogatók száma. A lengyel idegenforgalmi vállalatok előrejelzése szerint 1985- ben Lengyelországot már ugyanannyi turista keresi fel, mint a hetvenes évek végén. Emelkedett a nyugati turisták száma is. 1982 első hét hónapjában Lengyelországot 40 ezer 500 nyugati vendég kereste fel, 1983 azonos időszakában ez a szám már megközelítette a 128 ezret. Növekedett a külföldre látogató lengyelek száma is. Az idén csak az ORBIS utazási iroda 240 ezer lengyel turista külföldi pihenéséről gondoskodott. Az egy évvel korábbihoz képest ez 50 százalékos emelkedést jelent. Jugoszlávia A népszerű Zastava Harminc évvel ezelőtt kezdődött meg a gépkocsigyártás a kragujevaci Zastava Művekben. A nagyüzemben méltóképpen ünnepeltek: ez év eddigi szakaszában pontosan az évforduló napján gyártották a legtöbb gépkocsit, szám szerint 851-et. A nagyüzemben az utóbbi harminc évben két és fél millió járművet gyártottak. Ebből a legtöbb a személyautó volt: 1 millió 866 ezer Összeállította: Gyurkó Géza a gyár alapprogramjában és további 413 ezer 700 a kiegészítő programban. A személygépkocsik között a népszerű Zastava 750-es vezet, amelyet — Fiat- licenc alapján — 28 éve gyártanak. Ez idő alatt 855 ezer 400 készült a kedvelt kocsikból. A második helyen a Zastava 101-es áll. Jóllehet csak 1971 óta gyártják, már 730 ezer került le a futószalagokról. Az évi termelés 1979-ben volt a legmagasabb, s ugyancsak ebben az évben volt a legnagyobb a napi termelés. Ekkor egy nap alatt — 1979. március 9-én — 1082 autót bocsátottak ki az üzemből. Csehszlovákia Megvédik a természet szépségét A drótkötélpálya naponta több száz látogatót visz fel Tátra- lomnicból a Lomnici-csúcs alatti hegynyeregre Csehszlovákia természeti szépségekben gazdag ország, nagy számban van ritka növénye és állatfajtája. Rendkívüli jelentősége van tehát a természetvédelemnek. E célból csupán Szlovákia területén 533 ezer hektárnyi területet nyilvánítottak védetté. Ebből három helyen létesítettek nemzeti parkot. Legismertebb közülük a Tátrai Nemzeti Park, (TANAP), a Magas- és Bé- lai-Tátra, valamint a Nyu- gati-Tátra egy része tartozik hozzá, összesen 50 000 hektárnyi területen. Erről a hatalmas területről a Tátralomnicon székelő Tátrai Nemzeti Park igazgatósága gondoskodik, amit már hosszú idő óta Juraj Turosik vezet. Öt kértük fel egy beszélgetésre. — Ismeretes, hogy a TANAP létrehozása nem csupán adminisztratív aktus volt, hanent a tátrai lakosság és a tudományos dolgozók hosszas erőfeszítésének eredménye is. — A mai TANAP céltudatos természetvédelmének kezdete a XIX. század utolsó harmadáig nyúlik vissza, amikor a Magyar Kárpát Egyesület tagjai a zerge és a mormota, s a növények közül a havasi gyopár és a cirbolyafenyő védelmére különböző intézkedéseket foganatosítottak. Már abban az időben több növény- és állatfajtát fenyegetett a kipusztulás veszélye. A medvét izgalom nélkül üldözték, a vaddisznó irtását a szó szoros értelmében propagálták, s egy-egy elejtett hiú- zért nagy pénzjutalmat fizettek ki. Nagy károkat okoztak a múltban a Tátrában a pásztorok is. A törpefenyő kiégetésével nyertek rendszeresen egyre nagyobb legelőterületeket a juhok és a szarvasmarha számára. Hatalmas tűzvész volt 1921-ben a jól ismert Jamniczky-tó partján, amely majd 150 hektárnyi zöldnövényzetet semmisített meg a Pavlov- hegy alatt. A tátrai erdőségek pusztulásához a nagyarányú fakitermelés is hozzájárult. Az ember meggondolatlan beavatkozása következtében egyre lejjebb húzódott a tátrai erdők felső határa. A Tátrai Nemzeti Park megalapítására és törvényes elismerésére csak 1948-ban került sor. öt évvel később nemzeti park létesült a Tátra lengyelországi oldalán is. Így a Magas- és Bélai- Tátra egész területe mindkét országban közös természetvédelmi elvek alapján irányított nemzeti parkká vált. A TANAP a rezervátum területén felszámolta á legelőket, majd 1954-ben megvonta a vadásztársaságoktól a vadászati engedélyt, s ezzel lényegesen javultak az állatvilág védelmének feltételei. A Tátra természetvilágát erősen rontotta a Tátraszép- lak melletti homokbánya és a barlangligeti kőbánya is. Az ötvenes évek végéri nem csupán a kő-, a kavics- és a homokkitermelést szüntették meg, hanem több más káros tevékenységet is. Ugyanakkor megkezdték az elkopárosodott övezet zöldnövényzettel való beültetését is. A Tátra látogatói számára több nyilvános táborhelyet létesítettek, s megkezdték a turistaösvények kijelölését is. ■ — Az erdők minden kétséget kizáróan Csehszlovákia legnagyobb természeti kincsét képezik. Mit tesz a TANAP az erdők védelmében? A Csorba-tó síelő- és turistaközpont (Fotók: ORBIS — KS Jozef Múlik és Zdeno Vlach felvételei! — Elsősorban azt kell hangsúlyoznom, hogy Szlovákia védett területének 90 százalékát erdők teszik ki. A tátrai erdőségek kiterjedése majd 40 000 hektárnyi, így az erdőgondozás egyik legfőbb feladatunk. Ez idáig majdnem tizenháromezer hektárnyi területet fásítottunk be. Figyelmünket jelenleg azokra a területekre összpontosítjuk, ahol tovább kell bővíteni a törpefenyő- és cirbolyafenyő-erdőket, to. vábbá a mezőgazdasági vállalatok tevékenysége során tönkretett területek védelmével és befásításával foglalkozunk. A Magas-Tátra nyilván nem szenved látogatóhiányban. De az is ismeretes, hogy a turista itt nem mindenütt szívesen látott vendég, különösen a fontos természeti rezervátumokban. — Valóban, a magaslati területek látogatottsága okozza a TANAP igazgatóságának a legnagyobb gondokat. Az utóbbi időben ez a látogatottság óriási méreteket öltött — évi ötmillió vendég keresi fel a Magas- Tátrát. Míg 1950-ben az egész év folyamán csak ötvenezer látogatót tartottak számon, ma — turistaidényben — a nemzeti park teljes területén naponta harmincezer látogató is van. A nagy látogatottság érzékelhető a környezet szennyezésében és rongálásában, néhány növény- és állatfajta életkörülményeinek romlásában is. A Tátrai Nemzeti Park igazgatósága éppen ezért már nem engedheti meg, hogy a turisták és látogatók a jelzéssel ellátott ösvényeken kívül mozogjanak. Hiszen a kijelölt utak hosszúsága eléri a 70 kilométert, s a tátrai természet kedvelői ezeken át is eljutnak a nemzeti park legérdekesebb részeibe. A természetvédelem érdekében kénytelenek voltunk felszámolni néhány sátortábort és nyilvános táborozási helyet. Mivel a motoros járművek zaja és légszeny- nyezése csökkenti a park gyógyhatásút, azzal is számolunk, hogy az egyéni gépkocsiforgalmat minimumra csökkentjük. A Tátrai Nemzeti Park igazgatósága mindent megtesz annak érdekében, hogy, ez a különleges természeti szépségekben gazdag táj érintetlenül fennr maradjon a későbbi generációk számára. Joicf Múlik NDK A sárga bestseller A z NDK-ban kétévenként az egyik legkapósabb könyvújdonság a távbeszélő-névsor. Példányszáma meghaladja a kétmilliót. Tizenöt kötetben jelenik meg, ebből tizennégy a megyéké, egy pedig a fővárosé, Berliné. A sárga bestsellersorozat összesen több mint 1,1 millió hívószámot tartalmaz, a berliniben például mintegy 240 ezer főállomás száma található. A legvékonyabb a Suhl megyei telefonkönyv — érthető, hisz’ ez az ország legkisebb, mindössze 3856 négyzetkilométer területű, 549 ezer lakosú megyéje. Drezda városában is többen élnek ... Az Erfúrt megyei Nord- hausen járási székhelyen található az NDK központi távbeszélőnévsor-szerkesztő hivatala. Az ország összes telefonszámát ott tartják nyilván — mikrofilmeken. Az adatokat, tehát az előfizető nevét, foglalkozását, pontos címét, postai irányítószámát és távbeszélő-hívószámát lyukszalagon tárolják. A telefonkönyveket a legkorszerűbb fényszedéssel Berlinben, a Neues Deut- scland és a drezdai sajtóház nyomdájában állítják elő. Százkét esztendővel ezelőtt létesítették az első telefonállomásokat Berlinben. Az akkor kiadott első távbeszélőnévsor csupán 27 ol-, dalas volt. Érdekességképpen — gyűjtők számára — újranyomozták az első névsort. Annak ellenére, hogy az NDK-beli telefonkönyvek átdolgozott, javított kiadásai 24 hónaponként megjelennek, nemegyszer elavult adatok egész sorát is tartalmazzák. A nagyarányú távbeszélőhál ózat-f ej lesztés miatt gyakran egész városrészek, települések összes telefonszáma megváltozik. Drezdában például a legutóbbi három évben sok ezer öt- és hatjegyű telefonszám hétszámjegyűre változott. Az egyébként fegyelmezett és precíz németek között is vannak olyanok, akik évekig nem jelentik be a postánál a lakcím- változásukat, amellyel persze a telefonszám-változás is együttjár. Miként a magyar telefon- könyvékben százával találhatók Kissek, Nagyok, Hor- váthok, Szabók, akként az NDK-i távbeszélőnévsorokban is nyüzsögnek a Mülle- rek, Schulzok, Schmidtek, Meierek, Schneiderek, Neu- mannok, Kochok. A berlini sárga könyvben például 1306 Müller található, köü- lük 47-nek a keresztneve Heinz! A távbeszélőnévsor- szerkesztés „csodáival” a különben nagyon is . praktikusan gondolkodó-cselekvő németeknél is találkozhatunk. Így például azt hinné az ember, hogy a taxi hívószámát a T betűnél illenék keresni. Nem így van, mert a K alatt található, ugyanis a taxi a Berlini Közlekedési Kombinát egyik vállalata. A könyvtár németül Bibliothek vagy Bücherei. Nosza, fölütjük a Bé-nél a telefonkönyvet, - könyvtárnak azonban nyomát se leljük. Megtaláljuk viszont az A betűnél, mert általános közkönyvtárként jegyezték be. Ha a telefonálni szándékozó valamely számot nem talál a könyvben, fölhívhatja a tudakozót: Auskünfte. De a világért se ott, hanem a D-nél — Deutsche Post — keresse! Kulcsár László
