Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-08 / 289. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. december 8., csütörtök 3* A szakszervezetek napjainkban (1.) Önállóan és felelősen A szocializmus építése elképzelhetetlen a szak- szervezetek közreműködése nélkül. ,,Nem hogy két évig, két és fél hónapig sem maradtunk volna fenn a szakszervezetek támogatása nélkül” — mon­dotta Lenin 1919-ben. Ezt a gondolatot juttatta kifejezésre az MSZMP Központi Bizottsága októ­ber 12—í ülésén, amikor ezt vette a határozatba: ,A szakszervezeti mozgalom a párt fontos segítő- társa a közös célok valóra váltásában. Pártunk a jövőben is számít és szilárdan épít a szakszerveze­tekre." „A térkép valódi kincs” Régi térképek a Heves megyei Levéltárban j fi . / -Á ' I i i \ .< < v w ,*"r \ íM * I» £v 'X Él if \ S Lenin idejében figyelmez- tett arra: ha nem jól old­juk meg a szakszervezeti kérdést, veszélybe kerülhet a munkáshatalom ügye. Az 1950-es években az MDP akkori vezetői lebecsülték a szakszervezeti mozgalmat, s formális, alárendelt szerepre kényszerítették. Az újjá­született párt viszont már az első hetekben támogatást ad a szakszervezeti mozgalom újjászervezéséhez, tevékeny­ségében következetesen al­kalmazza a lenini elveket, gyakorlatot. Munkájának eredménye, hogy a szak- szervezetek gyakorolják az őket megillető jogokat. Ezt tekintette át első ízben kü­lön napirendi pontként a párt Központi Bizottsága és a szakszervezetekkel foglal­kozó állásfoglalásában a te­endőket a funkciók oldalá­ról közelíti. így hosszú időre szóló programot ad. A fel­merülő kérdések konkrét megoldását rábízza a szak- szervezetekre, az ott dol­gozó kommunistákra, s ez­zel növeli a felelősségüket. Ezzel bizalmat, biztatást kaptunk feladataink jobb el­látásához. Ez a bizalom sür­geti egész mozgalmunk megújulását, továbbfejlesz­tését, a korábbiaknál haté­konyabb cselekvést a gon­dok megoldása érdekében. Képesek vagyunk erre a megújulásra, ezt bizonyítja eddig megtett utunk. Nagy társadalmi változások idején éppúgy, mint jelentős moz­galmi, gazdasági kérdések megoldásakor kerestük, s megtaláltuk a nagyobb igé­nyek és feladatok teljesíté­séhez vezető utat, módokat. Most is ez a teendőnk. Az elmúlt 25 év alatt jel­lemződé vált a szakszerve­zetek részvétele a politika alakításában, az érdekvéde­lem, a képviselet ellátása, szervezeti felépítésének to­vábbfejlesztése. Elsősorban azért, hogy beleszóljanak a dolgozók saját és közösségi sorsának alakításába. A mö­göttük levő negyedszázad egyenletesen fejlődő, sikeres időszak. Az 1980-as évekre hazánk fejlődésében olyan korszakváltáshoz érkeztünk, amely — mint minden más területen — a szakszervezeti munkában is kétségessé te­szi a „jól bevált”, sablonos megoldásokat. Megváltoztak a tennivalók, bizonyos fel­adatokat más felfogásban, más eszközökkel, módsze­rekkel kell elvégezni, mint eddig. Vagyis alkalmazkodni kell a valóságos viszonyok­hoz. Hangsúlyozottan előtérbe kerül a szakszervezetek ön­állósága, amelyről szól a Központi Bizottság határo­zata is. Ezft a fogalmat elvi­leg, politikailag helyesen kell értelmezni, alkalmazni, mert a legkisebb pontatlan­ság is komoly politikai za­vart okozhat. Az önállóságon mindenekelőtt szervezeti ön­állóságot értünk, és semmi­képpen nem valamiféle kü­lönállást, elkülönülést a párt politikájától. Ez következik a szakszervezetek helyéből, szerepéből: a szocializmus elvi alapján állnak, elköte­lezettek a munkásosztály történelmi céljának megvaló­sításában. Az önállóság helyes ér­telmezésében., alkalmazásá­ban léptünk előre. Elvszerű- en, rendszerünk javát szol­gálva gyakoroljuk. Későn ismertük fel azonban, hogy a legfontosabb kérdésekben a szakszervezeteknek lehet — és nélkülözhetetlen is — önálló álláspontjuk. Sokáig — de még ma is elég gyak­ran — csak vártuk és észre- vételeztük a partnerek vé­leményét. A jövőben is fenn­marad ez, de a SZOT-nak éppúgy, mint minden alap­szervezetnek kezdeménye­zőbbnek kell lennie. Termé­szetesen a szakszervezetek­nek nem kell valamiféle kü. lön programot kialakítania. A pártnak van programja — és ennek kialakításához, megvalósításához elenged­hetetlenül szükséges véle­ményünk és erőnk. De ami a párt „második program­ját”, az ötéves terv kialakí­tását, végrehajtását illeti — már más a helyzet. Ehhez szükséges, hogy a mozgalom koncepciókkal rendelkezzék. Ugyan­csak nélkülözhetetlen, hogy a társadalom fontos kérdé­seiben legyen a szakszerve­zetnek önálló álláspontja, amiit kellően megalapoz tes­tületi üléseinek vitáin, a tagság megkérdezésével. Ál­láspontjának helyes kialakí­tásához igényli a legjobb szakemberek, tudósok rész­vételét. Sajnos, e téren pó­tolnivalók vannak, nem elég gyakori és nem érdemi a kapcsolatunk a legjobb szak­emberekkel, de még a ve­zető testületek mellett mű­ködő bizottságok tanácsadó, konzultáló munkáján is ja­vítani kell. A szakszervezeti vezető tes­tületek közötti munkameg­osztás továbbfejlődött az el­múlt években. Különösen a szakszervezetek XXIV. kongresszusát követő 1981 áprilisi SZOT-plénum után. Ennek értelmiében a SZOT egyre inkább elvi, irányító, az összdolgozókat érintő mozgalmi és népgazdasági kérdésekkel igyekszik fog­lalkozni Ezzel egyidőben növeltük az ipari-ágazati szakszervezetek önállóságát, amelyek az iparági, ágazati kérdések mellett egyre több időt és figyelmet szentelnek a saját tagság érdekképvi­seletére, alapszervezeteik munkájára. Előbbre tarta­nánk, ha nem húzna vissza annyira a megszokottság, ha a hatásköröket annak szel­lemében növelnék, hogy ott döntsenek, ahová a kérdés tartozik. A SZOT igyekszik döntéseiben jobban támasz­kodni az ágazati központi vezetőségek véleményére, de még többet kell tenni e té­ren. Az iparági-ágazati szak- szervezetek sem élnek még eléggé önállóságuk nagyobb lehetőségeivel. Ami pedig az alapszervezeti munka ön­állóságát ilileti, az tartalmi minőségében jórészt attól függ, hogy a helyi párt- szervezetek milyen feltétele­ket adtak a szakszervezetek működéséhez, mennyi és milyen feladatot biztosíta­nak számukra, a kommunis­ták hogyan befolyásolják és serkentik működésüket. Szemléletváltozásra, a mun­kastílus továbbfejlesztésére van szükség. Olyan munka- megosztásra, hogy minden társadalmi szerv mintegy rendeltetésszerűen dolgoz­zon, önálló, testre szabott feladatokat kapjanak a szak- szervezetek. A cél közös eb­ben is: sokkal több ember­hez eljutni, sokkal több em­berrel tevékeny kapcsolat­ban állni. Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese A cím, amelyet kölcsön­vettünk, az Eger című új­ságban jelent meg 1889. ja­nuár 24-én, miután elkészült a város kateszteri térképe. E megállapítás napjainkban sem veszített értékéből, sőt aktuálisabb, mint akkor. A közlekedés rohamos fejlődése lerövidítette a távolságokat, s az utazó ember kezéből nem hiányozhat a térkép. Ugyanakkor a tudományok közül is egyre több él a tér­képes kifejezés lehetőségével. Levéltáraink térképanyaga az iratokhoz hasonlóan a történelem emlékeit . őrzi, s elsődleges forrása lehet rég­múlt korokra vonatkozó is­mereteinknek. Tanulmányo­zásukkal azonban nemcsak a história tudománya gaz­dagítható. Aktuális felada­tok megoldásához, a jövő megalapozott megtervezé­séhez is segítséget nyújthat­nak elődeink térképei. E gondolatok jegyében beszél­gettünk Nemes Lajos levél­tárossal, a Heves megyei Levéltár kutatószolgálatának vezetőjével Egerben. — Milyen nagyságú tér­Szenvedélyes hangú vita követte szerdán a megyei tanács ifjúsági bizottsága ülésén azt a jelentést, amely arról szólt, miként változ­tak a feltételei annak, hogy a megye kiemelt települé­sein élő fiatalok lakáshoz jut­hassanak. Az előterjesztő dr. Benkár József, az igazgató- sági osztály vezetőhelyette­se, valamint Rakusz József, az építési és vízügyi osz­tály vezetőhelyettese volt. Mint köztudomású, a ja­nuár 1-évél hatályba lépett rendelkezések szerint az if. jú házasok esélyei több szempontból növekedtek. Az egy főre eső jövedelmet pél­dául most már a születendő gyermekeket is figyelembe véve számítják ... Űj lehetőség lenne az úgy­nevezett „elsőlakás-akció”, ami annyit jelent, az igény­lők átmenetileg szerényebb komfortfokozatú, később végleges épületbe költözhet­nének. Ezt a kényelmetlen­séget azonban kevesen vál­lalják. A garzonházak már népszerűbbek. A Gyöngyö­sön és Egerben hamarosan átadandó új házak remél­hetően jelentősen enyhítik a hiányt. Kár, hogy a már birtokon belül levők közül néhányan az előírt feltéte­leket — takarékoskodni kell képállománnyal rendelkezik a levéltár? — Számuk több ezer, s nagy részük kéziratos for­mában fennmaradt, egyedi térkép. Ezek gondos meg­őrzése igen fontos felada­tunk. — Mit jelent közelebbről a gondos megőrzés? — Kétszáz-háromszáz éves térképekkel is diicsekedhé- tünk, amelyek sok törté­nelmi vihart átéltek. Ezek restaurálásra szorulnak. Úgy­nevezett törzsi érképeink vannak a legjobb állapotban, hála az elmúlt évben vég­zett munkálatoknak. A kö­zeljövőben a célszerű táro­lás is megoldódik, • ami le­hetővé teszi a térképek ál­lagának megóvását. — Hogyan csoportosítják a sok térképet? '— Levéltárunk térkép- gyűjteménye alapvetően négy sorozatba osztható. Az elsőbe a már említett törzs­anyag tartozik. Ez a me­gyére és a városokra vonat­kozó térképeket foglalja magába. A következő cso­a végleges otthonért — egy­szerűen nem teljesítik. Érdekes adat, hogy a kö­zelmúltban bevezetett leté­ti díjak hatására 50 száza­lékkal csökken a lakásigény­lők száma. Ez azt jelenti, pillanatnyilag Egerben 1341 fiatal házas várakozik, közü­lük két és fél százan átme­neti megoldással is megelé­gednének. A csökkenés okai közt a letéti díjon kívül nyil­ván szerepel még, hogy meg­szűnt a tanácsi értékesíté­si forma, valamint a mun- káslakásakció és jelentősen emelkedtek az OTP árai is. Talán segíthetne, ha a sok szobával rendelkező idős la­kók lemondanának túl nagy lakásukról. Az elmúlt esz­tendőben azonban hiába hogy háromszorosára emel­ték a leJépés díját, mindösz- sze nyolcán jelentkeztek a tanácson. Növekszik viszont az építkezési kedv. Ehhez per­sze telek kell — a fiatalok­nak is pénztárcájukhoz mér­ten. Ez ügyben sajnos, nem sok a biztató. A tanácskozás résztvevői hosszan fontol­gatták, miként lehetne az egri almagyar-dombi és a pásztor-völgyi telekárakat lejjebb faragni. A családi házak falainak önálló fel­portot az úrbéres térképek alkotják, ezek a jobbágy­felszabadítás után készültek. A felvételezés egységes szempontok alapján történt, s így az összehasonlító vizs­gálódásokhoz is jól fölhasz­nálható. Külön egységet ké­peznek az egri érsekség gaz­dasági levéltárának, illetve az egri főkáptalan magán- levéltárának térképei. — Van-e olyan térképük, amelyre különösen büszkék? — Több is. Én a Tiszáról 'készült két térképsorozatot emelném ki. Az elsőnek a készítését már Mária Terézia uralkodása alatt elkezdték és II. József idején fejezték be. A másik a XIX. század­ban, a Tisza szabályozásának alkalmából készült. — Mire használhatók a régi térképek? — Történelmi ismereteink gyarapítása mellett konkrét napi feladatok megoldásá­hoz is. Ezt a gazdag tarta­lom teszi lehetővé. Nyomon követhető a vízhálózat ala­kulása, a települések beépít- tetésének, utcahálózatának változása, a mezőgazdasági húzására vállalkozókat mái csak azért is biztatni, támo­gatni kell, mert az állam egyre kevésbé tudja ezt a feladatot ellátni. Hatvan­ban például ebben az öt­éves tervben egyetlen taná­csi bérlakást sem adtak át, Egerben pedig az idén mind­össze huszonötöt. Talán érde­mes lenne az érintetteknek azon is elgondolkodni, hogy megyénkben nincsenek nagy távolságok, a városban dol­gozók a közeli falvakban jó­val kedvezőbb árakon te­remthetnék meg a kívánt otthont. Az ifjúsági bizottság ülé­sén, amelyen dr. Kovács Sándorné, a megyei tanács elnökhelyettese elnökölt, a napirendi pontok közt sze­repelt még dr. Szabó Mag­dolnának, a munkaügyi osz­tály helyettes vezetőjének je­lentése, a pályakezdő fiata­lok elhelyezkedésének ta­pasztalatairól, arról, miként törődnek velük a munka­helyükön. Szó esett a továb­bi feladatokról is. Megtárgyalták még a diá­kok szünidőben végzett mun­kájának eredményét, és tá­jékoztatót hallgattak meg a jövő évi ifjúságpolitikai cé­lokra szánt pénzeszközök fel- használásának tervéről. termőföldek egykori haszno­sítása. Tömegével lelhetők fel nálunk egri pincetervek, s az erdőüzemi tervekhez mellékelt térképek. — Vajon élnek is a lehe­tőséggel a szakemberek? — Sajnos, nem abban a mértékben, amelyre lehető­ség lenne. A jó példák kö­zül említem, hogy az egri vár helyreállításánál jól kamatoztatják az úgyneve­zett Zindendorf-térképet, amely az 1700-as évek elejé­ről származik. Nem mond­ható el ugyanez a pince­tervekről, s bizonyára a fe­dett uszoda süllyedése is el­kerülhető lett volna, ha igénybe veszik a vonatkozó térképet. Helyén ugyanis valaha mocsár volt. Befejezésül Nemes Lajos elmondta, hogy Eger térké­peiről mintaszerű feldolgo­zás áll rendelkezésre, ame­lyet a régi térképek lelkes kutatója, Sugár István írt még 1976-ban. A könyv va­lamennyi föllelhető térkép­ről és helyszínrajzról tudó­sít 1491-től egészen 1950-ig. Mosolygó László Nemzetközi tanácskozás a vegyes vállalatokról Nemzetközi tanácskozás kezdődött a vegyes vállala­tokról szerdán Budapesten, a Hilton Szállóban. A kétna­pos rendezvényen a vegyes vállalatok alapításának ed­digi tapasztalatait vitatják meg lengyel, francia, magyar és osztrák szakértők. A tanácskozáson beszámol­tak arról, hogy az OECD or­szágokban jelenleg több mint 400 vegyes vállalat működik a szocialista or­szágok részvételével. Ebből több mint százban szovjet vállalatok, illetve egyesü­lések érdekeltek. A legtöbb kelet-európai érdekeltségű vegyes vállalat, az NSZK- ban, Angliában, illetve Fran­ciaországban működik. Az elmúlt néhány év során szá­mos vegyes vállalat kezdte meg működését a szocialis­ta országokban, Magyarországon az elmúlt években meggyorsult a ve- gyesvállalat-alapítási folya­mat, amelynek eredménye­ként a közös vállalkozások száma jelenleg már eléri a 23-at. Ebben az időszakban fokozatosan könnyebbé váltak az alapítás feltételei. Az idén kezdte meg tevé­kenységét Magyarországon többek között a Tungsram- Scihreder, a Cargopack Hun­gária KFT az Olympos KFT, az OTP Penta Tours, a Hungarofeder, a Skála—Arab Kereskedelemfejlesztő KFT. Külföldön több mint 100 magyar érdekeltségű vegyes vállalat működik, többségük elsősorban kereskedelmi te­vékenységet folytat. (MTI) Ülést tartott a megyei tanács ifjúsági bizottsága A lakás és a fiatalok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom