Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-08 / 289. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 289. szám ARA: 1983. december 8., csütörtök 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Sajtónapi megemlékezés, % kitüntetések Egerben Vasas Joachim, a megyei pártbizottság osztályvezetője, ünnepi beszédben köszöntötte a sajtó munkásait (Fotó: Kőhidi Imre) Köszöntein Egy pillanatig sem gondolom, hogy legfeszítőbb kérdéseink egyike lenne az, vajon fogadják-e a köszönésem a boltban? A választ nem kell hosszas kutatással keresni. Mindenki tudja, hogy általában nem fogadják. Én azonban makacs természetű vagyok, és továbbra is éppen úgy köszönök, mintha minden eladó azt lesné, vajon megfelelő hangerővel, érthetően • és udvariasan üdvözlöm-e őket. Hiszek abban, hogy egyszer elérkezik ennek a csodának is az ideje, és meg- | tanulunk mindannyian ud- ' variasan viselkedni egymással. Mert erről van szó. Ne tessék legyinteni. Én azt a bizonyos etikettet j nem vagyok hajlandó egyetlen kézlegyintéssel elintézni. Nem is akarom mindenhatónak felmagasztalni. Ismerem elég jól a szabályait, mert annak idején, serdülő kamasz koromban nagyon kellett tudnom. Különben kinéztek volna a társaságból. No, nem, az úgynevezett „ma- ; gas körökben” nem forgolódtam. De a mi szeré- ; nyebb életkörülményeink között is tudni illett „jól viselkedni” még az egri hóstyákon is. Meggyőződésem, hogy ma is illik jól viselkedni, ] éspedig nem csupán az is- ( kola igazgatói irodájában, nem csupán a tanács valamelyik előadójának a szobájában, hanem az utc^n is, a presszóban is, a moziban is, otthon is, a barátok körében ugyanúgy, mint az üdülőben vagy a buszon. Aki udvarias, figyelmes a társaihoz, az nemcsak őket tiszteli meg ezzel, hanem saját emberségét is kifeje- i zi. Azt hiszem, ezt nagyon sokan nem tudják manapság, felnőttek és fiatalok egyaránt. Nem várom, hogy bárki „haptákoljon” előttem. A kézcsók is kiment a divatból, mégha a köznapi köszönésünkben felismerhető is a „csókolom” maradék formájában. Nem kell már hajlongania senki emberfia előtt annak, aki a tiszteletét kívánja kifejezni az arra érdemes személy előtt. A túlzások valóban a letűnt világ vadhajtásai voltak. De azokkal együtt kidobni a jót is? Mert valahogy ezt tettük. Hivatkoztunk a demokráciára, az emberi öntudatra, a kizsákmányolásmentes társadalomra, a jog előtti egyenlőségre, és azt hittük, akkor már a kispolgári kategóriákba kell sorolnunk a jó modort is. Pedig amióta ember él a földön, mindig tudott durva is lenni, de figyelmes is, előzékeny is — másokhoz. Vallom, az a demokrácia igazából, ha mindenkit megtisztelünk, legyen az éjjeliőr vagy miniszter. Ha nem teszünk kivételt a titkárnő és a ruhatásos között: sem megszólításban, sem köszönésben, sem viselkedési módban. Azt is vallom, hogy gyerekkortól kell nevelni mindenkit arra, hogy „köszönjön”, tisztelje minden embertársát. G. Molnár Ferenc Újságírókat, rádiósokat, nyomdászokat, kiadóhivatali dolgozókat, postai terjesztőket köszöntöttek, ünnepi megemlékezést tartottak a magyar sajtó napja alkalmából szerdán délután Egerben, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának székházában. Dr. Vasas Joachim, a megyei pántbizottság propaganda- és művelődési osztályának vezetője méltatta az esemény jelentőségét. Visszapillantást tett a hazai kommunista sajtóban történelmi értékű Vörös Újság 65 esztendővel ezelőtti születésére, későbbi harcos munkájára, s követőinek tiszteletre méltó tevékenységére. Ünnepi beszédében kitért megyei napilapunk, az immár csaknem 40 ezres példányszámban megjelenő Népújság, valamint a szőkébb hazánkban még kiadott tizennégy üzemi, mozgalmi híradó szerepére, eredményeire, s törekvéseire. Utalt napjaink sajtómunkájának legfontosabb feladataira, s Az ÉMÁSZ gyöngyösi üzemigazgatóságán a diszpécser-szolgálat jelzőberendezésén az első pillanatban érzékelni lehetett kedden délután négy óra körül, hogy baj történt a város ellátásának alapjául szolgáló al- állomáson. Az elsők között ült gépkocsiba Hajdú György igazgató és ment a helyszínre a munkatársaival. A tűzoltóság is kivonult, hogy megakadályozza a nagyobb kár keletkezését. további tisztes helytállást, újabb sikereket kívánt az újságíróknak, nyomdászoknak, kiadóknak, terjesztőknek egyaránt. Az ünnepi beszédet követően — mint az ilyenkor már hagyomány — kitüntetések, jutalmak átadására került sor. A KISZ Heves megyei Bizottságának „Sajtó az ifjúságért” díját Sós Tamás első titkártól Németi Zsuzsa vette át; Lévai Ferenc titkár az SZMT nívódíját adta Gyóni Gyulának; dr. Végh Miklós, a HNF Heves megyei Bizottságának elnöke a Hazafias Népfront nívódíjával tisztelte meg Perl Mártont; Pusztai László, a megyei tanács osztályvezetője pedig a sporthivatal kitüntető plakettjét nyújtotta át Fazekas Istvánnak és Szántó Györgynek a testnevelés és sport népszerűsítéséért. A Népújság Kolacs- kovszky-nívódíját B. Kun Tibornak adományozták; dr. Balogh Dezsőné gépírónőt kiváló dolgozóvá avatta, Radványi Györgyöt „Kiváló terjesztő” elismerésben ré— Egy jó órával később már látszott, hogy a hiba elhárítása nem megy könnyen — mondta az üzemigazgató. — Azonnal értesítettem a város vezetőit. Innen már szinte „menetrendszerűen” folytak az események. Az ellátásért felelős tanácsi szakosztály vezetője, Zsámba Gézáné, a sütőipar, a tejipar és a vágóhíd lehetőségeit mérte fel. — Kértük a honvédséget, .segítsenek — emlékezett szesítette a Heves megyei Lapkiadó részéről Hekeli Sándor igazgató. A vállalat dolgozói közül többen ez alkalommal vették át 25, 20 és 10 éves szolgálatukért a törzsgárdajelvényeket a velük járó pénzösszegekkel. Az ünnepeltek tiszteletére Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság titkára mondott pohárköszöntőt. A baráti hangulatú megemlékezésért, az elismerésekért — az ünnepeltek nevében — Gyurkó Géza, a Népújság főszerkesztője fejezte kd köszönetét. •ir A sajtónapról megyénk más helyein és országosan is megemlékeztek még. Ennek során üzemi lapjaink közül a tamaménai „Lenin” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet híradóját, a Tarna- mentét a TOT nívódíjban részesítette. A megtisztelő elismerést Lehoczky Mihály, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkár- helyettese tolmácsolta Budapesten a lap kollektívájának. vissza az osztály vezetője. — Két aggregátort kaptunk a vágóhídra és kettőt a tejüzembe. A sütőipar igazgatóját is riasztották. Egerben a megyei tanács kereskedelmi osztályának a vezetője, Miskolczi László irányította a tennivalókat. Harmos Fereyc, a húsipari vállalat igazgató-helyettese arról intézkedett, hogy a túrajáratok a raktárakban levő termékekkel, a tőkehússal elinduljanak. Kenyeret Egerből küldtek. Az esti sütésből származó pókárut Gyöngyösről is útnak indították a boltokba. Egyedül a rétesek és más finomságok hiányoztak az üzletekből reggel. Az Országos Villamos Távvezeték Vállalat vezér- igazgatójának a helyettese is sietett a helyszínre, ahogyan csak tudott. Nemcsak Gyöngyös ipari üzemei, de a környező mintegy húsz Tűz a trafóban Hajnalig nem volt áram Gyöngyösön Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. december 7-én, Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság a Politikai Bizottság javaslatára megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről, valamint az 1984. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. IB-ülés a Tisza-partról Poroszló jövője — tervrajzokon A Közép-Tisza vidéki Intéző Bizottság szerdán Poroszlón tartotta ülését dr. Papp Ferenc elnökletével. Dr. Kővári László főtitkár ez alkalommal számot adott a résztvevőknek az idei támogatások felhasználásáról, majd Rente Ferenc és Fábián Gábor nagyközségi tanácselnökök beszámoltak a „tiszafüredi halas napok”, illetve az „abádszalóki nyár” rendezvénysorozatokról. Kovách László megbízott Heves megyei főépítész, illetve Kurucz Tamás poroszlói tanácselnök Tisza-parti nagyközségünk leendő üdülő- területének részletes rendezési tervét ismertette. A pihenőközpontot — mint kiderült — a helységtől délnyugati irányban, a Sóhát mintegy 140 hektárján szeretnék kialakítani. A leggazdaságosabb megoldást keresvén —, hogy a víz, a táj élvezetéhez a lehető legtöbben hozzájussanak — úgynevezett tömbtelkes megoldásra gondoltak: csoportházas üdülőkkel, nagy közösségi létesítményekkel, de a teljesebb nyugalmat is biztosító, 50 négyzetméteres, elszeparált kis udvarkákkal, kertecskékkel is. A program megvalósítását négy ütemben akarják. Az első „lépcsőben” 1000, a másodikban 500, a harmadikban mintegy 1200, a negyedikben pedig 1300 állandó vendég ellátását kívánják megoldani a hétvégek legalább ösz- szesan 1500 víkendezőjén kívül. A tervekben (az 500— 600 méteres mélységben ■ talált 30—32 fokos termálvíz hasznosítására) többi között 2000 személyes fürdő kapott helyet az ehhez kapcsolódó község is áram nélkül maradi A kapcsolóberendezés mondta fel a szolgálatot az alállomáson. Ezt kellett működőképessé tenni. Most még csak áthidaló megoldással üzemel újból a kapcsoló. Még egy hét, mire a normál állapot visszaáll. De addig a fogyasztók ebből nem érezhetnek már semmit. — A kékesi tv-hez Recsk- ről adtunk áramot. A várostól délre eső településekre Hevesről és Jászberényből. Salgótarjánból is csatlakoztattunk le áramforrást. — Hányán dolgoztak a hiba elhárításán? — Miután az alállomás a távvezeték vállalat tulajdona, mi csak segítettünk nekik. összesen lehettünk húszon felül. Ennek a fele az ÉMÁSZ dolgozója -volt. Csapatmunka folyt. Mindenki tette, amit tehetett, tiszai szabadstranddal, az üdülőcsoport közelében pedig kereskedelmi és vendéglátóipari egységek, sportpályák lesznek.. Az építkezők számára több variáció is készült, hogy az érdeklődők — a leendő üdülőszövetkezetek tagjai — a legalkalmasabbat válaszhassák majd. Gond azonban, hogy mindez sajnos, nemcsak most terv, hanem valószínűleg még jó ideig pusztán szép és nemes elképzelés marad, mivel a kiszemelt terület gazdasági művelés alatt áll, tehát földvédelmet élvez, A kisajátításra nincs pénz, ha csak az idevágyakozók meg nem előlegezik a szükséges összeget, hogy az építkezés mielőbb elkezdődhessék. A poroszlói örömök és gondok mellett az intéző bizottság ülésén másik két Heves megyei településünk idegenforgalmi fejlesztése is szóba került. Elhangzott, hogy Sarud határában, a Szárazgát és a belvízelvezető csatorna között kialakítandó kemping munkáihoz az eddiginél nagyobb IFA- támogatással és a megyei tanács 1,8 millió forintos segítségével a jövő tavasz- szal már feltétlenül hozzáfognak. Megkezdik a közművesítést, kerítést építenek, rendezik a terepet, hogy — sikeres pályázat esetén — az Idegenforgalmi Fejlesztési Alap 6,6 milliós hiteléből be is fejezhessék a program legalább első ütemét. A Kiskörére tervezett 2000 személyes szabadstrand területét is kiválasztották már, s azon vannak az intéző bizottságnál, hogy a kivitelezés sem húzódjon túlságosan sokáig. Amíg a város belső részein nem volt áram, az üzletek ajtajában a boltosok gyertyafény mellett árulták például a kenyeret. A teljes sötétségbe borult városban semmi rendellenesség nem történt. Az emberek fegyelmezetten viselték el a kellemetlenséget, bár híre ment elég gyorsan, hogy a hiba elhárítása nem megy majd könnyen. — Hajnalban, két óra után értük el azt az állapotot, hogy az áramszolgáltatást mindenütt biztosítani tudtuk újból — mondta Hajdú György igazgató. Természetesen vízszolgáltatás sem volt addig a városban, amíg a villanyáram meg nem érkezett a szivattyúkhoz. A „szükség-állapot” megmutatta, hogy mindenki tud a helyzethez illően viselkedni és cselekedni a Mátra alján. G. Molnár Ferenc
