Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-04 / 286. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIV. évfolyam, 286. szám ÁRA: 1983. december 4., vasárnap 1,40 FORINT Tronorokos kerestetik Sokszor, sokan marasz­taljuk el a kereskedelmet. Kicsi a választék, nem megfelelő az eladótér tisz- tasága, udvariatlanok az el­adók. Hogy mindez ne így legyen, leginkább az üzletek, áruházak vezetőin múlik. Fáradatlanságukon a kü- ; lönböző portékák beszerzé­sében. Nevelési módszerü­kön, ahogyan a kezükre bízott utánpótlással, a fia­talokkal törődnek. Éles szemükön, amely fölfedez rpinden lezserséget, minden bántó rendetlenséget, sze­metet boltban, boltkömyé- ken. Megyénk sok üzletében megfordultam már. És hogy mennyire a vezetői maga­tartás függvénye minden jó, példaként több boltot, áruházát fölidézhetnék em­lékezetemben. Egyet mégis jobban ki kell emelnem az állami, a szövetkezeti ke­reskedelem hálózatából. És nem azért, mert kor­mánykitüntetésekben része­sült, vagy vezetőjét a vá­ros díszpolgárai közé so­rolták nemrég. Mert ilyen, vagy hasonló üzlet és üz­letvezető talán akadna több. A hatvani Marsó-fé­le áruházban azonban más is történt a munkás eszten­dők teltével. Itt oly több­letre tettek szert, ami fe­hér holló a szakmában. Mi ez a plusz? Az utód­lás tervszerű előkészítése. Ahogyan minden féltékeny­séget mellőzve, hosszú évekkel előre kiszemelte kereskedőtársai köréből a legalkalmasabbnak véltet a nyugdíj felé ballagdáló fő­nök. És ahogyan bevezette őt mindazon üzleti fogá­sokba, tudnivalókba, ame­lyek révén előbb egyenérté­kű társ, majd követő lehet az áruház élén. Hogy ez a vezetői stílus milyen érett gyümölcsöt hozott, immár hónapok óta tapasztalhat­ják a környékbeliek, meg akik a városközeli falvak- ból ide járnak. Az öröklés oly simán zajlott le, hogy . az üzlet forgalmán, rend­jén nem érezni a vezető­változást. Legfeljebb egy régi, megszokott arc hiány­zik a Dózsa téri üzletház­ból, Ezt a fölfedezést végül is miért jegyzem ide oly erős nyomatékkai1? Mert közérdekű. Mert értékes*, ritka üzletemberi vonást villant fel. És mert egyre inkább hiánycikk Hatvanban, de megyeszer- te is az olyan boltvezető, aki nem csupán a mában él, nem csak pillanatnyi boldogulását, önös érdekét tekinti, hanem működésé­nek, munkásságának keres­kedelem-politikai távlata is van. Meg aki jószerint úgy vesz át felelőséggel, tenni- akarássai egy boltot, egy áruházat, hogy lelki' szemei előtt már ott lebeg a táb­la: trónörökös kerestetik. Fogynak a vérbeli bolto­sok, igen, olyannyira pedig, hogy a vállalati igazgatók, az áfész szakemberek to­vábbi szolgálatra kérincsé- lik a kiöregedőket, máskor jobb feltételek ígéretével visszacsalják őket egy-egy áruház élére. Van azonban kiút a nehézségből, példá­lóztam vele, csak a jó nyomon kellene haladni a vészcsengő nyomkodása he­lyett. .A. Moldvay Győző Népesedés és család — Életmód, életvitel — Érdek és társadalmi cselekvés - A településszerkezet - A művelődési házak gazdálko­dása II művelődés helye a társadalmi, gazdasági megújulásban A népesedésről és a csa­ládról vitatkozott az a csor port, amelyet H. Sas Judit vezetett. így beszél munká­jukról: — Arról váltottunk szót, hogy nem lehet általában családról beszélni: az élet­helyzetek, és a korosztályok különböznek egymástól a hozzátartozók esetében. A társadalom e alapegységé­ben sok változás történt, szélesebb a munkamegosz­tás, de maradtak rossz be­idegződések. Külön vita tár­gya volt a fiatalok helyze­te, magatartása, elhelyezke­dése a társadalomban. Kér ressük a lehetőségeket meg­nyerésükre. Makara Péter vezetésével az életmód és életvitel kér­déseit tárgyalta egy másik társaság. — Sok az ellentmondás, szorítóbbak az életkörülmé­nyek. De nem szabad fa- nyalgással fogadni a társa­dalmi kényszereket, meg kel! tanulni alkalmazkodni. Ha a második gazdaság annyira erős konkurrenciáját jelenti a kulturálódásnak, segíteni kell kibontakozását, hiszen ez a terület is sajátos is­mereteket igényel. Többen szóvá tették hogy hogyan adjunk az embereknek ideá­lokat. Aligha a közművelő­dés feladata az, hogy ki­szabja az utat. Viszont az előrevivő törekvéseket föl kell karolni. Ilyenek már vannak, a tapasztalatokat terjeszteni kell, külpn prob­léma a fiatal diplomások helyzete, s a kultúra köz­vetítő rendszerek — tömeg­kommunikáció, iskola, kul- túrotthonok — összhangjá­nak megteremtése. Az érdek és társadalmi cselekvés állt középpontban Makó Csaba csoportjában. Két napig Heves megye adott otthont a Magyar Népművelők Egyesülete har­madik országos vándorgyű­lésének. Mint dr. Gyarmati Kálmán elnök elmondta: el­érte a célját a tanácskozás, hiszen a szervezet belső éle­tének megismerésén túl a tagok elmélyedhettek napja­ink legérdekesebb legégetőbb gondjaiban. A fő téma a gazdasági folyamatok és a kultúra kapcsolata volt, de ezenkívül öt szekcióban, kis­csoportban más területekkel is megismerkedhettek a résztvevők. Ezek vezetőit kértük meg, hogy néhány mondatban összegezzék ta­pasztalataikat. — Arról beszéltünk, ami ritkán fogalmazódik meg: társadalmunkban léteznek olyan rétegek, melyeknek vannak objektív művelődé­si, beleszólási lehetőségei, de olyanok is, akiknek hiányzik. Vizsgálnunk kell az érdekérvényesítés kérdé­sét is, a személyiség szerepét, mert nem törvényszerű, hogy valaki él a lehetőségeivel. Egyébként az előbb emlí­tett két csoport ellentétbe kerülhet egymással, és az irányítókkal, ha a „perifé­rikus”, ismeretek nélkülinek elkönyvelt munkáscsoporto­kat jobb termelésre próbál­juk ösztönözni. Csak úgy sikerül, ha elismerjük az ő „hallgatólagos tudásukat”, érdekeltté téve őket tapasz­talataik kamatoztatásában. A minőség sok esetben éppen tőlük, „szalagmunkásoktól” függ. Kárpáti Zoltán vezetésével a településszerkezet válto­zásairól vitatkoztak a nép­művelők. — Sajnos a közigazgatá­sunk gyakran nem szabá­lyoz, hanem utólag reagál bizonyos településszerkezeti változásokra. A kisebb hely­ségektől a fejlődési lehetősé­get mintegy megvonták, pél­dául az iskolák körzetesíté­sével jelentős szellemi szer­vező erőt vesztettek el a falvak. A megyeszékhelyek sok esetben a kis települé­sek rovására gyarapodtak, a különbség megnőtt. Az ipar decentralizálásával is vannak gondok, minél „lejjebb” van egy gyár annál rosszabb helyzetben van. A közmű­velődés a helyi erők, a kis­gazdaságok támogatásával szolgálhatja az előrelépést az iparban és a mezőgaz­daságban. Mindenképpen fo­kozni kell az egyes terüle­tek lehetőségeit, önállóságát. Aradi Zsolt és Beke Pál vezetésével a művelődési otthonok gazdálkodását tár­gyalták. — Az adta az aktualitá­sát a megbeszélésünknek, hogy január 1-től új jog­szabály lép érvénybe, amely­nek kiadását a Magyar Nép­művelők Egyesülete is ösztö­kélte. Ügy véljük a rugal­masabb gazdálkodás egy­szerre szolgálhatja a kultu­rális politika céljait és a hatékonyságot. Lényeges, hogy hangsúlyozzuk: egész Magyarországon hatályos a rendelkezés, egyes területek, közigazgatási egységek nem értelmezhetik annyira félre, hogy más következménnyel járjon, mint amelynek ér­dekében hozták. Ügy véljük el kell sajátítanunk a gaz­dasági szemléletet, érzéke­nyebben szükséges reagálni társadalmunk folyamataira. Gábor László SjlVD NATIONAL! I*' IK ES NEMZETISÉGÜNK CiGZASAE^T ! TOVÁBBI Nemzetiségi kongresszus Budapesten Budapesten december 3-án megkezdődött a Magyaror­szági Németek Demokratikus Szövetségének kongresszusa. Képünkön: Szende Béla, a szövetség elnöke megnyitó beszédét módja (Fotó: Hauer Lajos felvétele — Népújság telefotó — KSj December 10—11., Miskolc: Úttörővexetők Vili. országos Ez év tavaszától csapat­szintű úttörővezetői értekez­leteken. majd járási, városi, kerületi, végiül megyei úttö­rővezetői konferenciákon ér­tékelték az úttörőmozgalom helyzetét, az elkövetkező idő­szak legfontosabb teendőit. A tanácskozásokon megválasz­tott küldöttek december 10- én , Miskolcon találkoznak, hogy az Űttörövezetők VIII. országos konferenciáján ér­tékeljék a mozgalom elmúlt konferenciája 5 éves munkáját, meghatá­rozzák az úttörőszövetség tevékenységének fő irányvo­nalát. feladatait. Az úttörő- mozgalom legfelsőbb fóruma jóváhagyja a szövetség mű­ködési szabályzatát és meg­választja az országos tanács tagjait. A két napra tervezett fó­rumon a, plenáris üléseken történő átfogó politikai érté­kelés mellett szekcióüléseken tanácskoznak az úttörőveze­tők a gyermekek nevelésé­nek. ellátásának helyzetéről, az úttörőszövetség érdekvé- delmiferdekképviseleti mun­kájáról. társadalmi kapcso­latairól. Napirendre tűzik többek között az alsófokú nevelési-oktatási intézmények és az úttörőmozgalom együtt­működésével. az úttörőélet belső demokratizmusával, a pirosnyakkendősök szabad idős szórakoztatásával kap­csolatos kérdéseket is. (MTI) A Mátra Múzeum új szerzeményei... Pálos Lászlóné muzeológus egy ritkaságszámba menő XVIII. századból származó, értékes korsót vesz szemügyre A gyöngyösi Mátra Múze­um országhatárainkon túl is elismerést szerzett természet­tudományi gyűjteményével. Ez évben egy új vadászat­történeti osztállyal gazda­godik az intézmény. Ami e címszó alatt létezik — á régészetben, művészetben, néprajzban s egyéb tárgy­körben — a témával kap­csolatos anyagokat össze­gyűjtik, s rendszerezik a munkatársak. Részint vá­sárlásokkal, ajándékozások­kal több új értékes darab­bal bővült a vadászati rész­leg; jövőre önálló kiállításon mutakozik be. Gazdagon díszített réz lőportartó és szaruból készült sótartó (Fotó: Szabó Sándor) Egyszerre tízezren Pihenés, üdülés az ünnepek alatt Hazánk idegenforgalmának jellegzetessége, hogy szinte mindenki a nyári hónapok­ban akar pihenni, üdülni. Az utóbbi években azonban mindinkább kezd megváltoz­ni ez a kép. A változatos té­li programok, a szórakozási és sportolási alkalmak egyre több embert vonzanak a té­len is nyitva tartó üdülőkbe. A SZOT 115 üdülőjébe várja télen is a dolgozókat és családtagjaikat. Egyszerre tízezren pihenhetnek a gyógy­helyeken. a hegyvidékeken, a Balaton környékén és a Duma-kanyarban. Valameny- nyi helyen van könyvtár, a nagyobb SZOT-szállókban kondicionálóterem, automata tekepálya, uszoda és szauna. Közös játékokat, vetélkedő­ket szerveznek, és az utazási irodákkal együttműködve rö- videbb-hosszabb autóbusz-ki­rándulásokra invitálják a vendégeket. Szilveszterkor valamennyi helyen szórakoz­tató műsort szerveznek. Különösen nagy az érdek­lődés megyénk hegyvidékein, a Mátrában is. Szilvásvára­don például csilingelő lovas­szánon közelíthetik meg a vendégek a Szalajka-völgyet a havas napokon. Ahol lehet, korcsolyapályává alakítják át a nyári labdarúgópályá­kat, és ródlikat, síléceket is kölcsönöznek. Galyatetőn és Kékestetőn már elvégezték a sífelvonók karbantartását. Mátrafüreden a két ünnep között több mint háromszáz vendéget várnak. Karácsony­kor a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola hallgatói ad­nak hangversenyt, szilvesz­terkor pedig ismert művé­szek szórakoztatják a ven­dégeket. Diaképek segítségé­vel ismerkedhetnek meg a beutaltak a Mátrával, á Kár­pátokkal és az Alpokkal. Előadás hangzik el a palóc népszokásokról és a hímzé­sekről. amelyhez kézimunka- kiállítást is szerveznek. A környező lankás hegyoldalak kellemes erdei sétákra és hossvabb-rövidebb gyalogtú­rára nyújtanak lehetőséget. Galyatetőn az év utolsó kéthetes turnusa december 23-án kezdődik. Főként csa­ládosokat várnak erre az időre. Teltházra számítanak az üdülő vezetői. A felnőt­teknek ajánlott táncestek és más vigasságok, túrák mel­lett gondoltak a gyerekek szórakoztatására is. Mátraházára 180 pihenni vágyó érkezik a két ünnep között. Karácsony estére és szilveszter éjszakára megle­petésekkel tarkított, kellemes műsort ígérnek az intézmény vezetői és dolgozói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom