Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-31 / 307. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. december 31., szombat Felfedezték a városiak — Egyszerre húsz helyen is építkeznek Gyöngyöstarján ...telem Tarjául látkép, a borfeldolgozóval (Fotó: Szabó Sándor; Ez a mostani olyan tél. mint amilyen nyár volt a nyár. Sok mindent el lehet róla mondani, de dicsérni...? Azt sem gondolom, hogy Gyöngyöstarjánban egészen másféle lenne az időjárás, mint a Mátra aljának többi részén. Egyvalami azonban igaz. Ez a község eléggé elzárt helyen fekszik földrajzilag, bár alig néhány kilométerre esik a várostól. Ha még azt is hozzáteszem, hogy innen nem visz tovább az ország útja, ez már jellegzetes tény. Az itt lakók sem titkolják, hogy bizonyos bezártság hozzájuk tartozik alkatilag is, gondolkodásmódban, de mindennapi életük gyakorlatában is. övék a jövő A község lakóinak a száma megközelíti a 2700-at. 1983- ban 21 kisemberke jött a világra. Akik viszont örökre elmentek, azoknak a száma 64. A két véglet közé esik a lagzi. Ebből 16-ot tartottak. Az adatok nem a gyarapodást fejezik ki. Ennek ellenére az óvoda tele van. A három csoportban a 75 helyre 105 gyereket vettek fel. A másik pólus: az öregek napközijében Bodc Gáborné 30 idős emberről gondoskodik. Az általános iskola nem is iskola csupán, hanem művelődési központ. Egyetlen intézmény foglalja magába a tanítás, a szórakozás és a sportolás lehetőségeit. Élükön az igazgató Niemetz Győző. — Nálunk egyműszakos tanítás folyik, amire nagyon büszkék vagyunk. A hat tantermet nemrég építtette a tanács. De az osztályokat csak úgy tudjuk elhelyezni, ha a könyvtárt és más helyiségeket is erre használunk fel. Egyelőre, átmenetileg, amíg az új két tanterem el nem készül. „ Hogy mikor? A választ a tanács elnökétől, Szamosvöl- gyi Pétertől kaptam meg. — Szeretnénk 1984-ben tető alá hozni. Mintegy hatmillió forint kell az iskola fejlesztésére. Ennek a felét a község adná, még társadalmi munkával is. A nyolcadik után minden gyerek továbbtanul. A legtöbben a kereskedelmi ismereteket szerzik meg. Gimnáziumba már csak elvétve mennek. Főiskolát pedig csak azok végeznek, akik a meTerefere közben a falu utcáján: zőgazdaságban akarnak elhelyezkedni. De van olyan pedagógus is. aki a községben született és most ott is tanít. Tari Ágnes ezt mondta: — Természetesen az idősebbek közül többen tegeznek, de azért tanár néni vagyok. Nékem nagy előnyöm, hogy mindenkit ismerek és mindenki ismer engem is. Igaz, beletelt néhány évbe, amíg visszajutottam a volt iskolámba. Még valamit: bár a szünet javában tartott, zsongott a művelődési központ a gyerekzsivajtól. — Elég sok a csonka család a községben — magyarázta az igazgató. — A gyerekek valóban a második otthonukra találnak ebben az épületben. Majdnem minden A decemberi ünnepek tájéka a disznóvágások időszaka. Szinte nincs is olyan porta, ahol most hajnalonként fel ne sivítana egy kés alá fogott koca vagy ártány. — Sajnos, egy hete már, hogy sem majoránnát, sem őrölt borsot nem tudunk adni — panaszolta Rúzsom Lajosáé, a Gyöngyszöv Áfész ABC-boltjának a vezetője. — Ha lenne bent a Füszértnek, kapnánk. Pedig a Széchenyi utcáVarga Lajos és Tatár István ban lakó Ludányi Lászlóné szerint: — Mindent meg lehet itt vásárolni. Én elégedett vagyok. — De az üzlet dolgozói — nem. Nincs raktárjuk a cementhez és más, kereseti anyaghoz. A forgalom abból lehetne „igazi”. Így aztán a tervteljesítésük . .. Az épületben fogadja a vendégeit a bisztró is. Valamikor még meleg ételt is árusítottak itt. Ma...? Panaszra azonban semmi ok a kereskedelmi ellátást illetően. Vonzó ez a község már úgy is, hogy egyre több városi fedezi fel. Az eltelt néhány hónapban nyolc család költözött ki ide. Régi épületet is vesznek, amit azonnal felújítanak, fürdőszobát toldanak hozzá. A tanács ötven telket tud még adni az építkezni szándékozóknak. Magántulajdonban további tíz házhely vár vevőre. A Sósi réten pedig a távlati tervek szerint egy negyvenszemélyes motel is létesül. A kirándulók szívesen keresik fel a hegy alsó lankáin található Fajzat-pusz- tát. öreg kastély áll ott egy öreg park közepén. Lovag Jean Perry francia nemes tulajdona volt, ma az özvegye és a lánya él itt Miután az ősük magyar családból nősült, a rokonság különböző korú tagjai gyakorta látogatnak el a régi falak közé. Az ingatlan egyhatoda állami tulajdonba került. A község élete és története eléggé színes. Zárt világ Könnyen kimondják itt a megjegyzést, csupán a tény megállapítása végett: — Jöttment ember. Már az, aki nem itt született. Persze, a tény minősítés is, még ha nem is annak szánták. A község legrégebbi része a patak völgyébe települt. Olyan eldugott kis házacskák sorakoznak itt még ma is, hogy a kántor többszintes épülete valósággal kirí közülük. Mindig is befelé fordult a tarjáni ember. Feszítette a nagybirtok is. Viselkedését, gondolkodásmódját az élet- körülményei határozták meg. Egy kicsit ma is, korábban még inkább: kertelés nélkül, talán nem is „szépen” fogalmazva mondta ki a gondolatait. A zord paraszti élet a szókincs nyerseségében még ma is elevenen tovább él. Pedig .. . Nézni kell az újabb és újabb házakat. A fiatalok kalákában serénykednek az építkezésen. De nemcsak a munkában találnak egymásra, hanem a szórakozásban, a barátkozásban is. Nagyon gyakran két-három autó indul el egyszerre országot látni. Az is igaz, hogy a szesz, a bor és a pálinka ... szóval, ahogy az iskola igazgatója mondta: sok a csonka család. Még a nők között is eléggé elterjedt a poharaz- gatás. Meg a durva beszéd. Pedig a Mátrai Egyesült Tsz jó anyagi körülményeket nyújt az ott dolgozóknak. Az más dolog, hogy a községből naponta 320 férfi és 250 nő ül autóbuszra és megy a környező gyárakba, üzemekbe. Nincs sok pihenés Tél ide, tél oda: a munka ugyanúgy folyik, mint a melegebb időszakokban. Metszenek és permeteznek a szőlőkben. A ház körül sem lehet ölbe tett kézzel „semmit sem csinálni”. — Nálunk is a jövedelmet igyekszik mindenki megtetejezni. A hét végén is dolgoznak. De a fiatalok már nem ragadnak, le a nyári konyhában még a téli napokra is. Ha már öt-hat szobás házat építettek, központi fűtést szereltek bele, akkor élvezni is akarják a kényelmet. Akik pedig egyedül maradtak? öt ilyen magányos embert tartanak számon. De kemény fából faragták egyi- küket-másikukat, mert még a saját unokájuknak is azt mondják; ők már csak megmaradnak maguknak. Így szokták meg, nem akarnak rászorulni senkire. Kettő közülük férfi. Az erdők alján két helyen pihennek elesett szovjet katonák. Rendszeresen ápolják a sírjaikat, az ünnepeken virágot, koszorút visznek a hantokra. De hősi emlékmű, felszabadulási obeliszk nincs ä községben. Még olyan utca sem, amely őrizné e történelmi sorsforduló emlékét. A községi pártalapszerve- zetnek a tsz körzeti központjában adtak egy helyiséget, bár az aranybetűs tábla a tanácsházán található arról, hogy van itt pártszervezet is, amelynek majdnem harminc tagja van. A titkára Szénási Sándor. Főként nyugdíjasok jönnek össze egy-egy gyűlésre. Az új esztendőben Horváth Sándortól, a községi tanács végrehajtó bizottságának titkárától megtudtam, hogy általában egyszerre húsz helyen folyik építkezés a községben. Nemrég adták át az új postaépületet, amelyet másfél millióért húztak fel. Kisiparosok szorgoskodtak a munkában. A községben csupán tetőfedő és bútorasztalos nincs. Leadnak értékesítésre mintegy ezerkétszáz sertést évente. Jelentős a kisállattenyésztő szakcsoportok tevékenysége is. A régi iskola épületét a tsz hasznosítja, borpalackozót alakít ki a helyén. A Rákóczi út végén szeretnének egy olyan ligetet létrehozni, ahol a sátrasok, a búcsúsok is helyet találhatnának maguknak. A Kossuth Lajos utcában a néhány éve lezajlott földcsuszamlás következményeit kell 1984-re helyrehozni, legalábbis elkezdeni a munkát. A Meggyes-patak szabályozása is ehhez a feladathoz tartozik. A költségek pedig meghaladják a három és fél millió forintot. Ezek a főbb vonásai az 1984-es évnek. Gyöngyöstarján tehát minden „zártsága” ellenére is szépen halad előre — lakói boldogulásának irányában. G. Molnár Ferenc Adóügyben a tanácsnál: Szecska Béla Tihanyi Miklósné pénzügyi előadónál A minta: Pétervására és társai Településeink — eg /másért Hajdanán a faluban lakónál nem ismertek helyhez kötöttebb embert. Tüske volt a szemében az alvégen élő, ha a felvégen lakott és fordítva, de mindkettejüknek rivális a szomszéd községek valamennyi állampolgára. Napjainkban ez a hagyomány is a végét járja. Sorra alakulnak a több települést összekapcsoló társulások, és a pétervásári példával megyénk országosan is az elsők között van. Különösen most, a járások megszűnésekor nagy a jelentőségük a falvak, városok különféle együttélési, együttműködési formáinak. A települések közötti társulások legfontosabb tapasztalatait dr. Bernáth Imrével, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának csoportvezetőjével rögzítettük. Az utolsó tanácstörvény külön rendelkezésben teszi lehetővé az egymás szomszédságában, illetve környékén levő helységek együttműködését. Kezdetben elsősorban a gazdasági meggondolások játszottak vezető szerepet a közös munka létrehozatalában. A mintamegoldás 1979-ben született, amikor a Pétervásári Nagyközségi Tanács irányításával tizennégy község között szabályos együttműködési megállapodást. Ennek célja akkor az ügyintézés gyorsítása, az igazgatási tevékenység szak>- szerűségének fokozása volt. Gondoltak természetesen egymás érdekeinek messzemenő figyelembevételére is, mind a testületi és szakigazgatási munka korszerűsítésében és egyszerűsítésében, mind a fejlesztések együttes meghatározásában. Amellett természetesen, hogy az egyes helyi tanácsok önállóságát meghagyták, az apparátusok munkatársai között rendsze- szeressé vált a szakmai tanácsadás, egymás segítése, szükség esetén helyettesítése, valamint a helyszíni részvétel a konkrét ügyek intézésében. A középtávú, illetve éves tervekről tartott konzultációk, a tapasztalatok átvétele és hasznosítása, az évek folyamán tovább erősítették a tizennégy település közigazgatási tevékenységének összehangolását, az együttes erőfeszítést a különféle gondok enyhítésében. Különösen hasznos kezdeményezésnek bizonyult, hogy az együttműködő tanácsok ma már közös szabálysértési előadót foglalkoztatnak, de az ügyek tárgyalása, elintézése rendszerint a helyszínen történik. A fentiek alapján nem véletlen az sem, hogy eme komplex igazgatási körzet munkájának tapasztalatait ma már tudományos szempontból is vizsgálják, mégpedig a Pécsi Tudományegyetem munkatársai. A pétervásári minta alapján Heves megyében a múlt esztendő végén, illetve az idei év elején — Heves, Tárnáméra, Kál, Verpelét, Füzesabony, Kisköre és Bélapátfalva tanácsainak irányításával — további hét együttműködési körzet alakult ki. Külön érdekessége a dolognak, hogy Kál Tófaluval, Aldebrővel és Feldebrő- vel közösen még 1975-ben létesítettek vízmüvet, negyvenkétmillió forint értékben, amely napjainkra készült el és jelenleg is üzemel. Tárnáméra és Boconád között pedig — a vízhálózat összekötésével hoztak létre gazdasági együttműködést. A községek, járások és a megyén kívüli területek társulásának szép példái is megemlíthetők az elmúlt évekből: a bükkszéki ifjúsági és úttörőtábor építésére és fenntartására pédául az egri, a kecskeméti, a kunszentmártoni járás községei, továbbá a ti- szakécskei tanács, a pétervásári áfész, valamint a területi KISZ-bizottságok szövetkeztek eredményesen. A szil- vásváradi úttörőtábor létrehozásában pedig a füzesabonyi járás települései működtek közre jelentős anyagi hozzájárulással. Az elkövetkezendő esztendőben — az önkéntesség, az egyenjogúság, a fennálló kapcsolatok ápolásának, a lakossági érdekek figyelembevételének, a helyi és közös érdekek egyeztetésének, a településhálózat-fejlesztés összhangjának és a felsőbb szintű támogatásnak az elve alapján — újabb társulási formák kialakítását tervezik. Eszerint 1984. január 1-től az elsőfokú építésügyi hatósági jogkör gyakorlására huszonkettő körzetet hoznak létre megyénkben. Közülük tizennyolc már eddig is létezett, a további négy helységei pedig az év végéig kötik meg a megállapodást, hogy ezt a jogkört együttesen látják el. Hasonló megoldás várható az úgynevezett adókörzetek megteremtésénél is, amelyekből — a gépesített könyvelést is figyelembe véve — húszat állítanak fel. A közigazgatási társulások megteremtésének lehetőségei természetesen más területeken is adottak. Hiszen a gyöngyösi járás községei között egyelőre hiábavalónak bizonyult hasonló együttműködési formák létrehozásának szorgalmazása. A felelősök tisztában vannak azzal is, hogy a további előrelépés érdekében mindenekelőtt szemléletbeli változásra van szükség. Az ő hitüket is megerősítve állítható, hogy az egymás szomszédságában, környezetében levő települések együttműködése hatékony és nélkülözhetetlen része a jövő jobb eredményekre törekvő közigazgatási munkájának. Szalay Zoltán
