Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-22 / 301. szám
NÉPÚJSÁG, 1983. december 22., csütörtök 5. NOK Az a bizonyos Q-jel Lengyelország Műkedvelők a hivatásosok szi A szczecini. Műszaki Egyetem énekkara a szczecini vár tövében Az NDK-ban is gyakran mondogatják, hogy csak az követ el hibát, aki dolgozik, mert aki nem hibázik, az nem csinál semmit... Margarete Gretschmann is hallotta még kislány korában ezt a régi mondást, s ha másból nem, a bölcselkedést kísérő pajkos szem- hunyorításból, hamiskás mosolyból megérezte, hogy az életben azért nem mindig ilyen egyszerű ez a dolog. Nem voltak hát illúziód, amikor a drezdai Robotron Kombinát elektronikus számítógépgyárába került, hiszen annyit már hallott, tudott, hogy igencsak kényes poszton foglalkoztatják a gyárból kikerülő gépeket. A számítógép tévedhet, az ember nem Azt mondják a gyárbeli öregek, Margarete megrettent, amikor az üzembe lépésének első napján, a meleg, valóban atyai hangú fogadtatást követően elhangzott az intelem: „Kislányom, nálunk csak egy hibát követhetsz el hetenként. Ha többet talál a munkadarabjaidban a meó, ugrik a harmincszázalékos minőségi prémium ... Margareten kívül már csak a legidősebbek emlékeznek erre az intelemre, mindenekelőtt a lány művezetője. Az utóbbi azt mondja, Marga- retenek tulajdonítható, hogy majdnem teljesen elfeledték. Ugyanis a legjobbak egyike a műhelyben, ha nem a legjobb. Az elmúlt félévben egyetlen olyan komputer-panel sem került ki a kezéből, amelyben valami hibát fedeztek volna fel. Bár Margarete megkomo- lyodatt, még ma is sokat megőrzött régi, kislányos külsejéből. Kétszeres kíváncsisággal faggattam hát: hogyan lehet úgy dolgozni, hogy az ember szinte sohase hibázzék? Vagy ha mégis tévedne — mert elképzelhetetlennek tartottam, hogy sohase fogjon mellé —, miképp veszi észre, hogy elrontott valamit? Hiszen, ha ezt — noha utólag is — észreveszi, akkor ember létére tökéletesebbnek kell lennie az általa gyártott komputernél is. Tudvalevő ugyanis, hogy a számítógép, ha rosszul programozzák, vagy hibás adatot táplálnak bele, nem mindig szól vissza: ember, tévedtél!... Egy kis munkalélektan A lány válasza: bizony néha megtörténik, hogy melléfog. Gyakrabban, mint a művezetője hiszi. De — ez jellemző az utóbbi - fél évre is — utólag észreveszi. S ha mégsem venné észre, ott vannak a munkatársnői. Mert náluk — ő is az egyik szocialista brigádban dolgozik — íratlan törvény, hogy megvizsgálják egymás munkadarabjait. Ez persze, a végső fázis. Az alapvető cél valóban az, hogy egyetlen téves kapcsolás se legyen abban a panelben, amit kiad a kezéből. Még akkor sem, ha 900 ösz- szeköttetést kell létesítenie a munkadarabban. A 900 közül egyik sem lehet rossz! A legtöbbször ez is sikerül már. Hogy miképpen? Mindenekelőtt a munkalélektan ismeretében. A panelkészítő lányok, asszonyok, ha azt veszik észre, hogy monotonná kezd válni munkájuk, helyet és feladatot cserélnek. Margarete állandóan figyeli önmagát. Ha azt érzi, hogy lankad a figyelme, kávét iszik. Vagy feláll és sétál egy kicsit. Ha éjszakai műszakban szerel — mert ez is előfordul —, akkor kimegy az udvarra és levegőzik. Persze, csak módjával, mert normára dolgoznak. A Robotron és a magyar lányok A Margaretevel folytatott beszélgetés megsejtett valamit abból, hogy miért tud a drezdai Robotron Kombinát Q-jelet tenni a termékeinek nyolcvan százalékára. (A Q jelentése: qualitativ, minőségi.) A 19 gyárat, 70 ezer embert egyesítő ipari kombinát nemcsak elektronikus s zám (tógépeket készít, hanem például az Erika írógépiéket, továbbá különböző típusú könyvelőgépeket, amelyeket jól ismernek Magyar- országon is ... A Q-jel jogos. Az elmúlt tíz év alatt, amióta Margarete is a gyárban dolgozik, a vevőktől egyetlen minőségi reklamáció sem érkezett hozzájuk. Margarete művezetője elmondotta, hogy az elmúlt évek során ötszáz magyar lány dolgozott náluk az üzemben, köztük sokan ugyanabban a műhelyben. „Ok is igen pontosak, lelki- ismeretesek voltak" — fűzte hozzá. Remélem, itthon is megőrizték azt a jó tulajdonságukat. Magyar László A szczecini Műszaki Egyetem énekkara a legjobbak közé tartozik Lengyelországban, s ki tudja, nem illeti-e meg az elsőség pálmája a műkedvelő főiskolai vegyeskarok között. Az országban és külföldön egyaránt jól ismert kórus most már harmincéves, s kezdettől fogva ugyanaz a karnagy vezeti. Jan Szyrocki, aki az egyetemen végzett építészmérnökként, 1952-ben alapította az együttest, még tanulmányai idején, Ezzel párhuzamosan zenei oktatásban is részt vett a póznáni Zene- művészeti Főiskolán, majd ösztöndíjas karnagyként tanult tovább Hollandiában és Ausztriában. Jóllehet, az énekkar tagjai cserélődtek, Szyrockinak rövid idő alatt nagyszerű eredményeket sikerült elérnie, s ezt az igen magas színvonalat — amely a hivatásos együttesek között is ritka — harminc év elteltével is tartja. Mi több: Szyrocki énekkara bizonyos vonatkozásban úttörő jelenség volt a lengyel zenei életben: első példája a műkedvelő és hivatásos kórusprodukció közötti minőségi különbség eltűnésének. Tegyük hozzá, hogy ezzel a jelenséggel manapság már mind gyakrabban találkozunk. A kórus világszerte átütő sikereket aratott. 1959-től máig számos országban vendégszerepeit Randától a Fü- löp-szigetekig, több ízben lépett fel Magyarországon, sok lemezfelvétele van, számos nemzetközi versenyen kapott díjakat. Több esztendeje együttműködik a szczeA kétnyelvű — magyar és román tagozattal rendelkező — szatmári Északi Színház az elmúlt évadban közel 450 előadást tartott, több mint 170 ezer néző előtt. A színház Szatmáron kívül számos városban — Zilahon, Nagybányán, Máramarosszágeten, Visón, Tiszahosszúmezőn — mutatta be új darabjait, mindenütt kiugró sikerrel. A magyar tagozat Gárdonyi Géza Ida regényének Kisfla- lussy Bálint által megzenésített darabját már 75-ször ciini Filharmónia Zenekarával. A műegyetemi énekkarról úgy beszélünk, mint valami állandó dologról, jóllehet összetétele szinte évről évre változik. így van-e? — kérdezem a kórus művészeti vezetőjét és karnagyát, Jan Szyrockit. — Igen, ez így igaz. Kórusunkban az optimális tagság 4—5 év, azaz az egyetemi tanulmányok időtartama. Vannak azonban kivételek is. Akadnak lelkes kórustagjaink, akik 7—10, sőt 15 játszotta, de sikerként könyvelhető el Lovinescu darabja, az Élet és halál játéka a hamusivatagban. Kovács Ferenc rendezésében. A Pe- rászka Miklós rendezte Tíz ballada a marosvásárhelyi ifjú színészek fesztiválján külön díjat nyert. A román tagozatnál Ecaterina Opruiu Nem vagyok az Eiffel-torony és Sasa Lichy cseh író Ólomkatona című színművének bemutatója hozott nagyobb sikert. éven át voltak, illetve vannak közöttünk. Varsóban az énekkar a Filharmónia Narodowa pódiumán lépett fel. „Ezen az estén — írta a kritikus —, amit a szczecini Műszaki Egyetem énekkarával töltöttünk, csodálhattuk az átlagosat messze fölülmúló interpretációt, a magas érzelmi fűtöttséget, az összefogott, fegyelmezett és nemes hangzást, mindazt, ami ennek a nagyszerű kórusnak a hivatásosokkal egyenrangú helyet biztosít.” Teresa Grabowska Az 1983—84-es évadot a szatmári Északi Színház — immár hagyományként — nem a színház épületében, hanem a város egyik üzemében nyitotta meg. Az Unió gépgyár és a Mondiala ruhagyár után idén az IP- SUIC vegyipari gépgyár volt a műsoros évadnyitó színhelye. Az idei évad első premierjére — Benedek Elek Többsincs királyfi mesejáté- kának bemutatójára — Nagybányán került sor. Bulgária Gyógykóra Szandanszkiban Bulgária egyike a hat ásványi forrásokban leggazda. gabb európai országnak. Percenként 3071 liter ásványi tartalmú gyógyvíz tör elő bolgár földből, s a források 85 százaléka 37 foknál melegebb vizet kínál. Az egyik leghíresebb bolgár gyógyfürdőváros Szan- danszki. Vonzerejét főleg nagyszerű éghajlata adja. A város a Bisztra völgyében, a Pirin-hegység délnyugati lejtőjén terül el, a Szófia— Athén fő közlekedési út mentén, 230 méterrel a tenger szintje felett. Ideális klímája van: a hosszú, meleg őszt, enyhe tél követi. Korán beköszönt a tavasz, a nyár pedig forró. A városban az évi középhőmérséklet plusz 14 °C, a legmagasabb egész Bulgáriában. Az itt fakadó gyógyforrás vize nátrium- hidrokarbonátot és szulfátot tartalmaz: hőmérséklete plusz 40—82 °C között ingadozik. A gyógyfürdőben eredményesen kezelhetők a krónikus és allergiás légúti betegségek. Egész évben ezrével jönnek ide a gyógyulni vágyók. S nem csupán a gyógyulás lehetősége, hanem a csodálatos, napsütés, a gyönyörű táj is vonzza a vendégeket. Hogy az igényeknek jobban meg tudjanak felelni, a BALKANTOURIST szerződést kötött egy osztrák céggel, amely felépíti Bulgária legnagyobb gyógyszállóját. A hétemeletes, teraszos kiképzésű épület lakosztályaiban és szobáiban összesen 600 ágy lesz. Csatlakozik a szállóhoz egy 490 személyes étterem, reggelizőrésszel, bankett-termek, nappali és éjszakai mulató, gyógyvízbár, kávézó, snack-bár, és még sok, az ide érkezők kényelmét, pihenését szolgáló intézmény. Megújul a balneológiái ellátás is. A gyógyszállóban többfajta gyógykezelést nyújtanak : inhaláló, elektro-terápia, elektro-akupunktúra, masszázs, gyógytorna, fogászati részleg, röntgen, fito- terápia vehető igénybe. A gyógyászati részleg főleg a felső légúti megbetegedések; az asztma, a krónikus bronchitis, a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzését és gyógyítását tűzi ki célul. (Nem fognak hiányozni a sportlehetőségek sem. A gyógyszálló átadását ez év végére tervezik. ROMÁNIA A szatmári északi színház SZOVJETUNIÓ JUGOSZLÁVIA Szuzdal az Arany Alma-díjas város Fejlődő autóipar Az idegenforgalom Oscar-díját, a FIJET (Idegenforgalmi Újságírók és írók Nemzetközi Szövetsége) Arany Almáját — a műemlékvédelem és a turizmus területén elért kimagasló eredményeiért — 1983-ban Szuzdalnak ítéltékSzuzdal az orosz föld egyik legősibb városa. Az évkönyveik 1024-ben említik először, mint jelentős kereskedővárost a Kamenka és Nerl folyók találkozásánál. A XII. században pedig már a rosztovi—szuzdali fejedelemség fővárosa. Sok évszázados történelme során sok- sok megpróbáltatást élt át. A sors bojárok és fejedelmek ellenségeskedései, ta- tárdúlás, lengyel—litván hódítók, krími tatárok, megmegújuló tűzvészek pusztításai képében hozott szerencsétlenséget, pusztulást a városra és lakóira. De e csodálatos város mindig képes volt megújulásra, főnixmadárként újjá- és újjászületett hamvaiból. Az ősi település legrégibb része, a szuzdali Kreml nem nagy. Területén mégis soksok építészeti, kulturális emlék található. A legrégibb az Istenanya születése — (Rozsgyesztvenszkij) székesegyház, mely az 1222—25- ös években épült. A messzeföldről hozott fehérkőből emelt, kőcsipkékkel, kőfarag- ványokkal gazdagon díszített, háromkupolás templom freskóival és az Aranykapu bibliai jeleneteket bemutató, csodálatosan megmunkált képeivel, a korabeli építészet remeke volt. Az eredeti falak csak részben maradtak meg, a felső rész és a harangtorony a XVI. században épült, de még így is rendkívüli harmóniát árasztó, elkápráztató alkotás. A Kreml falain belül a látogatót lenyűgözi még a XV—XVIII. században épült hóféhér Főpapi palota, melynek termeiben napjainkban a város történetét ismertető, az ikonfestészetet bemutató kiállítások láthatók. A palota építése már annak mutatója, hogy a politikai jelentőségét korábban elvesztő Szuzdal a XV. század végién a moszkvai állam vallási központja lett. Ekkor, s az ezt követő századokban épültek híres kolostorai, melyek elrendeződéséből, erődítményszerű falaiból ma is világosan kivehető, hogy valaha védelmi funkciót is betöltötték. Említésre érdemlegesek a Mária oltalma — (Pokrov- szkdj) kolostor (jelenlegi falai XVIII. századiak), a Krisztus sinatása — (Rizpo- lozsenszkij) kolostor (Szent Kapuja a XVII. századi szuzdali építészet egyik gyöngyszeme), vagy a XVI. század közepén épült, rózsaszín-vöröses falú Szpa- szó-Jefimjevszkij-kolostor a Kamenka folyó bal partján, és a hófehér Alekszandrov- szkij-kolostor a XVII— XVIII. századból. A nyolc évszázad építészetét, kultúráját őrző Szuzdal az utóbbi évtizedekben is gazdagodott. Az orosz faépítészetet reprezentáló szabadtéri múzeumban templomok, parasztházak, szélmalmok ejtik rabul a látogatót. A közelmúltban átadott turistaközpont, melyben motel, szauna, fogadó-tárgyalótermek, éttermek vannak — igazodva a hagyományokhoz, miszerint Szuzdalban nincsenek többszintes épületek — remekül illeszkedik az ősi városképbe. Jugoszlávia közútjain jelenleg legalább 3,5 millió gépjármű közlekedik. A becslések szerint számuk a következő két évben újabb 900 ezerrel növekszik. A motorizáció fejlődése az utóbbi negyedszázadban évi 10 százalékos emelkedést mutat. A 23 milliós jugoszláv lakosság sorában ma minden ötödik állampolgár rendelkezik jogosítvánnyal. A járműgyártás jelenleg a jugoszláv ipar egyik igen jelentős ágazata, amelynek csak a háttériparában is mintegy félmillióan dolgoznak. A hat jugoszláv autógyár tavaly 221 ezer személyautót dobott a piacra, s ebből 55 ezret exportáltak. ÍA legnagyobb autógyár, a régi hagyományokra visszatekintő kragujeváci CRVE- NA ZASTAVA. A nagyüzem szerelőszalagjairól ez év augusztusában gördül le — 30 évi termelés után — a két és félmilliomodik személygépkocsi. Az itt gyártott gépjárműveknek több mint a felét — 65 százalékát — külföldi piacokon értékesítik. Legkeresettebb gyártmányaik a Zastava 101 és a Jugo 45. Szívesen vásárolják a 101-es típus há- romajtós és 1100 köbcentiméteres motorral ellátott változatát, valamint az ötajtós és 1300 köbcentiméteres motorral felszerelt típusát. A Jugo 45 vásárlói nagyra értékelik a gépkocsi gazdaságos üzemeltetését: ez a kocsi 100 kilométerenként 6 liternél kevesebb üzemanyagot fogyaszt. A kragujeváci gyár az olasz FIAT-céggel kötött szerződést és 30 éve szoros szálak fűzik ehhez a híres autógyárhoz. Újabban azonban sikeresen működik együtt szovjet és lengyel partnerekkel is. A második legnagyobb gyár a Novo Mestro-i IMV, amely a francia RENAULT céggel együttműködve készíti a Renault 4 személy- gépkocsit. Az IMV tavaly 19 564 Renault 4-est szállított exportra az anyaországba. A szarajevói TAS a nyugatnémet VOLKSWAGEN céggel kooperál. Tavaly több mint 20 ezer Golf autót gyártott és 3500 darabot exportált. Kizárólagos gyártója az európai piacra kerülő Golf Caddy típus különböző modelljeinek. A koperi CIMOS gyár a francia CITROEN partnere évek óta. A kikindai IDA autógyár hasznos együttműködést folytat az amerikai General Motors detroiti gyárával és az OPEL céggel. A priátinai UPIM — a jugoszláv autógyárak hálózatának legkisebb láncszeme — a többi között alkatrészeket készít a francia PEUGEOT részére, viszonzásul a Peugeot kocsikért. A kedvező piaci lehetőségek fejlesztésére ösztönzik ma is a jugoszláv autógyárakat. Élenjár ebben is a CRVENA ZASTAVA, amely a tervek szerint ez évben egyharmadával növeli termelését és exportját is a duplájára emeli. Új együttműködési szerződések megkötése is kilátásban van: magyar és bolgár partnerekkel. összeállította: Gyurkő Géza
