Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-17 / 297. szám
NÉPJÚSÁG, 1983. december 17., szombat 13. A szőlő és a terméséből készített bor egyidős a történelemmel. A növény eredetéről legendák tanúskodnak. Őse valószínűleg a jégkorszak után terjedt el Dél-Európában és Nyugat-Ázsiában. A keleti kultúrnépek 5-6 ezer évvel ezelőtt már termelték a szőlőt. Tőlük származott Európába a rómaiak, az arabok, a föníciaiak és a törökök révén. Hazánkban a Dunántúlon a szőlőművelést a rómaiak kezdeményezték. Később jellegzetes szőlőtermővidékek alakultak ki, így Eger, valamint Gyöngyös környékén is. Mai összeállításunkban a szőlészet tudományának néhány történeti érdekességével, valamint újabb eredményeivel foglalkozunk, összeállította: Mentusz Károly Filoxéravész Egerben Egy szomorú évforduló küszöbén Szomorú emlék, csaknem 100 éves évfordulója figyelmeztet! Majd egy évszázada, hogy a filoxéravész elpusztította az egri borvidék szőlőit. Pedig előtte, a török megszállás óta az egri szőlőskertek eredményesen fejlődtek. Az itteni borok jó hírneve, és közöttük akkor már a vörös boroké is, túllépték az országhatárt, hiszen elterjedt a Kadarka, melyet a török terjeszkedés elől erre a vidékre települt balkáni népek hoztak magukkal és honosítottak meg. Ez a fajta annyira népszerű volt, hogy a filoxéra- vészt követő szőlőfelújítások során oltványként is a vörös bort termő fajták között a legismertebb volt. A filoxéravész a korai feljegyzések szerint hazánk akkori Bácska és Bánát környéki szőlőit már az 1880- as évek első felében elérte, és pusztította. 1885-ben Heves megye egyes részein is megjelent és rohamosan terjedt, annyira, hogy az egri szőlőhatárban 1888-ban jelentős pusztítást okozott. Miután a gazdák nagy része nem ismerte a szőlőgyökér - tetű elleni védekezés módját. A tájékozottabb nagyüzemi szőlők birtokosai valamelyest védekeztek a kártevő ellen, a talaj rendszeres szénkénegezésével. Ez a fáradságos és nem kevésbé költséges módszer viszont a kötött talajú egri szőlőkben kevés sikerrel járt. A feljegyzések szerint abban az időben a filoxéra kevés kivétellel csaknem az egész egri szőlőhatárt elpusztította. A katasztrófa olyan nagy volt, hogy a kormányzat francia tapasztalatokat felhasználva a fioxéra kártételének ellenálló amerikai alanyvesszőkre oltott európai vesszőkkel az úgynevezett oltványokkal végezte az elpusztult szőlőterületeken az új telepítéseket. Nagy áldozat volt ez akkoriban mind az államkincstártól, mint pedig a szőlősgazdáktól egyaránt. A költkorábbi gyengébb minőségű fehér borokat adó fajtákat, mint a Juhfarkat, Raksző- lőt, a Piros Bakatort és a többieket, Olaszrizlinggel, Ezerjóval, Hárslevelűvel, majd a vörös bor fajták közül a Nagy burgundival, a Kékfrankossal és az Opor- tóval váltották fel. Az azóta jól ismert Egri Leányka csak később, az 1920-as években került a városba, melyet az akkori Vincellériskola igazgatója, az erdélyi Gálffy János terjesztett el és került fokozatosan jó tulajdonságai alapján telepítésre az szőlősgazdák körében. Ez az említett Vincellér- iskola egyébként a filoxéra- járványt követő években 1897-ben létesült, a mai Lenin út közepe táján, melynek akkori telepét a ma is emlékét őrző Vincellériskola utca határolja. Abban az időben persze ez a teleprész a válos szélén, a lakott házaktól távol esett, melynek fő feladata volt a növendékeket előkészíteni az oltványkészítésre, a szőlőtelepítésre, és a munkaműveletek folyamatos szervezésére. Ezen a telepen vált szűk. ségszerűvé az oktatáshoz elengedhetetlen úgynevezett amerikai szőlőanya-telep fenntartása is. A növendékeket természetesen a borkezelésre is megtanították. Szőlészetünk és borászatunk évszázados elmaradásait és a korszak fejlődéséhez szükséges szakmai hátteret ennek az iskolának végzett növendékei bizosí tóttá k, miután az új ismereteket a gyakorlatban is alkalmazták a gazdák körében. Ebben az időben a telepítések során váltak ismertté a jó minőségű vörös borokat adó szőlőfajták, mint a Cabernet Franc és a Sauvig- non, valamint a Medoc noir. A filoxéravész okozta szőlőpusztulások miatt megfogyatkoztak a borkészletek, melynek velejárója volt a hamisítások elterjedése. Ez alól Eger sem volt kivétel, de séges telepítések időbeni elvégzésére a kormányzat a szőlősgazdáknak agrárköl- csönt biztosított. Bármilyen katasztrofális kárt is okozott a filoxéravész, a kipusztult szőlők újratelepítésével — amely nyugodtan nevezhető a legelső rekonstrukciónak — az egri borvidéken az ültetvények fejlesztését segítette elő. A ennek elejét vették a szigorú hatósági rendelkezések. Az új szőlők termőre fordulásával és a védekezési eljárások rendszeres elterjesztésével a szőlő- és borgazdálkodás az egri határban ismét eredményesebbé vált. A gazdák többsége ezentúl szőlőjét és borát sokkal jobban kezelte. Dr. I’só Andor A Magyar Autóklub Jelentkezni 1984. január 9-én, lehet: EGER, „B” kategóriás Klapka u. 2. járművezető-képző tanfolyamot Autóklub indít. iroda. Mathiász János, a neves szőlőnemesítő Közismert, hogy a szőlőtermesztés terén hazánk világméretekben is rangos helyet vívott ki magának, s a nemesített szőlőfajtákból nagy szakszerűséggel készített speciális magyar boroknak ma is tekintélyük van világszerte. A jóhírű magyar szőlőtermesztésnek és borászatnak több kemelkedő képességű szőlőnemesítő évtizedeken át végzett kísérletező, mindig újat kereső munkája volt az előfeltétele. Ezek sorában is toronymagasságban kiemelkedett Mathiász János, aki munkában töltött, hosszú életéből több mint 50 évet a magyar szőlőtermesztés és -nemesítés ügyének szentelt. Az akkori Sáros megyében, Ádámföldön született 1838-ban.1 Apja gazdatiszt volt, fiát jogásznak szánta, és a kassai jogakadémiára íratta be. 1860-ban, huszonkét éves korában állami hivatalnokként Abaúj vármegyénél kezdte működését, s húsz éven át főispáni titkár volt. A választott pálya azonban nem elégítette ki, s közben az ádámföldi kis gyümölcsöskertjük lugasai alatt kezdett kibontakozni benne a vágy: foglalkozni a szőlővel, kutatnti titkait, kinemesíteni a legszebb fürtöket termő szőlőfajákat. A véletlen hozta össze Mun- kátsy József műépítésszel, akinek Kassán akkoriban nagy háza és szép szőlőskertje volt. Munkátsy kertjének csemegeszőlő-gyűjteményét, cserépben nevelt nagyszerű szőlőtőkéit az egész környék ismerte és csodálattal emlegette. Mathiász Jánost magával ragadta Munkátsy szőlő iránti rajongása; ettől kezdve minden szakkönyvet áttanulmányozott, s minden szabadidejét barátja szőlőskertjében töltötte, de kezdett saját szőlőtőkéivel is foglalkozni. Apósa kertjében 1866- ban egy kis csemegeszőlőtelepet létesített, sőt nem sokkal később vásárolt egy kétholdas kertet is, ahol új, cserépben nevelt szőlőtőkéiből saját gyűjteményt létesíthetett. Buzgón tanulmányozta a külföldi szőlőiskolák jegyzékeit (hazánkban ekkor még csak egy ilyen volt, az is Budán, amelyet Görög Demeter bécsi szőlőiskolájából hozott anyagból Entz Ferenc fejlesztett ki). A kezdeti siker hatalmas ügybuzgalmat lobbantott fel Mathiászban, olyannyira, hogy 1873-ban cserepes gyűjteményének néhány példányával már maga is szerepelt a bécsi kiállításon, s ott akkor mindjárt első díjai nyert. E sikernek híre ment, s nyomában az akkori orosz cártól ajánlatot is kapott, hogy vegye át a krími szőlőtelep igazgatását. Bár ezt nem fogadta el, mégis feladta hivatali állását, mert teljes erejét a szőlőnemesítésnek akarta szentelni. Több éves tapasztalata bizonyította, hogy Kassa vidéke túlságosan zord időjárású a szőlőtermesztéshez, ezért délebbi vidéken kívánta munkáját folytatni. 1877- ben Kassa környékén egy nagyszabású hadgyakorlat volt, amelyen maga a király, Ferenc József is megjelent. Az ünnepi vacsorán Mathiász kertjéből származó szőlőfürtöket kínáltak a vendégeknek. A hadgyakorlaton részt vett Andrássy Gyula akkori külügyminiszter is. aki felfigyelt Mathiász csodás szőlőfürtjeire. Hamar felismerte az elszánt ifjú tehetségét, a szőlőtermesztés és -nemesítés iránti odaadását. Meghívta, legyen az ő százholdas szőlőtelepének a szakirányítója. Mathiász elfogadta a kedvező ajánlatot, és 1881-ben a Sátoraljaújhely közelében lévő Szőlőskére költözött. Itt nagy munka várt rá: az Európát végigsöprő, Amerikából behurcolt filoxéra (szőlőgyökér- tetű) kártételét még ez a környék sem heverte ki. Emiatt sokan el is vándoroltak a vidékről. Ideköltö- zése után nyomban hozzálátott az elhanyagolt telep rendbehozásának nehéz munkájához. Szénkénegező módszerrel elejét vette a filoxé- ra pusztításának, s kassai szőlőskertjének legértékesebb példányait is átmentette ide. Szőlőskét hamar újjáteremtette, sőt 1885-ben az itt előállított gyűjtemény minta- példányaival a budapesti kiállításon elsöprő sikert aratott. A szőlőgyökértetű kártétele miatt (amelynek nyomán hazánk szőlőterülete kb. 40 százalékkal csökkent) ez idő tájt került előtérbe a homoki szőlőtermesztés. Ekkor Katona Zsigmond Kecskemét határában szép új szőlőtelepet létesített. Viszonozva a szőlőskei látogatást, Mathiász megtekintette ezt a létesítményt, s akkor határozta el, hogy élete további munkásságát a homoki szőlőnemesítésnek szenteli, bár tudta, hogy itt csaknem mindent elölről kell kezdenie. Különösen két gondolat fűtötte: megkötni és hasznosítani a futóhomokot, s kihasználni azt a lehetőséget, hogy ez a terület a filoxéra pusztításától mentes. 1890-ben húszholdas homokos területet vásárolt a Katona-telep szomszédságában. Odaköltözött fajtagyűjteményével együtt. Hosz- szú, eredményekben is gazdag életének utolsó harmincöt évét itt, Kecskemét határában, a homoki csemegeszőlő-nemes ítés nek szentelte. E három évtized alatt külföldről szerzett törzsfajtákból százával állította elő az új csemegeszőlőfajtákat, kiválogatva a legjobbakat, hogy minél jobban megközelítse az eszményi csemegeszőlőfajta iránti szigorú követelményeit. Fajtagyűjteménye halála után nem pusztult el, az állam megvásárolta az egész homoki kis- birtokot, s Mathiász-szőlő- telep néven azóta is a hazai szőlőnemesítést szolgálja. Mathiász János neve pedig itthon és világszerte egyaránt ismertté vált. Ki ne hallott volna az olyan híres szőlőfajtákról, mint a Csaba gyöngye, az Erzsébet királyné, a Szőlőskertek királynője, vagy a Kövidinka, hogy csak néhányat említsünk abból a kb. 180 fajtából, amely itt a keze alatt vált igazi hazai csemegeszőlőfajtává. És nemcsak nevet teremtett, hanem iskolát is alapított. Kocsis Pál vitte tovább elsőként Mathiász szellemét és munkájának gyümölcsét, s a mai szőlőnemesítés is Mathiász eredményes munkájára támaszkodik. Kerek százéves tehát az általa megkezdett filoxéramentes homoki csemegeszőlőtermesztés és szőlőnemesítés. Ne legyen tehát igaz Katona Józsefnek, Kecskemét fiának egyik mondata: „Aki tartományokat pusztít, halhatatlanságot nyer, aki virágzóvá teszi, alig érdemesítik egy-két sor írásra!” r Uj magyar szüretelőgép Az egyre fokozódó kereslet, de ugyanakkor a csökkenő munkaerőlétszám a szőlő esetében is sürgetően követeld a kétkezi munkán alapuló munkaműveletek — közülük is elsősorban a legmunkaigényesebb szüretelés — hatékony gépesítését. A Budapesti Mezőgépfejlesztő Intézet tervezői olyan univerzális szüretelőgépet fejlesztettek ki, amely a bogyósok közül az összes köszméte, a fekete és piros ribiszke, valamint az ezirányú kísérletek biztató eredményei alapján a málna, sőt a csipkebogyó szüretelésén kívül alkalmas a szőlő betakarítására is. A szüretelő-adapter a hidas eszközhordozó vázhoz ál- líithatóan csatlakozik. Ez egyrészt lehetővé teszi a leválasztó szerkezet beállítását a tertmésszinthez, másrészt az adaptert felemelve, jobb terepjáró képesség érhető el. A közel méteres hosszúságú, üvegszálas poliészterből készült és hidraulikus motorral hajítva, vízszintes síkban mozgó termésleválasztó verőelemei a gyümölcstermő felületet belengetik. A lengéstől adódó gyorsulás és a közvetlen verőhatás következtében a bogyók leválnak. Az egymással szemben lévő verőűjjak közel párhuzamosan, az egymás mögött elhelyezkedők 180 fokos fázisel- tóréssel lengenek, amitől a szőlősorok szinuszgörbéhez hasonló mozgásba lendülnek. A lengésből adódó gyorsulás és a közvetlen verőhatás következtében a bogyók leválnak. A leválasztott bogyóik és fürtök, a leszakadt levélzet- tel, valamint más szennyeződésekkel együtt hullnak le a lejtősen elhelyezkedő fel- fogótálcákra, amelyekről á részben tisztító hatást is kifejtő fúvóventillátor légáramlata juttatja a bordás szállítószalagra. A szállítószalag felett elhelyezett szívószeles ventillátor a még visszamaradt szennyeződéseket is kiszívja, és az ilyen módon megtisztult termés a haladási irányból oldalra — hidraulikus munkahenger segítségével — 90 fökban elfordítható szállítószalagra kerül; amelyről már a betakarítógéppel együtt haladó gyűjtő- szállítóeszköz befogadóterébe hullhat. A szállítószalagokat és a szívóventillátort is az eszközhordozó hidastraktoron kialakított hidraulikus rendszer hajtja meg. Mégpedig úgy, hogy a termésmennyiségtől függően, a fokozatmentes fordulatszám-szabályozásukat teszik lehetővé a hidraulikus szivattyúk és a hidromotorok közé szerelt mennyiségszabályozó szelepek. A termésleválasztó szerkezet, továbbá a termést- gyűjtó tartályhoz juttató szállítószalag emelését és süllyesztését, valamint ennek elforgatását szállítási-, illetve munkahelyzetbe, hidraulikus munkahengerek végzik el, szintén a hidas eszközhordozó hajtómotorjára épített hidraulikus rendszerrel működtetve. A szüretelőegységek vezérlését a mennyiségszabályozó szelepeket működtető és inda tó-fékező karok segítségével a vezetőülésből egy ember üzembiztosán megoldhatja. A betakarítás a géppel 30—180 cm-es magassági méretek között végezhető. A területteljesítmény 10 órás műszak alatt a szőlgken 7000 kg/óra áteresztőképesség mellett, a termesztett fajtától és a termesztés körülményeitől függően 1,5—3 hektár. A betakarítás veszteségei a megengedett veszteség- határokon belül tarthatók az üzemeltetésre alkalmas feltételek között. ARANYVASÁRNAPI VÁSÁR a füzesabonyi ÁFÉSZ egységeiben. A füzesabonyi áruház valamennyi osztályán, könyvesboltban, poroszlói iparcikk áruházban 30—40%-os árengedménnyel vásárolhatók különféle ajándéktárgyak, ruházati, műszaki cikkek, könyvek. Keresse fel ön is szövetkezetünk egységeit. Nyitva: 9.00—13.00 óráig. Jó vásárlást, kellemes ünnepeket kívánunk. & FÜZESABONY
