Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-02 / 284. szám

4» NÉPÚJSÁG, 1983. december 2., péntek Száz év óta Mindannyiunk nevéről A gyermekkönyvhét előtt Könyvek a puttonyban Nehezen hihető, de igaz, hogy Gyöngyösön 1895. ok­tóber 1-től kezdődően meg­található- minden születési, házassági és halotti bejegy­zés a sértetlenül megmaradt anyakönyvekben. Az ismert, sok áldozatot követelt tör­ténelmi események ellenére ezek az okiratok eredeti for­májukban találhatók meg, és lapozhatok fel. Életünk minden jelentős eseményét írásos dokumen­tumok őrzik és kísérik. Az anyakönyvekbe történő be­jegyzéseket jogszabályok körvonalazzák. Az utóbbi évtizedekben többször mó­dosították a rendelkezéseket. Az egységes népesség-nyil­vántartási rendszert 1975- ben vezették be. A mostani évnek az első napjától lé­pett hatályba az 1982. évi törvényerejű rendelet, amely intézkedett az anyakönyvek vezetéséről, a. házasságkötési eljárásról és a névviselésről. A bejegyzések tanulsága szerint szinte a születések csökkenésének arányával párhuzamosan emelkedett a halálesetek száma Gyöngyösön. Ugyanez az arány érvényes a létre­jött és a felbontott házas­ságkötések összehasonlításá­nál. A gyakorlat szerint pe­dig az is mintegy 15—20 esetben fordul elő évente, hogy a harmincnapos vára­kozási idő alatt elálltak a szándékuktól azok, akik elő­zőleg bejelentették, hogy há­zasságra akarnak lépni. Elég nagy gondot okoz az apa adatai nélkül anyaköny­vezett kiskorúak családi jog­állásának a rendezése. Ne­hezíti ezt a munkát az a körülmény, hogy ezeknek az eseteknek több mint kéthar­madában az anya, illetve a szülők cigány származásúak. A lakó- vagy a tartózkodási helyüket miután gyakran és nem a hivatalos eljárás sze­rint változtatják, csak több­szöri idézésre, vagy a társ­hatóságok segítségével lehet őket megtalálni, és tőlük az apai elismerő nyilatkozatot megkapni. Amennyiben ez a fajta eljárás nem vezet ered­ményre, az illetékes gyám­hatóság útján kell az úgy­nevezett apaság vélelmét a bíróságtól megkérni. Sokszor segít az a tény, hogy az anya utólag házasságot köt, illetve a gyermeket örökbe fogadják. Ha a kiskorú elérte a har­madik életévét, és ennek el­lenére sem rendeződött csa­ládi viszonya, az illetékes gyámhatóság gondoskodik a képzelt apa adatainak be­jegyzéséről. Eléggé elterjedt gyakorlat a házasság felbontása után az, hogy a feleség a névvi­selés megváltoztatását szor­galmazza. Több esetben az újra történő házasságkötés­kor ugyanaz a személy is­mét nevet változtat, < lykor csupán néhány hónap eltel­tével. A névváltoztatások mel­lett technikailag azonos kö­vetelményeket támaszt a külföldi állampolgárok Ma­gyarországon, illetve a ma­gyar állampolgárok külföl­dön történő házasságkötése. Nemcsak a kapitalista orszá­gokban változik az eljárások engedélyeztetése, hanem a szocialista országoknál is el­térőek a jogszabályok. Elég' bonyolult eljárást igényel a kettős állampolgárság ese­teinek a megoldása. Azok a gyerekek, akik más-más ál­lampolgárságú szülőktől származnak, szintén kettős állampolgárságúak. Az ő helyzetüket hat hónap, il­letve egy év lejártával vég­leg rendezni kell. A Gyön­gyösön lakó külföldi állam­polgárok közül sokan kérik honosításukat. Kérésüket ed­dig az Elnöki Tanács min­den esetben elfogadta. Űjabban csökkentik a be­jegyzések számát a nyilván­tartásba vételkor. Nem ír­ják már be a foglalkozást, a lakcím helyett elégséges a lakóhely megnevezése, és például a halotti anyakönyvekben nem tüntetik fel a halál okát. Gyöngyösön tíz évvel ez­előtt összesen 640 gyermek született, s ez a szám tavaly már 357-re esett vissza. Há­zasságot hasonló távlatokban 323 esetben, illetve 220 al­kalommal kötöttek. Jellemző az is, hogy a társadalmilag rendezett házasságkötések tíz évvel ezelőtt 325 esetben történtek meg, tavaly pedig csupán 230 alkalommal. Az adatok, az anyakönyvi bejegyzések nemcsak hivata­los dokumentumok, hanem mögöttük maguk az embe­rek lelhetők fel, és megfelelő mértékben a történelem mutatkozik meg. (gmf) Fórum a diák- közművelő­désről A szokott lelkesedéssel A Figaró Gyöngyösön A szolnoki Szigligeti Színház társulata már évek óta szívesen látott együtte­se a gyöngyösi közönségnek. A jó kapcsolatnak a legfon­tosabb oka az, hogy a tár­sulat mindig komolyan ve­szi azt, amit csinál. Semmi fölényeskedés nem észlelhe­tő a játékukban, itt, a Mát­ra alji városban sem, ahová pedig tájolni járnak, hol ritkább, hol sűrűbb időkö­zökben. Pedig az ilyesfajta „kiruccanások” óhatatlanul is a lazításra késztetik a színészeket. Általában. De nem a szolnokiakat. Ezen a mostani előadáson is, amikor Beaumarchais vígjátékát, Figaró házasságát adták elő, mindent megtet­tek a közönség szórakoztatá­sára és elkápráztatására. Van ennek a színműnek al­címe is, amit nem minden esetben használunk. Így hangzik: Avagy egy bolond nap. Eléggé kifejező? De egyben ígéretes is. Mintha azt súgná, hogy most az­tán kedvére kikacaghatja magát mindenki, hiszen csu­pa bohókás dolog zajlik majd a színfalak között. Fondorlat és fordulat, a nai­vitásig leegyszerűsített bo­nyodalmak sora, amelyek­ben a víznél is átlátszóbb jellemek „ütköznek össze”, mintha se szemük, se fülük nem lenne. Akárha mesebeli jótét-lelkek volnának. Egyébként hogyan lehetne őket „falhoz állítani” a kis­dedeket is kacagásra ösz­tönző „bravúros” ötletek „elővezetésével”? De ez a szerző ügye, a színész csak azt teheti, ami rajta múlik, a néző pedig vagy csendesen mosolyog, egyben elnézően és megbo- csátóan is, vagy — nem megy el az előadásra. Ma már az ilyen dráma senkit sem hoz lázba. A közönség sokkal inkább a színészekre és a rendezőre kíváncsi, illetve azt is tud­ni akarja, hogy hogyan si­került a színpadi képet megalkotni, milyen maszkot és öltözéket találtak ki a szakemberek ? A szolnokiak mindent megtettek. A felvonás közti szünetben hallottam a meg­jegyzést: — Nem túl lelkes a kö­zönség, pedig a színészek ugyancsak igyekeznek. Sommás vélekedés, amit nem is szabad csak úgy el­engednie senki illetékesnek a füle mellett. De ha már szóba került a színészi mun­ka, hadd fűzzek hozzá még egy megjegyzést. Nem hi­szem, hogy egy grófnak és méltóságos feleségének há­rom felvonáson keresztül kell kiabálnia, ugrabugrál­nia, bohóckodnia. A vígjá­ték ettől nem lesz élvezete­sebb, csak harsányabb, ami nem is feltétlenül válik az előnyére. A rendező, Sziko- ra János felfogásához eny- nyit fűznék hozzá. Az egész előadás hangosabbra sike­rült a kelleténél és a szüksé­gesnél. Még a szövegmon­dás tisztaságának a rovásá­ra is ment ez esetenként. A kellemes és derűs per­cek emléke azonban mara­dandóbban rögzítődött a gyöngyösi közönség körében. G. Molnár Ferenc Hazánkban eddig egyedül­álló, újszerű rendezvény előkészítésén dolgoznak a KISZ KB Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanácsá­nak munkatársai. A diákév rendezvénysorozatának egyik kiemelkedő eseményeként a jövő gv elejére kétnapos ta­nácskozást szerveznek, ame­lyen értékelik a diákműve­lődés helyzetét. A tanácsko­zás újszerűségét az adja, hogy első alkalommal ta­lálkoznak — ha nem is egy asztalnál, de egy tanácsko­zóteremben — a fiatalok közművelődésével foglalko­zó, s a legkülönbözőbb terü­leteken dolgozó szakemberek. A Művelődési Miniszté­rium, az országos hatáskörű szervek, intézmények és kul­turális vállalatok, a társa­dalmi és a tömegszerveze­tek, valamint a közművelő­dési intézmények vezetőin, munkatársain kívül részt vesznek a tanácskozáson a megyei tanácsok és a megyei KISZ-bizottságok illetékes munkatársai, a tanintézetek­kel kapcsolatban álló köz- művelődési intézmények — művelődési házak, ifjúsági házak, ifjúsági parkok — szakemberei, a kulturális ne­velőtanárok. Népszerűek a rajzfilmek. A Vízipók, csodapók története me­sekönyv és mesenaptár változatban már egyaránt kapható A könyvesboltok gazdag választékkal állnak az olvas­ni szerető gyerekek és az ajándékozni vágyó szülők rendelkezésére. Ez annál is fontosabb, mert nemcsak a Mikulás-nap és a karácsony közeleg, hanem az országos gyerme'kkönyvhét kezdetétől is csak néhány nap választ el bennünket.-ár A Széchenyi úti könyves­bolt klasszikus és modern mesekönyvek tömegével vár­ja a vásárlókat. Néhány új­donság: a legkisebbeknek szánták a Reisz Károly által illusztrált Hóembert, és We­öres Sándor: A fél ország című kötetét. Óvodásoknak készült a Vásárfia. A felnőt­tebb gyerefclányok kedvenc sorozata a „csíkos”, Thúry Zsuzsa Tűzpiros üveggömb­jével bővült, a fiúknak Ver­ne kalandos históriái szép számmal állnak rendelkezé­sükre, de megjelent már a Fiúk, lányok könyve is. ★ A Megyei Könyvtár gyer­mekkönyvtárában is nagy a nyüzsgés. Az olvasók száma nagyobb, mint bármikor, ör­vendetes, hogy egyre több ismeretterjesztő mű kerül az érdeklődés középpontjába. A Bölcs bagoly, a Búvár, a Ko­libri sorozatok vezetik a nép­szerűségi listát. + Egész puttony könyvet hoz a Télapó. . . azon a meg­hívón, ami a gyermekkönyv­hét egri rendezvényeire to­boroz. A Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára és az Út- törőház dolgozói szervezték a december 5-től 10-ig tartó műsorsorozatot. Az ünnepélyes megnyitó 5-én, hétfőn a 12. számú Ál­talános Iskolában lesz, azért éppen ott, mert egyúttal két­ezer kötetes iskolai könyv­tár átadására is sor kerül. A felnőtteknek ekkor, Le- vendel Júlia és Horgas Béla tart ismeretterjesztő előadást. A gyermekek másképpen ol­vasnak címmel. Az ismert író és pedagógus házaspár minden érdeklődő kérdései­re szívesen válaszol — s hogy érdeklődők lesznek ab­ban azért is bízunk, mert e téma manapság egyre többe­ket foglalkoztat. Ugyanekkor a gyermekeket egy másik helyiségbe várják a rende­zők, ők a Harlekin Bábegyüt­tes műsorát nézhetik meg Cirkusz címmel. Kedden 3 órától folyta­tódnak a rendezvények az úttörőházban. Sütő András, Kányádi Sándor, és más er­délyi írók-költők műveiből készült válogatással lép szín­padra Havas Judit és Budai Ilona előadóművész. Az ösz- szeállítás címe: A nap je­gyese. v Hetedikén 3 órától, vers­kedvelő úttörők találkozó­ját rendezik. A pajtások szavalatokkal mutatkozhat­nak be, beszélgethetnek iro­dalomról, művészetről. December 8-án Schmidt Egon ornitológus 10 órától, a 9. számú Általános Isko­lában, majd 15 órától az út­törőházban beszél az ember és a természet kapcsolatá­ról. Kilencedikén délután 3 órakor a Kaloda együttes da­lait hallgathatják a gyere­kek, műsorukat Saárossy György versmondó színesíti. Tizedikén író-olvasó talál­kozóval zárul az egész he­tes rendezvénysorozat. — Ne­mere Istvánt a gyermekek és felnőttek, a sci-fi rajon­gók bizonyára örömmel lát­ják személyesen is, az úttö­rőházban. A találkozó kez­dete szántén 3 óra. Ehhez a programhoz kapcsolódik Az idő urai című fantasztikus film vetítése is. (szabó p.) IX/3. Fejadag: hét lövedék Nyitott szemmel, álmat­lanul fekszem a szobában, az ágyúdörgés,' a távoli morajlások, a közeledő és ismét távolodó zajok ébren tartanak. Aztán ajtó csapó­dik, úgy látszik a szom­széd szobába érkeztek. Va­laki ordít, részeg bőgő hangon: — Miattad maradtunk le — hallatszik át a vé­kony falon. — Régen Bécs- ben lennénk, te hülye ca­fat! De neked az apádhoz kellett előbb lemenned, hogy így nem látod többet, úgy nem látod többet. Hát aztán, ha nem láttad vol­na. így sem látod, mert megöllek, az úristenedet! Ismerős a hang, nagyon ismerős. És folytatja: — Hazamenni, te ostoba! Mit keresel te otthon? Azt hiszed, az anyád visszafo­gad az egyszoba-konyhába? És azelőtt nem is akartál visszamenni! Persze akkor még volt miért. Én csinál­tam belőled valakit! A női hang keserű, de csupa indulat: — Valakit? Mit csináltál te belőlem? Krajcáros sta­tisztából pengős statisztát. Mi lettem? Óriási rang. Hölgyeim és uraim, figye­lem: Következik báró Pet- neházy Alex első számú szeretője. Hát persze, ezért volt olyan ismerős. Ugyanúgy mondta egy órával ezelőtt Tamás szobájában: Itt dög­lünk meg, értitek? De is­mét ő válaszol a lánynak. — Miért? Hát mi lehet­tél volna, nem mondanád meg? Takarítónő a rákos- palotai pályaudvaron? Vagy esetleg fűtőné, az apád fűtőjének nagyságos neje. — Az apámat hagyd! ‘ A környezete, a körme alatt a piszok többet ér, mint a te egész mocskos életed! Buda felől a tüzérség ágyúi szólalnak meg és vé­gigpásztázzák a Duna-par- tot. Ha egyszer megkezdő­dik a tüzelés, szinte mér­tani pontossággal ki lehet számítani, mikor hová vá­gódnak a következő löve­dékek. Az ablakomat már kitörte a légnyomás, a rést matraccal tömtem be. A két ajtó közé guggolok, amíg elmúlik a vész. Az ajtón kopognak. — Bocsánat, uram — mondja egy csendes, nyu­godt hang, amely sokkal figyelemreméltóbb, mintha valaki segítségért kiabálna, mert az már megszokott. Az ajtóban kék köpenyes férfi áll. Körülpillant a szobában, majd az ablak­hoz lép. És már szöszmötöl is, kalapál, szögei. Fúmér- lemezt az ablakra. Közben beszél. — Mert tudja kérem, azért megfagyni mégse kell. Ugyan a nóta azt mondja, hogy csak egy nap a világ, de hátha nem min­denkinek? Kisvártatva is­mét kopognak,- ajtót nyi­tok, egy nő lép be. Fürdő­köpenye fölé kisbundát borított. Gyorsan beszél, sietősen. — Láttam ide bejönni — mondja a kalapáló férfi­nek. — Legyen szíves át­jönni a szomszédba. Ná­lunk is kitörött az ablak, és a víz se jön. Most először néz a férfi arcába, és hirtelen elsá­pad, szemei tágra nyílnak a meglepetéstől. A szerelő is meglepődik, de rárecs- csen a nőre: — Hogy kerülsz te ide, Mariska! Ezek közé! Van a hangjában vala­mi, amire felfigyelek. Most már értem a mozdonyve­zető papát. A nő pedig le­hajtja fejét és vértelenné vált ajakkal suttogja: — Hosszú lenne ezt el­mondani, Béla bácsi. Itt most nem alkalmas, érti? Majd beszélgetünk. És már surran is ki az ajtón. A kék köpenyes fér­fi a szoba közepén áll, ke­zében a kalapács. És ezt mondja: — Tudja uram, milyen rendes szülei vannak en­nek a lánynak? Csak tud­nám, hogy került ide! Mit tehetek mást, meg­mondom. ö meg befejezi a szögelést, de egy közeli bombarobbanásra megfogja a karomat. — Jöjjön le a pincébe! Azt hiszem, a dolog most komoly. A Hungária és környéke néhány napja új arculatot kapott. A Dunára néző ét­termet és a bárt már apró­fává lőtték. A Duna-parton a Hangli kioszk előtt légvé­delmi ágyú áll, körülötte néhány homokzsák. A szál­ló pincéjében tüzérek is megbújnak. Amikor a sze­relővel a pincébe érünk, feltűnik egy másik csoport katona. Béla bácsi nyilván ismeri őket, mert rájuk szól: — Hát ti? Miért nem maradtok odafent, hiszen most jönnek a repülők. — Felőlem gyühetnek — mondja egy tizedes. — Gyühetnek, mert mink a napi adagot már kilőttük. Egy napra hét lövedék, oszt kész! Azt kilőjjük, a többi már nem miránk tartozik! (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom