Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-11 / 266. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!­XXXIV. évfolyam, 266. szám ÁRA: 1983. október 11., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hivatás Az emberek általában önmaguk választják meg a foglalkozásukat. Kedvük, elképzelésük, óhajtásuk sze­rint! Ha nem így van, ak­kor szörnyű lehet az élet. Még rágondolni is rossz, hogy egy életen át azt te­gye valaki, amit nem sze­ret, amit utál, amihez egy csöpp kedve sincs. Erre mondjákj hogy fa­vágás a munkája. Végzi, csinálja, mert kell, mert rá van utalva vagy kény­szerítve, — egyre megy —, de unottan, kedvetlenül. Hivatás! Nagy szó. Egy életre szóló elkötelezettség, sok száz meg ezer óra, munkanap önkéntes válla­lása, amiben kedve, öröme telik az embernek. Nem­egyszer előfordul, hogy a munka és a munkahely, a megszokott légkör segíti át az embereket a legnagyobb nehézségeken, és ha vala­milyen oknál fogva távol kell maradniuk a megszo­kott mindennapokon, hiány­érzetük támad és úgy ér­zik, hogy újra munkába kell állniuk ahhoz, hogy túljussanak a nehezén. Egy kedves hozzátarto­zója elvesztése miatt bán­kódott sokáig valaki, míg végiül „kiborult” és kiírta az orvos. Otthon maradt! Százszor, ezerszer átgondol­ta a történteket, rágta, emésztette magát. Ügy tűnt, nincs gyógyír a ször­nyű bajra, veszteségre. És ekkor.- jött a jó tanács: Folytasd a munkát! Fiatal vagy, nem emésztheted to­vább magadat. A terápiá eredményesnek bizonyult, behegedtek a sebek ... Aki szereti a munkáját, öröme telik benne! Meg­látja, észreveszi azt mind­járt a figyelmes szem. A kedves, türelmes, udvarias bolti eladók, a jópofa, ke­délyes fodrászok, az em­berséget, a szíves gondos­kodást is megtestesítő ápolónők, az ügyfél érde­keit — a törvényes keretek között — képviselő irodai ügyintézők, naponta gya­korolt megnyilvánulásaikból olvasni lehet: Ez az ember szereti a hivatását, ennek nem büdös a munka! Nincs szörnyűbb látvány, mint a folyton unott, fáradt, sa­vanyú ember, aki alig vár­ja, hogy leteljen a munka­idő. Csak sajnálni lehet őket és tanácsot adni ne­kik: Változtassanak sorsu­kon, amíg nem késő! Vá­lasszanak más munkát hi­vatásuk, kedvük szerint! Ne „csináljon” senki peda­gógust, orvost, tv-szerelőt, tűzoltót gyermekéből csak azért is! Egy biztosnak vélt iroda, egy íróasztal életre szóló börtön lehet annak, akit a szabadba visznek, hajtanak a vágyai. A leghosszabb élet is olyan rövid! Számoljunk csak! Aki hetven esztendőt élt, az is csupán 25 550 na­pot mondhatott a magáé­nak minden örömével, bá­natával együtt. Ez nagy szám, de mégis rövid élet. Mit kezdhetünk hát tisza­virág életünkkel? Minde­nekelőtt azt, hogy tegyük értelmessé, tartalmassá. Vá­lasszunk olyan munkát, szórakozást, pihenést, ami egyéniségünknek, „önma­gunknak” legjobban meg­felel. Hallgassuk meg a ta­nácsokat, de a döntést tart­suk meg magunknak... Szalay István KÉSZÜLŐDÉS 1984-RE Újabb feladatok előtt élelmiszer-gazdaságunk Tájértekezlet a MÉM-ben Az év végéhez közeledve élel­miszer-gazdaságunk idei ered­ményeiről, továbbá a jövő évi feladatokról és a közgazdasági szabályozók változásairól tar­tottak csütörtökön délután táj­értekezletet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­ban. Ott voltak Heves, Komá­rom, Nógrád és Pest megyék, valamint Budapest agrárága­zati vezetői, továbbá a politi­kai testületek, az állami és ér­dekképviseleti intézmények il­letékesei is. A megjelent szakemberek előtt Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter elemezte agrárter­melésünk 1983. évi tapasz­talatait. Rámutatott, hogy a mezőgazdaságot súlyos aszálykár érte, ezenkívül élelmiszereinket a nemzet­közi piacokon nem sikerült a cserearányromlás miatt megfelelő áron értékesíteni. Az aszály a kukoricát, a napraforgót, a cukorrépát és a tömegtakarmányokat sújtotta leginkább, de ked­vezőtlenül hatott a zöldség- és gyümölcstermelésre is. így a veszteségek átlagosan 8—25 százalék között adód­tak. Az állattenyésztés vi­szont várhatóan túlteljesíti tervét és ugyanez jellemző a melléküzemágakra is. Mindezek jelentősen mérsék­lik az aszálykár okozta ki­eséseket. A miniszter aláhúzta, hogy a nehézségek ellenére mind­végig kiegyensúlyozott volt az élelmiszer-ellátás, és a kistermelők is zavartalanul dolgozhattak. Az élelmiszer- ipar teljesítményére ugyan­akkor kihatással volt a szá­razság. Különösen jellemző ez a cukor-, a gabona-, a tartósító- és az édesipar eredményeire. Pénzügyi ne­hézségekkel küzd a bor- és a cukoripar. Az aszálykár miatt az esz­tendő második felében cu­korból, gabonából, napra­forgómagból leállították az exportot és csökkent az al­makivitel is. Váncsa Jenő kiemelte, hogy az esztendő hátralevő részében további erőfeszítésekre van szükség, hogy minél több árut ex­portáljunk. A továbbiakban a minisz­ter a jövő évi feladatokról szólt. Elmondta, hogy a nép­gazdaság igényeinek meg­felelően a mezőgazdaságban az 1982. évi termelési szin­tet kell elérni. Ennek meg­felelően fontos, hogy az ag­rárágazat 4—5 százalékkal, az élelmiszeripar 2,5 száza­lékkal, az erdőgazdaság pe­dig 3 százalékkal növelje termelését. Fokozni kell az exportot, a jó minőségű áruk körének bővítésével. Termeléspolitikánkban fon­tos helyet foglal el a ga­bonaprogram eredményes folytatása, az energiafelhasz­nálást csökkentő intézkedé­sek támogatása. Folytatódik a meliorációs program, ösz­tönzik a gabona- és bortá­rolók építését. Az élelmi­szeriparban leginkább a ter­mékek minőségének javítá­sát segítő beruházásokat he­lyezik előtérbe. Várhatóan 1984-ben is megfelelő lesz a gép-, a műtrágya- és nö- vényvédőszer-ellátás. Az állattenyésztésben a hús- és a tejtermelést a jövő évben is megfelelően biztosítja az országban nagy létszámú állatállomány. El­engedhetetlen viszont, hogy a tehénlétszámot növeljék az üzemek és fokozzák a vágómarha-termelést is. Az állatállománynak megfelelő takarmány áll rendelkezésé­re a téli hetekben, hóna­pokban is. A miniszter tájékoztatója után dr. Szabó Ferenc, a MÉM tervgazdasági főosz­tályvezetője ismertette az élelmiszer-gazdaság 1984. évi szabályozórendszerét, a módosítások fontosságát. Kiemelte, hogy a fokozódó népgazdasági követelmények és a jövő évi tervcélok el­érésére olyan intézkedésekre van szükség, amelyek erő­sítik a vállalati önállóságot, az exportcélok elérését és elősegítik a jól gazdálkodó üzemek további fejlődését. Természetesen a kedvezőt­len termőhelyi adottságú üze­mek, illetve az aszály sújtotta gazdaságok továbbfejleszté­sére is gondolnak. A válto­zó szabályozók a takarékos, ésszerű költséggazdálkodás­ra ösztönzik az üzemeket. A költségek növekedésének ellensúlyozására 1984-ben növelik a termelői árakat. A változások összességében adott lehetőségeinket figye­lembe véve is hozzájárulnak élelmiszer-gazdaságunk to­vábbfejlesztéséhez. Mentusz Károly Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köziponti Bizottságának el­ső titkára csütörtökön hi­vatalos baráti látogatásra Prágába érkezett. Az MSZMP KB első titkára Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára meghívásának tesz eleget. A magyar és csehszlovák zászlókkal feldíszített prágai főpályaudvaron elsőiként a vendéglátó Gustáv Husák üdvözölte a vonatból kilépő Kádár Jánost, valamint a kíséretében levő Szűrös Mátyást, az MSZMP KB titkárát és Kótai Gézát, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetőjét. A fogadtatáson megjelent Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, ott voltak Csehszlo­vákia politikai és társadal­mi életének képviselői. A megérkezést követően Kádár János és Gustáv Hu­sák jó ismerősökként kö­szöntötték egymást, hiszen a két párt vezetője az utóbbi, időben évente találkozott. Gustáv Husák legutóbb ta­valy szeptemberben járt Budapesten. A mostani leg­magasabb szintű tanácsko­zás a két párt és a két kor­mány rendszeres kapcsolat- tartásának fontos állomása. Éppen egy hónappal ezelőtt folytatott megbeszéléseket Prágában Lázár György ve­zetésével magyar kormány- küldöttség. Kádár János és kísérete a pályaudvarról a prágai várba hajtatott, ahol dél­előtt megkezdődtek a két párt vezetőjének tárgyalá­sai. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára Vasil Bilakkal, a CSKP KB el­nökségének tagjával, a KB titkárával folytatott megbe­széléseket. Délben kitüntetési ünnep­ségre került sor a prágai vár dísztermében. Kádár János ünnepélyes külsősé­gek között átadta Gustáv Husáknak a Magyar Nép- köztársaság Gyémántok­kal Ékesített Zászlórendjét. A magas kitüntetést a nem­zetközi kommunista- és munkásmozgalomban, vala­mint a két ország kapcso­latainak elmélyítésében szer­zett érdemeiért adományoz­ta az Elnöki Tanács a CSKP KB főtitkárának. (Folytatás a 2. oldalon) Módosul a vállalati ár-, jövedelem- és keresetszabályozás Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási függő állami feladatokra. Hivatala közli: A Miniszter- Megbízta az Országos Terv­tanács csütörtöki ülésén ha- hivatal elnökét, valamint az tározatot hozott a terület- és építésügyi és városfejlesztési településfejlesztéssel össze-. (Folytatás a 2. oldalon) Budapesti dolgozók békenagygyűlése A fővárosi dolgozók ezrei csütörtökön azért látogattak el a Budapest Sportcsarnok­ba, hogy tiltakozzanak az Amerikai Egyesült Államok tervezett rakétatelepítése el­len, felemeljék szavukat az emberiséget fenyegető ve­szélyekkel szemben, követel­jék az általános és teljes le­szerelést, támogatva az eny­hülési folyamat erősítését. Az impozáns létesítmény széksoraiban fiatalok és idő­sebbek, munkások, értelmi­ségiek és egyéb más szakmák képviselői foglaltak helyet, jelenlétükkel is kifejezve tö­retlen békeakaratukat, el­szántságukat az emberiség legfőbb kincsének megóvása mellett. A Koltay Gábor rendezte kulturális műsor után Ma- róthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára üdvözölte a poli­tikai demoftstráció résztve­vőit, majd több felszólalás után Pozsgay Imre, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára mondott beszédet. Előtérben: a gyalogos es a kerékpáros Országos szeminárium Egerben a városi közlekedésről Napjainkban mind több gondot és feladatot jelent városaink közlekedése, ami­ről már országos fórumo­kon célszerű tárgyalni. így került sor arra a kétnapos országos továbbképző sze­mináriumra is, amely csü­törtökön kezdődött az egri városháza nagytermében és a hasonló szakmai talál­kozók között immár a har­madik. A helyiséget csaknem zsúfolásig megtöltő résztve­vőket Dér Béla, a megyei tanács osztályvezető-he­lyettese köszöntötte az elő­adások előtt, majd az első­ként szót kérő dr. Koller Sándor, a .Budapesti Műsza­kai Egyetem docense diavetí­téssel illusztrálva ismertet­Dr. Koller Sándor előadását tartja (Fotó Szántó György) Őszi pillanatkép egy egri csomópont délután­járól te azokat a külföldi törek­véseket, eredményeket, amelyek a lakókörülmé­nyek javításával kapcsolato­sak a közlekedés területén. Mezei András, a VÁTI osz­tályvezető mérnöke hazai tapasztalatok közreadásával csatlakozott az országos szeminárium témájához, Vi- rágh Lajos, az ÜTINFORM igazgatója infrastruktúrá- lis kérdésekről szólt, dr. Be- rényi János minisztériumi főmérnök pedig a városré­szek rehabilitációjával összefüggő munkamegosz­tás jobbá tételét szolgáló, intézkedésekről tartott az előzőekhez hasonló érdek­lődéssel kísért előadást. A szakemberek felszóla­lásaikban — többi között — olyan ellentmondások felol­dására vállalkoztak, ame­lyek például a települése­ken belüli sebességcsökken­tést jelent, miután egyrészt növeli ugyan a lakosság nyugalmát, a közlekedés biztonságát, másrészt azon­ban többletüzemanyag-fel- használással és —, hogy mást ne említsünk — a le­vegő nagyobb szennyezésé­vel jár. A megoldást a cé­lok és érdekek legjobb kö­zelítése, egyeztetése jelent­heti. Nem autóra, vagy ál­talában a közlekedésre „sza­bott” városokat, hanem min­den esetben emberközpontú lakóterületeket kell kialakí­tani az országban, ahol a gépjármű nem ellenség, ha­nem sokkal inkább vendég. Barátságos utakra, utcákra van szükség fákkal, „búto­rokkal”, hogy az ember iga­zán jól érezze magát. Mint elhangzott: hazai la­kótelepeink többnyire egy­két évtizede épültek. Szü­letésükkor a tervezők nem számolhattak akkora moto­rizációval mint ami napja­inkra jellemző, ezért inkább csak a külföldi tapasztala­tokhoz próbáltak igazodni. Így nagyon időszerű egy komolyabb, átfogóbb fel­mérés városainkban — egyebek mellett — a lakó­területek megközelítésének lehetőségeiről, a ténylegesen kialakult forgalomról, a parkolás módjairól, a gyer­mekek „mozgásáról”. Újra meg újra előtérbe került az előadások során a gyalogos és a kerékpáros, akik nap­jainkban a közlekedési bal­esetek . több mint felének szereplői, akikre éppen ezért az eddiginél jóval nagyobb gonddal kell ügyelni. Nagy figyelmet váltott ki Szalai Bélának, a Közleke­dési Minisztérium osztály- vezetőjének tájékoztató­ja a KRESZ közelgő módo­sításáról, amelynél elképze­lés például, hogy a lakóte­rületeken a nem menet­rend szerint közlekedő au­tóbuszok behajtását bizo­nyos utcákban megtilthat­ják, némely helyen a cél­forgalmat jobban szelek­tálják, bevezetik a „gya­logút”, a „lakó- és pihenő­övezet” fogalmát, s a kije­lölt rakodóhelyeken is en­gedélyezik az ideiglenes — átmeneti — várakozást az egyéb járművek számára. Fiala István egyetemi ad­junktus városrendezési kér­déseket említett előadásá­ban, majd végül egyéb fel­szólalások következtek. A szeminárium ma reggel folytatódik. A program sze­rint szó esik a tömegköz­lekedésről, az egyetlen kül­földi előadó, a bratislavai Rudolf Surovy szlovákiai tervekkel színesíti a tanács­kozást, majd korreferátumok hangzanak el. Győni Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom