Népújság, 1983. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-10 / 265. szám
4# NÉPÚJSÁG, 1983. november 10., csütörtök Segítség a tanácstalanoknak Mit ígér a pályaválasztási hetek megyei rendezvénysorozata? Az elmúlt esztendőkben szűkebb hazánkban is életképesebbé vált a tanácstalan fiatalok felvilágosítása. Erre utal — többek között — az, hogy csökkent azok száma, akik általános iskolai tanulmányaik befejezése után nem óhajtanak továbbtanulni. Ebben az esetben azonban a sok is kevés. Épp ezért a szakemberek arra törekszenek, hogy az eddiginél is hatékonyabb módszereket keressenek és találjanak. Jó alkalom erre a pályaválasztási hetek rendezvénysorozata. A kínálatról érdeklődtünk Jenei Arturnétól, a Heves megyei Pályaválasztási és Nevelési Tanácsadó igazgatójától. A gyerekek érdekében A fontos munka a pedagógusok számára nem kampányjellegű, ez az időszak azonban hatványozott figyelmet, összehangolt cselekvést követel. — Munkatársaimmal együtt azt szorgalmaztuk, hogy a fiatalokban kialakuljon a pályaválasztási érettség, azaz tisztába legyenek érdeklődésük fő irányával. Ha ezen túlvannak, akkor következhet a kör szűkítése, a precíz döntés. A nevelők mér október végén rajthoz álltak. Nem maradtak magukra, hiszen ötletek' soráit ajánlattuk nekik. Kialakítottuk a pontos menetrendet. A fő szerep a diákok sokrétű tájékoztatásáé. Az egyes oktatási intézményekben lezajlanak az eligazodást megkönnyítő játékok, vetélkedők, üzemlátogatások, ifjú szakmunkásokkal szervezett találkozók. Ekkor a mezőgazdasági, az élelmiszer-, a gép- és szerelőipari szakmákat népszerűsítik, annál is inkább, mert elsősorban ezeken a területeken van szükség utánpótlásra, stafétaváltókra. A csapatversengések első helyezett Örsei jeleskedhetnek a járási, városi erőpróbákon. Ezekről a legjobbak belépőt kapnak az általunk december végén szervezendő kétnapos megyei játékra. Itt nem lesz díjazás, mert a lényeg az, hogy az érdekeltek minél többet tudjanak meg leendő hivatásuk szépségeiről. A szülők javára Nem feledkeznek meg az apákról és az anyákról sem, mert számítanak megértésükre, és szövetséges társakat óhajtanak formálni belőlük. „ — Legalább hetven szülői értekezleten veszünk részt. Ezek tematikáját a helyi igényeknek megfelelően alakították ki, hiszen a programok csak így érik el céljukat. A differenciált megközelítés hívei vagyunk, azaz propagáljuk a szülők fórumát, klubját,, mert e szűkebb körökben eredményesebben dolgozhatunk. S ha már itt tartunk, akkor hadd utaljak arra is, hogy az SZM-eken munkálkodó pályaválasztási felelősök meglátásait, javaslatait, közreműködését is igényeljük, sokkallta inkább, mint bármikor. A nevelők felkészítése Gondoltak az ügyben érdekelt tanárok tájékoztatására, ismereteinek bővítésére is. — Ez egész évre szóló tennivaló. Ismertettük vetL. lük az általuk készített szándékfelmérés tapasztalatait, s megbeszéltük az ebből fakadó feladatokat, a kevésbé kedvelt pályák megszerettetésének módozatait. Találkozunk még az osztályfőnökökkel, s ekkor terítékre kerülnek a legközérdekűbb témák. Bízunk abban, hogy az összehangolt cselekvés meghozza a maga gyümölcsét, azaz közelebb kerül egymáshoz az egyéni kívánság és a társadalmi óhaj. Pécsi István „Vizsga” logikából és ügyességből Mérlegen a figyelem (Fotó: Szabó Sándor) November 7-e tiszteletére Rózsaszentmárton- ban, a helyi kultúrházban Rénes György, a Parádi Üveggyár művészeti vezetője nyitotta meg XJrbán Ferenc üvegtervező iparművész kiállítását. A több mint félszáz színes üvegalkotás a tervező húszévi munkásságába enged bepillantást. Az itt látható remekművek bizonyítékai annak, hogy lehet ízléses, modern üvegtárgyakat tervezni, amelyek lakás- kultúránk díszei is lehetnek (Fotó: Szabó Sándor) Az üveg művészete: Kiállítás Rózsaszentmártonban... JÓ MAGOT VETETTEK... Az egri népdalkor jubileuma Tízéves fennállását ünnepelte az elmúlt hét végi hangversenyével az Egri Csillagok Tsz népdalköre az Ifjúsági Ház nagytermében. A megyei, vagy akárcsak az egri zenei élet sodrásában sem látszik nagy eseménynek az a másfél óra, amelybe a termelőszövetkezet dalosai a felnémeti népdalokat és a Kodály-gyűjtés néhány darabját beleszorították. Az ünnepi hangver- seny jubileumi szónoka, Kormos Miklós és a műsorközlő Jónás Zoltán előadó- művész méltán hivatkozott arra, hogy a termelőszövetkezet egész tagsága szereti és magáénak érzi ezt az együttest. A tagságból nőtt ki a kör és kezdeteitől fogva a saját falujának, a most már Egerhez tartozó Felnémetnek a népdalait énekelte, amerre csak megfordult. A hangverseny közönségét azzal lepték meg, hogy ki- nek-kinek kezébe nyomták azt az ötven felnémeti népdalt tartalmazó kötetet, amely a kör vezetője, Fajcsák Attila eddigi gyűjtésének a felét tartalmazza. Belelapoztunk ebbe a szerény, de ízléses kiadványba: a két ballada, a betyár- és katonadalok, a rabének, a mulatók, a lírai, a lakódalmas, a summás- és pásztordalok mellett a szerelmes énekek sorjáznak a legsűrűbben itt. Hiszen hol máshol szárnyalhatott volna a nehéz sorsú ember lelke, mint a dalokban, amelyeket akár a munkában, akár az ünnepi órákban énekelt-mondogatott a maga és mások mulattatá- sára. És hogy a szó, a dallam, az érzelmek áramlása- áradása még nagyobb hangsúlyt kapjon a Rózsa nyílik című kötetben, és hogy a félmúlt, a mai felnémeti nagyapák világa még plasztikusabb hatást erjen-érhes- sen el, az ötven felnémeti dal között fotók is találhatók: a búbos kemencéről, a Jakab Kovács utcai régi lakóházról. A századfordulói Felnémetről valló relikviák között az esküvői pár, a családi felvétel az akkori igencsak díszes népviseletet hozza elénk. Az akkori tájkép a templomdombról nézve éppúgy hozzászegődik az emlékekhez, az emlékezéshez, mint az együttes mai stilizált ruhái. Vagy mint az ötven dalban megőrzött sorsok, egykori érzelmek rózsacsokra. Mert ebben az érzésvilágban a virágnak, köztük is különösen a harmatos rózsának nagy láttatórögzítő ereje van. Ez a népdalgyűjtemény hátteret ad a népdalkor sikereihez. Kiegészíti azt a képet, amit erről a tízéves együttesről néhány jól ismert szereplésük után kialakítottunk magunkban. A vallomás erejével hatottak most is ezek az egyszerűségükben is nemes, méltóság- teljes, őszinte érzéseket közvetítő balladák, dalok a hangversenyen. Akár a be- tyárságról, akár a rabságról, akár a katonaéletről szóltak! Felébredt itt a táj lelke is, ahogyan Eged Józsefné TaJcács Mária előadta a gyűjtőknek: „Ködellik a Mátra / Eső akar lenni / Eső akar lenni / Korog a manga nyáj / Haza akar menni j Haza akar menni. — Ne korogj manga nyáj / Nem megyünk még haza f Nem megyünk még Haza / Messze van Szent György- nap j Akkor megyünk haza / Akkor megyünk haza." Három kitűnő szólistája is van a népdalkörnek: Buko- vinszki Józsefné, Eged Jó- zsefné és Eged József. Az ízes dallamokat ők értik igazán jól énekelni; az olykor alig észrevehető hajlítá- sokat, a dallamnak és a motívumoknak ezeket az apró hajtásait úgy hozzák eliibénk, ahogyan az ő hallásuk, a fülük megfogta és átörökítette a mába. És ezek az énekesek viszik ezeket a balladákat, dalokat hazai és idegen pódiumokra, mert a felnémeti népi dallamokat közkinccsé akarják tenni. Egész estét betöltő műsorokat adnak a citerazenekar- ral, a furulyán, tekerőlanttal közreműködő Fajcsák Attilával és a nagybőgős Molnár Györggyel kiegészülve. Az alapító tagok — Czi- bere Józsefné, Eged Emilné, Eged József, Eged Józsefné, Erdélyi József, Lajter Ferenc, Nagy Józsefné, Román Sándorné, Tamás Ferencné — jó magot vetettek. Ez a vetés nőjön, erősödjék, szökjön újabb szárba, az újabb jubileumig! Farkas András Egyetemi oktatók vezetésével Felvételi előkészítő Biológia és fizika szaktárgyakból indít felvételi előkészítő tanfolyamot a TIT Heves megyei Szervezete. A résztvevők ez év novemberétől jövő év májusáig, heti egy alkalommal három és fél órás foglalkozások keretében rendszerezhetik ismereteiket. Az előadásokat és szemináriumokat a Debreceni Orvostudományi Egyetem tanárai vezetik. A tematika a felvételi követelményekhez igazodik. Nem új kezdeményezés ez. Tavaly a tanfolyam résztvevőinek tpbb mint fele felvételizett sikeresen. Nem késő még jelentkezni, Egerben a Dobó tér 30. alatt várják az érdeklődőket. Egy hivatalban jártam a minap. Gyakran járok hivatalokba, mert annyi van belőlük, hogy bármerről indul el az ember, mindenféleképpen hivatalba ütközik. Mint a golyó a rexasztalon. Gurul, gurul, de nem tudja sokáig elkerülni, hogy a sok lyuk közül valamelyikbe bele ne essék. A hivatalban, ahol a_ minap jártam, a gépírólánynyal beszélgettem éppen, amikor belépett a szobába valaki, egy köteg teleírt papírral a kezében. — Elkészítettem az anyagot — mondta. — Hová tegyem? —' Egyelőre sehová, Kovács szaktárs -- válaszolt a gépíró. — Most egy másik anyagot csinálok — és a gépe mellett fekvő papírhalomra mutatott. Aha, gondoltam — így készül az Anyag. De hiszen ez akkor maga a teremtés. Micsoda nagy Az anyag misztériumba csöppentem én bele. Kovács szaktárs anyagot csinál, és Mancika is. De lehet, hogy amit Mancika teremt most éppen, antianyag. És ha az anyag meg az antianyag találkozik, rendkívüli energiák szabadulnak fel. Átfutottak agyamon a képletek, amiket a hajdani fizikaórákon tanultam. A Kovács szaktárs kezében levő papírköteg legalább másfél kiló. Ami a gép mellett van, az is majdnem annyi. Ha ezek találkoznak, itt akkora robbanás lesz, hogy ahhoz képest egy közönséges hidrogénbomba dugós gyerekpuska. Kivert a hideg veríték- Szerencsére Kovács szaktárs nem tette le a papírjait, hanem ahogy jött, távozott. — Ezúttal a robbanás elmaradt — töröltem meg a homlokomat, és megjelent előttem az Ür, Lucifer és az angyalok kíséretében. Az ember tragédiája legutóbb látott előadásából. — „Te anyagot szültél, -én tért nyerék” — zengte Lucifer öblös megafon hangon. — Mit fecsegsz te itt össze, Lucifer? Nem csináltam én semmiféle anyagot. Avagy látsz egyetlenegy gépírót is az angyalok között? — Dörgött, ha lehet még öblösebben az Űr hangja. — Én világot teremtettem. • Azon persze majd lesznek hivatalok, és bennök fog készülni az Anyag. — „El isten színétől, megátkozott! Hozsánna az Űrnak, ki törvényt hozott” — szavalta lelkesen az angyalok kara. Mester Attila ■■■■■■■■ Amatőrök találkozója - Citera-, báb- és néptáncegyüttesek műsora — Kórushangverseny — Kiállítások Művészeti hét az egri járásban Az egri járás huszonegy községében immár hatodik alkalommal rendeznek művészeti hetet. Az ünnepélyes megnyitó Tarnaleleszen november 12-én, délelőtt tíz órakor lesz. Ezt követően a járás kiváló minősítést szerzett citerazenekarai lépnek pódiumra. 19-én ugyancsak e községben rendeznek járási klubtalálkozót. A siroki művelődési házban 13-án folklórcsoportok mutatkoznak be, Mátrade- recskén, Terpesen helyi hagyományőrzők lépnek fel. Bodonyban 20-án bábegyüttesek műsora szórakoztatja a kis- és nagykorú közönséget. Pétervásárán a Gyermekszínház, Recsken a Pesti Színház művészei mutatkoznak be. Népművészetről, képzőművészetről tizenegy helyen rendeznek TIT- előadásokat, kiállításokat. Előadóesteken Pataki Ferenc fejszámoló, Bereczné Szabolcsi Judit művészi tornász, Tompa Ferenc előadóművész lép a nézők elé. 12- én Pétervásárán Kovács Kati és az Universal együttes ad koncertet. A színes programok kilenc napon át teszik gazdaggá a járás falvainak kulturális életét. Nemcsá'k a lakosság szórakoztatása, de a hagyomány- őrzés, a kapcsolatok ápolása is célja ennek az eseménysorozatnak.
